Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-12 / 35. (1369.) szám
Hal siámunk 1© ©f«te3 VL évf. 35. (1369) szám » Szombat « 1927 február 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztőt politíkoX nQ.pilo.piCL Felelős szerkesztő: VZTJRANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága I!., Panská ulio-a 12, lí. emelet. Telefon: 30311 *— Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/lH.—Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Práha immz.j ü üftiisangatásl reformjavaslat a parlamenti klubok előtt Három JswasSaí készült: — A legterjedelmesebb a politikai kösigasgalás sserweséséf szabS^ossa —A másik kettő az országos #s járási képviselőtestületek választásáról s választási readjéröB szól Az eddigi megyék Szlovenszkón és Ru szinszkóban megszűnnek. A szkvronszkói és ruszinszkói megyéi: vagyona, alapjaik és kötelezettségeik átszállanak Szloven- szkó. illetve Ruszinországra. Az eddigi járások vagyona és kötelezettségeik a jelen törvény szerint létesítési járásokra mennek át. Harmadik szemóivek jogai a megszüntetett testületek vagyonára, illetve alapjaira, valamint a különös célokra létesített alanok és vagyonok sértetlenül megmaradnak. A Prágai Magyar Hírlap közli elsőnek a nagyjelentőségű törvénytervezetet Prága, február 11. A kormány a mai napon adta ki a parlamenti kluboknak az úgynevezett közigazgatási reform komplexumába tartozó törvények javaslatait, melyeket a közvélemény az utolsó hetek eseményei folytán érthető kíváncsisággal várt. A Prágai Magyar Hírlapnak módjában áll, hogy ezeket a rendkívül fontos javaslatokat elsőnek ismertesse a csehszlovákiai sajtóban. Az idő rövidsége nem engedi meg, hogy a javaslatokhoz már ma kritikailag állást foglalhassunk, bár már első átolvasásuk után is egészen kétségtelen, hogy kevés javaslat váltott ki még a közvéleményben olyan nagy ellentállást, mint amilyet ezek fognak kiváltani. A kormány három javaslata közül az első a politikai közigazgatás szervezéséről, a másik az országos és járási képviselőtestületek választásáról, a harmadik pedig az országos és járási képviselőtestületek választási rendjéről szól. Legterjedelmesebb a politikai közigazgatás szervezésére vonatkozó javaslat, mely alakilag az 1920. évi 126. ?z. nágymegvéi törvény, novellája, mert annak intézkedéseit módosítja és kiegészíti. E javaslat részletes kivonatát a következőkben ismertetjük: Általános elvek Ahol az eddigi törvények megyéről, zsupánról, megyei képviselőtestületekről, megyei hivatalokról, megyei bizottságokról beszélnek, e kife- jézósek helyébe országos elnök, országos képviselőtestület, országos hivatalok, országos bizottságok lépnek. A nagymegyei törvény 14 napi határidejét 15 naposakká változtatnak át. A közigazgatást szabály szerin,t a belügymi- minlsztériumnak alárendelt politikai hatóságok látlak el. Az ő hatáskörükbe tartozik különösen azoknak a törvényeknek a végrehajtása, amelyeknek végrehajtása más hatóságok hatáskörébe utalva nincsen. A politikai hatóságok szolgálati tekintetben a belügyminisztériumnak vannak alávetve, kötelesek azonban más minisztériumok rendeletéit, előírásait és utasításait is végrehajtani. A belügyminisztérium és az alárendelt politikai hatóságok kötelesek a közrendre, közbiztonságra és közerkölcsre felügyelni és minden veszélyt elhárítani. E célból a közérdek szempontjából szükséges utasításokat és tilalmakat adhatnak ki és azok megszegőit 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 14 napig terjedhető szabadságvesztéssel büntethetik. Ilyen büntetést szabhatnak ki nyilvános helyeken elkövetett illetlen cselekvésért, vagy viselkedésért is, amennyiben az a közrendek közhékét, közbiztonságot, jó erkölcsöt, vagy az illemet veszélyezteti, vagy közfelháborodást idéz elő. A járási hatóságok 5000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 8 napig terjedhető szabadságvesztéssel sújthatják azt, aki állami, vagy önkormányzati, választott, vagy kinevezett szervekhez intézett beadványaiban sértő írásmódot használ, vagy7 egy közszerv elen- hivatali kötelességének teljesítése közben gorombán viselkedik, vagy nem ' engedelmeskedik neki.. A politikai hatóságok gyakorolják a büntető- birói hatáskört, amennyiben az neon tartozik más hatóságok hatáskörébe. Nyilvánjogi ügyekben az ő hatáskörükbe tartozik az igazságszolgáltatás is, amennyiben az neon tartozik más hatóságok, vagy biróságok hatáskörébe. A járási hivatal határozatai ellen az országos hivatal, ennek elsőfokú határozatai ellen pedig az illetékes minisztériumihoz lehet fellebbezni Az országos hivatal mint fellebbezési hatóság határozatai ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Ügyeket, amelyek eddig a szolgabirói hivatalhoz tartózlak, vagy oly ügyeket utalhat a járási hivatalokhoz, amelyek eddig más hivatalokhoz tartoztak. Az Országos hivatalok Csehországban... .... Szlovenszkón ellátják azt a hatáskört, amely eddig a zsupáni hivatalt, a zsupánt, a megyei képviselőtestületet és bizottságot illette meg, Ruszinszkón pedig azt a hatáskört amely eddig a polgári igazgatást, a megyei hivatalokat és ezek főnökeit illette meg. továbbá amelyet a megyei törvény vagy más törvények hozzájuk utalnak. Oly esetekben, amelyekben az eddig érvényes törvényes rendelkezésen szerint 1923 január elseje előtt az alispán intézkedett Szlovonszkón elsőfokú hatáságként s a megyei közigazgatási bizottság második és végső fokon, ezentúl másodfokon a belügyminiszter fog intézkedni. Az 1923. évi 113. számú kormányrendelettel Ruszinszkó polgári igazgatására ruházott hatáskör átszáll az illetékes minisztériumra. A kormány rendelettel utalhat át más hivatal hatáskörébe oly ügyeket, amelyek Ruszinszkóban eddig a polgári igazgatás, a megyei hivatal vagy a zsupán hatáskörébe tartoztak, vagy pedig az országos hivatal hatáskörébe utalhat oly ügyeket, amelyek eddig más hivatalra voltak bízva. A járási igazgatásban a polgárság a járási képviselőtestületek és bizottságok utján vesz részt Az országos közigazgatásban a polgárság az országos képviselőtestület, a bizottságok és tanácsok utján vesz részt. Országos és Járási hivatalok Az állam területe 4 közigazgatási körzetre oszlik: Csen-, Morvaszilézia, Szlovenszkó és Podkarpatská Rus országokra (Zemé, Land. Ruszinszkó autonóm terület). Minden ország számára országos hivatal létesittetik és pedig Prága, Brünn, Pozsony, Munkács székhellyel. Hogy mely járási hivatalok vannak ezeknek alárendelve, továbbá a járási hivatalok körzetét és székhelyét a kormány rendeleti utón fogja megállapítani. Emellett szabályként figyelembe veendő, hogy ne létesittessék oly járási körzet, amelyben 40.000-nél kevesebb lakos volna. Az a község, amely járási székhelyül lesz megállapítva, gondoskodni köteles eme hivatal számára megfelelő helyiségekről és az elhelyezéssel kapcsolatos költségeket viselni tartozik. Eme. költségek viseléséhez az állam vagy a járás kétharmadrésznél nagyobb összeggel nem járulhat hozzá. Az orsz. hivatalok körzeteinek határa s a székhelyek csak törvénnyel változtathatók meg. A járási hivatalok egyesítését és szétválasztását, körzeteik és székhelyeik módosítását a kormány rendelettel eszközölheti. A kormány köteles módot adni az érdekelt orsz. és járási képviselőtestületeknek arra, .hoey a változásokról nyilatkozzanak. Emellett figyelembe kell venni azt az elvet, hogy minden község csak egy járásba tartozhat és hogy a járási hivatalok határai az orsz.. hivatal határait nem sérthetik. A járási hivatalok körzeteinek megváltoztatásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a vagyoni kérdésekben az érdekelt járási képviselőtestületek között megegyezés jöjjön létre. Ezt az egyezséget a belügyminiszter hagyja jóvá, illetve, ha ez nem jönne létre, úgy a vagyoni kérdést az.rendezi. A külön, szabályrendelettel bíró városok és a rendezett tanácsú városok saját körzetükben a saját ügyeikben a járási hivatal funkcióit is . ellátják. A kormány a külön szabályrendelettel birő városokat rendeleti utón az általánosan érvényes községi törvényeknek vetheti alá s - rendezett tanácsú városokat nagyközségeknek nyilváníthatja. A járási hivatalok körzetükben ellátják a közigazgatást s gyakorolják azokat a jogokat, amelyek az eddig érvényes törvények szerint Csehországban. Morvasziléziaország- ban, Szlovenszkó országbana járási hivatalokat, a járási. főnököt, a járási bizottságot, Ruszinszkóban a szolgabirói hivatalokat és ezek főnökeit illette meg, valamint ellátják azt a hatáskört, amelyet a megyei törvény vagy más törvények a járási hivatalok körébe utaltak. A kormány Ruszinszkóban rendeleti utón más hivatalok hatáskörébe utalhat oly Az országos hivatal főnöke az országos elnök, a járási hivatalé a járási főnök. Mindkettő állami hivatalnok, aki szolgálati utón a belügyminisztériumnak van alárendelve. A járási és országos hivataloknál rendszeresített szolgálati helyeket és hivatal- nokjelölti helyeket az országos elnök tölti be. amennyiben ez a jog a kormánynak vagy a köztársasági elnöknek nincs fen- tartva. Az országos elnöknek ez a joga felöleli a hivatalnok áthelyezésére vagy nyugdíjazására vonatkozó jogot is. A hivatalok vezetőd a hivataluk és az alájuk rendelt intézetek ügyintézéséért felelősek és pedig mindaddig, amíg a kormány nem adja ki az országos és járási hivatalok ügyrendjét az 1922. évi 290. számú kormányrendelet szerint, mélynek a jelen törvényből eredő változásokat figyelembe kell vennie. A kormány rendelettel fogja megállapítani az utalványozási jogra, a számviteli és pénztári szolgálatra vonatkozó előírásokat. A közigazgatás egyszerűsítése és egyesítése érdekében a kormány rendelettel utal- hatásköréből az országos hivatalokra és megfordítva; 2. (a járási képviselőtestületekről vagy. bizottságról az országos képviselőtestületre vagy megfordítva: 3. (az országos hivatalokról. . az ' országos képviselőtestületről, vagy bizottságokról, vagy megfordítva; 4. (a meghatalmazott minisztériumról az illetékes minisztériumra, vagy a pozsonyi országos hivatalra. A kormány az ilyen rendeletet 4 héten belül jóváhagyás végett a nemzetgyűléshez köteles beterjeszteni. A 9. paragrafus 1., 2. és 3. bekezdése így változik: Az országok és .a megszüntetett testületek ama alkalmazottad, akik 1927 január elsején különleges intézmények (intézetek, vállalatok, utak stb.) szolgálatában állottal:, ama testület alkalmazottéivá válnak, oirrivnek tulajdonába .vagy igazgatásába aí illető intézmény átmegy. Ez a testület iérT. a nyögd u A és elltámánvt ama személyeiknek, uk.'ik- a nvuírddibavonulásuk vagy edbalá!<«J4umk ideién a fentebb említett különleges intézményeknél alkalmazva voltak. Az országok s a megszüntetett tesi illetek egyéb alkalmazottai állami szolgálatba mennek át az összes szolgálati cs fizetési igényekkel. amennyiben ezek a jogok és igények nem haladták meg a fizetésrendtvési törvény 212. paragrafus 1—5. bekezdésében megállapitott mértéked. Az idézett szakasz második bekezdésében körülírt kedvezményt az alkalmazott csak abban az esetbe:, torija meg. amennyiben azt a belügym i ni sztoriimmal. a pénzügyminisztériummal egvértéor illeg kifejezetten elismeri. Amennyiben más. alkalmazottakról van szó, mint akik a;: evő bekezdés második, mondatába,n. vannak •felemlítve, ' továbbá- az országok-és. a besza n letett .testületek, alkalmazottm. és ,n.yucrdiia:>ai a nyugdíj és ellátmány, igényeiket.illetőleg az, állama tisztviselők, számára érvényes rendelkezések szerint bíráltainak el s az Aljam veszi át a nyugdíj s ellátmány fizetésének kötelezettségét eme szemel vekkel szemben. Azonban legfeljebb olyan össze'? ereiéig, amilyenre az állami szolgálatban hasonló feltételek mellett végzett szolgálat után igényik [ volna. Azok a hivatalnokok, akik az ország vacrv a megszűrtetett testületek szolgálatában 1920 február 29-én legalább 5 évet töltöttek jó minősítéssel és az előző bekezdések szerint állami szolgálatba mennek át, felmentetnek ama szakvizsgák letétele alól. amm vek az állami szolgálat számára vannak előírva. Országos képviselőtestület Minden országos hivatal területére országos képviselőtestület létesül. 'Az országos képviselőtestület tagjainak száma Csehországban 96, Morvaszilézia országban 54, Szlovákországbán 51. . Ruszinszkóbam 18. A tagok kétharmad része választó tik, a. többit a kormány nevezi ki, jogi, pénzügyi, közgazdasági, szociális, műszaki, egészségügyi és kulturális szakemberekből, meghallgatva a közjogi és szaktestületeket. Az Országos képviselőtestület elnöke az országos elnök, ez azonban jogosult az Országos Képviselőtestületben való elnöklést átadni az országos hivatal valamelyik tisztviselőjének. Az. országos képviselőtestület tárgyalása a megyei képviselőtestületek számára az 1924. évi 26. és 27. sz- törvényekkel kiadott tárgyalási rend szerint folyik, a jelen törvényből eredő változásokkal. A tárgyalási rend további módosításait az országos bizottság- esz,közölheti a belügyminiszter jóváhagyásával. Az országos képviselőtestület a választási ciklusba tartamára-saját kebeléből országos bizottságot választ, megyédig Csch-Morvaszi- lézia és Szlovák orsz ágban 12 rendes és 12 póttagot, Ruszinzskó országba 6 rendes és | 6 póttagot. j Az országos bizottság tárgyalásain az or- ' szágos hivatal ama tisztviselői is részi vesz■
