Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-10 / 33. (1367.) szám
2 1927 február 10, csütörtök. Keresztényszocialista nagygyűlés Kassán Beszámolók és állásfoglalás az aktuális politikai kérdésekben Szombaton, február hő 12-én délelőtt 10 órai kezdettel, a keletszlovenszkói pártszervezetek bevonásával a keresztényszocíalista párt nagygyűlést tart Kassán a kath. Legényegylet nagytermébenA gyűlés programja a következő: 1. Elnöki megnyitók magyar és szlovák gyelven. 2. Grosschmid Géza dr. magyar nyelvű beszéde a politikai helyzetről. 3. Fedor Miklós szlovák nyelvű beszéde a politikai helyzetről. 4. Fleischmanr- Gyula dr* előadása az adóreformról, a munkásbiztos itásról, a közigazgatási reformról és a községi választásokról. 5. Szilágyi Gyula beszéde a földművesek sérelmeiről. A gyűlés, amelyre a keletszlovenszkói pártvezetőség tagjait és a keresztényszocialista vidéki pártszervezeteket és községeket meghívták és amely iránt már most is mindenfelé nagy érdeklődés tapasztalható, tekintve a mozgalmas politikai helyzetet, előreláthatólag nagyméretű és jelentőségteljes lesz. ^A-RUM-A'UKSRy.uc.sp^ gÖMÖFU'RUM'eSjUKORGVáfj.dt •PÓZNÁVÁMandarin - Cacao - Oiő-Cfdme - Cherry Tripie-Ssc — Curacao — Karisbadi keserű ,,Késmárk: kiáliiUíon ar,ny éremmel kitüntetve'1 ,,A Nemzetközi Datsalyáliüáson arariv éremmel kitüntetve" Hazajöhet-e az ősszel Vilmos császár? Berlin, február 9. Ez év julius 21-én jár le a köztársasági alkotmány védelmére* 1922- ben alkotott törvény, amely módot ad a kormánynak arra, hogy a volt császárnak és az egykori uralkodóház tagjainak tartózkodási helyét megjelölje s őket szükség esetén távol tartsa a német birodalomtól, öt évre hozták meg a törvényt és ha a birodalmi gyűlés annak érvényességét idejekorán meg nem hosszabbítja, akkor német részről semmi sem állna útjában annak, hogy II. Vilmos visszatérjen Doornból. Még nem lehet tudni, hogy mikor fog a német kormány megfelelő rendelkezést tenni a köztársaság védelmére hozott törvény érvényességének meghosszabbítása céljából. A nacionalista sajtó egyes lapjainak véleménye szerint a kormány nem is kivan e részben törvényjavaslatot előterjeszteni s nincs is rá szükség, mert a közigazgatási hatóságok is elegendő jogkörrel rendelkeznek, tehát a kormány remélhetőleg meg fogja kímélni a* njabb megaláztatástól a volt császárt. A császár száműzetését kimondó törvény meghosszabbítása súlyos erőpróbát jelentene a polgári koalíció nacionalista és republikánus pártjai között és nagy valószínűséggel vezetne a koalíció felbomlására, ha ez addig, mis a száműzést törvény meghosszabbítása, alttuálissá lesz, más. jelen téktel enebb okból régien mos: nem történt. (A szerk. A magyar parlamentben megindult a törvényhozás munkája PesIS'gy Pál veit az első érdasnleges ülés szénQkz — UJ törvény- Javaslatok — interpeíláciö ádSm professzor ügyében Budapest, február 9. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar országgyűlés ma kezdte meg érdemleges munkáját A mai ülésen sor került a nemzetgyűlés által még le nem tárgyalt javaslatokra. Első szónok Pe&thy Pál igazságügyminiszter volt, aki örömének adott kifejezést abból az alkalomból, hogy ő lehet az országgyűlés első szónoka. Megköszönte a nemzet kitartását, amely a nehéz időkben az országgyűlés mellé állott. Az igazságügyminiszter beterjesztette a bírói eljárások egyszerűsítés ér Öl szóló törvényjavaslatot. Ezzel a javaslattal a bíróságnak az utóbbi években hatalmasan megnövekedett munkáját akarják csökkenteni. Adatokkal bizonyította be a miniszter, hogy a magyar bíró a békeidőkhöz viszonyítva mennyivel többet dolgozik* így például a járásbíróságok munkaköre a háború után 67 százalékkal emelkedett. A javaslat elfogadását kéri. Örffy Imre, egységes párti képviselő, a pénzügyi és közigazgatási bizottság együttes jelentését terjeszti be az adómérséklés és az önkormányzatok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatról. A ház a beterjesztett javaslatokra kimondta a sürgősséget. Interpelláció az Adám-ügyben Ezután Pakots József demokrata nyújtotta be interpellációját a kultuszminiszterhez a budapesti egyetem orvoskarán az utóbbi időkben tapasztalható jelenségek miatt. Rámutatott arra, hogy Ádára professzor nem kezdheti meg előadásait az egyetemen, mert az orvoskari tanárok egy része ezt minden eszközzel meg akarja hiúsítaniKérdj Pakots a kultuszminisztert, hajlandó-e biztosítani a tudomány és tanítás szabadságát? Nyugvópontra kell juttatni a kérdést —■ úgymond — Adóm professzornak állásba való csorbítatlan behelyezésével. Ebben a kormányt nem befolyásolhatja az ifjúság állásfoglalása. Az interpellációt kiadták a kultuszminiszternek* Magyarország fegyverkezésének u| szabályai Ezután Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter nyújtotta ibe törvényjavaslatát a •trianoni békeszerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó változtatásokról. Ezeket a változtatásokat a törvény- javaslat a katonai ellenőrző bizottsággal, a nagyhatalmak tanácsának beleegyezésével történt megegyezés alapján lépteti életbe. A javaslat fontosabb rendelkezései a következők: A honvédség gázálarcainak száma 52.500 darabra emelkedik’ a muníció- gyártás ezentúl négy egymástól különálló gyárban fog történni s a rendőrséget 12 páncélautóval szerelik fel. j! A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy ezeket a páncélautókat kizárólag csak az állam- rendőrség használhatja, gépfegyverrel lesznek felszerelve, de nem szabad oly készüléket rájuk szerelni, amelyek révén az autók a városokon kívül is használhatók volnának. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a békeszerződés 119. szakasza értelmében tilos lángszórók, mérges gázok és egyéb mérges illó anyagok gyártása. Szigorúan tilos az ilyen mérges gázokkal av kísérletezés is. Tankok s egyéb hadigépek, valamint a rendőrség számára engedélyezett 12 páncélautón felüli páncélautomobilok gyártását ugyancsak tiltja a törvényjavaslat. Állami lőszergyártás a következő helyeken történik: puskaport a balatonmelléki fűzfői gyárban készítenek, ágyukat és aknavetőket Diósgyőr közelében, gépfegyvereket és puskákat a budapesti fegyver- és gépgyár egyik osztályában s végül gyalogsági és tüzérségi muníciót Weiss Manfréd csepeli gyárában. Ezeket a gyárakat a környékükön levő civilgyár aktok és műhelyektől szigorúan elkülönítik. A javaslat indokolása kifejti, hogy az uj megegyezés alapján az eddig fennállót’ lőszergyárakat egységesítik. A nagyhatalmak kormányai különös engedékenységet tanúsítottak Magyarország többszöri megkeresésével szemben; beleegyezésüket adták az állami lőszergyárak egységesítéséhez, ami különösen nagy fontossággal bir a lőszergyártás racionális keresztülvitele szempontjából. A nemzetközi katonai ellenőrző bizottság a trianoni 'békeszerződés rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával a magyarországi lőszergyártás teljes beszüntetését kérte a nagykövetek tanácsától. A követek tanácsa azonban ezzel a teljesen jogtalan követeléssel szemben kimondotta, hogy az eddigi magyar lőszergyár eredeti helyén maradhat. A kérdés végleges rendezésével sikerült a magyar lőszergyártás költségeit a minimálisra korlátozni. ....... VOTKBfrB ....................... St resemann megérkezett San Remóba San Remo, február 9. Stresemann dr, német külügyminiszter ma délelőtt 9 óra 42 pereskor San Remoba érkezett. Fogadtatására a pályaudvaron megjelent von Neurath római német nagykövet. Geibel sanremoi német konzul és igen sokan a fürdőközönség közül. A néptömeg lelkesen és szívélyesen üdvözölte a német külügyminiszteri Tisztázzák Keudell német belügyminisztert Boriin, február 9. A koalícióé pártok sajtójának jelentése szerint Keudell belügyminiszter •ügyánek vizsgálata, negatív, eredanénnyel végződött Mint ismeretes, a belügyminisztert a köztársasági pártok arr-al vádolták, hogy annak idején részt vett a Kapp-pucceban s mint ilyen nem képviselheti méltóképpen a köztársaság érdekeit. A centrumpárt kezdeményezésére parlamenti vizsgálóbizottságot neveztek ki, amely máig befejezte működését és megállapította, hogy Keudell telj®’ ©en ártatlan 6 az ellene felhozott vád mind merd kitalálás. A Tágliche Rundschau értesülése szerint a birodalmi kancellár, egy kommunista interpellációra válaszolva, már holnap a leghatározottabban kijelenti, hogy Keudell makulátlan köztársasági múltú ember, akire a köztársaság belügyeinek vezetését nyugodtan rá lőhet bízni. Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGENYE (32) — Ez a vén olasz gazember készakarva hátráltatja a munkát. A pallérok mind földijei és nem engedelmeskednek nekem. Azt mondják, hogy butaság az egész, amit csinálok. Nem akarják megérteni, hogy nem a magas falak védenek, hanem a mély árkok. Pedig ezt már eleink, az avarok is tudták, még ma is megvannak az árkaik. — Igyál velünk — mondotta az ispán. — Mit töröd magad egész nap a lucsokban? Nem nemes-embernek való az. Ekecs is azt mondta, hogy nagyon jó a terved, ha nem csinálják a taljánok, karóba huzatom őket. Azaz hogy, mivel szabad polgárok, ezt nem tehetem, csak élcsapatom őket.. Megállj csak. iMiso, küldj le az öregért és szalassz Szent Tamásra a hadnagyért. Az építőmester, aki az ajtónál leselkedett, azonnal bejött. Kis idő múltán megérkezett a hadnagy is. Fürge kis ember volt, aki jobbágysorból vitte fel a hadnagyságig. Bátorságát és találékonyságát a halicsi hadjáratokban vette észre a király, ahol minden csatában kitűnt. — Te ugyan nem értesz a várakhoz — kezdte az ispán —, de azért kikérem a tanácsodat, Kaplony. Szerette bosszantani a hadnagyot, mint általában a király embereit. — Vettem észre —■ mondotta a hadnagy — hogy nagy sürgés-forgás van a viziváro&i falaknál. Gondoltam, hogy majd csak nekem is elárulod az okát, ispán ur. — Ka a király nem üzente még meg, én ráérek megüzenni. Neked előbb kéne tudni, mint jómaga/mmafc. No de hallgasd csak. Akörül folyik a 'perpatvar az építőmesterek között, mely védelem jobb egy lovasnép ellen: a magas falak, avagy a mély árkok. — Attól függ, van-e a lovas népnek ostromló készsége, vagy sem. Csend lett. Elgondolkoztak, Végül az egyik templomos vitéz megszólalt: — Az a dominikánus, aki ittjártában az őshazáról beszélt, említette, hogy a kínai falat is áttörték. Én úgy hallottam a Szentföldén, hogy ilyen magas és vastag, valamint nagy- kiterjedésű falat még sehol sem 'építettek. — Tehát a mongolokról vagyon szó — mondta a hadnagy. — Láttam őket. Lent voltam másfél éve a királyi dandárral Moldovában. A Fekete tengerig kergettük őket. Most talán megint közelednek? Én nem hiszek a kunoknak, hazug népség ez. — De bizony közelednek — mondotta egy dominikánus barát. — A házfőnökünk sokat beszél róluk. Látta őket szemtől-szem- be, amikor a kunokat az igaz keresztény egyház aklába terelte. A hadnagy elnevette magát — Ti csak folyton rém ügettek mindenkit, hogy a püspököknek ne kelljen a zsinatra menni. Hallottam már erről. Mindnyájan nevettek, a kanonok is. ö tudta, mennyire nem szeretnek a főpapok zsinatra járni. A nevetés lassan elcsendesedett. Végül a hadnagy figyelmesen nézegetvén az erődítés tervét, amelyet János elébetett, igy szólt: — Mindent egybevetve, lehet, hogy az a kisszámú osapat, amelyet megbergettünk, csak portyázó Örse lehetett egv nagy seregnek.. Ha mindaz nem mende-monda, amit a mongolokról beszélnek, akkor nagy veszély közelegne, • feltéve, hogy közelegni akar. Nagyszerű lovasok és Íjászok, olyanok, mint mi voltunk valaha, amikor kelet felől jöttünk. Ha meg az ostromhoz is értenek, akkor' nem sokat használnak a magas falak; Meglepetés kell nekik, és ezek a rejtett árkok, csapdák, zegzugos falak, vízmüvek mindenképpen azok. Megakadályozzák, hogy a lovasroham a falakon törött résekig eljusson. — Látod — mondotta az ispán az öregnek —, nem volt .igazságod. És ha továbbra is a szolgálatomban akarsz maradni, rendeld magad alá mindama terveknek, amelyek e papíron vannak. Másnap elállóit a folytonos esőzés és ettől kezdve gyorsan haladt a munka. Amikor a nap kibújt a ködből, már nem melegített. De a hideg terek páTanélküliek voltak és a fény csodálatosan közelhozta a messzeséget. Sámuel urfi ilyenkor erösit- gette az ispán nagy mulatságára, hogy látja Vácot. Ákos urfi sólymai pedig halálos biztonsággal csaptak le a fénylő űrben mindenre. Hilgur észrevette ezidőfájt, hogy János gyakran néz haza napközben a legkülönbözőbb időiben. Mintha meg akarná lepni. Egyszer meg is mondta. — ügy veszem észre, te nyugtalan vagy. Leskelődöl utánam. — Igen — felelte János. — Nyugtalan vagyok és leskeJődöm. Más is az volna az én helyemben. Az ispánt sohasem látom. — Nem láthatod, mert vadászatok van* nak a szomszédos földesurnái. A fekete szemek úgy felvillogtak, hogy még Hilgur is megremegett — Honnan tudod ezt ilyen jól? Csend volt. A fák kopasz ágai meredten vártak valamire, a szobába hideg fénysávok tűztek ferdén a magasból és a várnagyék kéményéből gyertyaegyenesen emelkedett fel a füst a fehér semmiségbe. — Hát csak tudom — mondotta csendesen a nő , hiszen az anyád és a váraagyné is a vadászatra mentek ma hajnalban. János kibámult az ablakon és nézte a felfelé szálló .füstöt. Miért nem szólt erről az anyja vájjon? Különben is elhidegültek az utóbbi időben, valami titok vágódott közéjük. Hilgur most nesztelenül az ablakhoz ment. Arcának és magas alakjának körvonalai feketén rajzolódtak a fénybe és árnyéka a szoba másik faláig nyúlt a padlón. János úgy képzelte, hogy ez az árnyék a végtelenbe nyúlna, ha a szoba fala megnyílnék. — Hát te mért. nem mentél a vadászatra? Talán nem hívtak? — Nem akartam zavarni az anyádat. — Miiben? — Nem tudom, mért titkolja előtted a dolgot. Én már sokat megtanultam a nyelvetekből és igy megértettem a 'beszélgetésekből, hogy Sámuel urfi böjt után oltárhoz akarja vezetni. János az ablakmélyedésbe lépett, hogy Hilgur arcába nézhessen. Aztán valamit akart mondani, de torkán akadt a szó. Megszédült és nekttámaszkodott a könyöklőnek mindkét kezével. — Mondhatok én neked még egyebet is. A másik urfi sem hiába jár ide. Jobban szereti a várnagyáé, mint a kopaszfejüf. János sokáig nem szólt. Aztán átfogta Hilgur derekát és a szemébe nézett. De ezekbe a szürke körökbe és a két tekét© pupillába nem tudott 'belelátni. Két mély kút meredt rá a pupillák feketéjében és a •kutak mélysége hallgatott. — Nekünk valami német városban kellett volna maradnunk — mondta elgondolkozva János. — Talán Wienben. Végtelen egyedid vagyunk itt.-- Én mindenhol egyedül vagyok. — Tudom. Hiszen nem is mondtad sohasem, hogy mellettem nem leszel egyedül, és hálás leszek mindig, amiért csak magadhoz engedsz érni. De mondd csak, nem leszel egyszer, egyetlen egyszer igazán az enyém? (Folytatjuk.)
