Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-10 / 33. (1367.) szám

Mai számunk 10 oldal

VI. évf. 33. (1367) szám « Csütörtök • 1927 február 10

Előfizetési ár: évente TO, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: polítíkoi nQ.pÍlcipjQ Felelős szerkesztő:

DZURANYI LÁSZLÓ FORGACU GÉZA

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha

A képviseBőházaS február 15>ikére egybehívták

Csak két formális ülés lesz, melyen benyújtják és a bizottságoknak kiosztják a közigazgatási reformjavaslatokat — A jugoszláv képviselők küldöttsége a parlament ülésén — A rendes parlamenti munka csak március elején kezdődik meg?

Prága, február 9. A képviselőház elnöksége mai ülésén elhatározta, hogy a Ház plénumát február 15-én, kedden délelőtt 11 órára egybehívja. A terv szerint — amint már tegnapi számunkban is jelentettük —, kedden csak két formális ülés lesz. Az első ülésen a kormány benyújtja az országos és kerületi képviselőtestületekbe való választásokról és a közigazgatás reformjáról szóló javaslatokat s a második formális ülésen a plénum kiadja ezen javaslatukat az alkotmányjogi és költségvetési bizottságoknak. A két javaslatot, az eredeti tervtől eltérően, nem küldik szót a képviselőknek, hanem azokat csak az első ülésen fogják kiosztani. A keddi plenáris ülésnek ezenkívül nem is lesz lényegesebb tárgyalni valója s a Ház összehívása tulajdonképpen a jugoszláviai törvényhozói küldöttségnek prágai látogatásával van összefüggésben. A szerb törvényhozók ugyanis február 12-ón érkeznek Prágába s résztvesznek a keddi plenáris ülésen. A keddi ülések után valószínűleg e hónap végéig vagy március elejéig ismét elnapolják a képviselőházat, hogy ezen idő alatt a bizottságok letárgyalhassák a közigazgatási reformjavaslatot. Kormánykörökben ma az a hir terjedt el, hogy a kormány a közigazgatási ro- formot a plénummal még az adóreform előtt akarja tárgyaltatni. Az adóreform tárgyalása a költségvetési bizottságban csak nagyon lassan halad előre, mert a kormánykoalíció keretén belül is nézeteltérések támadtak főleg a kereseti adót illetőleg. A parlament ssArit.kaprogruflijáiiak legfontosabb anyaga a két reformon kívül m g *£? építkezési törvény és a véderőjavaslatok. Ezekben a kérdésekben azonban a kormánypártok között még mindig nem jött létre a végleges megegyezés.

Diktatúra vagy köztársaság Portugáliában

Az utcai harcok tovább tartanak — A forradalmárok memoranduma — Oportó 16 őrás bombázása — Carmona diktátor fölényben T

A tartománygyülési választások várható eredményei

Irta Gál István

A közigazgatási reform törvényjavaslata még ne.m került teljes részleteiben a közvélemény elé, de egyes félhivatalos közlések alapján már kialakulnak annak körvonalai, miképpen kívánja a kormány megreformálni és egyben unifikálni a köztársaság közigazgatását. A nyilvánosságra kiszivárgott részleteket a napisajtó már ismertette s e részletek nyomán érdekes számítás végezhető annak érdekében, hogy az 1925. évi nemzetgyűlési választások párterőviszo- nyai sze melőttartásával milyen képe lehet Csehországban, Morvaországban és Sziléziában, Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a megválasztandó tartománygyiilésnek.

A számítás alapjául az 1925. évi szenátusi választásokat kell vennünk, mert hiszen a közigazgatási testületekbe kiírandó választásoknál az aktív választói jog nem a 21 éves, de a 24 éves korhatárhoz lesz kötve.

Csehországban az 1925. évi szenátusi választásoknál leadtak 3,198.771 szavazatot s ha ezt vesszük tekintetbe a tartománygyülési választásokra vonatkozó számításunknál, akkor rájövünk arra, hogy az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma, vagyis a választási szám Csehországban 49.980-at tesz ki. A választandó tartománygyülési tagok száma 64.

Morvaországban és Sziléziában a leadott szenátusi szavazatok száma 1,472.763 volt s mivel a választandó tartománygyülési tágok száma 36, itt a választási szám 40.910 lehet.

Szlovenszkóban a szenátusi választásoknál 1,217.145 szavazat esett a pártokra s mivel 34 tartománygyülési tag választandó, az itteni választási szám 35.798.

Ruszinszkóban 208.038 szavazat volt a szenátusi választásoknál. A tartománygyülési választandó mandátumok száma 12 s a választási szám 17.336.

A közelebbi és a számokban elmélyedő vizsgálat bizonyára meg fogja találni annak okát, hogy miért a legmagasabb Csehországban a választási szám és miért a legalacsonyabb Ruszinszkóban. Kétségtelen, hogy bizonyos választási geometria játszik e kérdésnél szerepet, amelynek praktikus politikai kihalásai valószinüleg csak a választások után lesznek áltekinthetők. A szlovenszkói választási szám meglehetősen magas lesz, aránylag nem sokkal kisebb, mint a morvaországi és sziléziai. Mivel az egész Szlovenszkó egy választási kerület lesz és mert valószínű, hogy a közigazgatási választásokra vonatkozó törvény, éppen úgy, mint a nemzetgyűlési választások törvénye, tartalmazni fogja azt a jogelvet, hogy amely párt egy kerületben sem jutott mandátumhoz, elveszti összes szavazatait és képviselet nélkül marad, a kis pártoknak semmi esélyük sincs a tartománygyülési választásoknál.

Ha már most az egyes politikai pártokra esett szavazatokat vesszük tekintetbe, akkor az 1925. évi szenátusi választások eredménye alapján körülbelül igy alakulhatnak az egyes tartományokban a tartománygyülési választások eredményei:

Csehországban 8—9 cseh . agrárpárti, 8 kommunista, 5 cseh néppárti, 5—6 cseh szociáldemokrata, 7 nemzeti szocialista, 5 Bund dér Landwirte, 5 német szoc.-dem., 3—1 német ber.-szoc., 3—4 cseh iparospárti, 3—4 nemzeti demokrata, 2—3 német nemzeti, 1—,2 német nemzeti szocialista..

Morvaországban: 4 cseh agrárpárti, 3—4

Párig, február 9. Az egymást kergető ellentétes lisszaboni hírekből nagyon nehéz tiszta képet formálni a portugál forradalomról. Annyi feltétlenül bizonyos, hogy nem egyszerű katonai lázadásról van szó, hanem nagyarányú politikai forradalomról, amelyben a baloldali elemek, a köztársaságiak és a radikálisok összefogtak Carmona diktatúrába ellen. A mozgalom nem izolálódik többé a katonaságra, hanem a lisszaboni és az oportói polgári lakosság is csatlakozott hozzá. A kormánynak szemére hányják, hogy korrupt gazdasági rendszerével megkárosította az államot és a diktatúra vezetői nagy magánvagyont harácsoltak össze, mig a nép nyomorog és elnyomott. Különösen a dohány- jövedék terén mutatkoztak visszaélések. A forradalmárok manifesztumot adtak ki, amelyben céljukul a köztársaság visszaállítását felölik meg. A manifesztumot többek között Alvaro de Castro, a köztársasági pártok vezetője. Alfonzo Costa, a demokrata- párt vezére és a portugál népszövetségi delegáció volt elnöke. Norton de Mattos tábornok, volt hadiievminiszter és Angora hajdani főbiztosa. valamint a volt londoni követ Írták alá. A lisszaboni forradalmi bizottság külön nyilatkozatot adott ki. melyben beszámol a helyzet pillanatnyi állásáról. E nyilatkozat szerint a forradalmi csapatok gyorsan és eredményesen megszállották Lisszabon városának több részét és biztosra, veszik a győkommunista, 8 oseh néppárti, 3 csehszlovák szoc.-dem., 2—3 cseh nemzeti szocialista, 2—3 Bund dér Landwirte, 2 német szoc. dem.. 2—3 német kér.-szoc., 1—2 cseh iparospárti, 1—2 német nemzeti, 1 német nemzeti szocialista s esetleg 1 nemzeti demokrata és egy lengyel képviselő.

Szlovenszkóban: 6 cseh agrárpárti, 4—5 kommunista, 1 csehszlovák szoc.-dem., 11— 12 HHnka-párti, 3—4 magyar nemzeti párti, 2—3 kér.-szoc. s esetleg egy cseh nemzeti szocialista, egy cseh nemzeti demokrata, 1 zsidópárti, 1 szlovák nemzetipárti. A mazclmet. A polgári lakosság nagy lelkesedéssel csatlakozott a forradalmárokhoz.

A harc állásáról nem érkeztek uj jelentések. A látszat szerint a forradalmárok Oportóban a háttérbe szorultak, de Lisszabonban annál nagyobb sikereket értek el. Carmona diktátor kormányának mindazonáltal sikerült a három ellenzéki újságot, az Informaca-ot, a Mund-ot és a Debate-t elhallgattatnia. A szerkesztőket és szedőket letartóztatták. A lisszaboni diplomáciai testület megkísérelte, hogy a két párt között fegyver- szünetet teremtsen, de a harcos felek elutasították az ajánlatot.

Madrid, február 9. A portugál határról több olkésett jelentés érkezett. Oportóban a küzdelem valóban borzalmas volt, A gránát- tüz és következménye, a nagy szélben rohamosan terjedő tűzvész óriási pusztítást okozott. A város több nevezetes épülete porrá égett. Az Oportóba nyomuló kormánycsapatokat a forradalmárok nagv veszteségekkel több Ízben visszaülték, végül azonban a hatalmas túlerőben levő Camona-csapatok mégis elfoglalták a várost. A brv-~ Vázasnak katasztrofális hatása volt. Bernandino Ma- shado elnök állítólag a legnagyobb harc közepette Oportóban tartózkodott. Az ország kikötőiben a hadihajók és az ágvunaszádok mindenütt résztvesznek a küzdelemben és vadul bombázzák a partokat. A forradalmárok rohammal elfoglalták Viana de Castilgyar nemzeti párt választási esélyeit az 1925. évi szenátusi választásokhoz viszonyítva megjavítja az a körülmény, hogy egész Szlovenszkó egy választási kerület lesz s igy a magyar nemzeti párt listájára szavazhatnak ama szlovák vidékeken lakó magyarok is, akik a szenátusi választásnál nemzeti- párti lista hiányában kénytelenek voltak más pártra szavazni.

Ruszinszkóban: 2 cseh agrárpárti, 3—4

kommunista, 1 csehszlovák szoc.-dem., 1—2 magyar nemzetipárti, 1 V mtvak-párti, 1 zsidópárti és esetleg 1 nemzeti szocialista.

lót. később azonban a kormányeasapatok visszahódították ezt a helyet is. A legutolsó jelentések határozatlanok. Portugáliával minden összeköttetés, még a távirati és a vasúti összeköttetés is megszakadt.

Tuy, február 9. Az United Press jelenti Vaüencából:. A portugál kormánycsapatok az ország északi vidékén megverték a felkelőket. Délen azonban, különösen Lisszabonban a felkelők föltétien fölényben vannak s egvos ellenőrizhetetlen jelentések szerint már el is fogták Carmona elnököt.

Oportó. február 9. A kormánycsapatok 16 órás súlyos bombázása ntán a város forradalmár csapatai feltétel nélkül megadták magukat. A Batalha-negyedet a bombázás teljesen elpusztította. A polgári lakosság közül több százan halálukat lelték a küzdelemben, mert a lakosság nem tett eleget a kormánypárt felszólításának és nem iiritetto ki a várost a bombázás kezdetén.

Washington, február 9. Dcering lisszaboni amerikai követ kabelielentést küldött az amerikai államdepartomentbc. amelyben a lisszaboni helyzetet rendkívül súlyosnak mondja. A követ és személyzete kénytelen volt kiüríteni a követségi negyedet, mert a nehéz ágvuk lövedékei az itteni házakat is veszélyeztették.

Ahol Szlovenszkó vezet

A gzlovenszkói közigazgatási hatóságok határozatainak 90 százalékát érvényteleníti a legfelsőbb közigazgatási bíróság A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Az elmúlt napokban megjelent a legfelsőbb közigazgatási biróság múlt évi működéséről szóló jelentés. A jelentés szerint a legfelsőbb közigazgatási biróság a múlt esztendőben 9616 paanszt intézett eL A biróság által felülbírált és feloldott határozatok közül-2% esik a külügyminisztériumra, 35% a belügyminisztérium intézkedéseire, 27.5% a pénzügyminisztérium, 40% az iskolaügyi minisztérium, 40% az igazságügyminisztérium, 30% a szociális gondoskodás minisztériuma, 35% az egészségügyi minisztérium, 80% a kereskedelemügyi minisztérium, 44% a postaügyi minisztérium, 80% a közmunkaügyi, 30% a föld- mivelési, 50% a közellátási, 8% a nemzetvédelmi minisztérium határozataira. A szlovenszkói minisztérium határozatai közül 30%-ot, a földhivatal határozatai közül 25%-ot oldott fel a közigazgatási biróság. A cseh országos igazgatás határozatai közül 35% volt helytelen, a morvaországi igazgatásnál 50%, a sziléziainál 80%, a szlovenszkói közigazgatásnál 90%. Ez annyit jelent, hogy a szlovenszkói közigazgatás intézkedései a legkevésbé jogszerűek, mert hiszen átlagban 35%-nyi feloldott határozat szokott a rendes közigazgatási menet mellett előfordulni. A közigazgatási bíróságnak ez a kimutatása, mely egyúttal lesújtó kritika a szlovenszkói közigazgatás működése felett, tanúságát adja annak, hogy a közigazgatási reform tervével kapcsolatosan nemcsak a szervezeti beosztás és a közigazgatási fórumok megállapításának kérdése a fontos, hanem egyúttal a közigazgatás kvalitásának megjavítása is, a szakszerűség és a kvalifikáltság bevezetése minden vonalon és a helyi önkény kiküszöbölése a jogrend érdekében.

Mindezek a számítások természetesen csak hozzávetőlegesek és kombi natív értékűek. Az 1925. évi nemzetgyűlési választások óta a politikai pártok erőviszonyai semmi esetre sem stabilizálódtak s igy nem valószínű az, hogy a pártok közötti arány az idei őszi választásoknál ugyanaz legyen, mint a nemzetgyűlési választásoknál volt. A fenti számításnak tehát praktikus jelentősége nincs, mindössze segédeszköz lehet ama politikusok számára, akik a közigazgatási választások Kérdésével politikai és taktikai szempontokból foglalkoznak