Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-08 / 31. (1365.) szám

1927 február 8, kedd. Ruszinország—a Tátrától Kőrösmezőig Kassa fővárossal A Kurtyák párt kiáltványa a zlpszerekhez ós a keleti szlovákok­hoz — A legnagyobb ruszin párt alelnöke: Földes! Gyula, kiált­ványt szerkesztett Ruszinszkó végleges határainak érdekében Ungvár, február 7. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ru eztnsakó határainak problémája egész Rt ezinsakót élénken foglalkoztatja. A ruszinsá, köreiben általános a felfogás, hogy úgy a anionéin iának, mint a nyugati határkérdés nek szőnyegre kell kerülnie a tőrvényho zásban és ennek a két kérdésnek véglege sen rendeződnie is kell. Tekintettel arra, hogy Ungvárnak és a: ungvári járásnak Ruszinszkótól való elosato lása a kormányzat megmásithatatlan oélja közé tartozik, a harmincötezer szavazattal rendelkező Kurtyák-párt megbízásából Földesi Gyu­la, a párt alelnöke, kiáltványt intézett a zipser é9 a keleti szlovák néphez, mely­ben felszólítja őket, hogy csatlakozzanak Ruszinszkóhoz. (A’ rendkívül érdekes manltesztum két rész­ből áll. Az első a zipserekhez, a második a keleti szlovákokhoz szól és fontosabb részei­ben a következőket tartalmazza: — A ruszin nép egy szebb, egy jobb és égy boldogabbnak ígérkező jövő reményé­ben önként csatlakozott a csehszlovák köz­társasághoz. A nép vezérei azt hitték, hogy a cseh nép, mint szláv test vér nép, segíteni és felemelni fogja a ruszin népet Azt hittük, hogy amit a magyar uralom nem adott, vagy nem adhatott meg ennek a jobb sorsra érde­mes népnek, azt megadja majd a cseh nemzet. — Nagyon csalódtunk azonban, mert a csehszlovák kormány a mai napig sem adta meg a bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett negyvenötezer cseh hivatalnokot zúdí­tott Podkarpatská Rus területére, úgy hegy saját fiaink megélhetését nem tudjuk biztosítani a ruszin terület hatá­rain belül. Ezért tehát elsősorban hozzátok fordulok se­gítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes zipserek, kik az országnak be­csületes, intelligens, törvénytisztelő ifjakat neveltetek... — Másodszor hozzátok fordulok, ti sáro­st és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok... Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szere- tetben éltetek. Ti, akik ruszin tesvéreitekkel összeházasodtatok, ti, akik nem tettetek kü­lönbséget ruszin és szlovák között. Ti, akik­től csak az úgynevezett wilsoni elvek válasz­tottak el minket egy kis időre ... Kérlek benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy kö­zös erővel vívhassuk ki autonómiánkat. — Nagyon jól tudjátok, hogy ezt az autonómiát a győztes hatalmak nekünk ga­rantálták, míg a pittsburgi szerződés világo­san körülirja, hogy a ruszinlakta terület széleskörű autonó­miát kap, tehát nem olyat, amilyet Hlinka óhajt a szlo­vák nép számára kiharcolni... — Ez a széleskörű és garantált autonó­mia azonban csak a rnszin néppel közösen élő területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, amely az ősi hagyományok és történelmi okmányok szerint ősi ruszin föld volt — Ez a földterület pedig a Poprád folyótól a Fehér Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen — éljenek ott ruszinok, magyarok, zipserek vagy szlovákok —, mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széleskörű autonómiához van joguk. Pártunk azon az elvi állásponton van, vég­rehajtó bizottsága pedig ugyancsak abban az értelemben határozott, hogy Ruszinszkó ha­tárait nyugaton a Poprád és Hernád folyó­ban, illetve e folyó mentén húzódó vasút­vonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva arra, hogy ennek a Podkarpatská Rus nevű területnek fővárosa legyen. Történelmi múltja van e kívánságunknak. Ott van a nagy Rákóczi, akinek seregében egymás mellett küzdött ruszin és szlovák. A világháború is egymás mellé terelte ezt a két népet, amely sohasem hagyta cserben egymást. — Ennek a nagy Rákóczinak szellemére bériek benneteket: zipserek és keleti szlo­vákok, hogy az a történelmi múlt, ami eddig összeforrasztott bennünket, most is tegye eggyé akaratunkat és közösen éljünk ama jogunkkal, amit a nagyhatalmak garantáltak nekünk: az autonómiánkkal, amely szélesebb, több jogot és szabadságot biztosit, mint a Hlinka-féle autonómia. Ez az elv vezéreljen benneteket és álljatok mellénk, legyetek segítségünkre, mert ezzel magatokon is segíthettek... • A kiáltvány eredeti elgondolásával nagy feltűnést keltett, mivel a nagyhatalmak által garantált széle­sebb körű autonómiát szembeállítja a szlovák néppárt által kiharcolni szándé­kolt, de senki által nem garantált szlo­vén szkói autonómiával, 1 amely a jelenlegi esetben csupán egy tar- j tományrendszer kiépítésében nyerne kifeje- ! zést. A kiáltvány egyébként kezdete annak a végletekig menő harcnak, melyet a párt már tavaly bejelentett, ha a prágai kormány Ruszinszkó autonómiáját életbe nem lépteti. Briand a német belpolitikai változás dacára is békebeszédeket tart Páris, február 7. A keleti frontokon küz­dő francia katonák egyesületében Briand kül­ügyminiszter ismét jelentős békebeszédet mondott A miniszter szerint Franciaország nem fogadja el az imperializmus elvét, de nem adja oda szivét a vak pacifizmusnak sem. Franciaország abban a háborúban lett győz­tes, amely jóformán keresztes hadjáratot je­lentett az emberiség magasabb érdekeinek és akaratának védelmére. Franciaország köteles­sége tehát, hogy most a győzelem után, az egész világgal valódi békét kössön. A külügy­minisztert sokszor gyanúsították, de Briand úgy érzi, hogy igaza van, amikor minden ere­jével és hatalmával a béke gondolatába ka­paszkodik. Franciaország mindenáron el akar­ja kerülni az uj háborút A népek gondolkoz­zanak sokat a háború és a béke problémájáról s ekkor beláthatják, hogy az akár győzelmes, akár vesztett háború, Európa szempontjból katsztrófális lehet. Ha a presztízsről, vagy a nemzeti egoizmusról van szó, akkor nagyon könnyen támadhat olyan pszichózis, amely há­borúra vezet. Mindenek előtt tehát ezt az ok­talan belső forróságot kell lehűteni. Eddig már sikerült egyszer a görög-bolgár konflik­tust s talán egy újabb világháborút meggátol­ni és sok remény van arra, hogy a jövőben szintén sikerülni fog a békét megtartani. Fran­ciaország bebizonyította a világháborúban, hogy területét nem lehet büntetlenül megtá­madni. Éppen ezért bizonyos, hogy a hatalom és a háború nem a legutolsó tárgyalási eszkö­zök. A háború nem a bölcsesség végső érve. Feltűnő, hogy Briand beszédében egyetlen szóval sem említette meg a rémet belpolitika átalakulását és annak következményeit Huszonhárom milliós hadikölcsön- panama a prágai bíróság előtt Fischl bankigazgató és társai, Roth Jenő utján le nem bélyegzett osztrák-magyar hadikölcsönt váltottak be - Visszaélések két szlovenszkól bank nevében — A nagy pör tárgyalása hét-nyolc napig eltart Prága, február 7. A nemzeti szocdalíeták hadi- kölcsönpanamárja ügyében megindított vizsgálat miég nem fejeződött be. A panama pillanatnyilag háttérbe szorul, mert a prágai bíróság ma egy má­sik hadikölcsömpanama ügyét kezdte tárgyalni. A bünpörben, amelynek vádlottjai között Fischl Re­zső, a prágai Cseh Iparbank helyettes igazgatója, továbbá Geojk Ferenc, a banknak diiszponense mel­lett az érseki!jván Takarékbank igazgatója és egy éreekujvári kereskedő is szerepelnek, a prágai törvényszék tavaly júliusban felmentő Ítéletet hozott. A legfelsőbb bíróság azonban a felmentő ítéletet megsemmisítette azzal az indokolással, hogy a bí­róság nem kérte ki a banksaakórtők véleményét s újabb elsőfokú bírósági tárgyalást rendelt el. így került a bonyolult ügy ma isméi a prágai törvényszék Hladik-tanáosa elé, összevonva egy másik üggyel, amelynek vádlottjai Fischl Rezső, az iparbank igazgatója, Hornik Rezső, ennek a banknak prokuTistája, továbbá Klecander Imre ós Melidhar Károly prágai bankárok. A hadikölcsönök becserélése á lamköícsönökre A 57 oldalra terjedő vádirat részletesen foglal­kozik az 1920 juniius 24-ükd törvénnyel, amelynek alapján a kormány megbízást kapott a IV. állam­kölcsön kiírására. Ezt az átlamköksönt a régi osz­trák—magyar hadíkölcsönök részleges becserélé­sére is lehet fordítani, úgy, hogy minden ICO ko­ronás hadikclcsönpapir becseréléséhez 73 korona készpénzt kell lefizetni e ekkor kiadják a kölcsön- jegyzőnek a IV. államkölcsön megfelelő értékű címleteit. A becserélést azonban csak csehszlovák állampolgároknak engedélyezik s azoknak is csak akkor, ha a becserélésre 6zánt hiádíkölcisönpap'irok még 1918 október 2óőka előtt az illetők tulajdonát képezték. A pesti Róth Jenő prágai panamái A vádirat első része a következő esetre vo­natkozik : Az érsekujvári Takarékbank 1921-ben, amikor még takarékpénztár volt, 5,100.000 korona névér­tékű hadikölcsönt jegyzett a IV, államkölcsönre a p est a csekkhivatalmá'L Készpénzben lefizetett a bank 3,825.000 koronát « 3,825.000 korona névértékű 5%-os ée ugyanolyan összegű 6%-os hosszúlejáratú kötvényeket kapott. 1923 augusztus 21-ón ugyancsak az éreekujvári Takarékbank nevére s a Cseh Iparbank közvetíté­sével jegyeztek államkölcsönt 9,857550 korona névértékű hadíikölcsönnel. A bejelentést ez alka­lommal a bank igazgatója irta alá egy éreekujvári kereskedővel együtt. A Cseh Iparbank átvett az éreekujvári Takarékbank részére 5 és 6%-os hosz- 6zulejáratu kötvényeket egyenként 7,100.437 ko­rona névértékben. A pénzügyminisztérium egyik revizora azon­ban 1925 júniusában megállapította, hogy az érsek újvári Takarékbank e hadi kölcsönök tu­lajdonosa sohasem volt. Az a gyanú merült tehát fel, hogy egy harmadik személy, az ál- lamkölcsönök jegyzéseinél biztosított előnyök­kel visszaélve, 7 millió 190 ezer koronával megkárosította az államot A vizsgálat ezután kiderítette azt, hogy Csojk diszponensnek a budapesti Angol— Magyar Banknál volt egy ismerőse Róth Jenő személyében, aki egy alkalommal kijelentette, hogy az érsekujvári bank részvényeinek na­gyobbik része az ő családja kezében van. Róth 1932-iben egy csomag magyar hadikM- ceönt hozott Osojknak azzal a kéréssel, hogy váltsa be azokat IV. állomkölcsönökre. A csomagot Fiala Ottó, a prágai Iparbaink egy másik hivatalnoka, helyezte a pénztárba. Róth később még több had'i- kölcsöncsomagot hozott fel Prágába. A csomagokat Fiala távoliétében Kaprovi pénztárt hivatalnok előtt bontották fel s szériák szerint írták össze az államkölcsön jegyzése céljából. Az egész manipulációt tulajdonképpen Fiák leplezte le, akinek Róthnál 55 ezer korona követelése volt, de ezt az összeget nem tudta Róthtól megkapni. Ugyanakkor megmutatta Róth a pónzügyminisztérium igazolványát, hogy az érsekujvári Takarékbank fel van jogosítva a IV. államkölcsön jegyzésére. Róth néhány nap múlva Fiák Hornik prokuristának elküld­te sógora, Turehányi Imre cVr. utján a bank alapszabályait. Az egész jegyzési folyamatot Glaser kormány- biztos vizsgálta felül s azt teljesen rendben lévő­nek találta. A vád a fenti tényekből arra következtet, hegy a bankigazgató és a kereskedő adta át a jegyzési bejelentést Rőthmaik, amit a bank pecsétjével lát­tak el és sajá{kezűleg Írtak alá e Róth aztán ezen bizonylatok segítségével váltotta be a hadikölcsö- nöket Csojk és Fiecixl közvetítése révén. Róth a régi hadikölcsönkötvényeket Németországiból hoz­ta be. A vádirat tehát, csak feltevésen alapszik s a bíróság már egyizben felmentette a bankigaz­gatót, valamint a kereskedőt, mert u ügyész nem bizonyíthatta azt, hogy Róth manipulá- edóit ők tettleg támogatták volna. Goldner, a megszökött nagytapolcsácyi bankigazgató csalásai A negyedik államkölcsön privilegizált jegyzé­sének másik esete, a Nagytapolosányi Gazdasági Népbankkal van összefüggésben. Ez a bank liikvjdá- lása alatt, 1919 március 1-én 348.080 korona név­értékű hadikölcsönt jelenített be az adóhivatalnál, ugyanez év mérlegében azonban csak 297.429 ko­rona névértékű értékpapír és hadiikölaRöal vob felvéve. Goldner Miksa bankigazgató beváltotta először a 348.080 korona névértékű hadik ölesönöket s aztán a Cseh Iparbank utján még 297.429 ko­rona névértékűt. A csalás tehát Goldnernél nyilvánvaló. Amikor a hadikölcsönpanamáikról aa első leleplezések napvilágot láttak és az első letartóztatások Prágában megtörténtek, Goldner feleségével együtt megszökött Nagy- tapolcsányból. Az erre vonatkozó levelezés a bankból eltűnt. A vizsgalat megállapította, hogy a beváltásihoz szük­séges iratok formálisan ugyan rendben voltak, d* a bejelentések ki tol lése hiányos volt. Goldner egészen egyedül bonyolította le eze­ket az üzleteket, a bank vezetőségének tudta nélkül. A leleplezés után Bécsibe, ounan pedig Budapestre szökött. Fischl és Horn'k „magánüzletei*4 A vád második főrésze szerint Fischl igazga­tónak és Horniík prokuristának közös folyószámlá­juk volt a Klecandö és Meliohar bankoógniél. Fo­lyószámlájuk álnévre, Rybi.ctky Rezsőre szólt. Itt szereztek maguknak pénzt a kádiköTcsönök meg­vételére. A fővéd Fischl és Hornik ellen az hogy kül­földön vásárolták össze a régi had ikölc&önpapíro­kat e azokat vagy hamis okmányokkal, vágj7 tel­jesen bizonylatok nélkül cserélték be álilnmkölvsiö- nükre s ezzel az államot megkárosították. Az állam kára a tárgyalt ügyekkel kapcsolat­ban — a vádirat szerint — kamatok nélkül 23 millió 37 ezer 537 korona. A mai tárgyaláson egész délelőtt tartott a ter­jedelmes vádirat felolvasása. Ezután a vádlottak kihallgatásához láttak hozzá. Fischl és társai lényegében ugyanazt val­lották, mint a tavalyi főtárgyaléson. A pör való­színűleg egy hétig fog tartani s a legérdekesebb lesz a bankszakértők véleménye, mert hiszen a vádiratból is kitűnik, hogy a beváltás minden egyes esetben a pénzügyminisztérium formálás be­leegyezésével történt. Megszűnik Magyarország katonai ellenőrzése Budapest, február 7. (Budapesti szerkesz­tőségünk jelent} telefonon.) A budapesti Reg­gel értesülése szerint a nagykövetek tanácsa február közepén fog foglalkozni Magyarország katorai ellenőrzésének megszüntetésével. A tanács az eddigiek szerint kompromisszumban fog megegyezni, amennyiben sem teljesen meg nem szürteti a katonai ellenőrző bizott­ságnak magyar ország} munkáját, amint azt Magyarország kérelmezte, sem azt meg nem hagyja, amint azt a kisantant államainak kor­mányai kivárnák, mert ez ellenkeznék a locar- női békeszellemmel, hanem Magyarország aláveti magát a trianoni békeszerződés 143. cikke alapján a népszövetségi tanács vizsgála­tának, amely arra az esetre vonatkozik, ha a katonai ellenőrző bizottság működése meg­szűnnék. E szerint a katonai ellenőrző bizott­ságot a népszövetség által kiküldött úgyneve­zett utazóbizottság váltaná fel- A kettő lénye­gesen különbözik egymástól. Amig ugyanis a katonai ellenőrző bizottság állandóan Buda­pesten székelt, bármikor kutathatott fegyve­rek után, a hadsereg létszámát, a fegyverke­zést, municiógyártást stb.-t állandóan ellen­őrizhette, addig az utazó bizottság külföldön tartózkodik csak akkor kezdi meg működését, ha a tanács bizonyos konkrét esetre vonatko­zólag vizsgálatot rendel el. A bizottság ilyen­kor Carton angol tábornok elnöklése mellett megjelölt határok között nyomoz, jelentéseit a tanácsnak küldj. Az Eisier-iigy politikai része a parlament elé kerül? Prága, február 7. Eisler Norbert dr. el­len, mint ismeretes, be szüntették a bűnvádi eljárást A cseh szociáldemokraták azonban az ügyet politikai szempontból még nem te­kintik elintézettnek s ezért indítványt nyúj­tottak be a nemzetgyűléshez, hogy a parla­ment a közerkölcs érdekében az ügyet ve­gye vizsgálat. alá. A kezdeményező bizottság előadója, Saaek cseh néppárti képviselő an­nak idején a szociáldemokraták javaslatát azzal az indokolással utasította el, hogy nem szabad a bírói vizsgálatnak elébe vágni. Minthogy most a bírói vizsgálatot beszüntet­ték, az Eisler-ügy politikai kivizsgálása új­ból aktuális kérdéssé vált. 3

Next

/
Thumbnails
Contents