Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-05 / 29. (1363.) szám
VI. évf. 29. (1363) szám * Szombat a 1927 február 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: . .t évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl TXQ.piiCipiCL Felelős szerkesztő: havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACHGFZA A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága lk, Panská uiice 12, II. emelek Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská u! 12 TIT. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, VHia Petrogalli Oszkár halálának évfordulójára (fi.) Prága, február 3. Holnap lesz két éve annak, hogy Petro- galii Oszkár, a csehszlovákiai magyarságnak ez a hatalmas vezéralakja kidőlt sorainkból. Orvul tört rá a halál és elragadta őt életének delelőjén, munka- és alkotóképességének csúcspontján. Egy egész nemzet zokogott föl a váratlan hir hallatára és ugyanabban az órában, amikor közéletünk vezetői ki- kisérték őt a besztercebányai sirkertbe, városainkban és f alvóinkban megkoncultak a harangok, hogy mindenfelé hirdessék: a magyarság ma nagy halottat temet. Már akkor mindenki érezte, hogy pótolhatatlan veszteség ért bennünket azon a februári napon és mentői inkább telik az idő, annál erősebben érezzük, hogy Petrogalli Oszkár hite és kitartása, erélye és tekintélye, önzetlensége és tapintata mennyire hiányzik nekünk. Petrogalli Oszkár nacionalista volt, a szó legnemesebb értelmében. A nagy nemzeti 'katasztrófa, mint mindenkit, úgy őt is lelke legmélyén érintette, de soha nem esüggesz- ;tette el. Ezentúl is bízva bízott a nemzet hivatásában és rendeltetésében. Az apostol szent hitével-hirdette, hogy a magyarságnak össze" kell fognia, egységesnek kell lennie és egyesült erővel előkészítenie a jojbib jövőt. A különböző felekezeteket, a különböző társadalmi osztályokat, a különböző pártokat a nemzet részeinek tekintette, amelyek csak akkor érhetnek el igazi eredményeket, ha egymást kiegészítve, egymást támogatva olvadnak össze a nemzeti egység mindenkit átfogó eszméjében. Ezt a gondolatot azonban nemcsak így hirdette, hanem minden cselekvésével szolgálta is és megvalósítása részben sikerült is neki. Valóságos fókusza volt a magyarság politikai és társadalmi törekvéseinek és minden igyekezetével azon volt, hogy a nemzeti életnek egymással hol párhuzamos, hol divergens megnyilvánulásait összhangba hozza egymással. Odaállt a versengő irányok ütközőpontjába és heroikus önfeláldozással ott maradt e veszedelmes- helyén, míg azután a malomkövek teljesen fel nem őrölték egészségét, idegrendszerét, életét... Két esztendő alatt nagy események folytak le körülöttünk. Azt a férfiút, aki a legtöbb akadályt gördítette Petrogalli Oszkár törekvései elé, a nemzet ítélete eltávolítottá a közélet porondjáról, de nemsokára uj problémák merültek föl, amelyeknek megoldása körül igen nagy véleményeltérés mutatkozott. Emberek, akik esztendőkön keresztül együtt dolgoztak és együtt küzdöttek, most farkasszemet néznek egymással és közéletünk egy megzavart haugyabolyhoz hasonlít. A cél ugyanaz, de az utak, melyeken járva a célt el akarják érni, különböznek egymástól. A politikai ellentétek a ma kétszeresen szükséges társadalmi szervezkedés terhére itt kezdenek átcsapni, holott egy élet-halál- harcot vivő kisebbség nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy szervezetei konkuráljanak, rivalizáljanak egymással. Szomoni viszonyok között érkeztünk el •tehát Petrogalli Oszkár halálának- második évfordulójához. De bármennyire is sötét legyen a kép, amely e pillanatban elibénk tárulj mi, akik Petrogalli Oszkár iskolájában nevelkedtünk, mégsem adjuk magunkat oda a pesszimizmusnak, hanem az ő szellemében továbbra is hirdetni fogjuk, hogy a magyar- 2% minden rétegének, minden pártjának j jjorosan össze kell működnie egymással Sokkal gyengébbek vagyunk, semhogy apró csoportokra szakadva kisériélezhessünk. Nekünk egységes haditervre van szükségünk, Súlyos ellentétek az u! birodalmi német kormánykoaSkSó&an A „legközSár/saságlbb” kormánynyilatkozat — Westarp gróf kátértsBsmiá beszéde — A beszéd katasztrófáid hatása — A kormány az első nap megingott — A német nemzeti párt helyre- Sgaxát — A centrum üdvözli az ellenzéki szociáldemokratákat és támadja koalíciós társait Berlin, február 4. „Végre az első köztársasági k ormány nyilatkozat!“ mondotta a német birodalmi gyűlésen az egyik szociáldemokrata ellenzéki képviselő, amikor Marx dr. kancellár tegnap befejezte az uj jobboldali kormány nyilatkozatának felolvasását. S valóban, a sors bizonyos iróniája van abban, hogy a köztársaság nyolcadik évében, amikor először került uralomra az eddig mo- narchisíának hitt német nemzeti párt, először hangzott el a kancellári székből egy olyan nyilatkozat, amely utolsó pontjáig nyilt és egyenes vallomás a köztársaság és az eddigi külpolitika melleit s egyúttal a monarchisták meg a hadsereget elpolitizálók ellen. Eddig valahány kormány volt Berlinben, mind léive kerülgette a német nemzet bal- és jobboldala közt kisértő monarchista problémát. egy7 kancellár sem merte lekötni politikai sorsát az egyik szélsőséges irányzat mellett, csak most, amikor a legkonzervatívabb párt került uralomra, követte el Marx és Strese- mannazt a csodát, hogy mindennél nyíltabb színvallásra bírta a német nemzeti frakciót. A kormánynyilatkozat Az uj német kormánynyilatkozat annak megállapításával kezdődött, hogy a kabinet politikájának alapelve a weimari . köztársasági alkotmány iogérvénvességének elismerése lesz. A köztársaság szerveit, színeit és becsületét. az alkotmánytörvény harmadik cikkelyének megfelelve, minden tekintetben megőrzi. Minden erőszakos és törvénytelen kísérletet a változtatásra a kormány árulásnak bélyegez és kérlelhetetlen szigorral jár el a meglevő államforma ellen erőszakos puncsokat készítő egyesületekkel szemben. A hadsereget elválasztják a politikától. A katonaságnak megtiltják az úgynevezett védelmi szövetségek felé való orientálódást. A külföldi hitel szempontjából a külpolitikában bizonyos állandóságra kell törekedni s ennek következtében magától értetődő, hogy az eddigi külpolitikát, melv a kölcsönös megértésen alapul, továbbra is folytatni fogják, Ezt a külpolitikát a reváus gondolatának elvetése jellemzi. Bár mint tekintenek le az egves kormánypártok a múltra, a jövő szempontjából csakis a Looarnóban kezdeményezett és a népszövetségbe való belépéssel folytatott fejlődés lehet mértékadó. Westarp gróf beszéde A nyilatkozatot a ház csaknem egyhangú tetszéssel fogadta. Egyetlen szó sem volt benne, a melv a köztársasági érzelmeket sérthette vök"a s egvedül a kormánypárton levő német nemzetiek érezhették kellemetlenül, hogy kénytelenek azonosítani magukat ezzel a nyilatkozattal, melv pedig csaknem egész eddigi politikájukat meghazudtolja, A kormánynyilatkozat után megindult vita első jelentős, szónoka Westarp, a német nemzeti párt vezére volt. Wc-starp- nak igen nehéz feladat jutott, mert egyrészt hitvallást kellett tennie Marx nyilatkozata mellett, másrészt azonban az eseményeket ugv kellett beállítania, hogy abban a nemzeti frakció választói és a közvélemény ne lássák az eddigi nemzeti politikától való eltérést. Ezt a csaknem kivihetetlen feladatot Westarp nem tudta megoldani és beszéde hemzsegett az ellentmondásoktól. így7 többek között elismerte, hogy a köztársaságot elfogadja, de emellett hitvallást tett a régi monarchista tradíciók mellett. Beszédét az ellenzéki pártok gyakran kárörvendő közbekiáltásokkal és állandó mosollyal vagy kacajjal kísérték, mig a koalíció testvérpárjában, a centrumnál, láthatóan kellemetlenül hatott Westarp visszatáncolá- sa. Sőt a néppárt sem azonosította magát a nyilatkozattal és Stresemann észrevehető nyugtalansággal figyelte a szónok beszédének azt a részét, ahol a külpolitikát érintette. A legnagyobb megbotránkozást az a pasz- szus keltette, ahol Westarp a tegnapelőtt hozott leszerelési kormányhatározatról n<d/ütközött; A gróf szerint a Franciaországnak tett nagv engedményt még a régi kormány^ határozta el, s a német nemzetiek semmit sem akarnak tudni a königsbergi erődök lerombolásáról, holott köztudomású tény. hogy a versaillesi delegáltaknak már az uj kormány adta meg az utolsó instrukciókat, csak éppen hogy a német nemzeti képviselők nem jelentek meg a döntő tanácskozáson. Az ellenzék véleménye szerint igy akartak kibújni a kellemetlen felelősség alól s éppen ezért Westarp nyilatkozata érthető felháborodást keltett a birodalmi gyűlésen, még a centrumpárti képviselek között is. A beszéd megingatja a kormányt Westarp beszéde azonnal az első napon felborulással fenyegette az uj koalíciót. Hermann Miillcr szocialista szónok és Koch. a demokraták leadorja azonnal rámutattak az ellentmondásokra és a tarthatatlan kétszínűségre. A birodalmi gyűlés első ülésének befejezése után a miniszterek azonnal összeültek, hogy gondolkozzanak a csorba Preparálásáról. A német nemzetiek nyilatkozatának katasztrofális hatása nemcsak az ellenzéknél. hanem a kormánypártokon is megmutatkozott. A centrumpárt hivatalos lapja, a Germania ma komolyan meginti Westarpot kétértelműségei miatt. A lap szerint a grófnak nincs érzéke a helyzet iránt, nem objektív, hanem alamuszi. A kormánynyilatkozat és Westarp beszéde között áthidalhatatlan szakadék tátong. Az első mondat —akran ellenkezőjét állítja a másiknak, már pedig ily módon nem lehet nvilt és határozott politikát csinálni. A Germania szerint elsősorban Stresemann külügyminisztert érintette kellemetlenül a beszéd. Foltozás! kísérletek A kormány és a kormánypártok a mai délelőttöt is arra fordították, hogy a polgári blokk tegnap támadt repedését valami módon betömjék. Délelőtt 10 órakor Marx, hogy a diadal reményében szánhassunk szembe az ellenféllel. Petrogalli Oszkár is azért hangoztatta mindig újból és újból az erők egyesítésének szükségességét, mert meg volt győződve róla, hogy a harc ez esetben nagyobb reményekkel kecsegtet bennünket. Közöttünk nincsen senki, aki a legnagyobb tisztelettel ne hajolna meg az ő drága emléke előtt, melynek akkor mutatjuk be a legnagyobb áldozatot, ha békét, vagy legalább is fegyverszünetet kötünk egymással. Stresemann, Brauns és Hergt már összejöttek a birodalmi gyűlés palotájában, hogy a kormánypártok egységéi helyreállítsák. Gpora rd, a oentrumpárt vezetője, ugyancsak délelőtt két óra hosszat tárgyalt Westarppal, mert a centrumpárt, beavatott köri ierint, föltétlenül megkövetelte, hogy a nemzeti frakció a birodalmi gyűlés mai ülésén kiegészítő nyilatkozatot tegyen. Westarpot is arra akarják bírni, hogy visszavonja tegnapi beszéde egy részét. Különösen azt kell hangoztatnia a grófnak, hogy a koalíciós tárgyalások alapját alkotó irányelveket a nemzeti párt épp úgy elfogadta, mint a többi kormánypárt. A centrumnak ugyanis elsősorban az fáj, hogy Westarp ez irányelveket nem mondotta határozottan elfogadottaknak, azaz közvetve határozatlannak és megalkuvónak minősítette a centrum politikáját. Ma délután Gueráírd centrumpárti képviselő is fölszólalt, majd utána Henning őrnagy beszélt a fajvédők nevében, aki éles és kegyetlen hangon szemrehányásokat tett a nemzed pártnak a frakció politikai irányának hirtelen megváltoztatása miatt. A mai ülés és Guerard szenzációs beszéde A birodalmi gyűlésen ma folytatták a kormánynyilatkozat vitáját. Az ülést pontban 12 órakor akarták megkezdeni, de délben a kancellár és Westarp gróf még nem egyeztek meg, úgy hogy várni kellett a kez- , déssel. A konfliktust különösen a külföld ! szempontjából kellett megnyugtatóan elintézni. A külügyminiszter és a centrum vezérei határozottan kifejezték a német nemzeti párt képviselői előtt, hogy a mai kormány megmaradása veszélyeztetve van, ha a német nemzetiek nem vonják vissza tegnapi kijelentéseiket és nem teljesitik az elfogadott feltételeket. A tárgyalók végre megegyeztek abban, hogy Westarp gróf és egv másik nemzetípárti képviselő ma helyreigazító nyilatkozatot tesz. Közvetlenül az ülés előtt a német nemzetípárti képviselők frakciómegbeszélést tartottak. A jobboldali képviselők még be sem fejezték megbeszéléseiket, amikor az ülésteremben már szólásra emelkedett Guerard centrumpárti képvisolő. Beszédének egyik kiemelkedő pontja volt, amikor a szociáldemokratákhoz fordulva, búcsút vett tőlük, de hangjában érezhető volt a rokonszenv és fejtegetéseit ezzel a jelentős szóval zárta be: A viszontlátásra! Guerard szerint a centrum még most is a nagy koalíciót látja a legmegfelelőbb kormánykoaliciónak. Hergt vice- kancellár, aki Marx mellett ült, pereről- percre sápadtabban és idegesebben hallgatta Guerard éles szavait. Guerard nyíltan We- starphoz fordulva kijelentette, hogy a nem- zetípárti vezér tegnapi beszéde nem elégítette ki a koalíciós pártokat. Föltétlenül magyarázatot kért. A német nemzeti képviselők még kellemetlenebből érezték magukat, mikor Koch demokrata vezér emelkedett szólásra és emlékeztetett Hergt vicekancellár egy nemrég tett nyilatkozatára, amelyben a mostani miniszter a népszövetséget ellenséges és lehetetlen alakulatnak bélyegezte. E két beszéd után került a sor Westarp grófra, hogy helyreigazítsa tegnapi szavait. Beszéde határozott visszavonulás volt. Szerinte a re- váns politikája sohasem volt német fogalom és a háború már Németország védtelensége miatt is lehetetlen. (A baloldalon és a centrumban e mondat után viharos derültség keletkezik.) Teljes visszavonulást jelentett Westarpnak nyilatkozata a keleti erődök kérdésében, ahol szóról-szóra a következőket mondotta: „Magától értetődik, hogy a Mai számunk 10 oldal
