Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-04 / 28. (1362.) szám
9Tapró!-napra r COLONEL WEDGWOOD, at angol munkds- pártnak képviselője, a Mac Donald kormány voli miniszteré propagandakörulra indult Palesztina érdekében Csehszlovákiába. Első állomása Prága volt. Ezt az alkalmat felhasználta arra is, hogy meginlerjuvollas&an magát a csehszlovák főváros sajtójával és mini egy munkáspárti képviselőhöz, aki egyúttal egy poreelldndinaszlia tradícióit is képviseli, illik, a Saxe pazar télikertjében fogadta a sajtó képviselőit. Enlhuziasztikusan beszélt Palesztina problémáiról, de érthető, ha fi napilapok munkásai ezzel a nagyon is távoleső témával nem érték be, hiszen ez a kérdés végre is olvasóinknak csekély öl százalékát érdeklik. Igyekeztek lehat a Labour-képviselők közelebbről fekvő témákról is kikérdezni, igy a középeurópai viszonyokat illetőleg is. Az egyik szocialista lap szerint Wedgicood a lap munkatársának tett nyilatkozatában kijelentette, hogy Csehszlovákiának egyetlen ellensége Magyarország, vigyázni tehát Magyarországra! Nagyon kedves, hogy ez a Wedgicood ezredes eljön ide a messze Alblonból és mint a középeurópai kérdés nagy szakértője, ilyen apodiktilcus kijelentéseket tesz, de mi ismerjük az ilyesfajta interjúk technikáját, tudjuk, hogy a kérdés adatik fel olyan módon, hogy már j benne is van a felelet. Az igy kiforszirosott véleményt kellő értékére szállítja le az az általánost európai értékelés, amely Magyarország békés konszolidációs munkáját jutalmazza s azok az autentikus nyilatkozatok, amelyekben Magyarom ; szag felelős államférfiéi állandóan hangoztatják, j hogy a szomszéddllarr ok valamennyiével békés viszonyban kivannak élni. Ebben a tekintetben hivatkozunk Bethlen miniszterelnök nagy beszé- j déré, amelyet az egységes párt értekezletén tar- tolt és Horthy kormányzónak az országgyütést j megnyitó nagy beszédére, amely szin'é” hitvnt- j lás Magyarország békés szándékai melleit. Ap- ponyi Albert grófnak a Prágai Magyar Hírlap i számára adott interjúja is méltó felelet Wedgicood j inszinvdciójára. Természetes azonban, hogy a bé- ! kés együttélésnek feltételei vannak, amelyeket, j nemcsak az egyik félnek kell teljesítenie. Appo- '• nyi meg is jelöli ezeket a feltételeket: a magyar ': kisebbség jogainak elismerése és a magyar bel- í ügyekbe, aktuálisan a leszerelés kérdésébe való be nem avatkozás. Ha a békét mindkét oldalon ilyen komolyan fogják fel, akkor nincs szükség a csodadoktorra. Wedgicood nyilatkozata különös egy munkáspárti képviselő részéről, akinek hivatása a népek kibékitése és nem az ellentétek k'élezése lenne. Egészen bizonyos, hogy Wedgicood pártvezére, Mac Donald ezt a nyilatkozatot Prágában sem lelte volna meg. MASARYK ELNÖKNEK egy bécsi lap számira adott interjúja, amelyet tegnapi számunkban közöltünk, egészen más szellemet sugároz. Az elnök, aki Itt él a forrongó Európa szivében és ismeri a lázbetegség minden szimptomiáját, m egállápitja, hogy az egészségesedé útban van, a nemzetek közti megértés 6s szolidaritás kifejlődőben van, tehát bizalommal tekinthetünk a; jövő elébe, amely meg fogja homi Európa pa- j cíííkálását. A nemzetek közti nagy ellentétek le- j tompulnak, a szenvedélyes kitörések korszakát a j gazdasági egymásrautaltság váltja fel és ebben ; a lélektani hangü atban a kisebbségi kérdés is mintegy önmagától oldódik meg. Ez az uj Európa útja, amely igazságot fog tenni mindenkivel j és amelynek bekövetkezéséért minden jószándéku ember dolgozik. & OLVASSUK, hogy Karín Michaelis, a híres j dán írónő a nyáron a Tátrába készül, hogy ott \ készítse el legújabb regényéi. Az írónőnek erről ; a szándékáról egy inlerjucól szerzünk tudomást, I amelyben elmondja, hogy már volt a Tátrában, \ hosszabb időt töltött Budapesten is, nagyon megszerette a magyarokat és alig várja az időt, hogy újból Magyarországon, a gyönyörű Tátra bércei a,alt üdülhessen. Amikor az írónőt felvilágosították, hogy a Tátra már nem tartozik Magyarország területéhez, nagyon elcsodálkozotti Ez az esel a békekötés tizedik esztendeje körül lörlént. Eszembe jut az egyik interjúm, amelyet a.z angol parlament főtitkárával folytattam Kassán. A képviselő politikai kérdésekről nem akart nyilatkozni, ellenben elmondotta nekem, hogy igen jól érzi magát Magyarországon, Budapest igen szép város, Kassa is rendkívül tetszik neki, Ami kor felvilágosítottam, hogy nem magyar területen van, szintén elcsodálkozott és kijelentette, hogy hét bizony 6 azt mindig úgy tudta, hogy Kassa Magyarországon van. Ez a tekintélyes gen'leman a világ legelőkelőbb parlamentjének volt egyik főfunkcionáru&a. Ilyen eset száz és száz fordul elő, a posta naponként semmisít meg olyan leveleket, melyek távoli külföldről Press- burg Hongrie címzéssel érkeznek. így ismerik nyugaton a középeurópai helyzetet, a középeurópai kérdéseket és az itteni kis államok viszonyai ennyire miaünté negligeableok a vttágkulfnn és világpolitika reprezentánsai előli. Azok az urak, akik az uj Európa térkénét csinálták, csak jutalmazni akartak, anélkül, hogy ismerték volna azt a 'őrületet, amelynek sorsáról intézkednek, azt a né 'ességet, amelynek ők önrendelkezési jogot Ígérlek. A ceruza régigsza'adt a térkénen, a komoly diplomaták pedig ási'va várták, hogy mikor szabadulhatnak már lunchcre. íny teremtették meg a világbékét anno Domini MCMXVIII. 4 » ■ 1 ■—■ — A danzági népszövetséyi biztos neon hagyja Sí helyét. Danzűdból jelentük: Az eirrvszéerdami AH- penreen BaüdeWblad azon jelentését, hogy vám Hacnel, Damzig n'én~snö'vetségi biztosa személyi okokból elhagyja hivataléK ma illetékes helyen megcáfolták. ^I«GM-7VU.GtAR-HírRMB A szlovák-ruszin határrendezés kérdése felborította Ungvár nyugalmát Egy kormánypolitikus érdekes nyilatkozata a kormány ruszinszkó! terveiről Ungvár, február 1. (Ruszin szkói sze rk esz tő Ságunktól.) A forradalom óta még nem volt olyan nyugtalanság és idegesség Ungváron, mint az utóbbi napokban. Nem csoda. Ungvárnak mindenkor életkérdése lesz, hogy főváros marad-e, vagy pedig ismét visszasülyed a vidéki kisvárosok nívójára, amely egyszersmind kultúrájának, iparának és kereskedelmének halálát jelenti. Az emberek egyébről sem beszélnek, mint arról, hogy mi lesz Ungvárral, ha nem lesz többé főváros? — Hát mi lesz? — húzza fel a vállát az egyik utazókereskedő —, az lesz, hogy megyünk oda lakni, ahová a fővárost viszik. — És hová viszik? — Munkácsra viszik! Van, aki nem hiszi. — Hát nem hallotta — bizonyítják neki — hogy Hrbek kormánybiztos ankétet hivott egybe, melyen tiltakoztak az ellen, hogy Ungvári fővárosi jellegétől megfosszák? Ha nem volna igaz, hogy meg akarják velünk ezt a szégyent tenni, akkor nem hívnának össze ankéteket. * ' At egymásnak ellentmondó hírek tömkelegében igyekeztünk eligazodni és valamelyes sorrendet alkotni, hogy az óriási idegességet okozó ügyre némi világosságot derítsünk. Felkerestünk egy bennfentes kormány- politikust és megkérdeztük a híresztelésekre vonatko^-ag. Informátorunk a következőket mondotta: — Ungvárnak Szlovénszkéhoz való csatolása a kormányzatnak régi terve. Ha figyelembe veszik azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány eddig éveken át végrehajtott, már megtalálnák bennük azon szándékot, hogy Ruszinszkó nyugati határainak problémája közmegelégedésre oldassák meg. — Már akkor a levegőben volt Ungvár sorsának bizonytalansága, amikor a nagyzsu- pát megalkották és azt Munkácsra helyezték. Az sem ok nélkül történt, amikor a szerednyet járást megszüntették és az ungvári járásba olvasztották be. Ezzel az ungvári járást tetemesen megnagyobbitották ugyan, de egyben egyengetni igyekezték Ruszinszkó határait is. — A Hliuka-párt követelései között szerepel, hogy a szobránci, kaposi és ungvári járás egy kerületté alakíttassák át Ungvár székhellyel és az Szlovenszkóhoz csatoltassék. Ezzel Ruszinszkó tartomány határai a volt Beregmegye határaival egybeesnének és Munkács, mint központi fekvésű hely, „fővá- ros“-sá lépne elő. — Egészen más kérdés, hogy a prágai kormány ezt a tervét miként tudja keresztülvinni. A ruszinszkó} képviselők magatartásától igen sok függ, bár illetékes helyen kijelentették, hogy ez befejezett tény, am elven változtatni nem lehet Informátorunk igen érdekes nyilatkozata után most már tisztán látszik, hogy a közigazgatási reform eltünteti Ruszin- szkot a föld színéről, akár ha megcsonkítja és Ungvári környékével együtt Szlovenszkóhoz csatolja, akár pedig, ha a három fent említett járás összevonásával kerületté alakított területet a ma még Ruszinszkónak nevezett tartományhoz csatolja. Mindkét esetben megszűnik a kormányzóság intézménye. A szojmnak felelős kormányzó helyett tartományi főnök fog uralkodni, mellyel kapcsolatban a ruszin-szlovák határkérdés is önmagától elesik, mivel közigazgatási beosztás nem okvetlenül igazodik nemzetiségi területek szerint. A harc tehát megindult Ruszinszkóra sorsdöntő napok virradnak. Ungvár kétségbeesetten harcol szerzett jogaiért, de Munkács se hagyja magát. Az eredményt a közigazgatási reform törvényjavaslatának sorsa fogja eldönteni. Úgy Ungvár, mint Munkács erősen hiszi, hogy az ő javára. Munkács nem hisz a fővároskérdés munkácsi megoldásában (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Amíg Ungvár valóságos lázban van, addig Munkácson álmos hangulat üli meg a leikekeket. Azt hittük, hogy a főváros kérdése Munkácson valami nagyobb emóciót fog kelteni. Csalódtunk. Utcán, kávéházban és hivatalban, egyhangú pesszimizmussal legyintenek az emberek. Nem hiszik, hogy a közigazgatási reform következtében tartománnyá degradált Ruszinszkó fővárosává Munkácsot teszik meg. Csupán a város vezetősége bízik benne, hogy fényes anyagi áldozatok árán Munkács javára billenthetik a mérleget. Ebbe a mérlegbe pedig nem kevesebb, mint hat millió korom öszszeget dobolt bele a város vezetősége, melyből a tartományi palota felépítése bőségesen kitelnék. Ami a pártok állásfoglalását illeti, a magyar nemzeti párt munkácsi exponense kereken kijelentette, hogy Rvszinszkónak tartománnyá való sülyesz- iése ellen a párt a leghatározottabb és legerélyesebb állási fogja elfoglalni, mert ez alkotmánytörvényellenes és a békeszerződésekbe ütköző cselekedet volna. Ruszinszkónak békeszerződ és‘lég biztosított autonómiáját a párt fel nem adhatja. Ugyanezen a véleményen van a keresztény- szocialista párt is. Beszélgetést folytattunk a kommunista párt egyik vezéregyéniségével, aki a leghatározottabban j elertette ki, hogy a főváros kérdése a pártot nem izgatja, de a legélesebb ellentállisf. fogja kifejteni Ruszinszkó autonómiájának elsikkasztása ellen, mivel a párt a népek önrendelkezési jogának alánján áll. ez pedig azt követeli, hogy a rusz'n nép önmagát kormányozza. — És a magyarok? — vetettüli közbe. A nyilatkozó — vá’aszul — meg'smételte a pártnak a népek önrendelkezési jogával szemben ^szögezett álláspontját . . . Érdekes és a helyzet komolyságára jellemző, hogy a P. M. H.-ban jelzett kénviselői kizárás értekezlet, melyet Volosin Ágoston képviselő hivott egybe, lényeges eredmény nélkül végződött. Korláth Endre dr. liépv’selő, aki szintén részvett az értekezleten, kijelentette, hogy maga részéről az ott hozott határosaihoz nem járulhai hozsd, mert az nem kielégítő megoldása ennek a rendkívül kényes és fontos problémának. Korláth valószínűleg a nyilvánosság előtt fogja álláspontját kifejteni a Volosrn akciójával kapcsolatban, amely nagyban hozzá fog járulni a helyzet tisztázásához. Az ügy pikantériájához tartozik az az erősen kolportált hir, hogy Rozsypal alkormányzó egy küldöttség élén Prágába utazik, hogy ott Ungvár érdekében interveniáljon. Rozsypal ugyanis eddig ebben az ügyben a leghomályosabb szerepet vitte. A pozsonyi minisztérium likvidálása még nem kezdődött meg Pozsony, február 1. A szlovenszkói miniszteri direktórium két tagja, Hodzsa ég Gazsik mm'szterek legutóbbi szombat helyett hétfőn hivataloskodtak a pozsonyi minisztériumban. A direktórium elhatározta, hogy hivataloskodtak a pozsonyi minisztériumban. A direktórium elhatározta, hogy hivatalos ténykedését nem köti egy bizonyos naphoz, mert a bizottság tagjai csali akkor utazhatnak el Prágából, ha ezt saját reszortjaik megengedik. A teljhatalmú minisztérium likvidálása tulajdonképpen csak akkor kezdődik, ha a minisztertanács a közigazgatási reformról szóló javaslatot már jóváhagyta. Ennek folytán a direktórium csak informatív jellegű tárgyalásokat folytat és az adminisztratív agendákat intézi el. Mihelyt a minisztertanács a reformjavaslatot elfogadta, a likvidálás vezetésével, amint már jelentettük, Pontosán kormánytanácsost fogják megbízni. A tegnapi tanácskozásokról az alábbi b:va- talos jelentést adták ki: Hodzsa dr. miniszter, tegnap együtt hjvataloskodottt Gazsik dr. uni- fikációs miniszterrel a kormányépületben és délután ismét Prágába utazott. A szlovenszkói miniszteri bizottság rendesen Prágában is ülésezni fog s hetenként egyszer Pozsonyba utazik. A további intézkedések csak akkor fognak megtörténni, amidőn a minisztertanács a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslatot elfogadja. 1927 február 2, szerda. Café „LUXOR" Dancing I Véclavskó nám. 49. £ Prága legelőkelőbb kávéháza J Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc \ a — Színházi vacsora — Masyar borok — A ö jő magyar társaság talá kozóhelye ^ A jövedelmi adóreform vitájának folytatása a költség- vetési bizottságban Prága, február 1. A költségvetési bizottság ma délután folytatta Bradács elnökletével az adóreform részletes vitáját. Matousek előadó beterjesztette a jövedelmi adó 18. paragrafusát. amelv a jövedelmi adó tételeinek megállapítására vonatkozik. Az elŐ0dó kritizálja a jelenlegi helyzetet és javasolja a 18. paragrafus elfogadását, állást foglal a Krets német nemzeti szocialista által benyújtott módosítás ellen. E módosítás az első. második és harmadik fokozatok tarifájának leszállítására vonatkozik. Meissner szociáldemokrata azt kérdezi, hogv a betegségéivző pénztári tápdijak, továbbá a baleset után iáró dijak is ennek az adónak vannak-e alávetve. Követeli, hogy a törvény világosan mondja ki. hogv ezeket a dijakat nem adóztatják meg. Vlasák osztályfőnök kijelenti, hogy ezek- ket a bevételeket eddig nem tekintették jövedelemnek. Helyesli Meissner indítványát, hogv a törvény félremagyarázását ki lehessen kerülni. Meissner indítványozza a 18. paragrafus uj szövegezését. Paíejdl cseh nemzeti szocialista azt kérdi, hogv miért adóztatják meg az alacsony jövedelmeket. Jó volna az eddigi rendszert megtartani, azaz a jövedelem 6 tized százalékát megadóztatni, mert ez az adómorált csak növelné. Javasolja, hogv csak annyi adót rőj- ianak ki. hogy mindenkinek a létminimuma megmaradjon. Chlouba kommunista a 18. paragrafus átsz övege zését javasolja. Telefon az amerikai őserdőkben és sivatagokban Newyork, Január vége. Az Egye*ült Államok területén több mint tizenöt millió telefon van üzemben. Ebből több mint három millió a farmokra eeik. A farmok, falvak és városok között sokszor végtelenbe nyaló országutak húzódnak. Ezek oddig kiestek abból a civilizációs egészből, amit a telefonhálózat sűrűsége teremtett Ma már erősen folyamatban van az országutak bekapcsolása is. Az ötlet, amely erre alapot szolgáltatott, a legérdekesebb és civilizációs szempontból megbecsü’hetetlen szolgálatot teljesítő üzleti vállalatot hívta életre. Highway Emergency Service (Országúti Szükség Szolgálat) a neve, részvénytársaság, amely Amerika keleti részén és a középnyugaíon ma már minden államban be van kebelezve és a szolgálat, amit szinte minimálisnak nevezhető díjtételért nyújt, abban áll, hogy minden egymérföld távolság után telefonokat szereltet as országutak táviró- póznáira, a telefonok ládáihoz kulccsal lá’ja el előfizetőit és igy lehetővé teszi azok számára azt, hogy akár szükségből, akár szórakozásból vagy üzleti cé’ból bárhonnan bárhová éppen úgy telefonálhassanak, mintha saját házi telefonukat Lasz- nálnák. A társaság, amely ezt az igazi amerikai izü szolgálatot nyújtja, több mint hatezer mérföld országutat szereltetett fel eddig telefonokká. A telefonokat a társaság a telefontársaság!ól bérli. Egy kulcsért évi 2 dollár bért számit e'o- fizetőinek. Ennek ellenében azonban ingyen hívást biztosit a legközelebbi városba orvodért, vagy mechanikai segítségért. Egyéb teJcfonhivésőkért a hivott félnek kell fizetnie A tizei és meghitelezéssel történik. A hivott fél bemondja a nevet és a számot, amellyel va!ame!y:k városban beszélni akar. A központ felcsengeti a számot, bejelenti, hogy ez és ez az országaiból, a sivatagról vagy az őserdőből beszélni akar, de esek abban az esetben kapcsolják, ha a hivott fél vállalja a hívás költséged A hivott fél, megértvén miről van szó, természetesen vállalja, és a kapcsolás megtörténik. A Highway Emergency Service néhány év ó‘a van üzemben. Lassan terjeszkedik Califo^nia felé. Néhánv év leforgása alatt kétségteleniíl be fogja bá’ózni egész Amerikát As lehetővé teszi, hogy a coloradói Grand Canyon-ból a YellovVo- ne Parkból vagy az arizonai kővé vált érdéből egyformán e’intézhessenek fiz’éti ügyeket a kirándulók, va"v szerencséi len ség esetén xseg't?éget hívjanak. Külön érdekességet ad a dolomiak, hogy a Pennsylvania állambeli Highway Emergency Service álelnöke egy magvar ember: Láng Miklós dr., a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt osztályvezetője. xx A Breton: Az állatok világa, nemcsak tudományt ad, hanem magát az életet, ezért vegye meg:
