Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-04 / 28. (1362.) szám
1927 február 5, szerda. Leilei pervesztes lett komáromi sajtóperében A Lelteit árulással vádoló Komáromi Lapok „nem lépte tűi a jogos politikai kritika határát” A védelem bizonyítása a bíróság élőit is Leilei terhére döntötte el a nagy port — FJachbarth Ernő dr. döntőerejü vallomása — A hatóságok megtagadták a csendőrségi nyomozás „bizalmas** aktáinak kiadását — A fölmentett Gaal Gyula hatalmas beszéde a nemzetnek Lelleit elmarasztaló ítéletéről Komárom, február 1. (Saiját tudósítónktól.) 1925 augus-ztus havában a Komáromi Lapok egy politikai hírben foglalkozott azzal, amit a Ceské Slovo irt Leilei Jenőről és sorait azzal fejezte be, hogy a oseh kormánylap is igy Ír Leilei árulásáról. Ezt a két szót ragadta ki T>elléi dr„ aki a Komáromi Lapok ellen többrendbeli sajtópert indított, de ezek közül kettőt a törvényszék megszüntetett. E sajtóper most harmad- ízben foglalkoztatta a komáromi sajtóbÍróságot. A közleményért Gaál Gyula dr., nyug. polgármester, a Komáromi Lapok felelős szerkesztője vállalta el a felelősséget. A biróság Soós Imre dr. Ítélőtáblái bíró, büntető fötárgyalási elnök vezetése alatt Túlesik Károly dr. előadó és Németh Ödön dr. szavazóbirákból, valamint KoLlányi Miklós és Wmdisch Károly esküdtbirákból alakult meg. A tárgyalás délelőtt 10 órakor kezdődött és m égsz akit ássál este 6 óráig tartott. Soós dr. főtárgyalási elnök ismertette a benyújtott vádat, amelynek elhangzása után Gaal Gyula dr. kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A cikket nem ő irta, annak megírására utasítást nem adott, de a vád és következményeiért a Selelü&ségot elvállalja, mert ezzel a közérdeket kívánta szolgálni. rA valódiság bizonyítására vállalkozik és ezzel Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvédet, az ismert nevű kriminalistát bízta meg. Szilárd dr. védő bizonyítani kívánja, hogy Lellei a kormánnyal összeköttetésben állott, továbbá, hogy kijelentette egy ízben, hogy a kér észt ényszocial ista elvek most szükségesek, azonban megtörténhetik, hogy egy-két év múlva már nem lesz rájuk szükség. Bizonyítani kívánja azt is, hogy Leilei, aki minduntalan hangoztatta, hogy a parlamentbe nem szabad zsidóvallásu képviselőt küldeni, bizalmas megbeszélésen Tarján Ödön losonci gyá- rosx...k felajánlotta a képviselőséget. A vád és védelem tanúi közül neon jelentek meg a főtárgyaláson Halla János képviselő, volt kormánytitkár és Tarján Ödön losonci gyáros, aki táviratban betegségét hozta fel okul távolmaradására. Flachbarth Ernő dr. tanúvallomása A védelem első tanúja Flachbarth Ernő Őr., a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, aki kijelentette, hogy a losonci járási főnök kiadott bizalmas rendelkezéséről közvetett tudomása volt. Lelleinek politikai meggyőződéséről elmondja, hogy az ellenzéki pártoknak egyik pöslyéni ülésén beszélgetés közben kimentette előtte Leilei képviselő, hegy lehetséges, ma még jók a keresztényszocialista elvek, de nincsen kizárva, hogy egy-két év leforgása után már nem fognak megfelelni. Leilei: A tanú nr politikával foglalkozik és igy tudhatná, hogy a politikai elvek változnak a körülmények szerint. Különben Bismarck is megmondta, hogy csak az ökör következetes. Flachbarth: Vannak alapvető politikai elvek, amelyektől soha semmi körülmények közt eltérni nem lehet. Ha én a nemzeti alaphoz kötöm le magamat, attól elveim elárulása nélkül el nem térhetek. A fŐmagánvádló ur kijelentése arra a következtetésre jogosít, hogy a politikai elveket a konjunktúra változásaihoz képest hajlandó változtatni. A komáromi kér. szoc. pártszervezet vélekedése Lelléiről A védelem következő tanúja Alapy Gyula dr., a komáromi kerosztánysromllteta pártköraet volt elnöke, aki vallomásában, a komáromi párt körében való hangulatot festi le. amely a legkedvezőtlenebb volt Leilei dr. pártelnökre nézve és az elkeseredést fokozta az, hogy Lellei bizalmas környezete a párt három nem* zetayülési képviselőjével szemben visszaélve a hol éjük helyezett bizalommal, az 1925 március ÍŰ-iki pártvezetőségi ülésen olyan határozatot Irt ztak, amely általános felháborodást keltett a párt johbérzésil tagjaiban. A komáromiakat különösen bántotta az, hogy Pal- kovich Viktor memze!gyűlési képviselővel szemben is, akinek a magyarsággal szemben szerzett él- éviühetlen érd érméit mindenki ismerte, igy bántak ed azok a párttilsztviselők, akik közül egy 4ő szavazatot szedett össze meghatalmazás utján. Ezekből azt látta a komáromi pártikörzet, hogy Leli oá ék s pártban mesterséges szakadást kívántak előidézni, ezért lépett fel a pártlbontők ellen erélyesen. Elnök: Joga volt-e a pártelnöknek a párt tudtán kívül a kormánnyal tárgyalásokat folytatni? Alapy: A párt politikájának irányvonalát a párt szervezeti szabályai szerint az országos párt- vezebőség szabta meg. Ennek felhatalmazása nélkül az elnök ilyeii tárgyalásokat nem folytathatott a párt háta mögött. Majd a tanú előadja, hogy a május 16-én megtartott pártvezetés égi ülés a pártbontók munkáját megállította és vizsgálatot rendelt el a párt ügyei, a Concord ia-nyoanda ügyében. Ez a bizottság szabálytalanságokat állapított meg. Ezekről a szabálytalanságokról a párt. elnöke is tudott. Majd ismerteti a Goncordia-nyomda ügyét, amely a párt válságának kitörésére vezetett. Elnök: Kinek a tulajdona volt a Goncordia? Hamu: Az országos párté ée Lelted, mint az országos párt elnöke, a nyomda Ügyeiben te intézkedett Leilei: A nyomdában elkövetett szabálytalanságokért én felelős nem lehetlek, mert azt a cég beltagjai követték eb Majd kijelenti, hogy lelki- ismerete nem nyugodott meg a március 16-iM gyűlésnek Pallkovichot érintő szenvedélyei halározaMost a vád tanúja, Csicemanyec Iván losonci járási főnök kerül sorra, aki bemutat a törvény- székinek egy hivatalos iratot, amely egyik csendőrömnek szólt és ebben felMvia M örsöi, hogy tegyen jelentést a ke- resztényszocialista párt tagjainak a számáréi. Ez az irat lehetett az, amelyet Mónár és Rybár, meg Varodba láttak Füleken az ottani ceendŐröns vezetőjének, Bures csendőrőrmester kezében ée azt olvasták is. Szilárd dr. védő kijelenti, hogy es az irat nem azonos azzal, amelyet a tanuk Füleken láttak Bures csendőr őrmester kezében. Az igazi akta a pozsonyi Tolnfezté-rium politikai osztályától való. Csicsmanyec tanú továbbra te ragaszkodik ahhoz, hogy ez az az irat, amelyet a tanuk láthattak. Majd kijelenti, hogy nem valühait mást, mint amit eddig vallott. — Tudom, mit kell állítanom! Többet nem mondhatok! Nagy szó csata indul meg a védő és Lellei fő- miagámvádló 'között az aikta ügyében. Lellei kijelenti, hogy a minisztérium idézett számú aktái az elnöki osztályban egy soflőr utiszáimlája, a másik pedig egy rendőr áthelyezésére vonatkoznak. Védő: A politikai osztályban senkinek sem adnak iniormácdét ai akták Idői. Lellei: Nekem adtak! Védő: Miért nem oldották fel Bures őrmestert a titoktartás köbelezeittsége alól és miért indítottak ellene fegyelmi vizsgálatot? Tanú: Bevezényelték Pozsonyba a ceendőris- kolába. Nem Indítottak fegyelmit. Nem te helyezték át. Egy nyilatkozat bombája Szilárd védő bemutatja Kristóf! Sándor losonci pár (igazgató leveliét, aki megírja, hogy Csics- mianyec egy losonci majálison kijelentette előtte, hogy a rétidéiért, amely megjelent a lapokban, a saját fogalmazványa volt. Beismerte, hogy a minisztérium 26 oldalas rendeletét pontokba foglalva adta ki a oaend- őrörsöknek vizsgálat céljából. A tanú nem emlékszik a megbeszélésre. De nem cáfolja meg Kristóf! állításaik csak azzal akarja megerótleniteni, hogy a Mónár—Varecha- társaságnak felüli A „soffőr utiszámlájaM, mint bizalmas minisztériumi akta A komáromi törvényszék megkeresést intézett •a zólyomi zsupanátu&höz, hogy az erre az ügyre vonatkozó iratokat küldje meg. A zsupánt hivatal azonban nem tett eleget a törvényszék megkeresésének azzal a megckolátsal, hogy ezek a* akták bizalmas természetűek. A pozsonyi teljhatalmú minisztérium pedig a törvényszéknek a kétrendbeli megkeresésére nem adott választ és nem küldött aktákat Ha ezek az akták csakugyan sofiőr-utiszáimlák bábon, de ő abba nem folyt be, hanem mint elnök mondta ki a határozatot. Védő: A főningánvádló 1925 április havában megjelenít kiáltványában azt a kijelentést teszi, hogy Istán és ember előtt vállalja a felelősséget! Miért nőin akarja most vállalni? Lellei (indulatosan): Vállalom én, de a Con- cordiáért nem vagyok felelős! Gaal dr. vádlott a tanúhoz: Ismeri a tanú ut Lellei dr. kiáltványát párlihiveihez? Alapy: Ismerem és annak a párt válságának okéul felhozott 3. pontja — a nemzeti politika túlzása — nemcsak bennem, de minden magyar emberben jogos elkeseredést váltott ki. Én magyar embernek tartom magamat és mikor nemzetünk ellen minden fegyverrel küzdenek, mikor a nacionalizmus harcol ellenünk, akkor a legerősebb nemzeti politikának a jogosultságát ismerem el nemzeti létünk fentartáöára. A nacionalizmushoz « magyarságnak éppen olyan és annyi joga van, mint bármely más nemzetnek. A védelem következő tanúja, Ivánfy Gé*a ipartánsulatí titkár, kijelenti, hogy Lellei magár tartása a párt tagjai körében nagy visszatetszést keltett és a komáromi pártkörzet ismeretes határozata meghozatalában, amelyben Lelleit visszalépésre hívta fel, ez indította. Lellei kiáltványa is elutasító álláspontra talált Komáromban, ahol a pártnak hívei különösen a Palkovich Viktorral szemben tanúsított eljárást rótták fel a párt ed- nökéuefc. és rendőráthelyezése'kre voua'tfcoznak, minden akadály nélkül meg lehetett volna küldeni... Leilei losonci kirándulása Két csendőr vezet, be egy intelligens arcú fegyelmei, aki Besztercebányán most tölti ki kótesz- tendei szabadságvesztés büntetését. Mónár valamikor orvostanhallgató volt, belesodródott a politikába és izgatásért ítélték el, majd egy régebbi büntetését, amelyet a köztársaság elnöke kegyelmi utón elengedett, szintén ki kell töltenie. Egyébként perének ujrafelvétele folyamatban van. Mónár tanú a törvényszéki tanácselnök által a neki felmutatott iratban nőm ismeri fel a Füleken látott iratot.' A vádló védekezik, Délutáni a perbesziódekre került a sor. Letllei Jenő hosszra beszédet mondott, amely nem nélkülözte a politikai pikantériákat sem. Azzal kezdte, hogy nagy érdemeit vázolta, melyet a k er es z tl*é n ysz o oial i sta párt megszervezésévé 1 szerzett akkor, amikor a „magyarság vezetői elbújtak14. Elismerte, hogy lehettek politikai hibái, de egyet el nem vitathatnak tőle ellenségei sem: a bátorságot. Bátran tárta ki mellét a szuronyoknak a legnehezebb időikben Majd öntelt és érdemeit messze túlbecsülő tónusban sorolja fel tetteit és 'elítéli az ellene folytatott „aknamunkát", amelyben az egész magyar sajtó egyértelműen ellene fordult. Jogerős ítéletek vannak a kezében a legfelsőbb bíróságtól, ez neki elégtételt adott. Mikor 'a Tribuna és Munkásujság közleményei megjelentek, felment a minisztériumba és felelősségre vonta Kállay minisztert, aki megcáfolta azt, hogy a kormány ilyen rendeletet adott volna ki. Beismeri, hogy Vnreohának adott 3000 koronát, de ezt a valóságért adta, hogy a valót nyilatkoztassák ki. Csak a magyar lapok ellen indított sajtópert, mert a magyarság a cseh lapokat nem olvassa: cáfolja Mónár ée Rybár állításait és politikai polémiába bocsátkozik Flachbarth Ernő dr. és Alapy Gyula dr. vallomásaival, amelyek a politikai bizonyítás anvagát szolgáltatták. A vádlott főszerkesztőhöz fordulva azután azt az ajánlatot teszi, hogr ha az a tárgyaláson szerzett benyomásai alapján kijelenti, hogy tévedett, a vádat hajlandó vele szemben elejteni. Ha nem hajlandó, akkor megbüntetését kéri és költségeit 3000 koronában számítja föl. Szilárd dr. védőbeszéde Szilárd védő: Visszautasítja Lelleinek nagyhangú invektiváit a magyarság vezetői ellen, meri tudnia illenék, hogy Eredeti „Glashiltle" órák A Lángé & Söhnetöl és I W C Schaffhausen órák Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. Határozottan állítja, hogy Bures csemiőrőrmester arra hivatkozott, hogy n felhívást kisérő iratban, vagy niolliékletben arról volt szó, hogy a kormány Lellei pártjának erőviszonyai iránt érdeklődik, de ezt az Őrmester nem mutatta meg neki. Majd Lelleinek ismeretes vesztegetési ügyére tér át a tanú, aki elmondja annak történetét, amit Vareehától tud. Tudja azt, hogy Lellei Bartók Vencel 87x>ciáMeimokrata képviselő hívására Losoncon megjelent és ott VarecMwvl találkozott. Varecha vállalta, hogy Mőnárt és Rybórt vallomásuk visszavonására fogja rábírni. Azt is tudja, hogy Var cellának Lellei ezért pénzt kínált lel. mert a pap se prédikál ingyen ... Lellei: Bemutatja a sürgönyt, amelyben Bánták képviselőtársa hívta Losoncra rehabili tálása ügyében. Varechával való találkozását is felemlíti, és annak azt jelentette ki: — Jó, tegyenek nyilatkozatot. Védő: Becsatolja a nyilatkozat eredeti szövegét, amelyen Lellei kézírásával tett javítások láthatók. Lellei: Ha ♦udtnim volna, hogy ily gentlemanekkel lesz dolgom, persze, hogy nem menteim volna bele a csapdába. De a megszorult ember a borotvaélbe is belekapaszkodik. És akkor ellenem tört az egész világ. Rybár Pál vallomása Rybár Pál fülek! szabómester az utolsó tanú. Elmondja, hogy Bures őrmester a boltjába ment azzal a bizonyos irattal, azután odahivatta Mónárt. Emlékezik arra, hogy az írat olyan volt, mint a felmutatott és azt íb határozottan állítja, hogy Bures őrmester csakugyan beszélt Mónáirrtal arról a kísérő iratról is. amelyet neon mutatott meg, de amelyről említette, hogy az 16 oldal ób ebben van szó a keTCsztémy'szoc.inlieta párt esetleges irányváltozásáról. A Varodba-féle nyilatkozatot Mónár hozta el hozzá, de art nem irta alá, mert olyan iratot nem irthat alá, amiért a biróság előtt helyt nemi állhat, mert ott esküt is vesznek ki a tanuktól. Tud a 8000 koronáról is, amelyet a nyilatkozók háromfelé osztottak volna el. De a pénzt, amit Varodba Lelteitől kapott, befizette partja pénz-, táráiba. Lellei: Varecha többször te járt nálam Nyitnám és utazásai és kiadásai megtéri lésére adtam neM 3000 koronát. Ebben nincsen eemimi elítélendő és az dobjon rám követ, aki ezt abban a helyzetben meg nem tette volna! A bíróság Csicsmanyec járási főnököt, Mónárt és Rybárt vallomásaikra megesketi. A tárgyalás folytatását a törvényszék délutánra halasztott^ miután elvetette úgy Szilárd védőnek, mint Lellei főmagánvádlónak a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványait, amely határozat ellen semmiség! panaszt, jelentettek be. a védelem vádol azok egy része akkor külföldön tartózkodott, a másik része pedig le volt túszként tartóztatva. A szuronyokkal ez a magyarság a harctéren szállott szembe és a távollevők helyett visszautasítja Lellei sértő feltevéseit. Majd sorra veszi összes tényállításait és azokat rendre cáfolja fordulatos beszédében. így igen kényelmes eljárásnak minősíti, hogy csak a magyar lapok ellen indít sajtópereket, de a cseh lapok ellen nem. Pedig legutóbb is, amikor Pozsonyban megnyerte sajtóperéit, a Lidovó Noviny és a Ceské Slovo lapokban olyan állítások jelentek meg felőle, amelyek felett igen nehéz napirendre térni. Majd a védelem tanúira áttérve, megállapítja, hogy a bizonyítás teljesen sikerült. Emellett szólnak a zólyomi zsupán válasza is é* a pozsonyi minisztérium hallgatása. Felmentő ítéletet kér. Gaal Gyula: „A nemzet már ítélt..." A zárszó jogán Gaal Gyula dr. nyugalmazott polgármester, a Komáromi Lapok főszerkesztője emelkedett szólásra és olyan hatalmas beszédet mondott, mely lenyűgözte a hallgatóságot. Kijelenti, hogy sem rágalmazást sem becsületsértést el nem követett a cikk kiadásával. A Komáromi Lapok 42 év óta első ízben áll a bíróság előtt. Munkatársai nem hivatásos újságírók, de a város közéletének legelső és legsúlyosabb egyéniségei, vezető férfiak akik a lapot szivük melegével, elméjük tudásával és tollúk igazságszexetetével tartották mindenkor irodalmi szánvonalon. Majd a kisebbség helyzetét vázolja és meghatározza az árulás fogalmát politikai értelemben, amelyet abban vélt felismerni, aki a magyarság egységét és ezzel erejét megbontja, az vétkezik fajával és nemzetével szemben. Lellei politikai ellenfele lett 1925 márciusától kezdve és ezen idő óla isCsicsmanyec: „Tudom mit kell állítanom! Többet nem mondhatok!M 5
