Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-19 / 41. (1375.) szám

1927 február 19, szombat Grosavescuné I üldözési mániában szenvedett Orvosi vélemények a férjgyilkos asszony elmeállapotáról — A mániákus asszony első férjét is le akarta lőni — — A Prágai Magvar Hírlap munkatársától — 9'íapró!-napra SÁRGA FEDELŰ, kis könyv jelent meg a na­pokban a francia könyvpiacon „A Romániai Si- guranza bünei“ címen. Szerzője Costa Főni neves bukaresti, újságíró. Különös nyomatéket ad a kis műnek, hogy Costa Főm nem vall szélsőséges po­litikai elveket, amint maga mondja: egyenesen konservativen gondolkodik. Azt sem lehel róla mondani, hogy Romániái fel akarja darabolni. Minden tekintetben jó román hazafi Costa Foru és mégis megesett vele, hogy egyik kolozsvári útja alkalmával valamelyik felbőszüli nagy-román diák csattanó formában leckéztette meg a hasafi- sigból. — Miért? Erre a kérdésre ad most felele­tet Costa. Foru. Nem a saját véleményét mondja el, csupán jegyzőkönyveket lár Paris fórumáról Európa lelkiismerele elé. A jegyzőkönyvek neve­ket, dátumokat, helyeket sorolnak fel a legmoder­nebb történetiró pontosságával. Nehéz volna, nyo­mon követni Costa Forut részletező munkájában s eleve le kell mondanuk annak pontos elmondásé* ról, hogyan üiötie-verte, kínozta meg a Siguranza Szabó Lukács, Tóth István, Farkas Mihály, Nagy János, Fekete Mihály, Horváth János stb. román állampolgárokat.,. Aki ezt a könyvet olvassa, borzadva értesül a gumikorbácsokról, a süketii- lésig való bolverésekről, a hírhedt besszarábiai módszerrel. Ezeket nem mi, Costa Foru mondja el. Történt pedig ez Nagy-Romániában, a keresztény időszámítás 1925-ik esztendejében, január és feb­ruár hónapokban. Jól értsük meg: Costa Foru nem nyúlt vissza lényekért, mint például Bar- busse, a „Hóhérok“ híres szerzője — a Nagyro- mánia mégalakulása utáni közvetlen időszakba, amikor még nem volt jogrend a Királyhágón túl. Láthatólag tartózkodik attól, hogy felkavarjon nyolc év előtti emlékeket. Nem kevesebb, mint nyolc esztendőt adott Costa Foru a különböző ro­mán kormányoknak, hogy jogrendet és konszolidá­ciót teremtsenek. De most úgy gondolja: nyolc éven' túl is hallgatni — ártana a román érdekek­nek és ezért vállalkozóit arra, hogy a világ elé viszi az uj Románia uj polgárainak szörnyű sé­relmeit. # A VILÁG nem sokat törődött vele, hiszen még Amerika is elfelejtette, hogy a régi indián romantika utolsó maradványa megvan még Flo­ridában, ahol a szeminolok élnek. Most azonban megint foglalkoznak az amerikai újságok ezekkel a rézbőrü emberekkel, mert főnöküli, Ha-Ton-Hav- Chec, akit röviden Tony Tommynak neveznek, Coolidge elnöknek, a Washingtonban ülő nagy fe­hér atyának megüzente, hogy végképpen elásta a harci bárdot és bókepípát akar szívni. Egész tör­zsének nevében kijelentette, hogy a szeminolok ezentúl hü polgárai akarnak lenni az Egyesült Államoknak, amely fogadalmat Tony Tommy szó­val is meg fogja ismételni, amikor ünneplés Iá- togatást tesz a Fehér Házban és leül a békepipá­hoz Coolidge elnök asztala mellé. — Azt hisszük, Coolidge elnök, a nagy fehér atya bizonyos kese­rűséggel fogja elszívni a békepipát a szeminolok főnökével, akkor, amidőn az európai nagy fehér atyák nem hajlandók Coolidge felszólításának eleget tenni és megjelenni Washingtonban a béke nagy tajtékpipájának kiszívására. Irigyeljük az indiánok letűnt romantikus korszakát, amikor egy szimbolikus ténynek, mint egy pipa kiszívásának olyan nagy jelentősége volt, hogy kibékített és egymáshoz hozott örökös harcban álló törzseket. A szimbolizmus és romantika iránti érzés kive­szett korunkból és a világ békepipája egyáltalán nem szelei. Vagy talán n'ncs elegendő vágott do­hány a nagy politika intézőinek fejében? er MAX DE CR1NIS gráci egyetemi magántanár egy orvosi szaklapban egészen érdekes kísérle­tekről számol be, amelyet az emberi szövetekkel végzett. De Crinis az emberi test különböző ré­szeinek fotoaktivitását vizsgálta. Foloaklivitds alatt azt a tulajdonságot értjük, hogy egyes anya­gok oly sugarakat bocsátanak ki magukból, ame­lyek nyomot hagynak a fényképezd lemezen. De Crinis azt találta, hogy a legtöbb világosság az agyból árad ki. Érdekes még az a. megállapítása, hogy az emberi agy világitóképessége rendkívül függ az évszakoktól. Az agy tavasszal és nyáron bocsátja ki a legtöbb sugarai, mig legjobban ősz­szel homályosul el. A világbékét ősz derekán csi­nálták meg, ezt a tényt De Crinis elméletével némi összefüggésbe lehet hozni. Bécs, február 18. A tragikus véget ért Grosavescu ravata­lához özönlik most Bécs uépe. A művész holt­teste érckoporsóbau nyugszik s a ravatal a bécsi román templomban van felállítva. A gyászszertartás után a koporsót Lúgosra szál­lítják. Az átszállítás s a temetés költségeit Lúgos városa vállalta magára, amelv díszsír­helyet állít fel nagy szülöttének emlékére. Csütörtökön reggel érkezett Becsbe az el­hunyt művész édesanyja, aki azonnal fia ra­vatalához sietett s az egész délelőttöt a kopor­só mellett imádkozva töltötte. Grosavescu Trajan meglehetős nagy va­gyont hagyott hátra, mert az utóbbi időben takarékoskodott és Lúgos környékén esv szán birtokot is vásárolt. A bécsi állami Operaháznál úgynevezett sztargázslia volt. de sokkal többet keresett vendégszereplésével, különösen németországi színpadokon. Van esrv háza Becsben, amelyet titokban feleségének nevére Íratott. Azt még nem lehet tudni, hegy hagyott-e hátra végrendeletet? A bécsi lapok neves orvoslattá rókát szó­laltatnak. meg arról a kérdésről, hogy beszá­mítható volt-e Grosavescuné, mikor lelőtte férjét és lehet-e előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt vádat emelni el­lene. Az orvosi szakvélemények Brilnn, február 18. ■ Két'liéttel ezélőtt, csütörtökön este történt Ka­mi estiben, a Haugwitz-ur adalom kastélyában az a szörnyű gyilkosság, amelynek Tyl jószágigazgató, felesége ős Koréin Anna cselédleány estek áldo­zatul. A nyomozás nagy nehézségekbe ütközött, temérdek téves nyom bukkant fel, két országon ke­resztül üldöztek egy misztikus autót, amelyre a tö- megszuggeszció esett Bécs valóságos haj tóvadá­szatot tartott, Észak-Csekországban kutattak a tet­tes után, majd egy bűnszövetkezetre gondoltak, amelynek érdekében állott volna, hogy Tylt eltá­volítsák az élők sorából és letartóztatták Vojíech uradalmi titkárt, Ádára postaszolgát gyermekeivel és Hornicsek erdőkerülőt, a meggyilkolt cseléd­leány vőlegényét. A téves nyomokból egy logikai­lag hibátlannak látszó rendszert építettek ki a nyomozást végző hatóságok és ennek központjába behelyezték a szerencsétlen ártatlan embereket, akik a vizsgálati fogságban tehetetlenül vergődtek, mint a pókhálóba került legyek. Hiába hangoztat­ták ártatlanságukat, a vizsgálat egyre több gyanu- okot halmozóit ossza Vojtech titkárnál találtak egy fejszét, ame­lyen egyszerű rozsdafoltok voltak, a körorvos véleménye alapján ezeket emberi vér­foltoknak minősítették. Adóm postaszolgánál vi­szont egy tábori látcsövet foglaltak le, amelyről hi­ába állította a gyanúsított, hogy még a frontról hozta magával, akadtak, akik biztosan tudták, hogy a látcső a meggyilkolt jószágigazgató tulajdona volt és még néhány nappal azelőtt nála látták. Hornicseket az keverte gyanúba, hogy gyakran mintegy hencegve hangoztatta barátai előtt, hogy ha brünni szeretője megcsalja, végez vele. S mert Koréin Anna, az erdőkerülő menyasszonya, apró- hirdetés utján keresett ismeretséget és Hornicsek erről tudomást szerzett, természetesen gyanúba fogták, hogy féltékenységében ő tette el láb alól hűtlen menyasszonyát. így fonódott a háló a gya­núsítottak körül, közben azonban mindenki érezte, hogy a vád épülete kacsalábon van, <% nyomozás tulajdonképpen holt pontra jutott és egyre-másra télnek az értékes napok, anélkül, hogy eredmény mutatkoznék. Már a vizsgálatot vezetők körében Is pesszi­mizmus kapott lábra s az a nézet alakult ki, hogy a namiesti gyilkosság is a felderítetlen bűnügyek közé fog kerülni Csütörtökön azután váratlan fordulat kö­vetkezett be. Éppen két hétre a véres és borzalmas tett elköve­tése után világosság derült a rejtélyre, megkerüli a gyilkos, aki töredelmes val­lomást tett A letartóztatottak ártatlansága így kivilágosodott és természetes, hogy az ártatlanul rneghurcoltakat nyomban szabadlábra ^helyezték. A gyanús öngyilkosság Az igazi tettes személyének felderítésére egy gyanús öngyilkossági, kísérlet vezette a vizsgáló­bírót Szerdán délután egy Filipin Aladár uradalmi megegyeznek abban, hogv organikus el­mebaj esetéről nem lehet szó. de nincs kizárva, hogy a végsőkig fokozott félté­kenység pillanatnyilag megzavarta a sze­rencsétlen asszony eszét olvan állapotban volt. mint aki üldözési má­niában szenved és a féltékenységnek ez a faj­tája hasonlatos a fokozódó elmebai tünetei­hez. Egy bécsi lap jellemző történetet mond el az asszony előző házaséletéből. Grosa­vescu asszonynak első férjével Í9 volt egv alkalommal nagv jelenete, amelyben a revolver is szerepet játszott 1922 júliusának kezdetén, amikor még Kövesdv tanácsos is együtt lakott nejével és leányával, az apa nagy zajt s borzalmas se- gélvkiálfásokat hallott a hálószobából. Betör­te az üvegajtót s látta, hogy kis unokája egy sarokban görnyed, kezével eltakarja arcát, sir és kétségbeesetten kiált segítségért. A há­zastársak egymással szemben állottak felhe- vült állapotban s közöttük a padlón hevert egv revolver. Az apa kérdésére Calton őr­nagy ingerülten kiáltott. — Le akart lön;. Úgy iitöttom ki a fegy­vert az utolsó pillanatban a kezéből. Az asszony a vizsgálati fogságban rette­netesen megviselődött. Állandóan hangosan zokog s a halált szólitgatja. segédmunkást vittek Spirek Ferenc dr. körorvos rendelőjébe. A fiatalember több sebből vérzett, kezén, lábain nyitott sebek voltak' és' megállapít­ható volt, hogy az öngyilkosjelölt nyakán is fel akarta metszeni az ütőeret, de kése tompa volt és igy szándéka nem sikerült. Az orvos bekötözte a sebeket és a fiatalembert bé- szállittatta a községi kórházba, ahol nyomban ápo­lás alá vették. Csütörtök délután Spirek dr. megjelent a ke­rületi bíróságon, ahol újabb szakértői véleményt kellett adnia a Yojtechnél talált fejszén levő gya­nús foltokról. Spirek dr. most már alapos vizsgá­lat alá vette az ominózus fejszét és megállapította, hogy ezzel nem követték el a borzalmas gyilkos­ságot. Egyúttal közölte Bursákkal, a kerületi bíró­ság főnökével, hogy milyen gyanús öngyilkosjelöl­tet vett tegnap kezelésbe. A biró figyelmeztette áz orvost, hogy az ilyen esetet azonnal jelenteni kell a hatóságoknak, mire a doktor elment a namiesti gyilkosság vizsgálatát vezető Ilichman vizsgáló­bíróhoz és közölte vele az esetei. A vizsgálóbírónak első pillanatban az a vé­leménye alakult ki, hogy az öngyilkossági kísérletnek valamilyen összefüggésben kell állania a szörnyű gonoszlettel. Bursák biró társaságában azonnal kiszállt a kór­házba és vallatóra fogták Filipint, akinek a sérü­lései nem nagyon súlyosak, úgy hogy néhány nap múlva teljesen fel fog gyógyulni. Csak az anyámat ne bántsák ... Filipint tanúvallomás céljából már több ízben idézte a vizsgálóbíró maga elé, de a munkást soha sem találták lakásán. Legutóbb kedden este is ke­resték, akkor sem volt otthon. De azért nem vették gyanúba, annyira meg volt győződve a vizsgálat arról, hogy helyes irányban halad, amikor Voj- techben és Hornicsekben keresi a tetteseket. A vizsgálóbíró most egyenesen úgy kezelte Filipint, mint a gyanúsítottat szokták. Egyre-másra adta fel a keresztkérdéseket, úgy hogy az öngyil­kosjelölt láthatólag megzavarodott. Végre csaknem egy órai vallatás után kínlódva megszólalt: — Hiszen elmondanék én mindent, de mindent az uraknak. Csak az anyámat, az én drága anyá­mat ne bántsák, ö mindenben ártatlan. Erre Bursák bíró megnyugtatta: Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthma biztos ellenszere PULMOLAC (Ke- 15.—) Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden győgytárban — Fölerakat: W®r©s Rák gyégyíáp, Oraflslava Megoldották a namiesti! gyilkosság rejtélyét Filipin segédmunkás az egyetlen tettes —- A rablógyilkos beismerő vallomást tett — — A P. M. H. munkatársától I Café „LUXOR" Dancing | Václavské nám. 49. Prága legelőkelőbb kávéháza $ . . h Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc \ — Színházi vacsora — Macyar borok — A jó magyar társaság találkozóhelye \ * — Esküszöm önnek, bőgj' az édesanyjának semmi bántódása nem lesz, ha tényleg ártatlan. A vádlott most megint mély hallgatásba me­rült. Láthatólag kimerült az izgalmaktól Maga elé meredt, izzad ságcsüppek ütköztek ki a testén. Tel­jes 25 percig tartott a vívódás. Végre tompa han­gon megszólalt: — A gyilkosságot én követtem el. Senki segítő­társam nem volt... A fekete ember, az ördög... Ezután szinte megkönnyebbülve, egészen ösz- szefiiggően mondotta el a történteket: Már régebben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Tyl jószágigazgatót, akinél sok pénzt sejtett, megöli. Ezer és ezer tervet forgalott agyábau, Végre elhatározásra jutott, megöli és kirabolja Tylt. azután külföldre szökik. Három nappal a gyilkosság elkövetése előtt szo­katlan nyugtalanság vett rajta erőt. Nem evett, nem aludt, fel és alá járkált, egy pillanatig nem volt nyugta. — Folyton a hátam megett éreztem egy fekete embernek, az ördögnek alakját. Az űzött, hajtott, mig végre a fejszét a kabátom alá tettem és elin­dultam Tyl-ék háza elé, hogy végezzek velük. Hogy történt a gyilkosság?.. Este hat óra előtt ért Tylékhez. Bec:-pngetett az ajtón, amelyet a cseléd leány gyanútlanul nyi­tott ki. Ebben a pillanatban előrántotta a fejszét és súlyos ütést mórt a szerencsétlen leány fejére, aki azonnal eszméletét vesztve, vérző fejjel ősz- szeesett. A testet felemelte, még volt benne élet és a konyha felé cipelte. Benyitott a konyhaajfón és a leány testét ledobta a padlóra. Tylné állott szemben a gyilkossal és halálravált szemmel te­kintett rá Nem habozott, hanem egy jól irányzott baltacsapással az öregasszonjd is leütötte. A két holttestet becipeltc az ebédlőbe és most Tyl haza­térésére várakozott. Kis idő múlva megjött a jószágigazgató is. Az ajtót nyitva találta, de nem fogott gyanút. A konyhaajtóban találkozott szembe a gyilkossal, aki halálos baltacsapást mért az erőteljes ember te­jére. Miután áldozataival végzett, felkutatta Tvlék szobáit. Mindössze négy korona készpénzt talált. azt ínagához vette, azonkívül elrabolta Tylék ezüst- készletét, az íróasztalon talált kazettát és három ' aranyórát. Mikor a lakást átkutatta. a házat felgyújtotta, azonban sem szesszel, sem petróleummal nem ön­tötte le. Magával vitte a lakás kulcsait is, ezeke! az Oslavába dobta, ugyanott rejtette el a rablóit holmikat. Ezután hazatért. A tett elkövetésekor kék munkásruhában volt, amelyet egyáltalában nem vérezett be. A fejsze nyelét elégette, fejét pedig élásta. A gyilkos nem fél áldozataitól Mikor mindezzel végzett, elhangzott a tűz jel. ő mint községi tűzoltó, magára öltötte tűzoltói egyenruháját és azonnal borzalmas tettének színhelyére sietett vissza és tevékeny részt veit.\ a tűz oltásában. Amikor a hullákat boncoló.is céljából az asztalra kellett fektetni, egy társával 6 cipelte áldozatait a bonc­asztalra és az elvetemült embernek egyetlen idegrándu­lása sem árulta el, hogy milyen szörnyű bűn ter­heli lelkét. Ezután ugyan panaszkodott, hogy gyomorfájása van és nem érzi magát jól, de ezt mindenki természetesnek találta. Megjelent áldozatainak tem.etésén is és ott le is fényképezték az illusztrált lapok fo­tóriporterei. Nyugodt tekintettel néz ezen a ké­pen a 24 éves gyilkos, a 1 egszömvübb bű.nes^ főhőse. Felébred a 1 elkiismer ef A vizsgálat helytelen irányban folyt, Filipin kissé megnyugodott. De amikor tanúvallomásra keresték és ő er­ről tudomást szerzett, határtalan félelem ébredt fel benne. Bujkálni kezdett és ami­kor megtudta, hogy kedden este is keres­ték, mint az üldözött vad menekült hazulról. Rejtekhelye egy föld alatti barlang volt, amelybe egy nyolc méter mélységű árkon lehetett bejutni. Most is erre vette az útját. — A fekete ember most is mögöttem volt és kergetett az árok felé, — mondja vallomásában. Amikor az árok szé’ére ért, félelmében és Iel- kiismeretfurdalásában nem mászott le az árok fe­nekére, hanem nyilván öngyilkossági szándékból leverhette magát De csak zuzódásokat szenvedett. Erre kését elő­vette és kezén, lábán, még a nyakán is fel akarta metszeni az ereket, de a kés tompa volt, őngvil- kossága nem sikerült, órák hosszat tartózkodóit a barlang fenekén, majd hazatért. így vitték az orvoshoz, igy került s kórházba. Akasszanak fel.. > Kezével elfödi arcát és ezeket mondja: — Akasszatok fel, megérdemlem. Csak arra az egyre kérlek, ne mutassatok az embereknek... A namiesti rejtély igy o’dédott meg egy sze­rencsés véletlen következtében és igy ért véget az ártatlanul meghurcolt emberek kálváriája. 5 mimmumvim.

Next

/
Thumbnails
Contents