Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-19 / 41. (1375.) szám

«

A f(0zai*aiinaz&Jtak s nyugdíjasok kérdését végre humánusan likvidál! fii keií!

Irta: Vára aj” Ernő.

Kassa, február 18.

Á legtöbb újságot olvasó embernek a szeme, — akit ez a címben foglalt keserű valóság közvetlenül vagy közvetve nem érint — keresztülsiklitk e sorokon, de tudom, hogy nem akad viszont egyetlen elbocsátott, nyugdíjas és özvegy, aki az első betűtől az utolsóig át ne szemezné mondanivalóimat.

Ennek az égető kérdésnek ismételt felvetésére, mementónak szánt publikálására az az aktualitás adott anyagot és okot, hogy mostanában a magyar nemzeti párt által országosan megindított akciójának kézzelfogható eredményei — ha apránként is —■ kezdenek mutatkozni és hogy a végleges, mondjuk általános és radikális megoldás folyamán milyen elveket kell alkalmaznia a kormányköröknek, minisztériumoknak s hogy a folyó esztendő parlamenti munkásságának mi legyen a legsürgősebb és legnemesebb feladata.

A csehszlovák köztársaság elnöke, maga is egykoron magasállásu alkalmazott s végeredményben az osztrák államnak egv időben elbocsátott egyetemi professzora, közismert, jeles irodalmi (közjogi) alkotásaiban az állam minden polgárának egyenjogúsága mellett számtalanszor nyilatkozott meg.

Ez a nemes értelemben használt szociális. humánus elv azonban a köztársaság megalakulása óta a legtöbb téren csak mint deklaratív megállapítás, mondjuk ideális foga-1 lomkör szerepelt, érvényre a való életben nem jutott, sőt legtöbbször az elkeseredett, j kenyér tel enné vált s éhező családapák szájában mint fanyar rezignáció nyert visszhangot

Az állami hivatalokból tömegesen bocsátották el az eddigi szorgalmas, képzett, fiatalabb és idősebb alkalmazottakat, okul az első időkben politikai megbízhatatlanságot, állampolgárság hiányát, később az államnyelv nemtudását használták fel, az elmúlt két esztendőben pedig a restrinkciós törvény szakaszait alkalmazták a még megmaradt magyar és olykor szlovák csoportokra is. Hogy helyükbe kik kerültek, arra nagyon jellemző például a kassai reálgimnázium tanári kara, melynek csehszlovák tagozatában ott láttuk azokat a „pedagógusokat1*, akiknek az áldáshoz az észt valami csehországi blanketta •adta meg. Ha tehát egy középiskolában, ahol annak a tanárnak mégis csak illik valami okcsat mondogatni a gondjaira hízott tanulö- ifjuságnak, igy kezelték a kvalifikáció dolgát, mi mehetett végbe egyéb hivatalokban ?Ezt a kis kitérést csak a megelőző tétel némi bizonyítására szántam, bár oly általánosan tudott tények az ehhez hasonló gyakorlati mulasztások és hibák, hogy fölösleges a további hangoztatásuk és részletezésük.

Tény az, hogy az elbocsátások és kedvezőbb esetben a nyugdíjazások során a legkülönbözőbb igénvmegállapitásokkal találkoztunk s igv verődtek össze a kategóriák, melyeket Holota János nemzetgyűlési képviselőnk olv alapos szaktudással és lelkiismeretességgel állított össze lévai beszámolójában s ahol röviden felsorakoztak a teljesen nincstelenek (nyugdijnélküliek), ama bizonyos „magyar nyugdíjasok14, valamelyest felemelt nyugdíjasok stb. Időközönként találkoztunk aztán olyan nyugdíjasokkal, akik valamely utódállam terhére kapnak kétharmad rész nyugdijat, melvet a csehszlovák állam egv- harmadrésszel megpatkol s az ilyen nyugdíj- kiszabások mostanában nagyobb számban kerülnek tető alá. A normális, csehszlovák nyugdíjtörvény szerinti nyugdijakat csak a „véglegesen átvett és kinevezett" állami alkalmazottiak éLvezik. Hát ezek azok a pontok, ahol meg kell állapodnunk a legközelebbi jövő feladatai szempontjából s ahol a kialakuló polgári kormánytöbbségnek valóban szociális és humánusain igazságos kötelességei lesznek.

Svehla miniszterelnök parlamenti expozéjában ünnepélyes deklarációt tett kormány- programjának jövő célkitűzéseire nézve és a belpolitikai megnyugvás, a konszolidáció tengelyéül a teljes polgári egyenjogúsítás alkalmazását fogadta meg.

Mi következik az egyenjogúsítás fogalmából és ami bennünket leginkább érdekel, ennek a szép és demokratikus elvnek a gyakorlati alkalmazásából? Szerintem s azt hiszem, minden logikusan gondolkozó cseh, szlovák vagy bármily nemzetiségű egyén szerint az, hogy minden polgára, (nem állampolgára, hanem az 1918 novemberében itt talált lakosa!) az államnak egyenlően részesedik a reá nézve akkor érvényben volt jogokban, törvény- szabta előnyökben, mindazon javakban, melyekben őt az állam, kötelességének elvégzése fejében részesíteni tartozik.

A mag var nemzeti párt teljes súlyával és érzékvilágával rajta van, hogy az összeülő parlament mielőbb tárgyalás alá vegye az uj humánus a’apelveken nyugvó nyugdiitör- yényt s hisszük, miszerint ez a javaslat egy táborban találja az összes, de legalább is a legtöbb pártot, mindenesetre a polgári többséget. Nagyon szeretnők hallani, ha a többié1 e kezdeményezést vállaló Hlinka-párt ebben a kérdésben is állást foglalna, hivzen is1927 február 19, szombat.

méllem. elbocsátottjaik révén a pártérdek is ezt diktálja és a magyarság sértegetése helyett segítségére’ sietne a magyar nemzeti pártnak ebben a<- nemes, szlovemszkói és ru- szinszkói akciójában. Ha pedig az 1927. esztendő a jobb belátás és megértés jegyében

meghozná a szolgálati évék aránya szerint a teljesen egyenlő közalkalmazotti, özvegyi nyugdijakat, ezen a téren csak az. esetben beszélhetnénk „egyenjogúságról", . a sokát szenvedett lelkek megbékéléséről. Amit magadnak kívánsz, kívánd azt másoknak is!

tervét. A kormány ugyanis nagy súlyt helyez arra, hogy a valorizálásnál azok nyerjenek elsősorban segítséget, akik önhibájukon kívül a legrosszabb anyagi helyzetben vannak, mert annakidején hadikölcsönökbe fektették egész vagyonukat és ezek elértéktelenedése következtében olyan nyomasztó anyagi viszonyok közé jutottak, hogy rajtuk feltétlenül segíteni kell.

A balkáni földrengés

színhelyéről

1. Hercegovinái kensz ülőitek, 2. Spalaío, Dalmácia fővárosa. 3. A Narenta folyó Mostar mellett, 4. Szarajevó, Bosznia fővárosának táíkéne.

Hsisíias villants erínfikizpontot létesítenek Budapest környékén

H központ fölépítéséről a magyar kormány egy ang®8 pénz- csoportjai tárgyai — Búd pénzügyminiszter nyiiatkozott a kölcsönök valorizációjának kérdéséről

Budapest, február 18. (Budapesti szerkesztőségünk telexonjeleintése.) A képviselő- ház pénzügyi bizottsága tegnap este folytatta a költségvetés tárgyalását. A tárgyalások során szóba kerültek azok a hírek is, amelyek egy hatalmas magyarországi villamossági központ felállításával kapcsolatban egyes gazdasági körökben napok óta szőnyegen vannak s már pozitív formában tudni vélik azt hogy a kormány a villamossági központ létesítéséről egv angol pénzcsoporttal tárgyalásokat folytatott s azokat eredménnyel le is zárta.

A híradások a kormánynak az angol Thalbot-pénzcsopOTtlal való tárgyalásairól szóltak s tegnap már olyan hírek is elterjedtek, hogy ezek a tárgyalások már befejeződtek és a kormány már meg is kötötte ezzel az angol pénzcsoporttal a villanyközpont felépítésére vonatkozó szerződést. A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén többen kérdést intéztek az ülésen jelenlevő miniszterelnökhöz arra vonatkozólag. hogy mi igaz ezekből a hírekből.

A miniszterelnök azonnal válaszolt a kérdésekre. Hosszabb felszólalásában ismertette a tervbe vett villamossági központ létesítésének módjait, berendezését, valamint ismertette a bizottság tagjaival a központ felépítésének költségeit is. Kijelentette azonban, hogy

azok a hírek, mintha a kormány a Thal- bot-csoporttal a központ felépítésére vonatkozólag már megállapodást létesített volna s igv a csoporttal való tárgyalások már befejeződtek volna, nem felelnek meg a valóságnak.

Igaz, hogy ilyen irányú tárgyalások folyamatban vannak, de megállapodás még nem jött létre.

A miniszterelnök ezután azokra a kifogásokra válaszolt, amelyeket egyesek a villa- mositási tervvel kapcsolatos tárgyalásokkal szemben emeltek s kijelentette, hogy a gazdasági helyzet jelenleg olyan, hogy a külföld esetenként érdeklődést tanúsít, bizonyos magyar dolgok iránt s ezért helyes eljárásnak tekinti ásd, ha a külföldnek ezt az érdeklődését Magyarország nem utasítva vissza.

Mert kérdés az, hogy mikor kerül sor ismét egv ilyen kedvező alkalomra. Ez a megfontolás vezette 'a kormányt arra az álláspontra. hogy a villanyenergia-gazdálkodás kérdésében a külföld részéről mutatkozó érdeklődést nem szabad visszautasítani, hanem meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat s a kérdés konkrét megtárgyalásától nem szabad elzárkózni.

A miniszterelnök beszéde után a pénzügyminiszter válaszolt a költségvetési bizottságban elhangzott felszólalásokra s többek között kijelentette, hogy a legközelebbi ülésen fogja előterjeszteni az 1927—28. évi beruházásokról és azok fedezetéről szóló jelentését. Majd a hadikölesönök valorizációjáról szólt S hangsúlyozta, hogy az állam érdekében ezek valorizálására jelenleg gondolni sem lehet.

Magyarországon a nosztrifkiált hadiköb csönök értéke ezidöszerint 9 milliárdnyi értéket képvisel s ennek 70 százaléka mint eredeti jegyzés szerepel.

A teljes valorizálás tehát az állam pénzügyi helyzetét veszedelmesen megbillentené.

A Pester Lloyd mai számában nagy cikkben foglalkozik a Thalbot-féle szerződéssel s ezzel kapcsolatban feltűnést keltő támadást intéz a kormány ellen. Azt iria ugyanis, hogy a kormány a közvélemény tájékoztatása nélkül máris perfektuálta a pénzügyminisztériumban a ThaLbot-csoporttal kötött szerződését s a megállapodást már alá is írták. A lap még azt iria. hogy a villamossági központ most már létrejön s az építési költségeket 69 millió pengőre irányozták elő.

A nagy központ Bánhida mellett létesül és 100 ezer lóerős motorjaival ellátja a székesfőváros és Bánhida közt levő községek és városok teljes villanyiogv^sztását.

Charitntiv hadjkölcsönvalorizáeió

A 8 Órai Újság értsülése szerint a pénzügyi bizottság sürgősen napirendre tűzi a hadi- kölcsönvalorizáció chariíativ megoldásának

— Kéthly professzor utolsó óráit éli. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap jelentettük, hogy Kéthív Károly báró nyugalmazott budapesti orvosprofesszor súlyosan megbetegedett. A professzor állapota ma válságosra fordult. Állandóan eszméletén kívül van és az agónia jelei mutatkoznak rajta.

— A barsi református egyház köréből. Lévai tudósítónk jelenti: A hontvarsáüyi református egyház szabadságolta Pap József lelkészét, hogy a losonci teológián megtarthassa előadásait az újszövetségről.

— Halálozás. Janny László, kegyesrendi aranvmisés áldozőpap. nyugalmazott gimnáziumi rendes tanár, hetvenkilencéves korában, szerzetesi életének hatvanhetedik évében február 15-én Privigyén csendesen elhunyt. Tegnap temették.

— Meghalt Gömörmegye legöregebb asszonya. Doibsinai tudcsilónk jeleníti: A közeli Alsósaién •tegnap bálit meg végelgyengülésben. Mibálik Andrásaié született Gubek Katalin 107 éves karában. Az 1820-ba rt szil te tett matróna az utolsó napig is a legjobb egészségnek örvendett

— Áriacst R'iniaszoimibafrban. Rjlanaszoanbctá tudósítóink jeleníti: Jellámekné T. Ida, SzsnUmikcdyi. Tibor és Trombitás Gyula dr. február 23-ára kitűzött ániaeeilje iránit városszerte óriási érdeklődés nyil vánul meg. A pompásan össszievállogáítóf. műsoron Leooeq, Sdiuurfeinia, Brahms, Sm-eiáma, Fac-: oini, Masco gui, Debussy, Leoncavalló, Bartók, Sfco- janovifts, Lehár, La volta stb. számok szerepeiniefk.. A hangversenyre jegyek elővételben Klein Géza könyvker eskedésében kaphat ók.

— Dusok Kárulyné kegydijért folyamodott a belügyminiszterhez. Pozsonyi tudósi tónk jelenti: Dusek Károlynak, a pozsonyi minisztérium sikkasztó főszámtanácsosának felesége kérvényt nyújtott be a belügyminiszterhez, amelyben kegydijért folyamodik. -Du- sekné a kérvényben elmondja, hogy férje megtévelvedése őt és bárom gyermekét a legnagyobb nélkülözésbe taszította. A törvény rendelkezése szerint Dusek a sikkasztás ténye folytán elvesztette nyugdíjjogosultságát.

— Másfélévi börtönre ítélték Andréáa

rendőrkapitány merénylőjét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti

törvényszék ma tárgyalta Vidéki Alice orvostanhallgatónő bűnügyét, aki a múlt év nyarán a budapesti közúti villamos egvik kocsijában kutyakorbáccsal támadt Andréka Károly íö- kapitánvhelveltesre és néhányszor végigsuj- -tott rajta. A törvényszék hatóság elleni erőszak címén egyévi és hathavi böriönbmiie- tésre, valamint 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte a merénylő leányt. Az ügyész és a védő íelebbeztek az ítélet ellen.

— Halálos fadöntés a nagysuri erdőben. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Szerencsés József nagysuri legény Kobora Ferenc földmi- vessel tegnap a falu erdejében fadöntéssel foglalkozott. Eközben egv hatalmas szálfa rázuhant Szerencsésre, akinek szétzúzta koponyáját. ugv hogy a legény azonnal szörnyethalt. Kobora csak a lábán szenvedett köny- nyebb sérülést.

— Mesedélután Rimaszombatban. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rimaszombati Katolikus Olvasóegylet február 23-án délután vetiíelf- kópes előadást rendez gyermekek részére. Belép- tidij nincs.

—- Március 18-ára tűzték ki a rimaszombat! járási ijrartánsuilaiíi választógyülést. Rctmaszic'm- bati tudósítónk jelenti: A rimaszombati járási

ipartársulati választásokat a járási főnök március 18-ára tűzte ki. A jelölőlisták benyújtásának határideje március 18. Szavazni csak személyesen ■lehelt, szeméi] yaacraoisságii igazolván yul a tároii- lati igazolvány szo'gál. A rimaszombati kereskedelmi és ipari körök még nem foglaltak állást a választásokkal szemben. Az iparíársulat február 27-re rendkívüli közgyűlést hivott össze ez ügyben, hasonló akcióra készül a kereskedelmi testület is.

ML U. Br. FWir möorsras;

Praka EL, Jnngmanaorá 4

Telefon: 30902. — Rendel <3. a. 4- 6-ig. — Tclc'on: 30CC2.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: '

ADRIA: Kondelik após és veje Vejvara. (Meg- hosszábbitva.)

ALMA: Isién bö.csője és A cirkusz démona. AMERICAN: A fehér ördögök szigete.

HELIOS: Csákó és kalap és Egv perc éjfél előtt. JULIS: A chlumi rablók és Harc a menyasszonyért. KAPITOL: A nagy kurtizán sorsa. (Korda Máriával.)

KORUNA: A nagy csönd.

LUCERNA: Hazug tüzek. (Henny Fortéiméi.) SVETOZGR: A libanoni vár úrnője.