Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-19 / 41. (1375.) szám

1027 február 10, szombat. Nizza és az asszony, szinte tautológia, meri Nizza egy szép a-űzony és egy szép asszony Nizzába való, ahol a szépséget a végnélküli kék tenger, a paradicsomi kertek, a virágerdők és a márvány paloták övezik. A truba­dúrok kora, amikor az asszonyok erősebbek vol­tak a férfiaknát, úgy iáiszik koronként más for­mában megismétlődik, még akkor is, ha Lancia és Peugeol-autón jelennek meg. Tiz évvel a világ­háború élőit még a legerősebb idegzetű férfi is elsápadt volna, ha azt ha,Hja, hogy egy asszony öt évvel Versailles után szkivel felfegyverkezve nadr rágósán a hegyeket fogja meg ostrom ölni, maga kormányozta autóján a világot beszáguldani, a Li- dén aS „Excelziorban“ fürdőruhában löncsözni, tarka parókát az estélyi ruhához viselni, amely dú la&sa és hogy meztelen testét kihivóbban fogja Arcuk rózsiszinüto tan kifestve és kedvenc színük mutogatni, mint Kapüolium nimfája. Harcos Eu­rópa, kinek Maupassanl-asszonyai széles derekúak voltak és kinek férfiad olyan hőstetteket vittek véghez, amelyekhez képest a 50 éves háború nem volt semmi, mennyire nevetségesen kicsi vagy: hőseidet a trónról az az asszony taszította le, ki­nek alakja a serdülő ifjúra emlékeztei. A párisi nőn túltett az amerikai girl, aki egyszerű, gondo­la',nélküli merészségeivel rabszolgájává tette a leghidegebb, a legenergikusabb férfit: a jenkit. Az amerikai nő alakja, a golf, a lennisz, a gép- világ, a huszadik század magas, szívós, karcsú alakja ma, a jelszó, az eszménykép. Nem olyan mü­veit, mint Voltaire asszonyai (bár Chaíelet és Bach cl is emancipált asszonyok), de komoly mun­kával kivívta, magának a világszabadságol. Mig a férfiak elnőiesedtek és Byron típusa úgy látszik végképp kiveszett, a nők az újkor típusát terem­tenék meg: a magasba Ívelő, fajtisztán acélos és egyben bájosan szelíd típust, amely egy l:issé hermafrodita módjára hat a férfira; ebbe a közös férfi-nőli usba már Hellasban a régi görögök sze­relmesek voltak. Nizza lelt eme faj A’hénje. Az asszonyok ebben ez uj Athénben olyan fényűzés­sel és nomrsával uralkodnak, amelyen ennek a fiús nő'Jajnak Kojár-Lányok, intellektuálisan fen- héjjázó lányok a művészetit a sporttal kötik össze: barnán övezett kis pávaszemeket hordanak, apró halasokat; röviden fent garconnsfelöllőJcel, ame­lyek cgv bizonyos tárgyilagosságot adnak az uj nőnek, i lelve a szépnek elfogadott uj szépségnek. Arcuk rózsiszinüre van kifestve és kedvenc színük a fehér, a Nizza és Cannes melleit horgonyozó ja eh’ok színe, amelyek feltűnően hasonlítanak a közé ', őri gályákhoz. Az uj asszonyok, a nizzai essz v. ok azonban még így 'is szépek, nagyon szé fek, bár mind arra törekednek, hogy a üzen­het éves bakfis szigorú gesztusát betartsák, pedig ez a mai bakfis már taoaszlallabb, mint anyja valaha volt, sőt lesz. Ezért, mert széoek és külö­nösen asszonyosak és újszerűén izgalók, .ezért jön­nek ál Amerikából jachton Nizzába, mert ssiiksé- gük van arra, hogy ez az összehasonlíthatatlan tenger és ég keretezze be bcrndnövezetl szemüve­güket vagy pápaszemüket. így a szigorú ameri­kai nőfiu széoség még jobban érvényesül és a szigorú font vonalak női lágysága üt érdekeseb­ben nőibb, mini az igazi voltairei vagy flauberti nők lágysága. Cannes kikötőjében ririgatódznak a fehér jachtok, amelyeken tarka záss'ók lobognak a May szellőben. A villák bizánci stílusa álmot varázsol a fö'dre. A természet bőkezűsége olyan szeszélyes és eszeveszett, hogy a lég ellentétesebb színek borulnak egymásra: szinlavinák orgiája Nizza. És ez a Nizza a nő egyedüli tükre. Az egész természet a nő budoárja, a levegő szálló parföm. Ebben ez a vidék hamisítatlanul francia. Minden egy kissé el van rendezve, hatásos, ere­deti, ötletes: egy kissé meghamisított és valódiat- lan, mint a francia próza, mint Rousardnalc egy költeménye, vagy mint Racine pátosza, amely ar­ra van beállítva, hogy a közönséget magával ra­gadja. Nizzát úgy szereli az ember, mini Racinet, vagy mint azokat az asszonyokat, akik festékkel mesterségesen szépítik magukat, pedig nincs rá szükségük, de tudják, hogy az ilyen szépség fá- iyolozattabb, misztikusabb. A modem font ameri­kai g'.rl európai háti ere: Nizza villái és pálmái, mimózák, rózsalavinák, ibolyák, babér... és il­lat, végnélküli illat. A nap odaadta, minden színét ennek a szinvompának, a tenger belebugta minden dallamát ebbe a levegőbe... És az uj Amerika, az, uj kor győztes amazonjai üt ébrednek arra, hegy mégis csak gyenge nők. akik az erős férfi szerelmére áhítoznak. És innen, Nizzából indul el Amerika felé a fordított fejlődés, amely megint lefelé, a puha nőiesség felé ivei. np. — Keresztényszoeialisía pártáiét. Kassá­ról jelentük: Az országos keresztényszccia- lisía párt kassai kerületi központjának mes- ti sásából Schuster János központi titkár az elmúlt betekben a helvi szervezetek mesdá- toimiáea céljától hosszabb körutat tett Kelet­éi, •Kö"épszlovenszkőn. Előadásokat tartott gyűléseken, értekezleteken és megbeszélése­ken vett részt; többek között Mecenzéfen, Szóm elnökön. Rozsnyón. Dernyőn, Rima- ezombátban. Várgedé-n, Losoncon. Tőrincsen, Lappon. Füiekpüspökiben, Füleken, Jólessen, Jolsván és Dej-eskén. Körútja egyes szaka­szain Zemlónyi Gyű1 a rimaszombati. Nagy Iván dr. losonci, illetőleg Ladánvi János rozsnyói körzeti ná/íttitkárok kísérték. A párt hívei .Schuster Jánost mindenütt nagy lelke­sedéssel fogadták s a párt vezéreivel szem­ben legteljesebb bizalmuknak adtak kifeje­zést, — Adományok a prá.&ai menza, javára. A prágai magyar menza vezetőségéihez a 1 ég­ni abban a következő adományok érkeztek be.: J. N.. Rimaszombat 200 korona. Eev vitás Mah-Yong partiból. Rimaszombat 20 korona. A menza vezetősége az adományokat köszö­nettel nyugtázza. Jlsiierika fegyveres erővel fordul Hlkaragna ellen — Uj kdzépamsrikai korJiihfus — Nrkupacjua ,fsGmv3gesIté3e“ — Newjork, február 18. A tengerészeti h ivataJ újabb 1600 tengorészkatouát vezényelt Nicaraguába, úgy hogy ennek az erősítésnek megérkezte után Latimer tengernagy már 2300 ember fölött rendelkezhetik. A washingtoni kormány a nikaraguai eseményeket igen nagy gonddal és aggodalommal ügyeli. Latimer eddig mindenképpen arra töreke- I dett, hogy a polgárháborút lecsendesitse, de törekvését sehol sem kísérte siker. Ezek után Latimer egész Nikaraguát semleges z ónának fogja kijelenteni és a felkelést fegy­veres utón nyomja el. Az amerikaiak beavatkozása ismét komoly konfliktust támaszthat Középamerikában. Honduraszból szintén forradalmi hírek érkeznek, Guatemala pedig, Roberto Löwenthal külügyminiszter nyilatkoaatai dacára sr'ntén erélyesen háborúra készül. A délamerikai államok nem nézik szÍvesen Amerika beavatkozását, mert jól tud­ják, hogy Nikaragua semlegessé tevése tulajdonképpen az északamerikaiak uralmát jelenti. — Latimernek különben sem lesz k önnvü dolga,, amikor a kis középamerikai országot fogja megtisztítani a felkeléstől, mert a belső vidékek őserdőiben és mocsaras területein veszedelmes íranktirőrhare fejlődhet ki. Apolgárikoaliciólemondásrakényszeriti Kloíács szenátusi aleSnököt A Strlbrnyvel való affér kelfameüesi erkölcsi következményei . — Kisfács Kern mer találkozni Strübrnyvel a bíróság eZőlt — A cseh nemzeti szocialista párt szomorú harmincéves jubileuma Prága, február 18. A cseh nemzeti szo-[ ciattsía párt, amely már hónapok óla a kü-1 •ltobSző fcsklernetten ettiérok gyújtópontja- bán áill, ez évben ünnepid meg 30 éves fenn- [ áüíáeárcik jubileuméit és ez a'ikzőcmmtul Prá- j gáiban nagy ünnepséget eh art rendezni. Egy előkészítő bizottságéit hívtak össze, de a 88 meghívott delegátusból csak 27 je­lent meg s ezek között is kijelentették néhányon, hogy ha Stribrny és Klofács viszályát nem rendezik, úgy jobb volna az egész ünncplési tervet levonni a napirendről. A Strihrny-Klcőáics áttér még egyáltalában nincs elintézve, sőt KI o'ács osdk ment kezdi erezni -annak súlyos erkölcsi toövedkeeimé- nyeiit. Stribrny, mint ismeretes, egymás után perli azokat az embereket, akik Klofács vé­delmére állva, őt becsületében megtámad­ták. Az ..exmmtszter főképpen a-rra törek­szik, hogy Kló1 "ácsot a bíróság elé. állíthassa, vagy mint vádlót, vagy mint vádlottat, sőt akár mint tanút is, ez azonban egyelőre még nem sikerült neki. Hétfőn tárgyalta a prá­gai járásbíróság Stribrny becsületsértési pe­rét Bycsisle prágai kereskedő ellen s ez al­kalomra Stribrny tan un rk idéztette be KIo- fácsot, ez azonban nem jelent meg a tárgya­lásom. Ez az eset igen rossz színben tüntette fel KloSácsot. A cseh polgári sajtó most is­mét élesen támadja, mert mindenképpen kerüli, hogy Stribrnyvel összekerüljön a bíróság előtt. A nemzeti demokrata és a cseh néppárti sajtó rámutat arra, hogy Klofáos nemcsak egy politikai pártnak az elnöke, hanem a szenátusnak is az alelnöke s igy ténykedé­seiért felelősséggel tartozik úgy a szenátus­nak, mint az egész nyilvánosságnak. A két párt lapjai kimondottan azt kívánják, hogy a közerkölcs respektálása érdekében Klofáesot íöhétleniil áreg kell fosztani a szenátus alelnöki tisztségétől. A pomneíi demokrata párt törvényhozói — Írja a Lidové Listy — már a nyolcas bizott­ságban lépéseket fognak tenni azirányban, hogy a szenátus elnöksége kényszerítse Klo- fácsot az alelnöki tisztségről való lemondás­ra, esetleg olyan formában, hogy az elnökség együttesen lemondana. Kldátos áléinak ellen ugyanis ólyan vádak hangzottak el,-amelyek össze nem egyeztet­hetők az erkölccsel, különösen olyan férfi­nél, aki közszerepet játszik. A lap teljesen kizártnak látja,' hogy KlofáCs továbbra is helyén maradjon, s ha mégis ott maradiak­kor a többiek nem maradhatnak a helyükön. A Lidové Listy arról is értesül, hugy a cseh nemzeti szocialista párt Csejka titkárt kizárta a tagjai sorából, mert az a hétfői Stribrny-'éle becsületsérté­si -per alkalmával kijelentette, hogy nem ért egyet a párt mai vezetőségével.- Azonkí­vül a párt elhatározta, hogy a választási' bí­rósághoz beadja kérését aziránt, hogy a pártból kizárt Stribrny és Trnobra-nsky kép­viselőket a bíróság fossza meg'mandátu­muktól. Mussolini személyének varázsa meghódította Tripoliszt Olaszországnak Olaszország; gyarmatosítása tervei — Beszélgetés de Bono ge­nerálissal, Tripollsz kormányzójával — Az észaHaírikai olasz gyarmat modernizálása Tripollsz, február havában. (Kari Bögholm tudósítása.) Az olaszok a XIX. században nem örvendhettek gyarmati dicsőségnek. Európában a megsemmisítő pá- duai vereségnek szimbolikus jelentőséget tu­lajdonítottak és az olasz kereskedők egészen Szudán mélyéig érezték a vereség pszihológiai hatását Olaszország iripóliszi politikája a meg­szállás első éveiben a baklövések soroza­ta volt. Az első tiz esztendőben Tripoliszban 12 kor­mányzó váltotta fel egymást. A legvégzetesebb az a körülmény volt, hogy Olaszország nem rendelkezett koloniális tradíciókkal és gyár-, matpolitikai tapasztalatokkal. Mindenekelőtt nem értette meg a keleti mentalitást Tripo- lisznak az uj szabad Olaszország egyenlő jogú provinciájává kellett volna lennie. Az uj alkot­mánytervezet intézkedései azonban felette naivak és fantasztikusak voltak. Az európai li­beralizmus metódusai Afrikában teljesen- cső­döt mondottak. Tripoliszban a parlamentarizmusnak sem­mi célja és értelme sincsen. Volpi gróf 1923-ban gazdasági orientációjú po­litikát kezdett és a tulajdonképpeni politikát a baionettek ügyének tekintette. Ezt az állás-! pontot képviseli de Bono generális, a jelenlegi kormányzó is. Ilyen módon vált lehetővé a nemzeti erők összpontosítása a gyarmatosítás kérdésére. Az afrikaiak csalás az erős kéz politikáját respektálják. A Kelet csak az erős férfiakat tisztein Mikor Mussolini, akit egyes mohamedán körök legendás hősnek tekintenek, Tripo- liszba jött, a mohamedán asszonyok fér- firuhákba öltöztek, hogy az utcára mehes­senek és láthassák. De Bono generális, aki annak idején tag­ja volt a Quadrumvirátusnak, a négyes tanács­nak, amely a fekete ingeseket Rómába vezet­te, a spanyol alkirályok régi kastélyában’ fo­gad. . , — Milyen eredményeket ért el eddig a fascizmus Tripoliszban? — hangzott első kér­désem. — A fascizmus Tripoliszban megoldotta a legfontosabb problémát, katonai hatalmunk konszolidálódását, ön is meggyőződhetett ró­la, hogy Tripoliszban, a pacifikáit zóna hatá­rain bélül teljes a biztonság. Ez az előfeltéte­le a gazdasági fejlődésnek- Legközelebbi fel­adatunk jó gazdasági viszonyok teremtése, a nagy természeti kincsek racionális kihasználá­sa. Ezen tervszerűen dolgozunk. A főprobléma a mezőgazdaság fejlesztése. Csak ezáltal fej­lődhet az inar és kereskedelem is. TripoTsz jövője az induszírializált mezőgazdaságban rejlik. Ennek előfeltétele viszont a vizi kérdés helyes megoldása. Ez itt aránylag könnyű, utánozhatjuk a római példát, hiszen Tripolisz­ban még mindenütt látni lehet a régi nagysze­rű vízvezetékek maradványait — A mezőgazdaság fejlődésével kapcso­latban ennek érdekében uj vasutakat és országutakat kell építeni, habár még min­dig vannak nagy utak, amelyeken a leve a legjobb közlekedési eszköz. A vasú’ok építése egyúttal fontos szociális cselekedet is, mivel lehetővé teszi, hogy a nomá­dokból telepes parasz'oka.t csináljunk. — Igaz-e az a hir, hogy Olaszország uj katonai operációkra készülődik Északaíri- kában? — A pacifikáit törzsek anyagi jóléte egyre fejlődik, úgy hogy a kevésszámú láza­dó, akik délen élnek, előreláthatólag csak­hamar szintén megjhódpínak. Erősen számo­lunk a példa hatalmával és pszichológiai té­nyezők befogásával. Ami a hadműveleteket illeti, úgy cselekedeteinket a szükségszerű­ség szabja meg, azt azonban kijeleníihetean, hogy Tripollsz ma mór nem katonai probléma és az egész ország meghódítása katonailag nem is ütközne nehézségekbe, azonban igen nagy pénzügyi áldozatokat követemé. J~y tehát a hatolom délre való kiterjesztése ki­zárólag financiális kérdés. — Mi a jelentősége Tripoliszn-k a föld­közi-tengeri politika szempontjából? — A tripoüszi kikötők birtoklása bizto­sítja O’aszország tengeri függetlencégét. Az egyre fejlődő olasz flottának szüksége van ilyen támpontra. Ettől eltekintve azonban Tripolisz hidat aükot Olaszország afrikai, ér­dekei és az anyaország között. Ezeket felelte kérdéseimre de Bono tá­bornak, arra a kérdésre azonban, ame!y az összes európai hatalmakat lázban tartja, hogy tudniillik Mussolini újabb hóditásekra törekszik és ezek a többi európai hata.lirnak érdekeit veszélyeztetnék, már nem akart válaszolni. —i—tim«yiniiw Snefdarek tábornok végre kilépett a francia had­sereg kötelékéből Prága, február 18. A Lidové Listy jelen­tése szerint Snejdarek tábornok, kassai or­szágos katonai parancsnok, akit mint a francia idegen légió tisztjét még Franciaországban a csehszlovák légióhoz osztottak be, majd ké­sőbb a csehszlovákiai francia missziónak volt a tagja, most kilépett a francia hadsereg köte­lékéből és véglegesen átlépett a csehszlovák hadsereg kötelékébe- Snejdarek tábornok a francia hadseregben 1899-től szolgált, 1807- ben nevezték ki hadnagynak, 1809-ben főhad­nagy, 1915-ben kapitány s 1918-ban őrnagy lett. Egy amerikai zipser felhívása a szepesi németekhez a ruszin szkóihafárrendezés kérdésében Ungvár, február 18. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől). A K.urtyák-párt kiáltványának zpser visszhangjaként egy Amerikából visszatért /ipjer építészmérnök, Heunel A József, aki az amerikai gölnievölgyi zipserek egyesületének és a pitisbur- gi német mérnökegyesületnek titkára, nyílt leve­let intézett a szepességi németekhez. A Gölnicbi- nyáról keltezett nyílt levél felhívja a zipsereket, hogy csatlakozzanak Kurtyákók mozgalmához és követeljék a zipserek által lakott területeknek az autonóm Ruszinszkóhoz való csatolását. Az érde­kes felhívás azzal érvel, hogy amíg a közigazga­tási reform eltemeti a szlovenszkói au'onómiának minden komoly reményét,1 addig Ru-zinszkó auto­nómiáját úgy a nemzetközi szerződések, min? az alkotmánytörvény biztosítják s remény lehet arra, hogy az autonóm Ruszinszkó egy második' Svájc lesz. Épp ezért a zipserékre nézve is'kívánatos volna a Ruszinszkóhoz való tartozás. Borzalmas tornádó IS halottal Shreveporp. február 18. A borzalmas tornádó, amely hal kilométer szélességben^ dühöngött Lousia-’ában, öriá-si károkat okozott. 16 ember meghalt, sok száz. megsebesült. Több ezer hát összeomlott, s a szélvész egész . érd ségek?? leta­rolt. A vasúti és a távirati összeköttetés minden­felér szünetek 3

Next

/
Thumbnails
Contents