Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-18 / 40. (1374.) szám

1927 február 18, péntek. ^g^ggüL*111 '■■■' ■' ■ mmmmimm ^PA<xAItmA^^HT^TL^ 3 ?*g!3 ,»il magyar műveiödéstől vérjyfe Magyarország sorsának iohíbraforáiuiásáf,‘ SC GfoQJsberg Síunó gróf, Magyarország kuHuszmlnlss- taré nyütaikozik a Prágai Magyar Hírlap számára a magyar nemzőt hatalmas kuiturtoijesüményolröl Magyar-Komárom, február közepén. A Trianon által kettéválasztott Komá­rom két érdekes életet mutat. A csehszlovák területen lévő város mindjobban halódik, a lakosság mindinkább szegényül, kereskedel­me, ipara, idegenforgalma állandóan csali­kén s ezt a halódást még az sem ludja meg­akadályozni, hogy az álörmraak a kikötő ki­építésével messzebbmenő céljai vannak. Komárom néhány éves hanyatlását mi som bizonyltja jobban, mint hagy évek óta egyetlenegy komolyabb jellegű épí­tés sem történt és a szlovenszkói váro­sok közül a lakosság számarányához vi­szonyítva éppen ebbon a városban leg­ijesztőbb mérvű a munkanélküliség. A magyar katonai ellenőrzés megszüntetésének kérdése a nagykövetek tanácsa eifitt jé! áll Komáromnak ezt a megdöbbentő visszaesé­sét megmagyarázza az a körülmény, hogy a város tulajdonképpeni Hinterlandja, amely Komáromot egykor gazdag, jómódú várossá telte, Magyarországon maradt, épp úgy azok a falvak is, amelyek a városra nézve forgal­mat és igy kereskedelmet jelentettek. A csehszlovákiai Komárom hanyatlásá­val szemben annál inkább feltűnő az a gyorsiramu fejlődés, amely Komárom­nak a magyar területen iparadt részére jutott Komárom újvárosa az uj országhatár óta száz százalékkal növekedett meg népesség­ben és a nagyarányú építkezések is a város fejlődésének legszebb bizonyságai. A ma­gyarországi Komárom különösen erősen fej­lődött 1923 óta, amióta a parlamentben Kié­be bibe rg Kunő gróf kultuszminiszter kép­viselte a várost. Magyar-Kamarom lakossága a legutóbb lezajlott választáskor megint Klebelsberget választotta meg képviselőnek, akit egyúttal az egri kerületben és Szegeden is megvá- laszticttdk. Klebelsberg a három mandátum közül a szegedit tartotta meg, amit titkos szavazás utján nyert el s igy kénytelen volt a komáromi mandátumáról lemondani, A megüresedett komáromi mandátum betöltésére az egységes pánt Perényi Zsig- tmend bárót jelölte, aki unokája az 1849-ben ez aradi vértanukkal együtt kivégzett Perc­nyinek, az első magyar felsőház elnökének. Herényi Zsigmond báró vasárnap tartotta meg Komáromban programbeszédét. Ez al­kalommal támogatására maga Klebelsberg Kunó gróf kultusamimszter is lejött a vá­lasztási gyűlésre. Klebels'beTg Kuné gróf komáromi tar­tózkodása alatt alkalmam volt vele beszél­getni. Alapy Gáspár polgármester, kor­mányfőt anácsos által közvetített bemutatko­zásom után Klebelsberg Kunó gróftól nyi­latkozatot kértem a szlovenszkói magyarság számára. Magyar ország kultuszminisztere kérésemre a következőket mondotta: Paris. február 17. Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése kérdésében a külföldi sajtó téves információival szemben illetékes helyről holvreigazitást közölnek. Az egyik helyreigazítás az. hogv az ellenőrzés megszüntetése nem jelent kompromisszu­mos megoldást mert ezt a békeszerződések írják elő. Egy másik tévedéssel szemben megállapítják, hogv az ellenőrzés igen sok pénzbe kerül. A jóvátételi bizottság ugyanis évi átalány ossz őrben kapra Magyarországtól a jóvátételt s ebből fedezi a katonai ellenőr­zést is. Az ellenőrzés megszüntetésével Magvarország továbbra is ugyanezt az összeget fi­zeti. Az ellenőrzés megszüntetésének kérdése a nagykövetek tanácsa előtt kedvezően áll. miután a tanács véleménye szerint Magyar ország a lefogy versesnek eleget tett és összes békeszerződésbeli kötelességeit lojálisán teljesítette. Ruszinszkó autonómiájának kérdése a népszövetség elé kerül? Az egyesült ruszin nemzeti takács memoranájs^a — népszavazás­sá! kívánják me^állRpifilataa Russinszkó és SzBovenszkó határát — Egy prágai nésnet publicista véScenésty© a Ruszinszkó aSfcot- mányáft sértő közigazgatási reformról Prága, február 17. A készülő közigazga- j tási reformról szóló javaslat olvan élénk és heves mozgalmat váltott ki Ruszinszkóban, amilyen még hét esztendő óta soha nem volt. Az egymással évek óta harcban álló nagyorosz és ruszin nemzeti tanácsok egy frontba tömörülve veszik fel a harcot Ruszinszkó autonómiájáért. Két nemzeti tanács egv központi bizott­ságot alakítóit amelv egv memorandumot dolgozott ki. Az emlékiratot a köztársasági elnökhöz, az összes miniszterekhez és tör­vényhozókhoz eljuttatják. A mem irandumot j Brascsajko. Kaminsky, Valósin, Gagatkó és Kurtvák ttlák alá. A memorandum elsősorban hivatkozik a békeszerződésekre és rámutat arra. hogy meg hét év után sem tend-ztek véglegesen Ru szinszkó ügyét és az autonómiájának életbe­léptetésére semmiféle előkészületet nem tel­tek. Tiltakozik az antidemokratikus és tör- j vénvte’en közigazgatás ellen és a következő-1 két követeli: 1. A russinszkói szojm választásának azonnali kiírását. 2. Ezen szojm működésének előkészítése céljából egv háromtagú parlamenti bizottság alakítandó, melv az autonóm közigazgatási szervezet tervét kidolgozza és a hivatalok fö­lött ellenőrzést gyakorol. 3. Szlovenszkó és Ruszinszkó között a ha­tárok megállapítására népszavazás rendelen­dő cl egv vegyes ruszin-szlovák bizottság ve­zetése mellett. 4. Tiltakozik az ellen, hogy a kormány beleavatkozzék Ruszinszkó fővárosának kér­désébe és a fővárost Ungvárról Munkácsra helyezze át. Ungvár Ruszinszkó nemzeti, kul­turális. egyházi és gazdasási centruma. A fő­város kérdésének eldöntésére egyedül csak az autonóm szóim hivatott. A két ruszin tanács végül kifejezi me­morandumában. hogv ha a kormány ezen követeléseknek nem tenne eleget. u?v ezt _a békeszerződésekben lefektetett kötelezettsé­gek megszegésének tekinti és abban az eset­ben a tanács kénytelen lesz Rusziinszkó auto­nóm jogának védelmé érdekében minden lé­pést megkísérelni. — A kis Magyarország minden erejét a magyar művelődés fellendítésére össz­pontosítja. Búd János pénzügyminiszter a napokban terjesztette be a magyar állam 1927-1928. évi költségvetését. A költség­vetésben több mint 120 millió pengő jut a kultusztárcának, amely az összes minisz­tériumok közül a legmagasabb összeggel van dotálva. A költségvetés számoszlopai a legékesebb szavaknál hangosabban be­szélnek és exakt, lemérhető tanúságot tesznek amellett, hogy elsősorban a ma­gyar művelődéstől várjuk Magyarország sorsának jobbraiorüulását. — Tavaly a porosz kultuszminiszter­rel cseréltünk látogatást, pár hét múlva pedig Rómába indulok az olasz kultusz- miniszter meghívására, hogy ott működési törekvéseinkről előadást tartsak. A régi Ausztria diplomáciája valóságos spanyol­falat vont Magyarország körül, úgy hogy a külföld jóformán csak most fedezi fel, milyen hatalmas műveltsége van a ma­gyar nemzetnek, örömmel jelenthetem, hogy nemcsak kultuszminiszter kollegáim, hanem a müveit külföld irodalmi, tudo­mányos és művészi világa is a legnagyobb j Chvalkovsky Csehszlovákia uj berlini követe Prága, február 17. A hivatalos lap pén­teki száma közli: A külügyminiszter Chval- kovsiky Ferenc dr. rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert megbízta a cseh­szlovák köztársaság 'berlini követségének a yez>etésévél. Egv elsőrendű és közismert publicista, aki a kisebbségi kérdésekkel, valamint a bé­keszerződésekkel állandóan és behatóan fog­lalkozik. lapunk részére a ruszinszkói prob­lémáról ezeket mondta: — Ha visszapillantunk a háború utolsó hónapjaira. ugv azt kell konstatálnunk, hogy a régi FeIsőmagyarszág ruszinjai sohasem gondoltak arra. hogv önállósítsák magukat. A közvéleménynek sejtelme sem volt ilyes­miről. osak mikor Masarvk köztársasági el­nök visszatért hazájába. akkGr tudódott ki az, hogy a ruszinok amerikai reprezentánsai a nép tudta és beleegyezése nélkül önként ajánlkoztak arra. hogy Ruszinszikót a köztár­sasághoz csatol iák. A Csehszlovákiával kötött szerződés szerint a ruszinok mint autonóm ország csatlakoztak a osehek és szlovákok szövetségéhez. Az alis néhány százezernyi ruszin nem­zet tehát a evőztes nagyhatalmak jóvoltá­ból megkapta az önkormányzatot, mig az állam többmilliós németségétől és a mil­liós magyarságtól megtagadták az auto­nómiáját A békeszerződés és a kisebbségekről szóló szerződés önálló törvényhozó testületet biztosit ruszinszkónak és ez a szojm nyelvi, iskolaüpri. felekezeti ügyekben, valamint lo­kális közigazgatási kérdésekben törvényhozói jogot is c'vokóTolhat. Ruszinszkóban elsősor­ban ezen ország polgárait kell hivatalnokok­nak alkalmazni. A Ruszinszkóban megvá­lasztott nenizetgvülési képviselőknek a prá­gai parlamentben csak olvan kérdéseknél lesz szavazati joguk, amelv kérdéseknél a szojm nem illetékes. A népszövetség ezen ha­tározatok garanciáját magára vállalta és ezeknek megsértése esetén az állandó,hágai nemzetközi bíróság illetékes dönteni. A csehszlovák kormányzat ezt magára nézve kötelezőnek ismerte el — folytatta informátorunk —, de eddig az autonó­miát fokozatosan háttérbe szorította. A kormány már 1924 április 19-én hivat­kozott egyik emlékiratában arra. hogv Ru- szinsz'kő autonómiáját mindaddig nem lehet életbeléptéink arnig a ruszin analfabéták szá­ma óriási s elsősorban arra kell törekedni, hogv a ruszin nép kulturális tekintetben fna- gasabb nívót érjen el. Azóta Prága kifelé ugyanazt mutatja, hogv a ruszin nép kultúráiénak emelése cél­jából mindent megtesz, belsőleg azonban fo­kozatosan eltávolodik az autonómia megva­lósításának gondolatától. Nem túlzás az. ha azt mondom, hogy Prá­ga Ruszinszkót éveken keresztül gyarmat­nak tekintette. Először megszüntette a ruszinszkói me­gyéket. maid áthelyezte az egyetlen megve fővárosát, most pedig az autonómia helyett az egységes közigazgatást bevezetve Ruszinszkó­nak is csak országrészi képviselőtestületet ad. A békeszerződés alapján a köztársasági el­nök nevezi ki Ruszinszkó kormánvzóiát és ez egyrészt a köztársasági elnöknek, illetve a kormánvuak. másrészt a szóimnak felel. Ma azonban a kormányzót is teljesen hát­térbe szorítják, mert hiszen a közigazga­tás élére az országos elnök fog kerülni, aki tisztán a belügyminisztériumnak lesz alárendeltje. Az alkotmányié vél harmadik paragrafu­sa szerjnt Ruszinszkó élén a választott szóim­nak és a kormányzónak kellene állnia. TUNGSRAM-WESTERN Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit. Eddig azonban nőm hajtották végre az alkotmányi evél ezen rendelkezését. A kormányzót ugyan kinevezték, azon­ban a szoimot nem választották meg. A szóim helyébe az úgynevezett kormányzótanács lé­pett, amelv kinevezett emberekből áll. Prága ezt az intézkedéséit ..ideiglenesnek14 minősí­tette. de ez az „ideiglenesség” nem akar meg­szűnni. sőt ellenkezőleg ma még a kormány­zói tanács mellé az országos képviselőtestü­letet állatják. Micsoda hatásköre lesz tehát a kormányzónak, amikor a civilni správát, amelv eddig az alkormányzónak volt alávet­ve. az ui reform szerint az országos elnök vezetésére bízzák? A fonti példákból láthatjuk, hogv ez min­den takargaíás ollonéro a legfrappán­sabb megszegése a nemzeti jognak és ezen vitás kérdés ma már feltétlenül a hágai állandó bíróság elé tartozik. Ha a közigazgatási reformjavaslat tör­vényerőre lép. ugv számos ellentmondás lesz az ui törvény és az eddigi törvények között. Csak egv példa erre. A legutóbbi népszámlálás szerint Ruszin­szkóban a lakosság 62.11 százaléka ru­szinnak. 17.37 magyarnak, 13.13 zsidónak vallotta magát és csali 3.31 százalék volt a csehszlovák nemzotiségüek száma. S mégis az 1924 január 31-Lki 27-es szá­mú kormányrendelet 24. paragrafusa értel­mében Ruszinszkóban. habár csak „ideig’e- nesen”, a csehszlovák nyelvet jelentette ki államnyelvnek. A megalakítandó országos képviselőtestület elnöke, valamint a képvi­selőtestület hivatalnokai az üléseken r-ak ezen a nvelven beszélhetnek. A képviselőtes­tület tagiak akik sem csehek, sem szlovákok, beszédeiket a saját anvanvelvükön mondhat­ják el. do csakis akkor, ha olvan ügyről van szó. amelv egv bizonyos bírósági kerületre vonatkozik, amelyben az illető nemzetiségi; lakosság legalább 20 százalékot tesz ki. Az országos képviselőtestület Ruszinszkó­ban 6 kinevezett és 12 választott tagból fog állani. A választott tag között nem igen lesz cseh vagy szlovák és igv biztos- ra veszem, hogy a kormán vkinevezéü jo­gával élve bizonyára csak cseheket és szlovákokat fog kinevezni, különben megtörténhetik, hogv az országos képvi­selőtestület néma üléseket fog tartani! A prágai kormány Ruszinszkóval szem­ben most már tulmerészen lépett fel. Az uj közigazgatási reformiavas’atbam még csak azzal sem leplezte autonómiaellenes szándé­kait. hogv az egyes Ruszinszkóra vonatkozó paragrafusokban kiemelné az „ideiglenessé­get”. Az országos közigazgatás átszervezése egyáltalában nem egyezhető össze az alkotmánylevél 3. paragrafusával, bele­avatkozik a ruszinszkói szojm kompeten­ciájába. Látjuk tehát, hogv a prágai kormány óriási baklövést követett el. Nagyon kelle­metlen szituációba kerülhet a kormány ab­ban az esetben, ha a ruszinok hivatkozva a kisebbségi szeTződésékre és a saint germaini- szerződésre. panaszukkal a hágai döntőbíróság elé mennek. A döntőbirőság a fenti szerződések alap­ián arra kényszerítheti a kormányt, hogy a közigazgatási reformot Ruszinszkóra ne terjessze ki. (—per.) Meghalt az abaufi kisgazdák vezére Miskolc, február 17. (Tudósítónk távirati jelentése.) Kedden haj­nalban az abauji Aszaló községben meghalt Sza- lánczy József volt nemzetgyűlési képviselő, az abaujmegyei kisgazdaszervezetek vezére. Szerdán délután temették Aszaló községben. Szalánczy József halála nagy veszteséget jelent az abauj- megyei kisgazdamozgalomban. Már fiatalkorában bekapcsolódott ebbe a mozgalomba és annakide­jén mint községi bíró megtagadta a darabont-kor­mánynak az adók befizetését. Emiatt a darabont főispán vasraverve kísértette be Kassára. Később élénk részt vett Abauj vármegye törvényhatósági bizottságának az é'etében. Legfrissebb célkitűzé­se az volt, hogy tömőritik egész Felső-Magyaror-- szág kisgázdaközönségét. Ennek a tervének valőra- válását már nem érhette meg Szalánczy Józsefet az abaujtornamegyei szép* síi kerületben választották meg 192D-ban kisgazda- párti programmal nemzetgyűlési képviselőnek. A Házban nagyatádi Szabó István bizalmas környe­zetéhez tartozott. Az 1922. évi nemzetgyűlés1 vá­lasztáson kibuliott és nem tudott visszakerülni a decemberi általános választás során sem. — Komáromban is — a magas tetőket a túlpartról is mindenki láthatja — egyik iskolát a másik után emeljük és ez a kis város a legjobb utcn halad abban az irányban, hogy életerős tényezője legyen az országnál!. Klebelsberg Kunó gróf szavait itt megszakította a polgármesteri hivatal szom­széd szobájából visszatért Alapy Gáspár kor­mányfői apacs os, aki figyelmeztette a mi­nisztert a gyűlés időpontjára. Klebelsberg Kunő gróf megígérte, hogy legközelebb ha felkeresem őt, részletesebben nyilatkozik, mivel most a gyűlés megkezdése miatt abba kellett hagyni a beszélgetést. Kr epeik a Elek. elismeréssel látják azt a hatalmas erő­feszítést, amelyet a magyar nemzet műve­lődésének megmentése és felvirágoztatása érdekében tesz. Növekszünk megbecsülés­ben a nagyvilág szemében és a művelődés j békés eszközeivel helyzetünket napról- napra javítjuk. Ruszinszkó alkotmánya és a közigazgatási reform

Next

/
Thumbnails
Contents