Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-18 / 40. (1374.) szám

1 ívéi iboruir ló, peutoü. A görögkatolikus papság kongruája Az uí kongnratörténv miniket, görögka- totékusoikat teljesen koldusbotra juttatott. A legszegényebb nép között a legtérméketle- nebb vidéken élünk, hol jövedelemről szó sem lehet. Várva-vártuk már a múlt nyár óta az 1926. évre visszamenőleg járó járandó­ságokat. Reményeinkben azonban a legke­servesebben csalódtunk. Az iskolai referálás az ui törvényt usrv alkalmazta ránk, hogv ab­ból csak a legnagyobb rosszakaratra követ­keztethetünk. A referátus által küldött kimu­tatásokat utasításai szerint töltöttük ki. Ott azonban ezekre rá sem hederitettek s a hát­ralékokat tetszés szerint osztották föl. Kinek adtak valamit, kinek semmit Felvilágosításul szolgáljon az én esetem: Az ui törvény szerint 18 évi működésem után kellett volna kapnom: Alapfizetés gyanánt 9000 K-t Kor pótlékok cimén 5532 „ 6 gyermek nevelési pótléka 1800 „ összesen 16632 K-t Ebből levonat,ik a helyi já­randóságok jövedelme _____847 „ já ró szégyenletes alamizsnát sem adva meg. Mit szóljak szegény papözvesveink s ár­váink uvomorságáról? A dicső referátus nem vesz tudomást róluk, mint szintén a gremiá- lis papságról sem. mintha nem is létezné­nek. Szlovenszkó miniszterségének a vezeté­se most a szlovák néppárt kezébe került. Meglátjuk, vájjon képes lesz-e sérelmeinket orvosolni?! Ha nem. — abból csak az követ­kezik, hcgv az ui közigazgatás, melyet kor- inánvbalépésükért kantok, megint csak egy uiabb mézesmadzag, melvet a cseh éktől kap­tunk s amilyenekkel már torkig vagyunk. Itt nem marad más hátra, minthogy Szlo­venszkó összes papsága valláskülönbség nél­kül egyesüljön egv hatalmas szövetségbe és egyöntetűié? szálljon síkra a kormány által rajtunk elkövetett sérelmek eltávolítására. Amit velem tettek, megtették ezt száz más­sal. Hiába várjuk összetett kézzel, hogy a sültgalamb szájunkba repüljön. Egvnek a szava elhangzik a pusztában, de ha pár ezer pap egyházi hatóságaival, (püspökeivel) az ólén emeli fel protestáló szavát, azt meghall­ják Prágán túl is. Épp azért kérjük püspökeinket is, hogy ezen' igazságos küzdelmünkben . támogassa­nak. mint arra legjobban hivatottak. Jorván-Kárnáthy József görcgkatolikius lelkész. A kártya kivetette Grosavescu halálát Újabb részletek a meggyilkolt tenorista tragédiájából — Utolsó fellépésekor is nagy jelenetet rendezett a felesége — A gyilkos asszony úgy viselkedik, mint az őrült Marad évi fizetésképpen 15785 K Eszerint havonként kellene kapnom 1315 kcvTonát Erre a hátralékra kaptam múlt év folya­mán előlegképpen összesen 9471 koronát. Kellett volna kapnom még 6314 korona hát­ralékot. No és most risum tenestis amici! Hogy bánt el velem a dicső referátus. Nem tudni, milyen légből kapott kulcs szerint megálla­pítottak nekem 6314 korona helyett 854 ko­ronát. Ebből levonták az evész évi nyugdijil- letékcket, 675 koronát, 7 koronát bélyegre, 12 koronát belegsegélyzöre. Most a megma­radt összegből levontak mégegyszer egyhavi nyugdíj illet éket és mégegyszer a betegse- gélyzore 10 koronát így kaptam summa- suimmárum 97 koronát Felszólamlásomra azt írja nagy kegye­sen a referátus: „ha nevezett pap azt gon­dolja. hogy sérelem esett rajta.. Az ember nem tudja, kacagjon e nyomo­rúságán, vagy komolyan haragudjék. Hat kiskorú gyermek apja vagyok. Hár­mat iskoláztatok s kettőt otthon tanitok, mert lehetetlen ötöt váróéba adnom. Magától érte­tődik. hogv ily megáldott családi állapotok mellett nem vagyok kérges összehozni azt a 900 korona havi pénzt, mit a háTom gyerek­re fizetek. Az embeT akarata ellenére is adósságba keveredik azzal vigasztalva magát, hogy ab­ból a hátralékból kifizet mindent. A sok mindenféle adóról nem is beszélek. Hol van aztán a nvo’cbacu család ruházása, a cselé­dek bére s biztosítása? A régi fizetést ugyan rendetlenül kap­tuk. de valahogy mégis csak eltengődtünk. Az uj szerint azonban a teljes bukásnak né­zünk elébe. Nem elég, hogy felsőlskolai végzettsé­günk mellett az uj törvény annyira lealázott, hogv az uíbaparókkal. kik alig tudnak irui és olvasni egv fizetési osztályba helyeztek; nem elég. hogv több gyermek neveltetésére :<nem adnak legalább annyit, mint a többi köz- ad^iseiőknek. még azt az alamizsnát sem re a pjnelvet az egész kuihírvilág szégyené- szavazott. ’3rr*ent oly nagy-leik ül eg (?) meg- Szlovetnszkő , A. , , ség nélkül nrcteslált ei?-“a felekezeti ku.ono- fce-t annyira lealázó ui grotestálni fog a mm- törvényt meg kell váltottaiPfnY, ‘ ^Zt a gvőződve mindenki. Addig is. Krrol meg van történik, joggal elvárhatjuk a m.lff ez. hogy legalább létezésünknek azon'orman7ío.’ lis feltételét megadja, melyet ez a ™'ni1Iíiai törvény biztosit. lealazo A papi fizetés rendezésénél be kei',. . volna váltani a régi természetbeni járanfe*|. sásokat, (párbér, köteles munka síb.), amik0* azt a prevrat óta Ígérgetik, hogv már egvrt .szer békességünk legven a néppel. Az ui tör-\ vénv nem segített ezen. sőt elrontotta a dol­got még jobban. Ugyanis azáltal, hogv ezen járandóságok értékét levonja fizetésünkből, jogi alapot biztosit nekünk, hogv a járandó­ságokat bírósági utón behajthassuk a híve­ken. ha azok szép szerivel nem teljesítik kö­telességüket. Már pedig sehol sem fizetnek szépszerivel. Hiszen ezzel agitáltak az első választás előtt a papság ellen. A forradalmi parlament törvényileg el is törülte ezeket a természetbeni járandóságo­kat, kimondva azt hogv ami? az állam be nem váltja eket. a hívek kötelesek ezeket piaci áron megfizetni. Mindenki feltételezte, hogv a papi fize­tés rendezésénél e kellemetlen kérdés is rendezve lesz. Szét is kürtölték a nép között, hogv már nem kell a papoknak fizetni sem­mit. mert a papok fizetése fel van emelve, — azért lett a pálinka és a cukor drágább, mert a papok fizetésére kell pénz. S mi tör­tént? Még rosszabb. Sem rajtunk, sem sze­gény tévéinkén nem segítettek. Ellenkező­leg. A hívek hivatkozva a kormánv Ígéretei­re. megtagadták a helvi járandóságokat, a kormánv pedig levonva e meg nem kapott járandóságok értékét a fizetésünkből, a még Becs, február 17. Grosavescu Tróján tragédiája a legna­gyobb résztétet váltja íki egész Becsben. Senki sem tudja megérteni, mi késztette a tenorista feleségét, hogy fegyvert emeljen a férje ellen. Hiszen Grosavescu a rajongásig szerette a feleségét és minden szabad idejét az asszonnyal töl­tötte. Általában azt tartják, hogy az asszony beteges féltékenységét csak elmebajjal lehet megmagyarázni. Grosavescunét, amióta január elején súlyos operáción ment keresztül, mintha kicserél­ték volna. Lépten-nyomon kísérte a férjét, elkísérte a színházhoz, folvonásközben nem mozdult ki ez öltözőjéből, vagy az öltöző előtt álldogált és vigyázott arra, hogy ki lá­togat be a művészhez, ha pedig Grosavescu jelenése következett, a féltékeny feleség ki­szem tanúja. A leány gyakran volt tanúja a háziastársak közti féktelen jeleneteknek és hallotta, amikor a hisztérikus asszony egy­szeregy fenyegette meg urát: — Ha élotemot elkeseríted, lelőlek! Egyszer sógornőjének is kijelentette nagy izgalmában, hegy férjét meg fogja ölni, ha hűtlensége beigazolódik. Grosavescuné maga semmit sem mond tettének megmagyarázására. Minden feivilá- gositás-t megtagad. Kedden többször kihall­gatták és még az éjszaka folyamán is valla- íóra fogták, de mindig ezt a lakonikus- fele­letet adja: — Bűnös varyok, megérdemlőm a ha­lált. ítéljenek el! Fontos kérdés annak a megállapítása, ho­gyan jutott a férjgyilkos asszony a revolver vttokéba. A revolvernek igen tragikus tör­ténete van. sietett a nézőtérre s szemmeltortofta férjé­nek minden tekintetét, hogy nem vált-e pil­lán tás ctkaí a színpadról valami asszonnyal a nézőtéren. A féltékeny nő folyton cserélget­te helyét Egyszer a páholyban ült, lehető­leg a színpadhoz közel, aztán, ha beteges iz­galmában látni vélte, hogy férje valakire né­zett, akkor elhagyta a páholyt és lement a földszintre, lehetőleg annak a nőnek köze­lébe, akire állítólag férjének tekintete eseti Különösen gyanakodott egy bécsi egye­temi tanár feleségére s nyugtalansága a tetőpontra hágott, ha ezt az asszonyt meglátta a nézőtéren. Ez történt hétfőn este is, mikor Grosavescu a Rigóiét- tóbaai szerepeli , Barátságosan nézek eire is, arra is... A művész honfitársa és benső barátja, Ernőid Antal operaénekes meséli, hogy az előadás előtt Grosavescu hozzájött és meg­mondta neki, hogy a „Barátságosan nézek erre is, arra is“ kezdetű nagy áriát nem a rendezői utasítás szerint állva fogja énekel­ni, hanem majd együtt fognak fel és alá jár­ni az ária éneklése közben. Ernőid látta, hogy barátja ideges és ezt a kívánságot an­nak tulajdonította, ami a művészek életéiben gyakran előfordul, ha nem érzik teljesen diszponáltnak -magukat: tanácstalanságnak és a lámpáktól való félelemnek. És elérke­zett a nagy ária... Felvonás végén az asszony izgatottan rohant fel a színpadra, bement férje öltöző­débe és kínos jelenetet rögtönzött, mert Grosa- voscu nem alkalmazkodott a rendező utasításához. Az asszony azt vetette férje szemére, hogy miközben fel- és alájárkált a nézőtér felé fordított tekintettel, szeme mindig ómnak az asszonynak tekintetét .keresi. Izgatott szó- váltás volt emiatt az öltözőben a művész és 'peje között. \ Tretf-ász: az halált jelent , A Grosavescu azzal vetett véget, a szemre- iai\jyásokoak, hogy kiment és a felvonásközt l kolleganőjének öltözőjében töltötte, ahol A l művész gyülekezett össze, mert Po-hlen a Mik\ny kányát vetett ..vpr első hozásra a treff-ász jött ki, a muv,\'sznő tréfásan szólt oda Grosares- aT^Iö* „Treff-ász: ez halált jelent"... norí .^a megdöbbent, de igyekezett lep- ,“Z,m a Aossz hatást és ő is tréfára vette a . ?;g° ‘ itt kérdezte Pahilen asszonytól, hogy nsz-*o a. * .cáTiyában, mire kolleganője azt fe­lelte, nogy . néjha a ikájtya igazat moüd_ •y. A gyilkos fegyver ... ^ ^Agrnozáfl súlypontja arra helyezke- .1 *' A.tnegá'l'Lapitsák, vájjon előre meg- on a- száMekkái gyilkolt-e a féltékeny a^Jj0nyj v(.p\gy csak a vita hevében, elmé'é- nck puon: . yj él-borulásában rántotta elő a haraltontó fi , t> IiTOTl tejelő tanuvallo- mast tett a. gyük ott művész testvére, 3rosavesou 0% a tragikus eset. egyetlen A 7.65-ös kaliberű belga Browningot a tragikus véget ért művész vásárolta ja­nuár havában, amikor felesége súlyos műtét után nagybetegen feküdt egy bécsi szanatóriumban. A férj egy alka­lommal ezeket mondta feleségének: — Az életnek tenélküled nincs semmi értéke a számomra. Ha a végzet elragad tőlem, ezzel a revolverrel végzek ma­gammal ! Az asszony felépült, Grosavescu a revolvert elrejtette a zongoraszóbában levő Íróasztal fiókjában. Az asszony, aki férje írásai kö­zött gyakran kutatgaíott, itt találta meg a végzetes fegyvert és mert valami szeren­csétlenségtől tartott, óvatosságból magához vette és a hálószobában levő szekrényében rejtette el. A házastársak közötti végzetes szóváltás éppen ebben a szobában játszódott •le. A féltékeny nőnek egy spicli bejelentet­te, hogy férje a berlini útra magával visz valakit. Amikor Grosavescu kereken meg­tagadta az asszonynak azt a kívánságát, hogy vigye magával, az elkeseredett nő egy óvat­lan pillanatban magához kerítette a revol­vert. A nőnek izgalma folyton fokozódott, egészen a paroxizmusig szállt és amikor férje türelmét vesztve a szomszédos szo­bába akarta betuszkolni, eldördült a végzetes lövés. Psziehiáteri megfigyelés alatt Grosavescuné olyan zavarosan viselke­dik és a tanuk vallomása alapján annyira valószínűnek tetszik, hogy nem volt beszá- mithatő, hogy a rendőrség a védelem kéré­sének helyt adva, elrendelte a férjgyilkos asszony elme­állapotának megfigyelését. Grosavescunét ezért szerdán az imkviznciós kórházba szállították át, ahol a legnevesebb szakértők fogják megfigyelni. A 10.900 dolláros biztosítás Grosavescu Traján, hogy felesége sor­sát minden eshetőség,re biztositsa, 10.000 dolláros életbiztosítást kötött a P-hónix-inté­zettel feleségig javára. Hogy vájjon ezt az összeget megkapja-e az az asszony, aki ma­ga volt okozója férje Kalákának, az szerfelett bizonytalan, mert a törvény erre nem köte­lezi a biztosi tő intézetet. A bécsi operában mindenki gyászol Kedden este a 'Pillangókisasszony elő­adására kezdtek éppen gyülekezni a «bécsi állami operaház művészei és zenekarának tagjai, amikor híre futott a véres tragédiá­nak A hir .megdöbbentően hatott, hiszen még délelőtt jékedvüen látták a művészt a színháznál. Mindenki szerette őt, még a te­noristák is, mert jólelkü ember volt, őszinte barát, aki tenoristában sem látott vetéíytár- sat és minden kollegája sikerének őszintén tudott örülni. A tragikus sorsú művésznek egyik leg­jobb barátja volt a Budapestről Béosbe szer­ződött Pataki Kálmán. A fiatal tenor ista semmit sem tudott Grosavescu tragédiájá­ról, mikor megjelent öltözőjé-ben, hogy kí- maszkirozza magát Pinkerton szerepére, amelyet Grosavescu is többször énekelt az állami opera színpadán. A rendező tudta, hogy milyen meleg barátság fűzi össze a két művészt és mindenkit figyelmeztetett, a sze­replőket és az öltöztetőket, de még a szín­padi diszintezőket, ügyelőt és tűzoltót is, hogy senki se beszéljen Grosavescu tragé­diájáról. Félt ugyanis, hogy Patakit annyira lesújtja barátjának halála, hogy nem fogja szerepét elénekelhetni. így történt, hogy csak utolsó jelétéről ki jövet mondták meg Pataki Kálmánnak Grosavescu Traján tragi­kus halálát. Bocs, február 17. (Tudósítónk távirati jelentése.) Grosavescu tragikus sorsáról be­szél még ma is mindenki. Úgy látszik, hogy az asszony csak most virradt borzalmas tet­tének tudatára. Egészen összetörtnek látszik s minden kérdésre csak ezt hajtogatja: — Igen, igen, bűnös vagyok, én lőttem le őt! A LercheníeMerstrasse 62. számú há­zát az érdeklődők valóságos ostrom alatt tartják. Grosavescu Olga fogadja a vendége­ket, akiknek az előszobában kell elhelyez­kedni ők, mert a többi helyiséget lepecsétel­ték. Mára várják Grosavescu édesanyját Lo­soncról, akivel azt közölték, hogy fia egy baleset áldozata lett, A szerencsétlen anya. táviratot küldött, hogy addig ne zárják le g. koporsót, amig nem látta és búcsút nem vett fiától. Grosavescut a bécsi román templom­ban ravatalozzák fel s szentelek be s a gyászszertartás után hazaszállítják szülővá­rosába, Lúgosra. A magyar nemzeti párt eredményes inter­venciója. A magyar nemzeti párt kassai pártíd- sága közli: A lévai pártgyülésen a közalkalma­zotti szakosztály ülésének Holota János dr. nem­zetgyűlési képviselő által megtar'ott beszámolójá­ból értesültek az összes elbocsátottak, közalkal­mazottak és nyugdíjasok sérelmes, illetőleg el nem intézett ügyeik állásáról. A beszámolóban foglalt pontos statisztikai adatokból kiderül, hogy a párthoz beérkezett ilyen természetű ügyeknek a száma a kétezret is meghaladja. Amig az összes sérelmek általános és tömeges mego’dás következ­tében elintéztetnének, a kassai pár! irodába befutó jelentések, Holota dr. képviselő úrtól leküldött hi­vatalos miniszteriális intézkedések és az egyes felektől érkező köszönő levelek eklatáns bizonyí­tékai annak, hogy fokozatosan, habár a nagy ak- fatömeg mellett érfhetőleg lassú tempóban, egyé­nenként állandóan folynak a nyugdíjazások, nyug­díj előlegek, uj nyugdijmegállapitások és visszar menőleges kifizetések végrehajtásai Minden fö­lösleges kommentár helyett beszéljenek a követ­kező levelek: S. L. elbocsátott igazgató tanító Holota János dr. képviselőhöz írja a következőket: Nagyon kedves kötelességemnek tartom, hogy Nagyságodat arról a reám nézve fölötte ör­vendetes tényről értesítsem, miszerint a bratisla- vai skolsky referátus az 1919. augusztus 1-től 1928 december hó 31-ig terjedő időre visszamenőleg 38.075 Kcs. és 25 fülért utalt ki s hogy én ezen összeget a mai napon a helybeli postahivataltól felvettem. Nem titkolhatom el, hogy utolsó ments­várunknak tekintettem a magyar nemzeti pártot s nagy reményeket fűztem Nagyság,od nagybecsű személtéhez, de mégsem gondoltam, hogy ami közel hét hosszú esztendőn keresztül annyi írás, felterjesztés ellenére nem sikerült, ilyen rövid időn belül és ilyen kedvező elintézést nyerjen". Szóljon egy másik levél. Sz. J. főerdőfanácsos Ruszinszkó- ból: „Tisztelettel van szerencsém értesíteni Kép­viselő urat, hogy a nyugdijelőleg visszafizetése iránt benyújtott kérvényem szives közbenjárása következtében, óhajomnak megfelelő elintézést nyert és az összeget már fel is vettem. Midőn hat­hatós közbenjárásáért legőszintébb köszönetemet tolmácsolom, egyúttal kijelentem, hogy ezért alig tudok elég hálás lenni." — S. K. ref. lelkész írja a következőket: „Minthogy a kiutaiás, — hála Is­tennek s ő utána Törköly dr. szenátor ur közben­járásának, — megtörtént, ezért egyidejűleg kül­dök a párt céljaira ötszáz Kcs.-t Ezúttal is hálás köszönetét mondok a pártnak és Törköly dr. sze­nátor urnák." — Folytathatnánk a sorozatot ha­sábokon keresztül, azonban nem célunk a köny- nyen gyanúsítással illethető reklám dobjának ve­rése, csupán lelket kívánunk önteni azokba a kétkedőkbe és türelmetlenekbe, akik minden re­ményüket feladják a jóvátétel irányában. Termé­szetesen, számolnunk kell a bevezetésben emlí­tett ügyek nagy tömegével és azzal, hogy törvény­hozóink, — főleg Holota János dr. resszortképvi- selö ur, — bár hetenként négy napot tölt a nyug­díjasok érdekében Prágában, csak az emberi energia és rendelkezésre álló idő keretein belül tudja szép sorjában valóra váltani ígéretét és ne­mes szándékait. A belpolitikai áTapotok, sajnos, a jelen pilalnafban még nem mutatják azt a ked­vező szituációt, hogy minden sérelmes ügy töme­gesen. mondjuk néhány tollvonással, kedvezően elintéztetnék, de kétségtelen tény az, hogy a ma­gyar nemzeti párt törvényhozói add'g is egyénen­ként magukévá teszik minden hozzánk forduló félnek sorsát és keresetét, s igy a legfe’jesebb remény meg van arra, hogy gyorsabb tempóban kerülnek elin’ézésre. Egyben kéri a kassai párt­iroda. hogy a kassai kerülethez tartozó érdekeltek levélheti megkereséseikkel válaszbélyeg raellék- ’ése mellett forduljanak az irodához: Kosice* Kassa, Fő-utca 87—89. sz. I. emelet címzéssel. Hasoulő információval szolgálunk a folyamatban lévő állampolgársági ügyekben. I

Next

/
Thumbnails
Contents