Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-13 / 9. (1343.) szám

ÍMi január 13, osutorwK. ^ 'J>Jb&4xAtó * ÍA!UÍ!^y^ .tlíRÍiAi> «mMiM»aggBBa»wi»iHrMnr^M~.wCT«»w^r>..>^«a... M.^i>L'iB n «mn riinMr-^TOiiTOnataaMWgMaaB^aMgBroTif^^ z*’6- •J'-X « Jíaprói-napra HANZÉLY PÁL hu-ssonkéiéves főhadnagy meghall, meri meg akár! menteni két életei. Hanzély Pál főhadnagy meghall, meri hős volt. Katona. Hős, akiben testvérkénl ölelkezelt ölel­és halál, akiben az Önfeláldozásnál kezdődőit a. kötelesség s aki. a legmagasztosabb emberi gondo­lat dicsfényétől övezetien mosolygóit vissza az életre, amikor érezte, hogy a pillanat- nagyszerű­sége elkövetkezett s huszonkétéves, csodálatos ifjúsága megdécsőül. Nem a kényszer zsibbasztó önkívületével, nem a szűkre szab ott lét v’ohó pil­lanatának mámorában, nem ágyudörgések és robbanó aknák őrjítő poklában hanyatlóit el, nem a kérlelhetetlen és engesztelhetetlen halál tiporta el: — inegha.lt, meri meg akart menteni két éle­tet. Gondolkozás, töprengés, kényszer és panasz nélkül rohant a halál e'é, a hős elhatározásának és cselekvésének azzal a, pilla na tszülte föl-lángo­lásával, aminek tűseit az égi kéz- szája a férfi' szivében. Több volt mint ember, több roll mini hős. Meghalni mindenütt lehel, hangzik messzi­ről a- régi. szó, de a félelem leghalványabb rezdü­lése, láz és lendület, nélkül, játszva és mosolyog­va, amikor nem dübörög mögül lünk a földet át­fogó forró gondolni: — játszva és mosolyogva, pusztán a tett- zengő és diadalmas szépségéért, hallva az angyalok bátorító énekéi, Így meghalni, csak az igazi hős tud. Nincs olyan megrendiíöen ■néma fájdalom, nincs olyan vigasztalanul hangos zokogás, szavakból himnuszos szív. és ajak- vem fonhat olyan koszorút, ami méltó volna, i fialni hősi halált hall Hanzély Pál .sírjára gyászindu­lónak vagy koszomnak. Mi- mégis el fara éhük őt. Büszkén és felemelt fejjel. Hanzély ”01 megles! oda., ahol társai átússzál: őröl: ál miket, de :t ma­gyar katona hősiessége él és tovább mulat fel­felé, a csillagok felé. A PÁRTOSÁN VÉGREHAJTOTT FÖLDRE­FORM nagy igazságtalanságai keze tartozik az a példátlan eset is, melyről legutóbbi szlovenszkói utazásom alatt hallottam Pösiyénben. Veiké Ör- vist'én egy régi család bérelte körülbelül ötven év óta az ottani uradalmat, ölvén év alatt viruló gazdasággá fejlesztették a birtokot, a környező szegény nép úgy emlékezett meg a szorgalmas és igazságos bérlőről, mint a vidék jótevőjéről s va­lóban, a pompásan berendezett szeszgyár, meg a gondtalan megélhetést biztositó zsellérföidek ál­talános jólétet biztosítottak a parasztoknak. Ami­kor a bérlő két év előtt meghalt, a lakosság min­denfelé elsiratta a jó és okos urat. Nos, a kérlel­hetetlen földreform erre a vidékre is lecsapott. Az elhunyt bérlő szegényen maradt özvegyét cs a gazdaságot vezető fiatal fiát. kitelték a bérletből, majd még az ötven év óta lakott házból is és meg­kezdték a „nagy“ szociális munkát. Tizenöt ember tényleg kapott fejenkint egy, nehezen két holdat. A gazdagabb parasztok azquban, akiknek voltak „összeköttetéseik", 20—-25' holdas busás maradék- birtokokhoz jutottak, s ami a legszebb, számos olyan volt intéző vagy egyéb protekciós egyén, aki például már végkielégítést is kapott a Pozem- kovi Uradnál, a földhivatalnál, szín' én ilyen na­gyobb területet kapott. Még akkor is, ha nem ép­pen volt e vidékről való. A kenyerétől megfosz­tott szegény özvegy hiába fordult az illetékes ha­tóságokhoz, hogy legalább olyan elbánásban ré­szesüljön, mint ezek a gazdagabb intézők, hiába kérte, hogy7 hagyják meg lega'ább lakhelyét és a környékező harminc holdnyi kertet, „formai" okokból eluiasiíotíák a kérvényt s kiűzték kert­ből, lakásból, melybe kényelmesen terpeszkedne ültek be az idegenek. így fest a földreform egyes szlovenszkói eseteiben. Ideje volna, hogy7 most, amikor a régi bűnös rendszer likvidálása folyik, ezzel az esettel is fpg’alkozzanak. iksz a vidék is megsínyli a. lehetetlen döntést: a megindult ipar pang, a zsellérek elvesztették kenyerüket, fik nem kannak földet, a szegénység általános lett s a szép' szeszgyár, a vidék fellendítője, melybe a régi bérlő 750.000 koronát invesztált, üresen, munka nélkül ásít a levegőbe. j©7 NEM ÉRDEKEL BENNÜNKET, hogy a kínai kulit milyen harcolni szabadiiják lei az európai nagytőke rabságából és hogy nem lesz-e neki ne­hezebb a, szovjet prolelárszabadsága, ha egyálta­lán bolserizmus az, amit a zöld sárkány lobogókra, írott jelszavak takarnak. Nem fontos, hogy az el­foglalt kínai területeket vörös csapolok foglaljók-c vissza s hogy ez a vörösség valóban a. leninizmus színe, vagy esetleg a boxcrnacionalizmus rémei­nek vörös turbánjáról sül ál az időkön. Bennünket csak egy momentum érdekel, de aztán e: az egy vagyon. Az, hogy a világ hatalmak politikája ab­ban a pillanatban omlik össze, amint a 'kifosztásra, rí élt delikvens ráeszmél, hogy neki nem is muszáj törni ezt az operáció!. Ahogy a kínai, puskái fogott az angol világhét a! ómra, a: rögtön tárgyaló félnek ismerte el az előbb még leneseit rabszolgád, ami­ből nemcsak az kövelkésik, hogy a nemzetek tár­sadalmában nem a munka, hanem; a puska neme­sit, hanem következik egy sokkal érdekesebb meg- állapítás is. Az, hogy az úgynevezett nagyhatal­mak egész fenyegető imperializmusa, agyaglábakon áll és egy ügyesen fevtarlóit látszattal terrorizálja áldozatait. Kína cdig elhitte, hogy ha ellene talál szegülni, a nagyhatalmak diplomáciájának, rögtön tankok ás gránátok zúdulnak rá. de jött egy kínai., aki ezt nem hitte el és „inon probiert“ jelszóval r,m Ihcho.rolla a világpolitikát. Mi, akikbe ügyes 'diplomaták bele oltották a vilá rlia! altnak vUágha- ta mrnak illúzióját, mi most vártuk a flottákat és ! a megbántott presztízs büntető expedícióit s ehe­lyett a világhatalom udvarias meghökkenését lát­ják, amint lekapja roham sisakját és „miért nem mondta ezt rrir.'fickiá’UDsa1 helyet foglal a nemzetek önrend-’d-méén-k alapmű. Mind gr. gyarmatosított, és Jékenlartolt országnak üdvös ta­nulság ez, melyből megismerheti, hogy nőm mind szurony, ami fénylik és nem mind, hatalom az, ami terrorizál. .& A CARNEGIE-ALAPIT VÁNY évek óta kiváló szakemberekkel dolgoztatja fel a világháború gaz­dasági és szociális történelmi, anyagát. A hatal­mas vállalkozás a legnngyobbszabásu történelmi emlék lesz a világháborús'-, időkből, mert 175 kö­tetből fo.c áilani. A tudós testület élén James T. Sbotwell "professzor áll. A volt monarchiára vo­natkozó anyagot a következő illusztris szerzők ál­lítják össze: Gratz Gusztáv dr. és Schuller dr. a középeurópai szövetségről írnak, Seipel dr. a há­ború morális hatásáról ir egy kötetet, Apponyi Albert gróf ,pedig a magyar kormányzatról ir. A csetelavife állam a magpr tSzsdebiróság elült A nyílra! malátagyár miatt §sör folyik a Moktár s egy svájci váSSala-J között — Egy idézés bonyodalmai — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától A budapesti tőzsdebiróság már több Íz­ben foglalkozott azzal a nagyszabású perrel, amelyet a Moktár és érdektársai indítottak a Báseler Malzfabrik Aktién Gesellschaft el­len. A per azért indult meg, mert a svájci gyár, melytől a Moktár a nyitrai malátagyá­rat megvette, megtagadta az összeomlás után a szer­ződés teljesítéséi, birtokba vette a már egyszer eladóit ingatlant és a rajta levő gyárat. A per során a svájci részvénytársaság azzal védekezett hogy a csehszlovák karmám7 rendelkezésére cselekedett, mert a csehszlovák kormány nem akarta tűrni, hegy magvár érdekeltség tartsa üzem­ben a nyitrai' malátagyárat, A legutóbbi tőzsdehír ősági tárgyaláson az alperes a Baseler Malzfabrik Aktien-Ge- sellschaft az általa előterjesztett védekezés igazolására szavat ősként perbe hivatta a csehszlovák államot azzal, hogv a csehszlovák kormány maghalai- ; mázott képviselőjét hallgassa lei a tőzsdebi- ‘ róság. arra a védekezésre vonatkozólag, ame­lyet a felperes keresetével szemben a bíró­ság elé terjesztett. A tőzsdebiróság eleget tett az alperes kérelmének és kimondta, hogy. szavatoskéut perbe idézi a csehszlovák államot. Most azután elindult ez az idézés a bü­rokratizmus széles utján. A tőzsdebiróság közvetlenül az igazságügyminiszterhez fordult, hogv kézbesítse az idézést a csehszlovák ál­lamnak, az igazságügyminiszter áttette a megkeresést a külügyminiszterhez, a kül­ügyminiszter továbbította Prágába a ma­gyar követségnek, a magyar követség pedig a csehszlovák külügyminisztérium­hoz tette át az idézést, a külügyminisztérium kézbesíti maid annak a meghatalmazott hivatalos személynek, aki jogosítva lesz Budapesten a tőzsdebiróság előtt képviselni a csehszlovák államot. Ennyi állomása van ennek az egyszerű idézésnek. A biróság január 18-ára tűzte ki a per folytatóla­gos tárgyalását amikorra azután érdemben is várható ítélet. Mi ungvári kövezetvöm-háboru A munkácsi zsupán e!u8as£to£?a as ungváriak feSébbezését «a kövezet-vám ligyébsn -- Az elutasítás egy hatályon kívüli rendelet alapján történt — yngvár polgársága nem nyug­szik meg a zsupán! elöntésben Ungvár, január 12. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől). Az ujság- olvasóközönség körében jól ismertek az ungvári kövezet- és vásárvám bérbeadása ügyének fejle­ményei. Ungvár város polgársága — amint annak idején megirfuk, — a bérbeadást megfelebbezte a zsupanátusnil. A felebbezés alapos indokolással mula­tott rá a bérbeadás hátrányaira és azok­ra a károkra, amelyek a bérbeadással kapcsolatban a városra származhatnak. A felebbezés sorsát egy ideig homály borította. A múlt héten azonban fordulat ál'ott be az ügy­ben. amelynek külső jele- az volt, bőgj7 a város kormánybiztosa máról-holnapra, minden elfogadható indokolás nélkül a vásárvám, illetve helypénz díjtételeit felemelte. A megíepetésszerüleg bekövetkezett dijfeleme­lésből mindenki arra következtéit, hogy a zsupán valószínűleg el fogja utasítani a felebbezést s igy a bérbevevők már a magasabb díjtételek mellett vehetik át a bérletet. A következtetés helyesnek bizonyult, mivel a napokban nyilvánosságra került, hogy a munkácsi zsupán még december 27-én értesítette a felebbezöket, hogy beadvá­nyukat elutasította. Az elutasító határozatban a zsupán arra hivatko­zó, hogy a város folyó ügyeinek ideiglenes veze­tője, mint kormánybiztos teljes joggal adta bér­be a város fő jövedelmi forrásául szolgáló kö­vezet vámot. A zsupáni indokolás egyes paragrafusokra, hivatkozik, ezek a paragrafusok azonban egyál­talában semmiféle vonatkozásban nincsenek az­zal az üggyel, amit a polgárság megfelebbezett. A ruszinszkói kormánybiztosok hatáskö­rét előíró rendeletet a kormány egu erre vonatkozó községi, törvénnyel már*régen hatályon kívül helyezte. A zsupán mégis a hatályon kívül helyezett rendelet alap­ján utasította el a felebbezést. Természetes tehát, hogy Ungvár polgársága nem nyugszik bele az ügy ilyen elintézésébe és a zsupavátus elutasító határozata, ellen ff kormányzósághoz fordul jogorvoslatért. Az ügy pikantériájához tartozik, hogy a város a bérlőkké! szemben most újabb kikötéseket tett, amiket a bérlők nem hajlandók elfogadni. Lehet­séges. hogy a második bérbeadás is kátyúba ke­rül és igy Ungvár közönsége újabb izgalmak előtt áll. Egy rigai szálára fia intézi msi a világpolitikát BorcsSin kínai szovjetnagykövet karrierje — Akit az angolok legjobban gyűlölnek London, január 12. A londoni és a newycrki tőzsdén az elmúlt héten szakadatlanul estek a kínai kölcsönök és a kínai vállalatok részvényei: a Foreign Office és a Fehér Máz diplomatái izgalommal teljes napokat és éjszakákat éltek végig. Angol cirkálók és ágyunaszádok f’otiliája rohant éjjel- nappal izzó kazánokkal a Jang-Cse-Kiang szennyes vizén föl­felé, hogy idejében érkezzen Hankau alá, angol asszonyok és gyermekek százai hagyták el ottho­nukat és menekültek szürke csatahajók fedélze­tére, kemény és rideg angol férfiak voltak kény­telenek letenni kezükből a fegyvert, elhányni a védelemnek szánt homokos zsákokat, hogy utat nyissanak a kínai rendőröknek és a kínai csapa­toknak a hankaui angol koncessziós városrész ut­cáira és átadják kínai hivatalnokoknak a vám- palota kulcsait és kasszáit. Az angol világbirodalom presztízse vég­zetes, talán soha többé lei nem köszörül­hető csorbát szenvedett Hankau falai kö­zöli s mindezt egyetlen ember keze okoz­ta egyetlen ember ügyessége, szenvedé­lyes, elszánf, lobogó angolgyűlölete. Ezt a férfi! gyűlölik ma a legjobban az ango’ok i egész Keleiázsiában és ahol csak angol ember él ázs'ai földön, olt lobogó, izzó, feneketlen’ gyűlölet­tel s utálattal ejtik ki e nevet: Borodin. sz • ­Ki ez a Borodin? Orosz szovjetdiplomata, a taiiácsközlársnság meghatalmazott követe a kan- 'oni nacionalista kormány mellett. Nem tartja ma- J gát elavult diplomáciai szokásokhoz, a hagyomá­nyokra fütyül és ha a saját, és a Szovjet érdekei úgy kívánják, akkor fittyet hányva minden nem­zetközi etikettnek, a kínai kormány feje fölött mozgósítja azokat a pokoli erőket, amelyeket sa­ját politikája szolgálatába szokott állítani. Két hét­tel a kantornak bevonulása után Hankauba, teljes csönd és nyugalom uralkodott a Jang-Cse partján, amig titokzatos utasítások nem érkeztek Mosz­kvába’. Fáikor/Borodin megmozgatta sakkfiguráít, a nagy kínai város minden sarkán hatalmas töme­gek röffentek össze, agitátorok és népszónokok tüzelték a ku­lik ezreit a gyűlölt angolok ellen, a tömeg rohamra indult és az angolok kénytele­nek voltak meghátrálni az üvöltő tömeg és — a fenyegető nemzetközi konfliktus elől. Borodin el­éri e célját: újból megalázta az angolokat...-ír Az angol képeslapok elmosódott rossz felvé- j telei népgyülésen ágáló fekete szakálla, negyven­éves embert ábrázolnak, feketekeretes szemüveg­gel és ezen a képen rigai barátai alig ismerik fel gyermekkori jópajtásukat, Grusenberg Misát. Mert Borod innak, a d'abóükus szovjetdiplomata- i nak ez volt gyermekkori neve. amelyet a forrada­lom kitöréséig vise’f. A háború lövészárkából egyenest a szovjetdiplomácia kancelláriájába ke­rült. miután volt már életében könyved és snffőr, újságíró és v;géc, főleg azonban földalatti forradalmár egész ifjúságán keresztül A szovjet diplomáciájának hét esztendőn keresz­tül, a forradalom diadala óta legfőbb külföldi ágense volt, aki 1919-ben megszervezte a spa­nyol kommunizmust és a katalóniai nyugta­lanságokat, 1920-ban átment Mexikóba és ott szervezte a mexikói ellentállást az angol-szász vi­lágtőke ellen, 1922-ben Glasgowból szervezte az angol munkáspárt kommunista szárnyát, amely a blackpoo’i konferencián olyan váratlan lendület­tel támadt MacDonald és a munkáspárti parla- mentáriusok ellen és itt került az angol igazság­szolgáltatás kezébe, amely a bevándorlási törvé­nyek megszegése miatt két hónapi, fogházra ítélte és kiutasította. És Borodin-Grusenberg, a kis rigai szatócs fia, most Kínában fizet, most megmutatja az angolok­nak.. . Mi lesz e kalandos élet vége? Misa Gru­senberg a rigai vörösförony árnyékában fogja-e befejezni életét, vagy egy puskago’yó oltja ki üvöltő kiríni tömeg közepette, ki tudja megmon­dani? A legújabb naptár­reformtervezetet legközelebb tárgyalja a népszövetség Géni. január 12. (A P. M. H. genfi levelezőjétől.) Mint az köztudomású, a népszövetségiek egyik bi­zottsága azzal foglalkozik, hogy az évnek naptári beosztását egyöntetűvé tegye, más­részt .pedig, hogy a főbb ünnepkörök folyton mozgó jellegét megszüntesse. Természete­sen a bizottság úgyszólván naponkint kap a világ minden részéből javaslatokat, ezek azonban majdnem kivétel nélkül megvaló- öitibail'aEaneii, mert ahelyett, hogy mostani időbeosztásunkat egyszerűsítenék, még bo­nyolultabbá teszik. A sok javaslat közül végre a közelmúlt­ban kapott a népszövetség olyant is, amely | áttekinthetősége és egyszerűsége miatt álta­lános feltűnést krikett s mint értesülünk, a legközelebbi értekezleten tárgyalásra is kerül. Az uj időbeosztás Koppén. Wladimir dr.- tól, a világhírű meteorológusiéi, a hamburgi Seewarte tagjától ered. Köppem a következeket javasolja: 1. Az év álljon úgy, mint eddig is, négy negyedből, mindegyik hárem hónappal, ösz- szeseu azonban csak kilenovenegy napból. Ez azt jeleníti, hogy minden évnegyed tizen­három hétre lesz osztható, de azt is jelenti, hogy az év eszerint csak 364 napból állana. Ezért Koppén az év végéhez, mint decem­ber 31-et, egy névtelen napot csatol s ugyan­így minden szökőévben június 31-ike szen­tén ilyen névtelen nap lenne. 2. Az év január í*én vasárnappal kez­dődne s ennek következtében a többi év­negyed első napja is vasárnap lenne, mert ?z uj beosztás szerint az évnegyedek első hó­napja harmincegy napból, a többiek pedig harminc napból állanának. 3. A Köppen-féle tervezetben Huavét vasárnapja minden évben április 3-ára esik s ennek megfelelően Pünkösd vasárnapja május 26-ékára. a karácsonyi szent este pe­dig december 24-én ugyancsak vasárnapra. így azután minden dátum az évnek ugyanarra a napjára kerülne, tehát például nemcsak január elseje kerülne mindig va­sáru aura, hanem május elseje is mindig szerdára. Az évnegyedek első hónapjaiban min­dig öt vasárnap és huszonhat munkanap for­dulna elő. Az uj naptárban, megmaradna a Húsúét és Pünkösd hétfői ünnepe, valamint a két karácsonyi ünnep is. Ennek következ­tében minden évben lenne egy hármas ün­nepkör (Karácsony) és három kettős ünnep­kör (Husvét, Pünkösd, és a névtelen de­cember 31-üké január elsejével kapcsolat­ban). Ezenkívül csak üteg a szökőévben for­dulna elő még ‘egy kettes ünnepkör, még pedig a névtelen június 31, a julius elsejei vasárnappal kapcsolatban. Az egyes országok az ő nemzeti ünne­plőiket természetesen tetszés szerinti napok­ra tehetnék. — A keresztiényszocialisén, párt eredmé­nyes közbenjárása. Kassáról jelentik: Bizo­nyára emlékeznek még olvasóink babosa Jó­zsef nyúz. tárni tón ak lapunkban napvilágot látott nyílt levelére, melyben azt kérdezte a ■pozsonyi iskolaügyi referátumtól, hogy mi­képp lehet megélni a részére kiutalt havi 51 korona 30 fillér nyugdíjból. A sziovenszkói nyugdíjasok helyzetére jellemző nyílt levő­ről a csehszlovákiai magyar sajtó nyomán több külföldi lan is megemlékezett L-nboss József ügyében azóta Fodor Miktes. az orsná- gos kér esztényszoci a 1 ista párt nemzet gyű-ért képviselője interveniált az iskolaügyi minisz­tériumnál. Az intervenciónak meg is vau az eredménye, miután Leköss József január elsején már mcakanfa a rendezet? rornvU;,s nyugdijat a visszamenőleges különb öze Kel együtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents