Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-13 / 9. (1343.) szám
5 1927 január 13, csütörtök. Sfribrny harca a bríinni bíróság előtt Stransky és Vasa szerkesztők a vádlottak padján — Stransky bizonyítja, hogy Síribrny a háború alatt ajánlkozott az osztrákoknak — Éles jelenetek Stribrny és Stransky között — A legutolsó évek legszenzációsabb politikai pőre Erűim, .jar.ru,ár 12. (Kiküldött muwks'társu.úktől.) Még bizonyára mlndedküiaak élőnk emlékezetében él az a nagy port felvert affér, amely Klo- íá:s és Slribmy kflzült támadt s amelynek során a sajtó különböző leleprérréeket közölt- így többek között azt is, hogy* Klofácsák egy orvosi bizonyítvány alapján kisütötték Sttribrnyről, hogy vér- bzjos s ennek következtében már a kezdődő para- liz/'s jelel mütatkozMok rajta. Ezt a „bizonyítványt" js arra használták fel Klofácséík, hogy' Stribrnyt eltávolítsák a poM'f/iibal életből. A skandalózftrs saj- tóharebrn nagy szerepet játszott , a LM óvó Novtaiy, amely Stransky Jaroslav tollából több támadó cikket kt‘3514 Stribrny ellen. Sliribmy ezért becsületéért <fs cimén beperelte a Lidové Novinyt. A sajtóper főtárgyaiá«a ma délelőtt kezdődött meg a brüirní sajtóblréőág előtt. A tárgyalás iránt, órtástáaz érdeklődés. Fontban féltizenegy emsor jelent meg Stiran- «by Jaroolav, az inkriminált e'iklkek írója és Vasa, a Lidové Noviny felelős szerkesztője. Utánuk jött Stribrny György', ügyvédje, Kyjovaky dr. kíséretében. A tárgyalást, vezető Pirrian törvén yf-r: ki bíró először .felolvassa a vádlott újságírók személyi adriait, majd b" jelenti, hogy tulajdonképpen két különálló perrel van szó, mert az egyik esetben, a vád csak Vasa szerkesztő ellen szól, míg a másik ügyben Stransky ellen is. Az első pörben kiegyeznek Az első tárgyalás anyagát, a Lidové Noviny azon cikke képezite, amelyben azt Írták, hogy Stribrny emlékezetes röpiratámk bizalma* jellege csak komédia volt. Vasa szerkesztő most már nem állítja ezt ugyanoly határozottsággal, mert időközben mezgyőződött arról, hegy Karlik őr. valóban indiszkréció révén jutott a röpireit szövegéhez, amelyet a Leohbeoi közölt. Vasa kötelezi magát arra. hogy közzétesz Ilyen értelmű nyila lkomt ól a LM óvó Novlnyben és a Ceské SÍ óvóban s kiüz-eti az összes felmerült költőé goket. Stribrny a nyilatkozatra vtezavonta a vádat. K* inspirálta a Síránsky-ellenes cikke két? A második tárgyalás már gazdagabb volt drámai jelen ölekben. A magánvád félbl'Vaöáea után megkezdődött' Stransky kihiáilgatáisa. " •■ " 'r A vá d Irat bán fógialt '. bünc*elokm énvéket • mondja Stransky — nem követte él. A dolog előzménye az, hogy a Q'eeká Sloyo még az 1025-ös választások alkalmával gorombán támadta ői. A támadó cikkeket Kahanek dr. irta, aki Stribrny kg- bizolmreobb műnk?.társa volt. A cikkeik öt tehát Stribrny inspirálta. Stribrny (ta-ratottani: Ez nem igaz! Stransky: Ennek bizonyítására kérni fogom Enb" nek dr. kihull gatáéát. Erután éles szóváltás támad Stranéky és Stri- bmy között. Az elnök felszólt tin a teremben lévő Kahaée- iket és Scfhvirtz mérnököt, akit viszont Stribrny nevrze-tt meg tanúnak, a terem elhagyásira. Stransky: Ha fan dó vagyok helyreigazító nyilaik "-rat~t. közölni. Stribrny: Ezt csak Kakának és Sdhwartz tanuk kib a1 Íratása után fogadhatom el, ajklildkel bizonyítani akarom, hogy a Stransky elleni támadásokhoz semmi közöm s azokat nem én inspiráltam, hanem ekorkorőleg én MCtotlam lo. Kyjovsky ügyvéd kijelenti, hogy a cikkeket Skyeab irta. SkypQla Milyen módon akarta visszafizeti Strarekyaiek egy régebbi tartozását. Stransky ezzel teamben ugyan azokkal a tanukkal azt a'karja blzouyiItatni, hogy a oildkefeet mégis Stribrny inspirálta. Ezután Stransky folytatólagos vallomásában kijelenti, hogy. a Stribrny elleni cikkeket közérdekből irta. Célja az volt velük, hogy Sftibmy politikai bukását elősegítse. beesői etében azonban nem akarta megtámadni, ami már abból is krltiiniik, hogy az együk. 275 soros cikktől csak 25 sort. inkrimináltak. Sőt én még hálával is tartozom Slribmymek — mondja Stransky —, mert a forradalmi nemzet-gyűlésen Stribrny tette nrk •in lehetővé azt, hogy mandátumhoz jussak. Szóvita ez elmök és Stránsky kozott Elnök: Tudja art bizonyítani, hogy Stribrny fen,iárí Thun-Taxis grófnál? Stransky: Még nem tartok ott. Elnök: Akkor nem marad számomra más hátra," mint hogy kérdéseket tegyek fel. Stransky: Ez tehát annyit jelent, hogy azt a büntetőjogilag biztosított jogomat, hogy az ügyet egvbefoglalőaa adhassam elő, elnök ur megvonj? • tőlem? Elnök: Tessék röviden összefoglalni mindent. Stransky: Azt kívánom tehát elmondani, miért akartam megtörni Stribrny politikai hatalmát. Stribrny a régi rezsim embere Elnök: Terjessze elő a bizonyítékai 1! Stransky: A politikában kétféle irány j van. A rési irányzat és az ni rezsim. Az j egyik irány a háboruelőtíi időszak összes bü- j neivel terhelt s a másik igyekszik az uj Idő-1 hoz alkalmazkodni. A legnagyobb politikai, btin a programtalanság ófc a politikai cinizmus. » Én úgy láttam, hogy Stribrny képviselő, akinek pártja az uj politikai rendszer állandó támogatója volt, a harcban mindig a régi rezsim reprezentánsaihoz közeledett s ezt láttam különösen akkor, amikor magam Kramárral harcoltam és Kramár mindig Stribrnvre hivatkozott, mint akivel politikai összeköttetést tart fenn. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy Stribrny az uj rezsimnek veszedelmes ellensége s éppen ezért kötelességemnek tartottam, hogv harcra készüljek ellene. anyagot gyűjtsék és alkalmas pillanatban a sajtóban megtámadjam. Ezt tettem közvetlenül a cseh szocialisták kongresszusának összehívása előttStransky bizonyítási bombái Ezután részletesen ismerteti a pártok magatartását a forradalommal szemben. Egyesek lebecsülik a külföldi forradalmat s kijelentik, hogy a forradalmat tulajdonkép- ■ pen bent az országban hajtották végre. Idézi Herrens tanár ismeretes állítását, hogv nem Masaryk volt az, aki rábírta Wilsont a nemzetiségi program összeállítására. bánom éppen Stribrny volt az első, aki ezt a nézetet terjesztette. Stránskv cikkeiben arra törekedett, hogv tényekkel megcáfolhassa Stribrnyt. Akkoriban még nem volt bátorságunk... Stribrny (közbeszól): Magának nem, de nekem volt! Stransky (folytatja): ... Masarykra hivatkozni. Most tehát megkezdem a bizonyítást. 1914 július 26-án a következő táviratot küldték Bécsbe: A prágai tartományi főnökség (Janka dr. kerületi főnök osztálya) a tartományi főnök megbízásából értesit, hogy délután Stribrny és Vojna nemzeti szocialista párti képviselők megjelentek a tartományi főnökségen. A főnök távollétében az aíelnök fogadta őket, akinek kijelentet- I tők. hogv a Ceské Slovo hajlandó jó magatartást tanúsítani..Ehhez azonban szükséges. hogy az újság biztos kezekben maradjon. Stribrny attól tart, hogy- neki he ke1! vonulnia. Thnn herceg tartó- ■ mányfőnöknek az a nézete, hogv ebben j I az esetben talán aián’atos lenne viszont I közeledés... A losonci Kossuth-szobor ügye a közigazgatási bíróság előtt A közigazgatási bíróság formai okokból helyt adott Losonc város panaszának és megsemmisítette a zsupán! hivatal döntését , Prága, január 12. Szlövenszkö magyar újságolvasó közönségének bizonyára még élénk emlékezetében él az a két esztendő előtti tragikomikus losonci eset, amikor Kompi? losonci rendőrfőbiztos elrendelte a prevratkor lerombolt losonci.. Kossuth-szobor talapzatának, mint „Habsburg-emlékmü'Vnek eltávolítását. A „•történettii-dós"' rendőrfőnök hírhedt rendele-, tét többek között azzal indokolta, hogy , Kossuth Lajos „antidemokratikus“ és „a Habsburg-hdz hive“ volt. A kétségkívül eredeti indokolásával közderültséget keltő rendőrhatósági intézkedés ellen Losonc város képviselőtestülete annak idején felebbezett a zólyomi zsupáni hivatalhoz. A zsupáni hivatal Kompis intézkedését helybenhagyta s döntését végérvényesnek állapította meg. Ennek alapján a losonci rendőrség tényleg le is bontotta a csonka szoboralapzatot, a város képviselőtestülete viszont elhatározta, hogy e „jogerős" zsupáni döntés ellen panaszt nyújt be a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. A panaszt a legfelsőbb közigazgatási bíróság tégnap tárgyalta s formai okokból a panasznak helyt adott. A bíróság ítélete a zsupáni hivatal döntését azzál az indokolással semmisítette meg, hogy emlékművek eltávolításának kérdésében Szlovenszkón végérvényesen nem a zsupáni hivatal, hanem a teljhatalmú minisztérium illetékes- dönteni. Miután a minisztérium ebben a.z ügyben még nem döntött,, az jogilag még nem tekinthető véglegesen elintézettnek s épp ezért a zsupáni határozat végrehajtása is helytelen volt. A legfelsőbb közigazgatási bíróság e határozata értelmében tehát Losonc város képviselőtestületének módjában áll most az ügyben felebbezést benyújtani a teljhatalmú miniszterhez s abban az esetben pedig, ha a telhatalmu miniszter jóváhagyná a sérelmezett zsupáni döntést, a városnak jogában állna ez ellen ismét panasszal a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz fordulni, amely ekkor már az ügy érdemi részét bírálná felül. Annak pedig kevés valószínűsége van, hogy a legfelsőbb közigazgatási bíróság is helybenhagyja „a losonci történettudós" indokolását. Vallási fantaszták akarták megölni a császlóczi plébánost? A merénylők között állítólag sch'zmatikus pópák voltak — Az éjszakai gyilkos merénylet részletei — A P. M. H. tudósítójától — Ungvár, január 12. A P. M. H. tegnapi számában rövid távirati jelentésben számolt be arról a vakmerő támadásról, amelyet öt ismeretlen egyén Szentmihálvi Lajos császlóci plébános ellen; intézett.. Mára sikerült a vakmerő támadás részleteiről is érdekes adatokat szereznünk, amelyekből kivilágosodik, hogy a császlóci támadás még a ruszjnszkói rablóvilágban is párját ritkító gyilkos merénylet volt. Császlócz plébánosa a környék gyógyító orvosa Csász^óc kisközségnek nagy hire van nemcsak Ruszinszkóban, de egész Keletszlo- venszkón is, mert a község érdemes római katolikus lelkésze, Szentmihályi Lajos esperes-plébános már esztendők óta mint homeopata orvos j ismeretes, akinek csodálatos gyógyító képességéről valóságos csodákat mesélnek a nép körében. Tény az. hogy Szentmihálvi Lajos a homeo-1 pata gyógymóddal igen sok esetben su7yös! betegeket gyógyított meg, olyanokat is, aki-; ken már az orvosi tudomány nem tudott segíteni. Az esperes-plébános orvosi képességeit teljesen ingyen bocsátotta a rászorulók szol- | gálaiára, orvosi tanácsaiért, gyógyításaiért soha pénzt nem fogadott el, nem csoda tehát, ha a plébániát napról-napra egész sereg ember kereste fel. remcsak hívei, hanem messziről jött idegenek is, akik gyógyító irt kértek betegségükre a krisztusi lelkületű plébánostól. A hétfő esti vendégek ■ így történt ez hétfőn este is, amikor egyszerre öt ismeretlen ember kopogtatott be a plébánoshoz• Az idegenek arra kérték a plébánost, hogy a | magukkal hozott beteget vizsgálja meg és adj jón orvosságot a számára. Az eset titokzatosságát fokozza, hogy a késői látogatók között kettő állítólag schizmatikus pópának volt öltözve. Elnök: Ez már a kezeiben volt, mielőtt a cikket megírta? Stránsky: Igen. Stürgkh erre a következő sürgöny választ küldte: A közeledést a Ceské Slovo vezetőségéhez nem tartom ajánlatosnak. Ellenkezőleg az a nézetem, hogy Stribrnyvel és Vojnával szemben egész szabályszerűen kell eljárni. Az ostromállapot elegendő eszközt nvuit arra, hogv szigorral jó m«v- gatartást érhessünk el a lap részéről. Az urakat — folytatja Stránskv — az al- elnök fogadta, aki ma már nem ól. Tliun és Stürgkh is halottak már. Ennek a jelenetnek csak két élő tanúja van és pedig Stribrny képviselő és Vojna. Javasolom tehát a két ur kihallgatását. A kompromittáló Írások eredete Elnök: Hol vannak az eredeti írások? Stránsky: Egyelőre még nem mondom meg, hogyan jutottam hozzájuk, de nyomatékosan biztosítom Stribrny urat. hogy ez okmányok minden kétséget kizáróan valódiak. Stribrnv: Ezek hamisítványok! Kyjovsky dr.: Nagyon jól tudjuk, hogy honnan valók. Stránsky: A forrást a jelen pillanatban nem nevezem meg. hanem csak a tanuk kihallgatása után. Elnök: ön tehát ezt megtagadja? Kérem jegyzőkönyvbe foglalni. Vasa szerkesztő beismeri, hogy az inkriminált cikket olvasta. Kyjovskv dr. ismételten kétségbevoüja az okmányok hitelességét és tartalmát. A bíróság ezután a beterjesztett javaslatok fölötti döntés céljából tanácskozásra vonult vissza. Az esti harangsző Az öt idegen közül kettő a lakás első szobájába • helyezkedett el, mig hárman a pap belső szobájában mentek. Alig adták elő kérésüket, megszólalt az esti harangszó, mire a pap jelenlevő Öccsével együtt félrefordulva estéli imádságát akarta elvégezni. Ebber a pillanatban a vendégek, egyike revolvert rántott elő és a plébánosra fogta. Szentmihátyi Lajos nem vesztette el lélekjelenlétét. Felismerve a helyzet veszedelmes voltát, széket ragadott és a merénylő felé sújtott vele. ' Ez volt a szerencséje. A következő pillanatban ugyanis a három, ismeretlen rárohant Szentmi- hályira és lefepcrni igyekeztek őt Iszonyú harc fejlődött ki a kis termetű lelkész és az izmos merénylők között, akik minderáron arra törekedtek, hogy a lelkészt lelőjjék. A dulakodás hevében a revolver tényleg elsült és a golyó Szent- mihályi Lajos száját és orrát érte. A dörrenés zajára a házi cseléd berontott a szobába, de a merénylők rávetették magukat és a leányt két késszurással harcképtelenné telték. A nagy lármára azonban a falubeliek Is figyelmessé lettek, rohamlépésben közeledtek a plénbánia felé s igy a merénylők kénytelenek voltak elmenekülni. A súlyosan sebesült lelkészt még az éjszaka folyamán az ungvári kórházba szállították. Rablók vagy fanatikusok? A gyilkos merénylettel kapcsolatban az a bír terjedt el Ungváron. hogy Szentmihálvi Lajost vallási fanatizmusból akarták eltenni láb alól. Schizmatikus köröket gyanúsítanak a merénylettel és eszerint a vélemény szerint a merénylők azért akarták Szentmihályi Lajost eltenni láb alól, mert sikeres gyógyításai révén és szent életének következtében igen nagy tekintélyre és lelki befolyásra tett szert, nemvsak a .környéken, hanem a m.css^e Verchovinán is. tehát a schizmoMkusok érdekterületén. Bár a nyomozás nyomban nagy eréllyel indult meg, még azt sem lehet megállapítani, hogy rablógyilkos merénylet készült-e, vagy sem? A rablógyilkos szándék ellen szól, hogy mindenütt ismeretes volt, hogy Szentmihályi Lajos esperes plébánosnak vagyona egyáltalán nincs, de meg a merénylet körülményei sem igazolják a rablási szándékot. — Harminc éve áll fönn a magyar köz- igazgaiási bíróság. Budapesti fzerkrszíó'sé- gümk jelenti telefonon: A magyar királyi közigazgatási bíróság ma ünnepelte teljes ülésén 30 éves fennállását. Az ürésen a bíróság jelenlegi elnöke. Wtessics Gyula báró, hosszabb beszédben ismertette nagy Medrének. Wekerle Sándornak, a közigazgatási bíróság életrehivása és megalkotása körül kifejtett úttörő munkásságát
