Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-13 / 9. (1343.) szám

1927 január 13, csütörtök. 'T>KKGAI-A^A<^Valí».MTm,AT> Az olaszok után a franciák is meg akarnak egyezni Magyarországgal A világsajtóban hatalmas visszhangja támadt Bethlen tervbevett római utjának - Ideges Balgrádban és Bukarestben — Angliában az olasz-maryar közeledést a kísar.tant súlyos vereségének tartják — A természete? magyarSengyeS közeledés előkészítése A franciák Magyarországnak engedik át KOzépeurópában a vezető szerepet? Belgrádi, január 12. (Saját tudósi tónk távirati jelentése.) Bethlen István gróf ma­gyar miniszterelnök tervezett olaszországi lá­togatása nagy visszhangot keltett a jugoszláv sajtóban. A lapok nagyrésze a külön tudósí­táson kívül vezércikkben is foglalkozik a ma­gyar miniszterelnök olaszországi utjával, melynek nagy jelentőséget tulajdonit. Sok lap első oldalon közli a magyar miniszterelnök arcképét. Néhány lap Bethlen olasz útjában s az ezzel kapcsolatosan- várható magyar-olasz barátság kimélyitésében Nincsics volt külügyminiszter politikájá­nak fiaskóját látják s a volt külügyminiszter második szerencsét­len politikai lépésének tekintik, hogy Bethlen olaszországi utjának terve egyáltalában elő­térbe kerülhetett. Nincsics politikájának első ballépése az volt, hogy nem tudta megakadá­lyozni az olasz-albán paktumot, a második pedig a magyar miniszterelnök mostani ró­mai látogatásának létrejötte. Úgy, amint annak idején rém sikerült az olasz orientáció, most sem sikerült a magyar orientáció, — állapítja meg több belgrádi lap. Természetesen nagyon sok lap a magyar miniszterelnök római látogatásához különbö­ző kombinációkat fűz s nem egy fantasztikus hír látott napvilá got, amelyek középpontjában a magyar királykérdés elintézése áll. Számos reggeli lap tudni véli, hogy Bethlen római látogatása sorár a szabad kikötő kér­désén kívül Albrecht királyi herceg trónralé- pésének és a főhercegnek Ileana román her­cegnővel való házassága révén az esetleges magyar-román perszonális unió kérdése is szőnyegre kerül. A Vreme már pozitiy formá­ban közli, hogy a római látogatás alkalmával a magyarországi királykérdés is megoldást fog nyerni. A Pribicsevics-párti sajtó Bethlen olasz utjával kapcsolatban éles támadást in­téz a terjeszkedő olasz külpolitika ellen. A magyar követ látogatása a SüígoszJáv ki'dagymmjszternél Amilyen feltűnően kommentálták a ju­goszláv közvéleményben és a politikai és diplomáciai körökben a Bethlen tervezett ró­mai útjáról szóló híreket, époly feltűnést kel­tett Háry András belgrádi magyar követnek tegnapi látogatása Perics jugoszláv külügymi­niszternél. A sajtó ismét különböző kombirá­ciókat fűzött ehhez a látogatáshoz, bár a ma­gyar -követségen kijelentették, hogy Hóry követnek a külügyminisztériumban tett látogatása semmiféle összefüggésben sincs a magyar-olasz barátsági szerző­dés tervével. Hóry követ a külügyminisztériumról va­ló távozásakor a rája várakozó újságíróknak kijelentette, hogy a magyar-olasz paktum nem jelent változást'’ az eddigi jugoszláy-magyar viszonyban. Azok a tárgyalások, amelyek a két ország között a közelmúltban megkez­dődtek, akadály nélkül folynak tovább. A román lapok támadják jJugoszláviát Bukarest, január 12. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A romániai sajtó is élén­ken kommentálja Bethlen István gróf olasz- országi látogatását s leszögezi, hogy a magyar miniszter elnök római útja Albrecht főherceg­nek a magyar trónra való jutásával, a ma­gyar-olasz barátsági szerződés és a kikötő, va’amint a szabad zóna kérdésének nyélbe­ütésével kapcsolatos. A román sajtó ez alka­lommal heves támadásokat intéz Jugoszlávia ellen, amiben különösen a Cn-renhil jár elől. Ar. éjr^ol lapok a kisántánt vereségéről írnak ■London, január 12. Angoíországban is r?py szenzációt kelteit a hir, hogy Bethlen István, gróf magyar rcrnisztei elnök Bőmába szándékozik uta/.ui A Manchester Guardian sv' lnt Bethlen útja azt bizonyítja, hogy Ma gyár ország szívesebben veszi a fiumei adriai szabc.dk,lcö'/uy mini a raguzoil. A Westminster íiazeüe ugyancsak a magyar királykérdés rendezésével hozza kapcsolatba Beik'"! római Látogatását. Hozzáfűzi azon­ban. hogy oz olasz-magyar barátság ré^én Olasz­ország ms9 akarja erősíteni pozícióját Európában s ez egyúttal jele a kisantant súlyos vereségének. A Popolo olasz-magyar kereskede mi szerződést akar Róma, január 12. A Popolo dTtalia ugyancsak hosszabb cikkben foglalkozik Bethlen római utjával s a tárgyalások legfon­tosabb feladatának az olasz-magyar kereske­delmi szerződés megkötését jelzi, mert az eddigi megegyezés csak ideiglenes jellegű s a két ország érdeke megkívánja a kereskedel­mi kapcsolatok végleges rendezését. Ezenkí­vül a magyarországi tengeri kikötő kérdése is rendezésre vár. A Daily Tefegraph Magyarország uj helyzetéről London, január 12. Érdekes cikket közöl a Daily Telegraph Bethlen olaszországi utjá­val kapcsolatban a Középeurópában várható uj külpolitikai helyzetről s Magyarország uj szerepéről az uj viszonylatban. A lap megál­lapítja, hogy Olaszország érdekkörébe akar­ja vonni Magyarországot, de ezzel kapcsolat­ban megemlíti a lap is, hogy hivatalos francia körökben ugyancsak egy­re nagyobb tért hódit a Magyarország­gal való megegyezés gondolata. A franciák hajlandók arra is, a lap állítása szerint, hogy Középeurópában Magyarország­nak engedjék át a vezető szerepet, amit Csehszlovákia töltött be. Cáfolják az Albrecht főherceggel való kombinációkat Budapest, január 12. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjentése.) A félhivatalos Magyar Távirati Iroda jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnök közeli olaszországi útját egyes külföldi lapok a magyar királykérdés megoldásával hozzak kapcsolatba. Ezzel szem­ben illetékes helyen megállapítják, hogy semmiféle alapjuk nincsen azoknak a hí­reknek, amelyek a magyar királykérdés megoldásáról, vagy megoldásának előké­születeiről szólnak és merőben légből kapott mirdaz. amit erre vonatkozólag a legkülönbözőbb kombinációk formájában terjesztenek. A letűnő Csehsxfowálsia és a feltűnő Magyarország London, január 12. A Daily Telegraph jólértesült diplomáciai levelezője, aki min­dig az angol kormány hivatalos külpolitikai álláspontját szokta leszögezni, ma hosszú cikkben foglalkozik Bethlen gróf magyar mi­niszterelnök tervezett római utazásával. A tények fölsoraik ozása közben a diplomáciai munkatárs azt is megemlíti, hogy Franciaor­szág a magyar-román és a magvar-jugcszláv közeledési politika csődje után a magyar­lengyel közeledés elősegítése érdekében fá­radozik. Mindkét állam iránya végső lénye­gében arisztokratikus és katolikus, úgy hogy a kölcsönös megértés útját semmi sem zavar­ja. Lengyelország és Magyarország különben is régi idők óta jó barátságban él egymással. Szövetségük Franciaország szempontjából igen értékes, mert Magyarország meghódítá­sával Németország egyik legjobb szövetsége­sét vesztené el, még pedig azt a szövetsé­gest, amelynek különösen katonai szempont­ból nagy a jelentősége. A francia diplomácia szerint Magyarország Csehszlovákiát nagy­szerűen pótolná a franciák középeurópai szö­vetségi rendszerében. Prága és Berlin köze­ledése, valamint Csehszlovákia belpolitikai fejlődése, amely a. németekkel való kiegye­zés felé vezet, régóta gyanús Franciaország­ban s beavatott körök teljes csalódással s ki­ábrándulással nyilatkoznak a csehszlovák szövetség értékéről. Belátják, hogy ennek a hatalomnak helyzete nem alkalmas a francia érdekek képviseletére, főleg a lengyel-cseh­szlovák ellentétek, Németország veszedelmes közelsége és a belső állapotok egyenetlensé­ge miatt. Csehszlovákiának sokkal több a belső gondja, mintsem hogy kifelé erős nem­zeti egységet mutathatna. Ezzel szemben Magyarország egységes nemzeti állam, cen­trális fekvésű, független s olyan, amelyet en­gedményekkel meg lehet nyerni. Gazdasági helyzete is sokkal jobb, mint Csehszlovákiáé, amely mindig a németek jóindulatára van utalva. — A Daily Telegraph egyébként is megállapítja, hogy Magyarország közép euró­pai ázsiója, őráról-órára emelkedik s* pilla­natnyilag mind a két nagy kontinentális ér­dekcsoport, a francia is, az olasz is, verse­nyez megnyeréséért. f Café „LUXÖR“ Gazing | N A Václsv3kó nem. 43. A A A 'v Prága hgelökelöbb kávéháza \ A A X Január 25-től kerdödő'ejy naponként este \ ’y Vj 8 órakor szalon-qnartett I. Br; zda V \ yi-Vvv.'VV*'. n-..wv '•* v 'o* „csehszlovák nemzet" már 1848-ban is léte­zett. PetzláT kommunista a segély ellen, vé­gül Heviér János szlovák néppárti a segély megadása mellett szólalt fel. Végül a közgyűlés szótöbbséggel a javaslatnak a napirendről való levétele melleit, döntött. Este 6 órakor a közgyűlés véget ért Hlinkáék Svehfa miniszterelnöknél Miért utasítja, el a. szlovák néppárt a cseh­szlovák nemzeti tanács szlovenszkói ankólját? Prága, január 12. A szlovák néppárt de­legáltjai tegnap Prágiiba érkeztek, hogy a közigazgatási reformról a kormánnyal foly­tassák tárgyalásaikat. A délelőtt folyamán Svehla miniszterelnök előtt kifejtették a pártnak ebben a kérdésben elfoglalt állás­pontját. A tárgyalások részleteiről a párt még semmiféle kommünikét nem adott ki. Megírta a P. M. H., hogy a csehszlovák nemzeti tanács szlovemszikói csoportja a köz- igazgatása reform ügyében e napokban Po­zsonyiban an Létezett, mely ankétra azonban a szlovák néppárt nem küldte el képviselő­jét. A Slovák azzal indokolja képviselöiinek távolimairadását, hogy a tanácskozáson olyan pártok vettek részt, amelyek nem nevezhetik magukat Sz3ovonszkó szószólóinak, mert csnk a konjunktúra folytán jutniuk Szlovunszk-óra és nagyobbrészt cseh expo­nensek szavazataira támaszkodnak. A nem­zeti tanács ankétja semmivel sem hozhatja előbbre a közigazgatás átszervezésének kér­dését, ellenben árthat Szlovén,síkénak azzal, hogy a cseh pártok a csehszlovák nemzeti tanács segítségével meghiúsíthatják a szlovák Szlovenszíkó egységes fellépését s ezzel el­odázzák az autonómia kérdésének rendezé­sét. almiért ugyancsak a prágai centralizmus­ra hárul a felelősség. Numerus teást követelnek a pozsonyi csali városatyák a felekezeti iskolákban Viharos városi közgyűlés — & cs@ía®k ellenállása miatt levették napirendről a hitközségek segélyezésének kérdését Pozsony, január 12. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi képviselőtestület hétfői és keddi ülésén a nemzeti demokrata Horna Richárd dr. egyetemi tanár éles politikai vitát provo­kált a pozsonyi hitközségek egymilliókétszáz­ezer koronás városi segélyére vonatkozó ja­vaslat kapcsán. Horna dr. ugyanis a hétfői ülé­sen azzal a helyt nem álló indokolással fog­lalt állást a segély megszavazása ellen, hogy Pozsonyban' voltakén nem is létezik római katolikus hitközség és máskülönben is csak abban az esetben volna hajlandó megszavaz­ni a segélyt, ha biztosítva volna a,z, hogy a felekezeti iskolák növendékeinek fele csakis cseh­szlovák nemzetiségű lehet. Horna kijelentései már a hétfői ülésen nagy felháborodást váltottak ki az őslakos pártok képviselői részéről. Elsőnek Aixinger László dr. keresztényszocialista, majd Kaiser Gyula utasította vissza és cáfolta meg Horna állításait. A keddi ülés megnyitása után Förster Viktor dr. keresztényszocialista szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a hitközségek által fentartott iskolákba szabadon beiratkozhat minden gyermek vallási és nemzetiségi kü­lönbség nélkül s hangoztatta, hogy ezek az iskolák jobb nevelésben és szociális fölsegé­lyezésben részesítik a tanulókat, mint az ál­lamiak. Tiltakozik a tanulók ötven százaléká­nak csehszlovák nemzetiségére vonatkozó kö­vetelés ellen (Sipos Leó dr.. zsidőpárti köz­beszól: Ez numerus clausus volna!), majd be­igazolja azt, hogy Pozsonyban már régen lé­tezik római katolikus hitközség. A segély meg­adásához ragaszkodik. Buzek Vencel cseh hivatalnokpárti az­ért foglal a segély ellen állást, mert a pozso­nyi felekezeti iskolák „magyar és német ke­zekben" vannak. Tomanek Flóris szlovák néppárti erélye­sen visszautasítja a cseh álláspontot Minden Szlovenszkőra jövő morván túli — úgy mond — itt. zsíros állásokba csöppen s azután hátba támad bennünket. A hitfelekezeteknek joguk van a segélyre. Elitéii Horna intoleráns maga­tartását. Szcsz.erint kijelenti, hogy „nehéz az ilyen nemzettel testvériesen együttérezni.“ Horna nemcsak a magyarokat és németeket támadta meg, hanem a szlovákokat is. Reisz Gyula dr. zsidőpárti szemükre veti a cseheknek, hogy akkor, amikor a csehszlo­vák színház részére félmillió koronát kértek, közös kulturc-élokról beszéltek, most viszont a hitfe1 elvezetek kérésénél nem hajlandók a közös kultúrál aura helyezkedni. Horna dr. szobai föl ezután és Toroanek- kal szemben bizonyítani igyekszik azt, hogy Benes válaszol Stribrnynek Prága, jotnuár 12. A Nova Dóiba értesülé­se szőriét Benes dr. külügyminiszter, aki csütörtökön érkezők Prágáiba, meg jötte ulán azonnal válaszolni fog Stvibrny György oviit levelére. A válasz iránt politikai körökben óriási az érdeklődés. Karük Kanul tír. halála Prága., január 12. A cukoripar egyik legnagyobb vezére és a cukorszervezetek megalapítója, Hanus Kariik dr., amint már jelentettük, 77 éves korában váratlanul el­hunyt a Szt. Henrik templomban, amikor utolsó útjára akarta kisémi elhunyt kollégá­ját, Sima mérnököt, a cukoripari biztosító in­tézet elnökét Kariik dr. a Prága melletti Rc- kyeanyban született, a cseh technikát elvé­gezve, már 1874-ben a cukorgyártás terén fej­tett ki élénk tevékenységet és igazgatója leit a zábori cukorgyárnak. Azután 1880-tól közel harminc esztendőn át vezette a nymburgi cu­korgyárat, 1009-ben költözködött Prágába s tulajdonképpen az ő vezetése mellett tért át a cukoripar a kisüzem-rendszerről a nag; - üzemre. Mint elsőrendű szakértő számos ál­lást töltött be különböző testületeknél, igy a cukorgyárak központi egyesületében, a répa­termelők egyesületében, tagja volt a prágai tőzsde döntőbírósági kollégiumának, a keres­kedelmi és ipar kamarának, továbbá elnöke voR a Prágai Hitelbank és a Breftfeld r.-t.- nak s alelnöke a Cseh Nemzeti Múzeumnak stb. A prágai kereskedelmi és iparkamara tegnap gyászülést tartott, amelyen Grosnnann fdnök fenkölt szavakban búcsúzott el Karlik- től, méltatta hatalmas munkásságát s rámuta- oitt arra. hogy 42 évig volt buzgó munkása és tagja a kamarának. Kariik dr. temetése csü­törtökön délután lesz a Muzeum panteonjá­ból, majd átszállítják Nymburgba. ahol pén­teken délelőtt a gyászmise megtartása után a családi sírboltba helyezik örök nyugatomra. — Uj s&’ovák hetilap Losoncén Losonci tu dó­sát ónk jelenti: Relénsky Károly vároabíró K-ráze név alatt uj szilvák fodr "•If meg Loooü­ooo. A lapot a remme-g m^n-Tőri Novohrodsky Strázn csehszlovák agrár párti lap folytatásának tekintik _____ 3

Next

/
Thumbnails
Contents