Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-11 / 7. (1341.) szám

4 rPRAQAl-i viAfiOdARHIRIiAE Európát újból fenyegeti a spanyoijárvány Nyugateurépában több ezer megbetegedés történt — Cseh­szlovákiában csak enyhébb formában lépett föl a betegség — Mi a járvány lényege és az ellene való védekezés — Prága, január 10. A spanyol-nátha, amely * háború utolsó esztendejében lépett fel az európai népek között, ismét fellépett. Nyuga­ton a járványban már többezer ember meg­betegedett. Madridban eddig 140 halálos megbete­gedés történt, Parisban is í ijesztően emelkedik a járvány áldozatainak száma. Súlyos esetek fordultak elő Svájcban is. A betegség Középeurópa felé Is terjedő­ben van és újabb jelentések szerint már el­érte Németországot is. Csehszlovákiában eddig a spanyol jár­vány nem öltött komolyabb formát. Az or­szágban s igv magában Prágában előfordult megbetegedések csak könnyebb természe­tűek. Az egészségügyi hatóságok meg van­nak arról győződve, hogy a járvány, amely csupán a folyton változékony időjárás követ­kezménye, csak átmeneti lesz. Érdeklődtünk a prágai klinikákon, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy* a megbetegedések legnagyobb része in­fluenzás jellegű és a járvánv még ezideig nem mutatja azokat a jeleket, amelyek 1918-ban váltak először tipikussá és ve­szedelmessé, Csehországban és Morvaország számos vidékén, főleg a kirándulók között lépett fel a spanvol-nátha. Ipv több megbetegedés for­dult elő Reíchenbergben, Brünnben, Ho- henelbén és Troppauban, ahol az első halálos megbetegedés történt. Máhrisch-Ostrauban tegnap négy sulyos beteget szállítottak a kórházba. Pozsonyban bezárták az iskolákat. Pozsony, január 10. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) A spanvol-nátha az utóbbi napokban Pozsonyban is elterjedt. Súlyosabb megbetegedés ugyan még nem történt, de a város közegészségügyi hatósága máris meg­tett minden intézkedést a járvány tovább­terjedésének megakadályozására. Egyelőre az iskolai hatóságok elrendelték a pozso­nyi állami magvar reálgimnáziumnak január 12-éig való bezárását. Munkatársunk a városi egészségügyi hi­vatalinál érdeklődött a spanvol-náthajárváuy terjedéséről szóló hírek iránt s azt a meg­nyugtató választ nyerte, hogy egyelőre nin­csen semmi veszedelem s az egészségügyi ügyosztály máris megtett minden lehetőt, hogy a járvány nagymérvű fellépését megaka­dályozza. A reálgimnáziumban történt a leg­több megbetegedés. Itt 26 diák fekgzik spanyolban s több osz­tályban az osztályfőnök is megbetege­dett. Január 12-éig azért zárták be az is­kolát, hosry ez idő alatt az intézetet fer­tőtleníthessék. Ezután sorra kerülnek a többi pozsonyi iskolák is, ahol ugyan­csak a fertőtlenifés céljaira többnapos szünetet rendelnek el. Az ügyosztály rendkívül szigorú rende­letet adott a kerületi tiszti orvosoknak, hogy minden spanvol-nátha megbetegedést hala­déktalanul jelentsenek be. Ilyen intézkedé­sek mellett remélni lehet, hogy a járvány Pozsonyban az eddigi szűk keretek között fog maradni. Az orvosoktól nyert magánértesüléseink is csak könnvebb természetű megbetegedé­sekről szólnak, de majd minden orvos­nak igen nagyszámú betege fekszik spa­nyol-náthában. A betegség a társadalmi életre is kiha­tással van s befolyása észlelhető a törvény­széki tárgyalásokon éne u*v. műit a farsangi mulatságokon. Több törvényszéki tárgyalást részben a bir5k és ü^észek. részben a vád­lottak és tanuk betegsége miatt nem lehetett megtartani. Pozsony első ma*var bábán, a Toldy-kör mulatságán is megmutatkozott a tömeges influenzamegbétegedések hatása. Megbetegedések Budapesten Budapest, január 10. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Csordás Elemér- tiszti főorvos hivatalos jelentése szerint a spanvol-nátha a maavar ^fővárosban mér csak elszórtan és elváltaién nem veszedel­mes formában jelentkezett. A főváros egész­ségügyi hatósága minden óvintézkedést meg­tett a járvány elterjedésének meggátlására. Mi az a spanyol-nátha? A spanyol nátha-járványra vonatkozóan meg­oszlanak az orvosi vélemények. Egyesek az in­fluenzától különálló betegségnek tekintik, de az orvosi szaktekintélyek legtöbbje az influenzával azonos betegségnek tartja, amelynek azonban a lefolyása sokkal hevesebb az influenzáénál. Jel­lemző a hirtelen fellépés s a széles rétegekben való elterjedés. Gyakran évtizedek telnek el anélkül, hogy a betegség észrevehető módén fel- lémé, viszont egyszerre olyan nagy mér­tékben s oly széles elterjedésben lép fel, hogy nemcsak egyes országokat^ hanem egész földrészeket támad, meg. Az elmúlt évszázadban 1830—1833 között csak­nem egész Ází'át és Európát ellepte s legutóbb a háború befejezése után 1018 őszén okozott sú­lyos pusztításokat a hadviselt országokban. Az akkori viszonyokban leli magyarázatát a nagy­mérvű pusztítás, amelynek legnagyobbrészt éltük derekán álló emberek estek áldozatul. Akkor ugyanis nem volt meg a lehetőség az ideális védekezésnek s a háborúban és a háború izgal­maitól legyöngült s elsatnyult lakosságnak nem volt meg a teljes ellenálló ereje a betegséggel szemben. Ma már azonban a helyzet egészen más s valószínű, hogy a betegség lefolyása is enyhébb lesz. Igaz, hogy a betegség kórokozóját még teljes bizonytalansággal nem ismerik, de a legnagyobb valószínűség szerint az úgynevezett Pfeiffer-bacil- lusokban sejlik az influenza kórokozóját. Ezeket a kis pálcikaalaku baktériumokat sikerült ugyan­is a legtöbb ecetben kimutatni a betegek ex­kréciőiban­Hogyan védekezünk ? Terjedése a legnagyobb valószinüsóg szerin' a légzés utján történik, de egyes kolostorokban való tömeges fellépése amellett is szól, hogy h betegek által továbbhurcolható. Ezért a legjobb védekezés ellene a tömeges Összejövetelektől való távolmaradás, a test meg edzése a htilés ellen s a száj és torok gyakori öblögetése a szokásos száj- fertőtlenítő szerekkel. Téves az a közhit­ben meggyökerezett felfogás, hogy az al­koholfogyasztásnak profilaktikus hatása volna a betegséggel szemben. Az 1918-as járvány tapasztalatai azt mulatják, hogy éppen a rendszeres alkoholfogyasztók so­rából szedte a járvány legtöbb áldozatát. Ennek oka az, hogy az alkohol káros befolyásmi van a szívműködésre, a éppen a járvány leküzdé­sére a betegnek teljes testi erejére e elsősorban egészséges szívműködésre van szüksége. Természetes, hogy minden gyanusabb meg­betegedéshez azonnal hivassunk orvost, akt a megfelelő intézkedéseket megteszi. Kralnál* kritikája Hasaryk köztársasági elnökről „Az államfőnek a pártok fölött kell á!3an»a“ — Kramár szerint semmi szín alatt nem engedhető meg, hogy az elnök ujság- interjukkal a napi politika kérdéseibe avatkozzék Prága, január 10. A Národni Lísty vasár­napi vezércikkében Kramár Masaryk elnök meg nem jelent interjújának ismeretes ügyé­vel foglalkozik s megállapítja, hogy ő eleve az interjú közlésé ellen foglalt állást, de egyút­tal fölkérte Penizek szerkesztőt arra, hogy er­ről a köztársasági elnöki irodát loyális formá­ban értesítse, még mielőtt az elnökkel be­szélt volna. S ezen álláspont mellett kitart ma is és kitartott akkor is, amikor az interjút elé­be tették. Az állam megalakítása óta ez az ál­láspontja és kijelenti újonnan, hogy az államfőnek a pártok fölött kell állnia, nyilatkozóidnak olyannak kell lennie, hogy saját személye a kritikán és politi­kai harcokon kivül álljon. A háború előtt II. Vilmos adott interjú­kat s mindenki tudja, hogy milyen visszhang­juk volt A francia elnök soha semmiféle hír­lapi beszélgetésbe rém megy bele, maga Hindenburg is tartózkodik ettől. Hindenburg- nak még azt is a szemére vetették, hogy egy magánlevelet intézett egy hozzá közelálló sze­mélyhez. A mi viszonyaink még sokkal in­kább megkövetelik, hogy az elnök a pártatlanság álláspontját kép­viselje. Mi, sajnos — Írja Kramár —. társadalmilag és politikailag még neveletlenek vagyonik. Hiszen egy miniszter, akinek reszortja a diplomáciai udvarias mód mintaképéhek kellene lennie, gyakran ir „demokratikus" hangon, de soha­sem jó hangnemben. Mi még mindig az el­nyomott nemzet rossz tulajdonságát viseljük, hamis alázkodást fölfelé és határtalan durvaságot lefelé­Ilyen körülmények között kötelességünk meg­követelni, hogy az elnök mindezek fölött áll­jon. Ez azonban lehetetlen, hogy’ ha a-z elnök majdnem minden egyes interjúja célpontja lesz a nyilvános kritikának. Ennek csak az lehet a következménye, hogy fölösleges polémiák és burkolt támadások ke­rülnek napvilágra, azok minden ellenzése da­cára, akik akár önként, vagy önkéntelenül hi­vatottaknak érzik magukat arra, hogy" az el­nök személyének védelmére .keljenek. Semmi szín alatt nem engedhető meg, hogy az elnök ujságinterjukban a napi politika kérdéseibe beleavatkozzék, mert menrél távolabb éli ezektől a harcoktól, annál nagyobb lesz az elrök tekintélye, amely­re a fiatal államnak olyan szüksége vau. öl fölkutat m remán firőnöröicös ügyében — Jorga párisi utazása — A trónörökösnek vissza kell térnie — — A P. M. H. tudósitójától — Bukarest, január 10. Mintegy három héttel ezelőtt a bukaresti sajtót bejárta az a hir, hogy Jorga Miklós professzor, képviselő, Ká­roly extrónörökö9 nevelője nem kap út­levelet Parisba, mivel nem hajlandó a külügyminisztérium j vezérigazgatójának megígérni, hogy nem fog beszélni Károly trónörökössel. EllenkezŐ- kezőleg: Jorga kijelentette, hogy igenis, ke­resni fogja az alkalmat, hogy Caraimau Ká­rollyal találkozhasson. Közben Coanda tábornok, a szenátus elnöke ered­mény nélkül tért vissza Parisból. ahová „bizonyos küldetéssel" utazott, tudni­illik a trónörökössel beszélni és az ügyet rendezni vele. A kormánynak rendkívül kellemetlen volt Coanda kudarca. Ugyanis általános a vélemény, amelyet ma már min­den politikai párt is oszt a liberálisok kivé­telével, hogy Károly trónörökösnek vissza kell térnie Romániába. mivel a belpolitikai helyzet okvetlenül meg­követeli, hogy a trónörökös kérdését, amely egyelőre csak papiroson van elrendezve, tényleg megoldják. Most versenyeznek a pártok, ki hozza vissza a száműzetésből az extrónörököst. Jorga Miklósnak a trónörököshöz való viszonyát igen jól ismeri mindenki, ő volt az egyetlen az ábamférfiak közül, aki az 1924. évi szilveszteri koronatanácsou nyíl­tan kijelentette, hogy a száműzetést nem he­lyesli és önként ajánlkozott, hogy mielőtt eb­ben a fontos kérdésben az uralkodó a parla­menttel együtt döntene. Párisba utazik, hogy a trónörököst jobb belátásra bírja. Jorgát azonban annakidején nem hallgatták meg. Közben az események igazolták a profesz­szort és most, hooy Jorga Párisba akart utazni, hogy szokásos felolvasását a Sörbem- ne-on megtartsa, Averescu tábornok miniszterelnök ma­gához kérette és hosszasan tanácskozott vele. A tanácskozásról, amely másfél óra hosz- szat tartott, nem szivárgott ki semmi, csak annyi, hogy Jorga Coanda kudarca után ha­sonló megbízatással megy Párisba. Elutazása előtt Jorga nyilatkozott. — Álláspontomat — mondotta Jorga — e kérdésben leszögeztem, úgy hogy semmi szükség újabb nyilatkozatra. Nálam megér­tésre talál minden értékes ember és Károly trónörökös értékes ember. —- Minden őszinte megbánást szivembe zárok és senki megbánása nem lenne hasznosabb az országra, mint Károly trónörökösé. — Egyetlen mód, hogy visszatérhessen övéihez é* hozzánk, akik nem szűntünk meg Őt szeretni ma sem, a magábaszállás. Szerettük akkor is. amikor csak sirathattuk, hogy ne kelljen elítél­nünk. Jorgának © nagyjelentőségű kijelentése I előreveti árnyékát annak a lehetőségnek, hogy Károly trónörökös bizonyos feltételek mellett rövidesen visszatér Romániába, miáltal ez a sok nyugtalanságra alkalmat adó kérdés is egyszersmindenkorra el lenne intézve, Jorga Miklós útja elé nagy érdeklődés­sel tekint a romániai politikai világ, mert általánosan tudott dolog, hogy a politikusok közül a trónörökös Jorgát szereti a legjobban és volt nevelőjére szívesen hallgat. 1927 január 11, kedd. Zöps Hédi, Panamei amerikai filmtársaság által ren-. dezett orsz. szépségverseny pozsonyi pá­lyázója A benzinpanama bírája ellen bűnvádi eljárást indítottak Prága, január 10. Boubela volt törzskapi­tány már másfél éve minden erejével arra törekszik, hogy ügyében a katonai bíróságnál perújítást eszközöljön ki. Röpcédulákban, saj­tóközleményekben megtámadta Vrba dr. had­bíró alezredest és azzal vádolta meg, hogy a benzinpanama folyamán nem járt el pártatla­nul. Egyes hétfői lapok jelentései szerint a pilseni katonai ügyészség emiatt Árba hadbí­ró ezredes ellen megindította a bűnvádi eljá­rást. A katonai ügyészség közbelépését Boubela vádjajn kivül az is előidézhette, hogy Maza- nec dr. cseh néppárti szenátor Vrbát illetőleg meginterpellálta a nemzetvédelmi minisztert. Egy hadbíró elleri bűnvádi eljárás bevezeté­se olyan rendkívüli intézkedés, hogy a ben­zinpanama ügyében ezzel kapcsolatban alig­hanem meglepő fordulatokra számíthatunk. Egy magyar főhadnagy életmentés köztien életét vesztette Szolnok, január 10. (Saját tudósítónk távirat' jelentése). Tegnap délután a város almiéit levő úgynevezett „korcsolyázó tavon" tragikus kimene­telű szerencsétlenség történt Vasárnap a téli sportkedvelő közönség nagy számban kereste fel a befagyott tő jégtükrét. Egy korcsolyázó hölgy alatt a jég egyszerre beszakadt- A leány sikoltozására a helyszínre sietett Hanzély Pál főhadnagy, aki habozás nélkül beugrott a fagyos hullámokba. Sikerült is neki a leányt kiemelnie. Mikor azonban maga akart kijutni a jeges víz­ből, a jégtükör továbbtöredezett, úgyhogy az ön­feláldozó főhadnagy elmerült a vízben. A közön­ség ekkorára már értesítette a tűzoltóságai, amely azonban tehetetlennek bizonyult e a szerencsét­len tiszt a közönség és a tűzoltóság szeme láttára lelte a v’zben halálát. Ho’ítes’ét ma reggel húz­ták ki. A tragédia az egész városban nagy rész­vétet keltett. ...................... ' i mi Tini r------ -----­Eg y szolnoki kubikoscsalád tragédiája Szolnok, január 10. (Saját tudósítónk távirati jelentése). Bumán István szolnoki kubikos mun­kás Budapestre járt fel munkára. A napokban barátai figyelmeztették, hogy felesége távol léte alatt édesapjával folytat szerelmi visz ínyt. Bor­fián tegnap hazaérkezett Budapestről és felelős­ségre vonta édesapját. Az öreg nem adott egyenes választ, csak annyit mondott: —■ Védd tudomásul, hogy a. feleséged el fog tőled válni s én veszem őt el I A fiatal Burrián erre zsebéből előrántotta kófiét és azzal a távozni készülő atyja hátába sZurt Az öreg, akit a kés csak könnyebben se- besite't meg, érre felragadta a kezeügyébé eső baltát s azzal a fiára támadt. A fiú birkózni kez­dett atyjával. Sikerült is a baltát az creg kezéből kicsavarni s most eszeveszetten midi* ütötte, amíg az vérbe borúban el nem bukott. Kórházba a-,ál­lítása közben meghalt. A gyilkos fiút a csend "r- ség letartóztatta és az ügyben az asszony elleu is eljáróét indított meg. xx Vidám és megható történetek, bájos leírá­sok tárháza az „Ifjúsági könyvtár" Az első kötet már megjelent. Ara 12 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents