Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-09 / 6. (1340.) szám
^^Ag^GAT-MAGYAR^IRL^g'IRODALiMI'MELLEKLETE ♦ <~ fl huszdolláros bankjegy Irta Sarányi Miklós írónak készült, de ügyvédi Írnok lett a szegénykéből. Semmije sem volt, csak a fiatalsága, Árván állott a világon, sovány volt és beteg. Semmi hasznát sem vette a fiatalságának, mert ahhoz, hogy szép és illatos legyen a tavasz s a virágok az ember felé oda- forditsék epedő fehéres rózsaszín tekintetüket, hogy beleheljék mámoros parfümjüket az arcunkba, bizonyos összeg havipénzre van szüksége a halandónak. Tegnap a szegény embernek felmondott az ügyvéd. Éppen jókor. Már eladta a téli- kabátját, amelyet papbátyjától örökölt; zálogba tette a nagy ezüst kanalat, amelyet haldokló édesanyja vég rendeletileg hagyott egyszülött fiára. A hónapos szobája bérével két hete hogy adósságban maradt. Háziasszonya csak azzal a sejtelemmel tűrte az állapotot, hogy az írnok ur feleségül veszi az ő sovány kócoshaju, varróleány Mariannáját. Nem volt egyetlen fillérje sem, éppen jókor mondott fel az ügyvéd. Végkielégítésül elengedte az elölegjeit. Jó emíber volt az ügyvéd, mindhiába. Ez déli tizenkettőkor történt, csütörtöki napon. Rettenetes volt ez a tizenkettő. Fél egy órakor azonban belépett az ajtón a Szerencse. Egy amerikai bankár és egy pesti gabonaügynök., Szerződést csináltak s a szegény ember — immár elbocsátva — kénytelen volt hamarjában visszaülni az Írógéphez, hogy a szerződést lemásolja. Fél kettőkor kész volt. Az ügyvéd belvestőleg bólintott, a pesti ügynök egyiptomi cigarettával kínálta meg arany tárcájából. Az amerikai kivett a mellén yzs ebéből egy vadonatúj huszdollárosfc és átnyújtotta az Írnoknak, A szegény ember hamar kiszámította, hogy a mai árfolyam szerint ez éppen másfél millió. Fejedelmi borravaló. De nem mutatta, hogy a huszdolláros túlságosan elragadta. Kissé szomorúan és hanyagon . ahogy az amerikai elővette — 5 épp úgy be- csúsztatta a kabátja jobbról levő 'külső zsebébe. — Alászolgájau Pont két. órakor az egyik bankház előtt állott szivdobogva. Vett egy estilapot és megnézte az árfolyamot, Odalépett az ajtóhoz és megnyomta a kilincset. De eszébe jutott, hogy a nagy bankot mindenféle költség címén sokat levonnak a beváltandó valutából, A kis bankárok jobban megadják az árát Elballagott egy apró üzlet felé, amelynek kirakatában idegen bankjegyek pöftfesz- kedtek. Majdnem benyitott a boltba, de eszébe jutott hogy a kis bankárok mindig a legalacsonyabb kurzust űzetik és a legmagasab- hat. kérik. Rengeteg veszteség. Visszament a nagy bankok utcájába. Már egyik sem volt nyitva. Elkésett, Szaladt a kisbankárhoz. Zárva, A mai napnak vége. Hacsak nem, esetleg, a zugbankárok és ügynökök kávéházában. El iramodott a kávéház- ba. Úgyis meg kellene ebédelni. Először a helyet, a vendégeket, az arcokat tanulmányozta. Az ajtóban kél ur veszekedett. — Nem adhatok többet. Hatvanötért veszem. — üsse meg a guta. A szegény ember felháborodott Itt rablógyilkosok valutásnak. Szerencse, hogy nem rendelt még kávét, amiért hogy ki tudja fizetni, el kellene prédáim s huszdollárost. Hamm óra volt. Belenyúlt a kabátja jobb zsebébe, ott volt a hosszú, keskeny, vadonatúj bankó, a gyufask itúl ya m elle tt. Haza akart menni, de a huszdolláros nem engedte. Hátha délután még megpróbálná, Sétált kicsit a belvárosban. Négy óra, öt óra, fél hat is elmúlt, sehol nem nyitották ki a banküzleteket. Fáradtan, éhesen, a téli korai sötétben nekiindult hazafelé. 1. Nagy János-utcában lakott egy - házmester özvegyénél. 6 volt meg a házmester, meg a szép, kékszemü beteges varrólány — csali ők voltak szegény emberek abban a fényes, gazdag villanegyedben. Útközben busán horgásztattá fájó fejét a j földnek. Egész teste reszketett az éhségtől, \ nyug? a la ü.ságtól, kimerültségtől és izgalom- i tál. A nyomorult sorsán. Mar ián ne szerel-í mén és a huszdollároson tépelödött. Nagyon | KapubáJvánv vágyból, mágnesből... A varázsajtó tárva-nyitva: édes Erő húzott... úgy mentél, mint csokoládé gyerekszájba, mint fülemüle a tavaszba egyik bokorról más bokorra, mint kis üsző királyi kertbe, gondtalanul és ámuldozva az édességes ibolyákon, valahol szólt a gerlobúgás... Szerettél volna ott maradni, de megláttad a sok tulipánt, valahol csalogány kesergett. . Szerettél volna ott maradni, de láttál buja iázniinbokret, orchideát és mamdragórát, párzó verebek csiripeltek.., Szerettél volna ott maradni, de szőke nyírfák integettek és arauyalmák kaparásztak. n vércsék véres csókja ©surgott— Szerettél volna visszamenni a kis szemérmes ibolyákhoz, a nyögdicsélö gerlicékhez, de nem visz oda vissza-ösvény! Bolyongsz az úttalan erdőben, kétségbeesés Iái zugnak, parázna majmok vigyorognak, iákról méz csöpög kígyós zajból, szerette art a nagy, csodálkozó, be-íegfényü kék szemet Hogy elvenné feleségül! Milyen boldog, gyönyörű, szerelmes élet volna az, Marianne-mál, egy kis tiszta fészekben, csendben, békességben, csókban megifjodva, kiegyenesedve, kipirulva. Talán az írásra is megjönne a mennyei sugallat Igen, bizonyára megtalálná az emberek szivéhez szóló hangot, a muzsikát, amelyre felfigyel a lélek, amely megindítja a siker égi zsilipjeit. Mennyire ráférne szegény, fájós árva fejére ez á melég záporeső. A dicsőség és az ajrany friss életet adó harmatja. De ehhez egy kis pénz kellene, nem busz dollár, ha ezt beváltja, adósságot fizet uj cipőt vesz magának és elviszi Mariannef. a színházba, egyetlen fillér sem marad a kincsből. Már egészen megutálta a huszdollárost. Nem pénz ez, csak borravaló. Hanem ha például száz vagy kétszáz dollárja volna, éjit, a mindenségit az aztán rendbehozná alaposan. Abból vehetne egy kis kelengyét Marikának, felöltözhetnék maga. is emberségesen, vehetne néhány könyvet hogy belejöjjön az irodalmi atmoszférába, megalapíthatná a kis fészket, kiválthatná a nagy ezüst kanalat... ejh, ha most itt. ni, a földön, csak ügy a fal mellett heverne egy százdolláros... Este hat órakor a szegény ember majdnem bizonyosra vette, hogy a rosszul világított utcán valamelyik sarkon, ott mosolyog feléje egy elvesztett százdolláros. Semmi lehetetlenség nincs ebben kérem. A gabona- ügynök autón hazaro-bog, borravalót akar adni a soffŐrnek, 'összevissza gyűrt bankjegyei közül kihullik egy százdolláiros, senki sem veszi észre, ott marad a földön. Az ügynök felszalad a lakására, az autó elrobog s aztán jön ő, a szegény ember és megtalálja. A szája mosolyogva vonaglott, a szive hevesen kalapált, boldog mámor kapta el azj idegeit, A tekintetét egy pillanatra sem vet- j te le a gyalogjáró aszfaltjáról. Fél hétig kóborolt a Nagy János-utcán i föl s alá és Várta, leste, biztosra vette a cső- j dát, A csoda nem jött. Az aszfalt tiszta volt, i itt-ött egy újságpapír hevert, a földön, azt kezébe vette, megforgatta, nem volt, benne semmi, csak a tőzsdei jegyzések meredtek szentébe. — Eh — gondolta kétségbeesett lemondással — már nem történnek csodák. Nem. Még jó. hogy van egy huszdollárosom, legalább kifizethetem az adósságaimat. És nekikeseredett szilaj rosszkedvében kivette metíéayzsebéből egyetlen cigarettáját. Aztán a kabátja jobb zselében gyufa j után .kotorászott; Kirántotta a skatulyát.1 meggyujtotta a cigarettáját és lemondott a í százdcliáro-ról. Befordult a kapun és be-j botorkált a lépcsőn a házmeMerialvásba. Fél hét után két perccel autó robogott a | fehér latodból vér szivárog.,, Neru panaszkodhatsz az anyádnak, nem panaszkodhatsz cimborádnak, nem panaszkodhatsz a Kedvesnek, olyan ö mint a hold az égen, csak jő és megy, szeret mindenkit, rágj’ talán igazában senkit, ragv tán egy átkos végzet üjú ? nem állhat meg egy kis leánynál, hogy- letörölje könnye árját, olyan ő mint a hold az égen ... Te meg járkálsz fáj dal mid dal, bokrok tépázzák arany hajad... Arany hajadból Amorettek madárfogó hurkot csinálnak... Szemed itt marad ibolyának, .szived itt marad tulipánnak, melled marad aranyalmának, csalogafónak, csemegének ... így gazdagszik a Labirintus, a híres, kínos Szerelemkert... így járt anyád is, az enyém is. Nem baj, hogy fekete az erdő: az anyaság göncölszokerét imádkozd le, az kivisz innen .,, Emléked lesz a fájdalomból.,. így járt anyád is, az enyém is, te is ügy jártál mint. a többi. *, ház elé. Kiszállt belőle a gabosnaügynök. Arca ragyogott a megelégedéstől és gazdagságtól. Ma nagyszerű napja volt a mindenségit, Ossz ©nyert, vagy kétszázmilliói Egész utón erre gondolt meg a családjára, amelyet még a tél végén * leküld a Riviérára. Ö úgyis a szeretőjével szeretne menni a görög szigetek valamelyikére. Igaz, vesz neki a mai nyereségből egy Chifnohüla-bundát Ghinchilla, ha jói emlékszik, úgy sincs szegénykének. Erre gondolt az autón s most, ahogy leugrott, még piros volt az arca a boldogságtól, Bundája jo-bb külső zsebéből kivett egy csomó 'bankjegyet. Alig nőzye Ma, néhányat a sofför markába nyomott. — Alászolgája. A sofför elrobogott. A bankái' rátette kezét a kilincsre s ezalatt véletlenül a gyalogjáró aszfaltjára esett a tekintete. A fal mellett feléje mosolygott egy hosszú, keskeny papírdarab. — Nini, itt az utcán hever a legnemesebb valuta. Csak le. kell érte hajolni..% ©1- roéskedett jókedvűen. Lehajolt és zseb revágta a vadonatúj huszdollárost Fenn a lakásában, a gyerekszoba süppedő szőnyegén játszadozott drága miniatűr vasutsával legkisebb fiacskája. Az apa széles, boldog mosollyal dobta feléje a huszdollárost — Nézd, mit talált apuka az utcán. Hu-sz- dolüáros szerencse pénz. Odaadom neked, alapítsd meg vele a szerencsédet, kis vasut- király! Mindannyian nevettek a tréfán. * Lenn a háamesterlakásban a szegény 1 ember eszeveszett rémülettel kereste az el-! veszett huszdollárost.. Marianne sirt, a ház- j mesterrté végre is kijött a türelméből: — No nézd, milyen agyafúrt mesékkel j akarja az ember fejét e-lbolonditani! Hogy} neki valaha dollárja lett volna! Ezek -az irók j szenienszedett hazugok és szélhámosok. Takarodjék ki a lakásomból! A szegény ember a huszdoHárossal együtt a becsületét, is elvesztette. A toronyóra éppen elütötte a hetet. Irodalmi Lexikon Szerkesztette: Benedek MarceV Sok könyvnek értékét elsősorban megjelenésének szükségessége határozza meg. A szükség szempontja főleg olyan müveknél érvényesül, melyek a magasabb művészi igények kielégítése mellett a mindennapos életbe mélyen belenyúlnak Az irodalom, amennyiben életünket szépíteni és elmélyíteni törekszünk, nem eshet kjvül mindennapos életünk területén; az irodalommal való kapcsolat azonban a legtöbb olvasó számára csak akkor válik értéknövelő és produktív élet- elemmé, ha a betűk kaotikus tömegéből biztos tájékozódással ki tudja válogatni az érzésvilágához közelálló és egyúttal értékes munkákat. A könyvprodukció áttekinthetetlen tömege mellett szükségünk van olyan osztályozó és értékmegjelölő vezetőre, mely ezt a tájékozódást elősegíti, A Benedek Marcell szerkesztette Irodalmi Lexikont elsősorban már megjelenése szükségességének szempontjából hézagpótló és úttörő munkának kell tekintenünk. Ma. a világháború után, gazdaságilag szinte lehetetlen feladatnak tűnt. ennek a könyvnek megvalósítása, de más tekintetben is tiszteletet érdemel az a. törekvés, mely a hatalmas irodalmi anyag ismeretével és annak rendezésével lehetővé teszi, hogy fáradság nélkül feleletet kapjunk az irodalom jelenségeire, minden ágára és tárgy-körére vonatkozó kérdésekre- A Lexikon értékére döntő jelentőségű aztán, mily alapossággal tudott megfelelni a kérdésekre és .megbízhatóság és igazságosság tekintetében be- tölti-e teljes egészében hivatását? Bizonyos, hogy úgy Benedek Marcell, mint ax e közel ötven munkatárs, akik valamennyid képzett, jótollu tudósok és irók. teljes tudásával és készségével dolgozott hónapokig és ha. hiányokat hibákat találunk a több mint ezerkétszáz, oldalas hatalmas kötetben, egy újabb kiadásban a szerzett tapasztalatokkal ezek a hiányok könnyen kiküszöbölhetők és a kötet értéke jelentőségéhez mérten tetemesen növelhető- Az egész világirodalomban különben nem található példa, hogy ilyen nagyarányú vállalkozást már elsó kiadásában teljes, siker koronázza A gyors szerkesztői munka rovására írható, hogy a káprázatos írói felvonulásban elfelejtődött -egy-egy érdemei, aóv, főleg a külföldi írókkal szemben szigorú a rostálás, (gyakran érthetetlen mellőzésekről . van ezó) viszont az éío magyar írókkal szemben enyhe az ítélkezés és gyatrán egy jelentéktelen könyvnek megjelenéséért maradandó jelentőségűnek tüntetik ki Íróját a Lexikonba való lelvevóeóvei- Ezek a hibák azonban könnyen kiküszöbölhetők, ha abból 3. szempontból hé.jük meg a vállalkozást, hogy a szentesítés munkája nem merült ki az- eieu kiadás megjelentetésévei. Nevek megokoiatlan kiemelése és elfelejtése mértékzavart idéz eló és egyenedenné teszi a szerkesztésről nyert benyomás'., — a jelentőség hangsúlyozása például gyakran túlzott, ha utódállamoeii íróról van szó- A mi, — ufódál- lambeliek, — örömünket megzavarja az érték- megállapítások körül történt eisiklásoü, ami laikust megtévesztő hangsu.yra főképpen a sorok számával jutott. Mellőzések például a szlovénjuk ói részben is vannak, Vozari, Fábry és Fór- báth nevét említem hamarjában, akiknek bármelyike van olyan fontos, mint. a Lexikonban szereplő szlovénszkóiak legnagyobb része. Viszont az általunk élesebben megfigyelhető szlovenszkói résznek, mely összeségében aiig terjedhet X—2 lapra, hiányaiból és egyéb, főleg az újabb magyar irodalomról szóló címszavakban megállapítható tájékozatlan Ságból nem szabad általános követkéz mén veket levonni egy 1200 oldalos munkáról, amely kitűnő jellemzésekben összefoglalóan hoz- : za minden kor és minden nép irodalmát, életrajzokban az irók irodalmi munkásságának észté- fika< méltatását, foglalkozik az irodalom elméleti kérdéseivel, esztétikai, dramaturgiai, poétikai és nyelvészeti fogalmak ismertetése mellett kiterjeszkedik a hírlapirodalomra, bibliográfiára is. Ebből a szempontból a Lexikon európai uivóju. Az- eséayk gazdag sokaságából, 3 mü legér- tésébb, lebilineselően érdekes olvasmányaiból, külön figyelmet érdemelnek Bonkáló Sándornak kitfinó tárgyismeretre valló és önálló tanulmánynak tt kiváló ismertetései az orosz, az ukrán, szerb-Iiorváí és bolgár irodalomról, Ttmkzi-Trotzf- Ur Józsefé a német, Révop Józsefé a latin Rózán, Dezsőé az angol irodalomról. A franc.'a irodalomról Rállay Miklós cikkezik alapo.- leiké- 'szilitseggek Hanti Rezső az olasz, spanyol é- portugál litéra 1 urát ismerteti. Itt nálunk külön érdeklődésre tarthat számot Püdhrafcsky hölgynek tanulmányai 0 szlovák, cseh irodai-..unó! és néhány találó megáliapiíü- a lengyel .<} rő.'. Külön eesáykbeö vég tli'eJojteft uép*. .ttv-szefe elevenedik fel a tudós ú'enn/i v t Gyula és Szintottidesz Lajos szakavatott ya euröp . horizontra 'álló cikkeiben, melyek alaposa-pakkul, gazdag tudásukkal, az • alaposság • s gondosság Bélyegét nyomják a szerkesztés i'áradsévos muu- h .íjára. l)e a világira??: lom nagy ériéi.oi móllá- (á sámlii is örvéudefes e:* az alaposság. Ueaedzk MaróéU. a Lexikon szerkesztője, a nagy franc iákat ismerteti kitünően (Balzac, Covuéi-Ö., Cit't* MÉCS LÁSZLÓ: ^ Te is úgy jártál mint a többi
