Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-05 / 3. (1337.) szám

Mai számunk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre ISO, A SzlovenSzkÓi eS rUSZÍTlSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II Panská elice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: r 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 1C0, Főszerkesztő: politikai napilap ICL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.---Te­haventa 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZUBANYI LÁSZLÓ F0RGACH GÉZA íefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Megdőlnek a csehszlovák dogmák Ismét megdőlt egy csehszlovák dogma. Kramár nem németfaló többé- Álmélkodunk. — Tévitéletek alkonya van, Kramár ur, rossz­akaratok és véresszájuságok csődje s az az idő, amikor a szükség törvényt bont, nevez­zék bár a törvényt a csehszlovák nemzeti ál­lamról szóló mesterséges konstrukciórak, vagy a csehek kötelessége zeni né nielgyül öle­iének, avagy a francia föltétien megsegítésbe vetett kéjes bizalomnak. Nómetgyülöiet — in hoc signo errefelé nem lehet többé győzni, még ha experimeníumképen egy droguistase- gédet teszünk is táborszernagynak, sőt ha el­képzelésünkben a diktátort és a cézári funk­ciókat is ráruházzuk a hajdani ál orvosra. . Kramár a fószláv, az európai romokon diadalmaskodó ragy szláv álom heroldja, Kra- már, aki még a régi jó világban is fanatikus ellensége volt a magyarságnak, amikor pedig Kossuth, Petőfi és Deák európai nimbusza tor- zitatlanul élt, ez a nagykoncepcióju hajdani ember, akit ma a prágai parlamentben — o tempóra, o mores — csak tizenhárom képvise­lő képvisel s aki nagy műveltsége, meg szelle­me dacára ma az utcai diktatúrával kacérko­dik, nos Kramár a Národni Politika újévi szá­mában meghazudtolta a múltját. Németbarát­ságra kell törekedni, — úgymond — mert Thoiry után egészen más az atmoszféra, mint a francia-német barátság előtt volt. A kjsan- tarl megrendült, Franciaország hő szeretető elpárolgott, Oroszország nem vonható be a szláv koncertbe, Románia pedig az olasz-ro­mán szerződéssel kivonult, ugyanebből a szláv koncertből, ahová utóvégre fajisága miatt nem is való, Jugoszlávia albán bajai miatt végkép elorientálódik az északi szövet­ségestől — mit kezd ilyenkor a csehszlovák hazafi, ha Kramárnak hívják? Megváltozik és megragadja a szükségszerűséget, amely ugyan már régen természeti törvény volt, de ame­lyet az ábrándokba csimpaszkodók mindig csak a legvégén ismernek el. Austen Chamberlain atyja, a nagy Cham­berlain, mondotta egyszer, amikor szemére vetették, hogy szocialista alürökkel indult és konzervatív attitűdben végzett, meg uralko­dott: „nem én, hanem a körülmények változ­tak meg“. Most is igy van? Ám jó, mi nagyon örülünk, hogy a körülmények végre megvál­toztak. Jólesik hallani ilyesfélét az immár né­metbarát Kramártól, jól esik megtudnunk szak­avatott szájból — olyan szájból, melynek min­den idevonatkozó szó fájdalmas tőrszurást, kí­nos öndezavuálást jelenthet, — hogy: igazunk volt. Mert mi régóta hirdetjük már, hogy az európai germán tenger közepébe ágyazott cseh nemzet nem harcolhat donkizsotti harcot ha­talmas környezetével s viszont nem szegődhe­tik érdeke ellenére egy idegen eszme és gyű­lölet zsoldjába. Hosszú idő telt el, amíg a cseh sovinizmus atyja eljutott a németbarátság szükségességének belátásához, de elvégre mégis csak eljutott s ha vele meg is dőlt egy szentelt prágai dogma, egy tradicionális poli­tikai elvakultság, az eredmény mindent pótol. Még néhány ilyen dogma megdőlése és tűr­hető helyzet keletkezik. Ugyanekkor pedig, amig Kramar otthon száuom-bánomozik. Benes, a francijk közis­mert barátja, megérkezett a riviérai St. Ra- phaelbe. Tágas hotelszobájának köreveién, szép pihenő óráiban vájjon mily hangulatban olvassa át nagy honfitársának újévi köszön­tőjét? Krannar tiszteletreméltó ember, mert nem fél a szégyentől és bevallja, hegy téve­dett, amikor németgyűlöletet prédikált. Be­látja Benes is, hogy zsákutcába került egész nagy külpolitikai rendszerével, mely az | A szlovák néppárt ma újból fölvette 1 a kormánnyal a tárgyalásokat Cserny ^eHigynimlszier a néppárti klubban részieteken ismertette a tartományi képviseltetekről szóié törvény tervezetét Prága, január 4. A szlovák néppártnak a kormányba való belépésével kapcsolatos aktuális, politikai és közigazgatási kérdések megvitatása céljából a szlovák néppárt kép­viselői és szenátorai ma. parlamenti klubjukban ülést tartottak. Cserny belügyminiszter részletesen ismertette a tartományképviseletekről szóló kerettörvény tervezetét. Ez a ja­vaslat ugyanis a köztársaság eddigi dualisztikus közigazgatásának nemcsak unifikálásáí, hanem lényeges reformját is tartalmazza. A miniszter előterjesztése több óra hosszat tartott s aztán az ülést félbeszakították. Délután megkezdték a javaslat fölötti vitát. A nép­párt törvényhozói valószínűleg csak a holnapi napon fognak a kérdésben véglegesen állást foglalni. tér elnökiből a looarnói politika jóváhagyását, de ma, úgy látszik, még ennél is többet akar. A külpolitikát Franciaországban ma a mi­niszter tanáos előzetes ellenőrzése és a kül­ügyi hivatal kipróbált hivatalnoki karának közreműködése nélkül, pusztán csak a kül­ügyminiszter naponkint változó ötlelei sze­rint irányítják. Ez a személyes és litkos poli­tika hosszabb idő után tűrhetetlenné válik. — Pertinax is, az Avenir munkatársa is. mindenáron azt. bizonyítják, hogy Briand-t. Németország becsapta, mert a birodalom a looarnói szerződést, épp úgy, mint a hajdani semlegességi szerződéseket. papirrongyként kezeli. Franciaország igy ma teljesen izolál­tan áll, keleti szövetségesei csalódottan for­dulnak el tőle, mig Anglia másfelé orientáló­dik. Ezek után valóban nem lelirt mást cse­lekedni, amint Briand-t felelős-égre vonni. Franciaország legégetőbb problémája: „Briand” Sajtóhálboru a kQliigymíKíszter interjúja miatt — A tocamós poli­tika tisztulása — A német&arátság fcövetfoessEényei Paris, január 4. Tegnap beszámoltunk arról az interjúról, amelyet Briand francia külügyminiszter a Journalnak és a Metrónak adott.' Briand föltétien optimizmussal nyilat­kozott, de kijelentette, hogy a loeamói kül­politika tekintetében végre tisztulni kell a belpolitikai helyzetnek is, mert lehetetlen, hogy a kormányban helyet foglaló pártok egynémelyike titokban akciót készítsen elő a mai külpolitika ellen. Briand nyilatkozata a francia sajtóban érthető módon óriási feltűnést keltett s ma reggel megindult az általános sajtó- háború, mely könnyen uj belpolitikai krízishez vezethet. Régóta visszás a helyzet Poincaré koncentrá­ciós kabinetjében a loeamói politikát helyes­lő középpártok és az erélyes fagyvercsörte- tés külpolitikájára törekvő jobboldali pártok között. Eddig a nyílt ellentétet sikerült át­hidalni, de a külügyminiszter újévi nyilatko­zata után a kamarában végre föl kell vetni a loeamói és thoiryi németbarát politika kér­désiét. A ma megindult sajtókampány ennek a kamarai harcnak előcsatár ozása. A jobboldali sajtó a legnehezebb ágyuk­kal vonul föl Briand ellen. A parlamenti és a politikai körök általános riadót fújtak és teljes eréllyet készülnek a parlamenti harcra. Poincaré jelszava annak idején a nem­zeti koncentráció, a valuta stabilizálása és az átmeneti béke hangoztatása volt, de e jelszavakkal azután olyan atmoszfé­rát teremtett, melyben nyugodtan s anél­kül, hogy Briand meggátolhatta volna, kifejlődhetett az eddigi külpolitika kor­mány ellen zeke. A jobboldal nagyon jól érzi magát vissza­von ultságában, de a baloldal nem tűri többé e lehetetlen állapotot. Briand beszéde most arra szolgált, hogy véget vessen a kényel­metlen atmoszférának s tisztulást hozzon. A kormányban szereplő ellentétes pártok kö­zött, mint ismeretes, már történt néhány in­cidens, igy például, amikor Marin miniszter uszitó beszédet mondott Herriot ellen, vagy pedig, amikor Briand-t genfi tárgyalásai ide­jén hátbatámadták s a Quai d‘Orsay főhiva­talnokai a külügyminiszter ellen foglaltak állást, de mindeddig nem került kenyértörés­re a dolog. Ma Briand a nagy nyilvánosság­hoz fordul s minden tekintetben számíthat a baloldal támogatására. Az Ere Nouvelle igy ir: Briand-nak igaza van. Nagyon jól értjük, ha Locarno embere, akiről sohasem sza­bad elfelejteni, hogy a verduni csata idején Franciaország miniszterelnöke volt, belefáradt a nacionalisták gyűlölet- teljes és aljas támadásaiba. A baloldali többségű kamara ítélkezni fog e kül­politika fölött és okvetlenül igazat ad Briand-nak. Az úgynevezett nemzeti koncentrációra, való tekintet nem gátol­hat! arneg, hogy meg ne védjük Francia- ország békeszán dókát. Pertinax a következő gyönge érvekkel támadja a (külügyminisztert az Eeho de Pa­risban: Briand demagóg szóvirágokba mene­kül, hogy a kabinet elölt ne kelljen pontosan analizálnia politikáját. Franciaország legégetőbb kérdése pilla­natnyilag „Briand^. Előbb-utóbb le kell számolni ezzel a problémával. Mielőtt a külügyminiszter belépett volna Poincaré kormányába, kicsikarta a minlsz­A Quoiidien szerint hamarosan ki kell üríteni a Rajnavidéket A Quotiidienbeu ma szenzációs vezércikk jelent meg, melyben a lap határozottan a Rajnavidéfc gyors kiürítése mellett foglal állást. A rajnai kiürítés problémája ma min­dennél fontosabb. Ha Németország a maga részéről szintén előzékenynek mutatkozik, akkor a kérdést könnyű lesz megoldani, de tévedés az, amit Wirt'h kancellár mondott, hogy tudniillik a rajnai probléma megoldása egyedül Franciaországtól függ. Ha Németor­szág kellő garanciákat ad, akkor a kiürítés­nek nincs akadálya. Ez a garancia nem lehet katonai vagy territoriális, ellenben az, hogy a köztársasági Németország fogjon össze, ala­kítson szilárd kormányt és. csiráiban fojtsa el a néniét szélsőségesek harcias kisérlétezé­seit. Csak a német baloldali pártok lehelnék a béke garanciái, mert csak ezeknek lojalitá­sában hihet Franciaország. Locarno jelenték­telen szóvá válna, ha Németországban jobb­oldali kormány kerülne hatalomra. Uj fölkelés Litvániában Vilna, január 4. Litvániában uj nyugta - i lanság ütött ki. Taurov kerületben a felkelők csapatokat vontak össze s máris megkezdték az előnyomulást a kormány ellen. Az adóreform a költségvetési bizottság elölt Prága, január 4. A képviselőház költ­ségvetési bizottságát az adóreformjavaslat tárgyalására január 12-ére egybehívták. Az eddigi tervek szerint március végéig a nemzetgyűlés mindkét plénuma letárgyalja az adóreformot A kénviselőház költségvetési bizottsága február elejére tervezi tárgyalásai befejezé­sét, ugv hogy a plénumban már február vé­gén szavazásra kerülhet az adóreform. A sze­nátus pedig márciusban intézi el a javaslatot. Mindezek természetesen csak kombinációk s ina még elváltaiéban nem tudni, hogy mikor fog az adóreformjavaslat végleg elkészülni. európai népek tartós gyűlölködésére volt építve ? Belátja, hogy nem számított S.trese- nrann zsenialitására, kihagyta Briand béke- szeret étét, elfelejtette, hogy a románok még­sem szlávok s nem hitte, hogy Magyarország is lehet ponderábilis a kontinensen? Kraniar még könnyen mea culipázhat: ő sohasem volt franciábarát. sohasem épített nyugateurópai talajra s most, hogy nagy szerelme, az orosz, hűtlenül elhagyta, felelősség nélkül orientá- lódhatik bárkihez Európában. Az orientáció pedig csakis a németekhez vezethet, mert Kramar van annyira okos ember, hogy a pil­lanatnyi európai helyzetben belássa ennek ■az orientációnak egyedüli lehetőségét. Amit azonban mond s amivel indokol, mint súlyos pörölycsapások hullanak Benes- re. Kramar kénytelen a németekhez jönni, mert a külügyminiszter mindent elpuskázott. A ki sántán t halott, vagy legföljebb olyan va­lóság, mint amilyen valóság Benes külügy­miniszter sége, Románia búcsút mondott a szláv vendégségnek, Franciaország feléje sem néz keleti szövetségeseinek — s rette­netes sivárságot leplez le Kramar. amikor látszólag mit sem sejtve megjégyzi: a cseh­szlovák külpolitika a megváltozott helyzet­ben kénytelen várakozó álláspontra helyez­kedni és a megfigyelő szerepét betölteni. — Hat eddig .jutottak az óriási ben esi koncep- j cióko Hát a Hradzsin most össze van zavarva és nem tudja, mihez kezdjem Kapkod: Sta-j gnáció állt be, tanácstalanság, csőd, csupa dezavuálás és balsiker! Annyira jutott ez a hires diplomácia, hogy Kramar az esemé­nyek hatása alatt kénytelen bevallani, hegy az egyetlen lehetőség a gyűlölt németek ba­rátságának keresése. Ki cselekedte ezt a nagy tanácstalanságot? Benes, dörgi Kramar. És értjök, hogy ennyi idegizgalom miatt de­rék külügyminiszterünk kénytelen üdülést keresni a Riviéra hotel-világában. A Kmmar-dogmák megdőlése után mi­kor dől meg a Benes-dogma is s mikor je­lenti ki bűnbánóan ez a vezér is, hegy téve­dés, sikertelenség és természetellsnesség volt. amit eddig csekked: !!?

Next

/
Thumbnails
Contents