Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-05 / 3. (1337.) szám
A hivatalos ténykedésekért szedhető illetékekről szőlő törvény hatályát a nemzetgyűlés újabb három évre hosszabbította meg. A meghosszabbított hatályú törvény végrehajtási rendelete a mai napon jelent meg. A rendelet legfontosabb része az illetékeket felsoroló táblázat, amelynek csak nagyon neves tétele kisebbedéit meg, a legtöbb változatlan marad, ellenben, az illeték alá eső ténykedések száma jelentősen emelkedett. Főleg a közönség széles rétegeit érdeklő tételeket az alábbiakban közöljük. Általános díjtételek Hivatalos elintézések másolati oldalonkini 6 korona. Mindennemű hivatalos kiadmányért, amelyikre más — magasabb — illeték nincs megállapítva, oldalankint 5 korona. Legalázációk 5 korona. Hatósági szakértői nyilatkozatokért 20 koronától 5.000 koronáig terjedő összegek szedhetők. Kisajátítási engedély d'ja 50—10.000 korona. — Uj tétel: az állami lobogó, állami címer használatának engedélyezése magáncégek számára 200—20.000 korona. A belügyi tárca keretében az állampolgárság megadásának illetéke változatlanul magas maradt: 50—50.000 korona — Állampolgársági tanúsítvány dija 10— 500 korona. Uj tétel: Tanúsítvány arról, hogy a fél kérvényt nyújtott be az állampolgárság iránt 10—100 korom. Opciós tanúsítvány 20—1.000 korona. Ha a hatóság meghosszabbítja azt a határidőt, amelyen belül a fél egy másik államnak a kötelékéből való elbocsátást igazolni köteles, ezért 20—500 korom szedhető. Névváltoztatás: 100—10.000 korona. Házassági akadály alóli felmentés 10—3.000 korona. — Házasságkötés: 10—500 korona. Házasságkötés engedélyezése nemilletékes anyakönyvvezető előtt: 50—3.000 korona. Színházi koncesszió: 20—10.000 korona. Hirlapárusítási engedély 10—100 korona. Hirlapelőfizetőgyiijtési engedély: 10—50 korona. Fegyvertartási engedély, valamint annak meghosszabbítása 10—100 korona. — Egyesületi alapszabályok jóváhagyása 30—500 korona. Egyesületi zászló engedélyezése: 30—500 korona. — Egyenruha viselésének engedélyezése 50—100 korona. — Egyesületi, jelvény viselésének engedélyezése 20—50 korona. — Útlevél dija: 5—50 korona. Soffőri igazolvány 20—500 korona. Automobil nyilvántartási számláért: 20—500 korona. Ipar és kereskedelmi minisztérium Böraukciók tartásáért 500—Í000 korona fizetendő. Az iparengedélyekért és tanúsítványokért az ipar minősége szerint 50 koronától 10.000 koronáig terjedhető illetékek állapíthatók meg. A földművelésügyi minisztérium tárcáján belül szedhető illetékek nem változtak meg lényegesen, csupán egy uj tétel van: erdő kitermelésének engedélyezése: 20—20.000 korona. A közegészségügyi, tárca keretén belül illeték alá esik az orvos letelepedése, a szülésznői gyakorlat megkezdése, gyógyszertár engedélyezése. A hadügyminisztérium uj tétele: szolgálati kedvezmény (hat hónapos szolgálat) 25—1000 korona. — Mezőgazdasági i szabadság: 15 korona. Más csapattesthez való áthelyezés engedélyezése: 20 korona. Tényleges szó1 gálát, vagy fegyvergyakorlat elhalasztása: 20—50 korona. Katonai lovak munkáraadása: 20—50 korona. Tényleges szolgálat alól való felmentés mozgósítás idején 50—10.000 korona. Népjóléti minisztérium Külföldi állampolgárok munkaengedélye a munkaközvetítési szakmában: 20—1.000 korona. Iskolaügyi illetékek Tankönyvek és tanszerek engedélyezése: 5— 2.000 korona. — Zeneiskola engedélyezése 50— 1.000 korona. — Nyilvánossági jog megadása ma- gánisk áknak 500—1.000 korona. Orvosi diploma noszlrifikdciója 1.500 korona, egyéb diplomáké 500 korona. Külföldi szigorlat elismerése 200 korona. Középiskolákon: külföldi állampolgár felvének mondáim kellett még valamit. — Messzi földön uj asszonyok vannak, akikéit ti még nem ízleltetek. Az egyiknek sárga a kaja, a másiknak fekete a boré, mint a and asszonyaink baja. Ismét másoknak kék a szeme és ho-1 zavaros, hol meg átlátszó, mint a folyóvíz. És olyan köntösökben járnak, hogy a szemetek megfájul majd a ragyogástól. Majd letépjük róluk. így álmodta a pusztán. Sohasem mondta volna senkinek, még magának sem, de érezte, hogy most kell. A szúró tekintetek hegye eltompult és megtört fényük alatt messzire láttak most a szemek, ilyen messzire még sohasem láttak, most elsülyedt a közelség. Temudzsin hazudott nekik tovább álmai szárnyán. Éjszaka hiába vártaik ölelésre a vány- nyadt, sárga asszonyok. Zűrzavaros zagyva álomlátások tartották nászaikat férfiaikkal a sátrakban. Ka rakó rumban már együtt volt nemsokára a kilenc leghatalmasabb törzs. Azt a kettőt, amely nem akart velük jönni, letiporták. A törzsek jelvényei és a kilenc lófej csodálkozva néztek uj parancsoléjukra, a nagytfogu istenre. A harcisten ott állott a kurultáj közepén és vicsorgottá fogait. Az üstdobok felbömböltek minden nyugalmak dimenziódba és bömbőlésüktől beomlottak a háromszázéves kínai falak. Temudzsin ott állt a bálvány alatt, amelyet a föld közepére szúrt. le. Ekkor a sámánok fehér lovat "vezettek elő, amelyet nem kanca szült, hanem a dzsdnek küldtek. Temudzsdnből Dzsingiszkhán lett, a szellemeik szolgájából a szellemek ura. Dzsingiszíkihán a fehér ló hátáról északra, keletre, délre és nyugatra nézett. Tekintetétől megrepedeztek a bástyafalak és meginogtak a templomtornyok. A khán hörögve lépett két világrész hangyabolyaira. Mélyen a puszta buckái alatt kajánul kacagott íel a. legtermőbb -asszony: Ázsia. János nagyot nyujtódzott, a csontjai is ropogtak bele. Közben ásátott és szaporán kunyorgutott, szeme nem szokta még meg a fényt, amíg pupillája össze nem szűkült. Akkor letekintett magas fekhelyéről az ónlka rikás ab laíkra. Egyszeriben beléje rajzolódott a függönytelen ablak óncirádáinak a kivül öblösödé ablakráccsal komplikáld ott rajza, mert szemközt a háztető vakítóan fehér volt. — Nini, az első hó! János kissé hangosan gondolkozhatott, mert egyik hálótársa, a hórihorgas Rupreoht, felhorkant álmából. Sanda szemeivel dühösen pislogott fel Jánosra és morgott, mint a felzavart kutya. János már egészen ébren volt és teljességgel magáin érezte a hosszú thü- ringiai dühét. Elröstelte miagát, hiszen igaza van a németnek, legalább ma vasárnap ne zavarják az álmát És még inkább röstel- kedett, mikor eszébe jutott, hogy nem csak hangosan gondolkozott, de még hozzá magyarul is, ki értené meg ezt a zagyán nyelvet Bruxelles városában. Aztán éhséget érzett és a többiek szuszogása és horkolása dühbe kergette. — Adta sok csipáss zcmüje, akányan vannak, annyiképen karatyolnak, csak a hortyo- gásuk egyféle. Felikuporodott az ágya sarkában. Aztán a feje fölött kiugró polcról szalonnát, cipót és bicskát véve elő, falatozni kezdett. Fázott. Lábára húzta a takarót, aztán tempósan bicikázta a szalonnát és cipót, nagy élvezettel kis darabokat eszegetve. Két mély fekete szeme az alvókon legelészett. A függönytelen ablakon bevilágított a háztetők hava és most távoli kápolna vékonyka harangszava érkezett az alvók szobájába. A tthűringiai Rupreoht végérvényesen felnyitotta szemét, a tévőéni Hubertus nagyot nyújtózott, már amennyire rövid tagiad engedték. , (Folytatjuk) 1927 január 5, szerda. teli engedélye 50 korona, érettségi bizonyitvány honosítása 100 korona. • A fentiekben csak a nagyközönséget érdeklő tételt ismertettük, mert az illetékköteles hivatalos ténykedéseknek a száma legalább ötször akkora. Ezekből is látható azonban, hogy az illetékek megállapítása javarészt ötletszerű & egyes tárcáknál, igy a hadügyminisztériumon belül egyenesen antidemokratikus. Az uj illetéktarifa január elsején életbelépett. A kormány tizennégy napon belül a nemzetgyűlésnek köteles azt benyújtani s ha a képviselőház, vagy a szenátus a tarifákat nem hagyja jóvá, úgy a kormányrendelet hatályát veszti. Értesülésünk szerint a kormánynak igen kévé9 r~mény© van arra, hogy az éppen ismertetett díjtételek számára a Házban a többséget megszerezze. Beszélgetés Leopold Stennett Amery-vel, a brit domíniumok, kolóniák és mandátumok miniszterével Az Európai Egyesült Államokat a brit világimpérium mintájára lehetne megalapítani London, január 4. (A P. M. H. londoni levelezőjétől.) The Right Honorable Leopold Stennett Amery, a brit dominiumoík, kolóniák és mandátumok jelenlegi minisztere Goraklipurban született és jelenleg 53 esztendős. Tanulmányait Oxfordiján végezte, majd újságíró lett és éveken át főszerkesztője volt a The Timesnek. A háború alatt a hadügyminisztériumban dolgozott és a versaillesi, valamint a többi békekötések alkalmával tagja volt a brit delegációnak. Amery miniszternek Angliában, mint a gyarmati problémák miniszter érek, óriási tekintélye van. Abból az alkalomból, hogy a brit világbirodalom átalakult egymással egyenrangú országok szövetségévé, szükségesnek tartottam Amery minisztert felkeresni, hogy beszélgetést folytassak vele azokról a különböző brit problémákról, amelyek Középeurópa köz- véleményét is érdeklik. Bevezetésként: az angol gyarmatok két különböző csoportra oszlanak és pedig a domíniumokra és a kolóniákra. A domíniumok már régóta nem tekinthetők gyarmatoknak és a tél elején megtartott birodalmi korferencia óta egyenjogúságuk és önállóságuk hivatalosan is elismerést nyert. Nálunk, otthon már sokat írtak a brit világbirodalom uj struktúrájáról, mégis, úgy veszem észre, a közönség nincsen helyesen tájékozva. Mindeneseire a miniszter sok ismeretlen érdekességet mesélt. Londonban, amit otthon talán nem is tudr nak, két különálló minisztérium van: egy a kolóniák és egy másik a domíniumok számára. A két minisztériumot jelenleg Amery vezeti, azonban a jövőben valószínűleg mindkét tárcának külön minisztere lesz a kormányban. A brit világbirodalom uj alkotmányát nálunk általában úgy értelmezik, mintha egy csomó különálló monarchiáról lenne szó, amelyeket közös király egyesit, miként az előtt az osztrák-magyar monarchia államait Avagy mint az Északamerikai Egyesült Államokat, amely sok államból áll, élükön egyetlen közös államfővel. Mindkét felfogás téves. Az orsztrák-magyar monarchiában a magyar polgár nem volt osztrák állampolgár és fordítva. Az Északamerikai Egyesült Államokban az elnök viszont az egész államszövetség kormányának feje és az ő jogait a szövetségi alkotmány pontosan körülírja. Az egyes államok kormányzói csak annyiban fejei államaiknak, amennyiben az állam jogokat nem a központi washigntoni kormány gyakorolja. A kormányzók és az elnök viszonya Amerikában hasonlít a volt német császár és a különböző német, fejedelmek viszonyához. Az angol király ezzel szemben minden, brit állam uralkodója Jmtön-külön és minden tekintetben. Az uj brit birodalomban tehát minden állam királya, vagyis Írország királya, Kanada királya, Délafrika királya és igy tovább. Egyúttal azonban az egész birodalom koronájának viselője. Alattvalói tehát polgártársak és Délafrika polgára egyúttal a brit birodalom összes államainak polgára. A helyzetet legjobban a következő példa jellemzi: OOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOvOOOOCOOCX aliiíuisé) , ma 5-órai tea (két orchester) r\ V- ■ o Este elsőrangú előadás Paul Gordon- 1 nál, a fenomenális kötéltáncos művész- o ,> szel az élén. q Kezdete pontosan Vi9 órakor. £$ o a c* O OOOÖC/OOOOOÖOOOOOOOOOOÖOOOÖOOOOÖÖ Délafrikában a feketék ugyan brit polgárok, azonban a választói jogból ki vannak zárva a törvény értelmében. Hamár most egy ilyen délafrikai néger valamelyik másik brit államba költözik, ahol ilyen törvény nem áll fenn, például Londonban, úgy, mint brit állampolgár választó és választható. A beszélgetés további során Nagybritan- nia gyarmatügyi minisztere kijelentette, hogy bízik az Európai Egyesült Államok megalakulásában. \ Az európai unió azonban nem olyan módon fog megalakulni, hogy a határok meg-: szűnnek és a népek egymás nyakába borulnak, hanem a népek együttműködése révén az európai államok között olyan viszony fog kialakulni, mint amilyen a britt birodalom államai között fennáll. Vagyis az európai unió az európai álla- mok kooperációja lesz központi kormány nélkül Felemlítettem, hogy Németországban mozgalom indult meg a volt német gyarmatok visszaszerzésére. — Véleményem szerint, — mondotta Amery miniszter — Németországnak nincsen szüksége gyarmatokra, azok a nyersanyagok, amelyeket Németország a háború elölt gyarmataiból importált, épp olyan jelentéktelenek voltak, mint azok a piacok, amelyeket a gyarmatok Németország számára jelentettek. Egy ország hátat,ma és presztízse egyébként nem függ attól, hogy rendelkezik-e gyarmatokkal, vagy sem. Ausztria-Magyarország például elsőrangú nagyhatalom volt anélkül, hogy gyarmatokkal birt volna. Ezzel szemben a jelentéktelen Portugáliának egy csomó gyarmata van. A beszélgetés végén a miniszter azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy Né" metország nem is fogja bolygatni a gyarmatok kérdését és nem fogja ilyen teljesíthetetlen követelésekkel a szépen fejlődő békét zavarni. O. T. S. Szántó György i BÁBEL TORNYA rA' PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE } (3) — El kell fogadnom a tisztséget, mert az ősök szokásai igy parancsolják. Az ősök szellemeinek szolgája vagyok. Nektek uratok. Némán meredtek rá, mert ösztönös voltuk megérezte benne nagy változások élő- rezgését. A bátyjának pedig úgy rémlett, minllhia a bálvány kedélyesen bamba feje haragos kifejezést öltene. Temudzsin úgy állott alatta mozdulatlanul, mint egy bálvány és álig hallhatóan beszélt. — Ma hangyábólyt figyeltem odakint és láttam, hogy a harc a természet rendje, a természet pedig az istenek összessége. Az egyedüli Jóisten tehát a Harc, a küzdelem istene. Intett az ifjaknak, hogy verjék a dobokat. Érezte, hogy őneki halkan kell beszélnie, mint ahogy férfihez illik, de forralni is kell a vért, ahhoz, amit most mondani akar. Legjobb volna, ha mindenkit a kumisz fűtené, mint ahogy őt, dekát a tanácsban ki merne inni. EzéTt dobolítatott. Szabályos ütemben döngtek az üstdobok az ifjak csapásai alatt és a kis púpos is döngette az egyiket, pedig az ő korában még nem lett vblna szabad. De most valahogy nem merték elkergetni. önkívületben verte a biválybŐxt A szemei elferdültek a magasba, a szája kinyílott ka r ideára és nyál csurgott belőle. Mindenki észrevette és egyre erősebbé és gyorsabbá vált a döngések üteme. Már csurgott a veríték mindnyájukról az erős napban, mindnyájan ziháltak, sőt lassanként a családfők is a tanácskörben. Feliugráfltak helyeikről és botjaikat suhogtatták. Temudzsin meg volt elégedve a hátassal és csendet intett. Csak lassan ült ed a zaj, mint nehezen fékezhető zabolátlan paripa, csak egy ágaskodás utáni nyugodott meg. — Most megtudjátok, mért van n ekünk más istenünk, mint a többi nemzetségnek. Ez itt a harc istene. A dobok újra felbömlböltek és a férfiak ijedten nézték, mint vicsorítja rettenetes fogát a bálvány. Eddig holtnak látták, most megelevenedett. Szemgolyói óriásira tágultak és a színek őrült táncot jártak rajta. A dobok rettenetes lármája, mintha az ő lélek- zése lett volna. A megkínzott bivalybőrök belerezegték a levegőbe fájdalmukat és vibrált a térben minden, hangok, napsütés, álomból ébredő szörny indulatok. Valami fokozás kellett ide és Temudzsin felhasogatta görbe késével karját. Legtöbben követték példáját és a sebek fájdalmában valameny- nyire kirobbant a tulságbahalimozott erő. — Meghoztuk az első áldozatot a harcis lennek, aki nem éri be állatok vérével. Most hallgassatok meg, mit láttam a hangya- bolyban. Egy hangya gyenge, ezer hangya erős. Erősebb egy nagy bogárnál. Tudjátok milyen nagy nekik egy bogár? Mint nekünk egy hegy. Hogyan menekülnénk mi, ha egy hegynyi szörny ránktöme? Nem sokan értették, de csodálkoztak, soha ilyet nem hallottak. Néhányan azonban elébe vágtáik az okoskodásnak, gyorsan futott az eszük, tudták, hogy holnap nyílhegyeket keill faragni. — Egy nemzetség kicsi, ezer nemzetség erős. Ha megmozdul, megindulnak előtte a hegyek. Most menjetek asszonyaitokhoz. Holnap megnézzük a szomszédokat. Hátha ők is velünk jönnek. Nagy útra kelünk. A ' sok szem ráhunyorgott a körből. Egyik élesen vagdalta a teret, a másik halár lalanul küldte előre tekintetét, amely nem ért el a célig, vagy tehetetlenül hullott le róla. Ezekkel nem volt semmi baj, de an- jnak az egynéhány mindent átszűrő tekintet2
