Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-30 / 24. (1358.) szám

1957 január 80, vasárnap,

m

&

A magyar nemzeti párt a nagy döntés előtt

A komáromi körzőt választmányi Illése — Koczor Gyula beszámolója a magyar nemzeti * párt és a kormány tárgyalásairól - „Feltételeink teljesítése és biztosítékai nélkül a többséget támogatni természetesen nem áll módunkban** - Holota János a párt politikájának már elért és a Jövőben várható eredményéről - A magyarság szám* arányának megfe elő helyet követel az állami hivatalokban — A magyarság érdeke Inek védelme a Járások határainak megállapításánál

Komárom, január 29.

rJi magyar nemzeti párt sajtófőnök s égé a pírt komáromi körzetének január 27-én megtartott üléséről a következő jelentést adta ki:

A magyar nemzeti párt komáromi körzete január 27-én délelőtt 10 órakor Komáromban a DózsaMéle Vigadó emeleti nagytermében választmányi ülést tartott.. A választmányi ülés összehívásának célja volt, hogy a párt törvényhozói beszámoljanak eddigi működésűkről, a jövőben elvégzendő feladataikról és hogy a körzeti választmány tagjait tájékoztassák az aktuális politikai ese.móuyek- SrőL Az ülésen a választmányi tagok majdnem teljes számban jelentek meg és az erős Látogatottság tanujele annak, hogy a választmány tagjai élénk érdeklődést, tanúsítanak a párt tevékenységével szemben és tantorithataUau szilárdsággal tartanaik ki a párt politikája mellett

A törvényhozóik közül Füssv Kálmán, ifjabb Koczor Gyula és Holota János dr. nem- setgyülési képviselők jelentek meg az ülésen. Bartal Fere-nc körzeti elnök betegsége miatt nem láthatta el elnöki feladatát, így heilyette BoMoghy Gyula választmányi tag, aj komáromi ipartársulat elnöke, nyitotta meg j és vezette az ülést.

Megnyitójában magyaros köszöntéssel üdvözölte a megjelent nemzetgyűlési képviselőket Sajnálattal jelentette be, hogy Bartal Ferenc elnök betegsége miatt, Szén Dívány József pártvezér pedig nagy elfoglaltsága miatt nem jelenhetett 'meg az ülésen. Javasolta, hogy Bartal Ferenc elnöknek távirati- • lag küldjenek üdvözlést. é» kívánjanak felépülést

Szent-Iván? Józsefnek pedig táviratban fejezzék ki ragaszkodásukat és kivánják j‘ azt, hogy adjon önfeláldozó munkájához a magyarok Istene erőt és a magyarság érdekében sikert.

Azután bejelentette, hogy az ülésen megjelent nemzetgyűlési képviselők tájékoztatni kivánják a választmányi tagokat’ a politikai helyzetről és a párt törvényhozóinak működéséről.

Elsősorban ifjabb Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő szólalt fel, aki a következei nagyjelentőségű politikai nyilatkozatot tette:

Koczor Gyula nagy beszéde

— As elmúlt háromnegyed óv politikai eseményei olyan változások lehetőségeit tárták elénk, melyekkel a leghalőbbau foglalkozni nemzetünk iránti kötelesség. A csehszlovák polgári pártok, ha a kényszer hatása alatt is, de belátták, hogy » kisebbségekkel szemben eddig folytatott rendszer fenn nem tartható, s, a köz-társaságot, lakó összes nemzetek tn égbe leülését kell. munkálni.

Esen belátás fcöveikezni.ényekén t a kormány tárgyalásra hívta fel a polgári pártokat, melynek eredményeként a német gazdapárt, a nemet iparospárt és a német keresztényszocialista párt 81 képviselője már előbb, a Hlinka-párí pedig az elmúlt napokban belépett a kormányba.

— Az- előbb mondott pártokkal egyidejűleg mi is felhívást kaptunk n tárgyalások felvételére; és * többség támogatására. A tárgyalásokat fel is vettük ~ hisz azért küldött népünk, bennünket

* parlamentbe, hogy minden alkalmat megragadjunk, amely helyzetünk javítását elősegítheti, de ezek nem voltak lezárhatók —• mindaddig, mig a Htinka-párt magatartása felől nem döntött, mert

feltételeink elfogadása esetén is csak polgári többséggel voltunk hajlandók együtt működni.

melynek kialakulása pedig a Hlinka-párt belépésétől függött Miután ez a lépés megtörtént, az elmúlt héten felvettük a végleges tárgyalásokat melyeknek sorsa a napokban dől el és feltétele a teljes nemzeti egyenjogúság alapján az érsekújvári pártvezetéséé és a január Ö-án Ótatra- füreden tartott jogügyi bizottság határozatainak elfogadása. Feltételeink teljesítése és biztosítékai nélkül a többséget támogatni természetesen nem áll írni duókban.

Mélyen tisztelt Választmány! A* előbbiekben vázoltam a történteket, most pedig az országos párfveaetőség és a parlamenti klub álláspontjával kívánok foglalkozni.

— Célunk a magyar nemzet javáért dolgosuk Ha ezt a feladatot, komolyan vesszük, úgy nem. szabad keresnünk, hogy' hol és milyen eszközökkel szolgálhatjuk ezt, hanem mindent meg kell ragadnunk, ahol ez becsülettel és eredményesen megtehető.

Ha tehát a kormány támogatása a magyar nemzet helyzetének javulását, számtalan, évek óta nehezen viselt sérelmeinek jóvátételét jelenti, ngv ezt is meg kell tennünk.

Évek nehéz küzdelmei után sikerült pártunknak olyan erőt és tekintélyt, szerezni, hogy amint a többségi pártok vezéreinek beszédeiből és felhívásaikból látszik, együttműködésünkre súlyt helyeznek s azt szükségesnek tartják, nekünk tehát kötelességünk ezt nemzetünk javára évi ékesíteni, s a kimondottan magyar kiváltságok telje- Mtése esetén annál is inkább megtenni, mért

• polgári többség által legalább részben jövát-e- hetfik sut egyoldalú szocialista hány kártételei. Pártunk ezen súlyából azonban egy másik következtetést is le kell vonnunk, még pedig azt, bogy ez csakis a magyar’ pép akaratának köszönhető, amely azt erőssé tette, kötelessége tehát a magyar népnek és pártunk minden tagjának teljes tudásával azon fáradozni, hogy pártunk még nagyobb, erősebb legyen, mert ennek erejével Pgyiitt növekedik a magyarság súlya és tekinJOGáSZQICcs ügyvéd ví * agára készü- |

lók kérjenek „UTMUTATÓ"-t, Dr. Fehérváry I

Sieminámmátöl, BUDAPEST IV"., Váczi a. 20. I

télye s csakis ez az erő teszi azt, hogy meghallják a népünk kívánságait.

— leélvén tisztelt Uraim! Az ersekujvári pártvezetőségi ülésen. Blanár Béla barátom, a. kassai körzet elnöke ezt mondta: ..Szeretem

Szent-Irányt és ezért, legszívesebben azt tanácsolom neki, bog^r maradjon az. eddigi utón, mert. a kormánytámogatás sohasem népszerű, .mindenkit nem lehet kielégíteni, de mivel nekünk népszerűségi kérdések nem lehetnek irányadók, egyedül csak nemzetünk érdeke, azt mondom: kötelességed ezt a lépést is megtenni, ha ezzel I nemzetedet szolgálhatod."

j «— Ez a kijelentés egyúttal már érzi azokat a I támadásokat, melyek abban az esetben, ha a j többség . támogatására határozzuk el magunkat,

j bennünket érni fognak. A. támadások, a. lépést j még meg sem tettük, már mutatkoznak is. De mi

számoltunk ved ük. állunk elibük és hitványos- ságnak tartaná ni, ha ezektől megrettenve bármikor is letérnénk arról az útról, mélyet meggyőződésünk, szerint nemzetünk érdekében a leg- jébbnak tartunk. Bennünket nem vezetnek egyéni érdekek, minket nem kápráztat el az olcsó népszerűség lidércfénye, — mert ha így volna, úgy megelégednénk azzal, hogy hébe-hóba felutazzunk Prágába s elmondunk egy-egy puffogő frázisokkal telt beszedet, ahelyett, hogy az éjt is nappallá téve egyik vonatról le, a másikra íel- wállva, minden napunkat testi és anyagi erőinken felül munkában töltjük — minket csak egy vezet: a kötelesség becsületes teljesítése.

— A magyarság prófétája, Széchenyi mondotta: -ka nem vagyunk is egyvéleményüek, magyarok maradunk azért mégis mindnyájan, mi' sohasem kellene felednünk"1. Bár megértenék ezt legalább a jövőben, s nem olvasnánk többé, mint. legutóbb a testvérpárt lapjában, ..üveggyöngyökről" és az ,-Ézsau tál lencséjéről" való pél- dálódáet. — A mi tárgyalásaink a magyar nemzet életbevágó kérdései s hogy a &ok körül csak egyet említsek, például a földbirtokreform jövőbeni mikénti végrehajtása, körül folynak. Lehet, hogy azon az oldalon nem tartják fontosnak ezt a kérdési, mi azonban nemcsak a magyar föld- mivelő nép, hanem az, egész magyarság létkérdésének tartjuk ezt s minden rögöt nem üveggyöngynek, hanem az aranynál b értékesebbnek, az Életnek tekintünk.

A magyar nép jövője azon fordul meg.

hogy meg tudja c tartani nemzeti, kulturális és gazdasági birtokálloniányát.

Mit ér minden törvény, lia nean áll mögötte a nemzet élő ereje, mely annak bármely hatalmassággal szemben is érvényt tud szerezni? Egy lerongyolódott koldus, magával is tehetetlen nép. nek legfeljebb a. szemébe nevet, — ha erre is érdemesítik, — amikor törvényekről és jogairól mer beszólni. Törvényeknek érvényt, jognak megvalósulást csak az erő adhat. Ha tehát azt akarjuk, hogy legyenek törvényeink, ha azt akarjuk, hogy jogunk legyen, akkor erőseknek kell lennünk. Ezért a célért, a magyar nép megerősítéséért akarunk dolgozni s erre kérjük az önök bizalmát, összetartását és erős céltudatos munkáját s hisszük, hogy Isten áldása Tesz a mi fáradozásunkon!

Holota János beszámolója

Az élénk tetszéssel fogadott beszéd titán ! H o I o t a János dr. nemzetgyűlési képviselő ! szólalt fel.

Végigvezette a hallgatóságot a párt eddigi | tevékenységén és élénk színekkel világított rá ! arra a fényre, bogy mennyire megváltozott a bel- ] politikai helyzet, két óv alatt. A nemzeti koalíciót I a választások eltörölték, a politika színterén ma • nem csehek és a nemzeti kisebbségek állanak j szemben egymással, hanem a polgári és ». szo- | cialistá pattok küzdenek] A megváltozott helyzet megváltoztatta % küzdelem eszközeit is.

Cseh nemzeti diktatúrával nem lehet, többé kormányozni, mert az államhatalomban való részvételre joga van minden nemzetnek, tehát, a magyarságnak is. Mi ezeket a jogainkat ki akarjuk vívni, ez a jövőbeni feladatunk. 1920-ban elég volt a negáciő, a negáciő a tagadás utján állani i s a magyar képviselők csak akkor mentek Prágába, ka szlovenszkói ügyekről volt szó, egyébként odahaza lelkesítették a népet Ma nem elég a képviselőknek otthon dolgo-zniok, hanem a- nappalt is éjjellé kell tenniük és mindenhol ott kell I ienO'iök, ahol a magyarság éredkeben ki lehet, j valamit verekedni. Ma már nem egy akció ered- | ménnyel kecsegtet. Igv például, amikor tavaly : 27 kiutasítás történt, ő azonnal vonatra ült és | 16 kiírta süottnak jól elintézett ügyével tért í vissza.

\r elért eredményeket két csoportba osztja. Az első csoportba tartoznak azok j a. jogok, amiket már visszaszereztünk, a.

j másodikba, amelyeknek visszaszerzése

már biztosítva va.u.

í Az első csoportba tartoznak a következők: a németekkel kötött szövetségünk megerősített ! bennünket és számolniok kell velünk azoknak, akik az ország sorsát intézik. Bejutottunk az ösz- szes parlamenti bizottságokba, ahol, hogy úgy mondjuk, kifőzik » terv’eket. Itt módunkban van közvetlenül beleszólni a törvény alkótásába. De kézzelfogható bizonyítékaink is vannak a tekintetben, hogy a helyzet a mi javunkra megváltozott, ilyen például a vámtörvény megalkotása.

Xoha, megvan ez a vámtörvény, a gabona ára mégis esik, miiven zuhanás lett volna. ha nem gondoskodunk idejekorán a vámvédelemről.

Egy másik vívmány a kongruatörvény. Ismeretes, hogy a cseh felfogás erősen egyházellenes és hogy ők csak azoknak a lelkészeknek adtak volna kongruáf, akik az ő politikájukat szolgálják. Ennek a helyzetnek vége van, mert törvény szabályozza a kongruáí. Igaz, hogy a kongruatör| vény nem egészen tökéletes, de az adott körül- | mények között Jobbat nem lehetett volna elérni, j A harmadik vívmány az állampolgársági törvény, amelyről azt mondják egyesek, hogy nem ér gemmát. Ezeknek a. gánceofikodóknak art válaszolja a szónok, hogy nagy tévedésben vannak, mert

i ez a törvény 15.000 magyar családot mentett meg a barmikor bekövetkezhető kiutasítástól.

j Ez a 15.000 család mind magyar és legalább is 30.000 magyar szavazatot jelent a mf pártunkra nézve.

Az elétt eredmények második csoportjába tartoznak azok a jogok, amelyeknek megszerzése már biztosítva varr Csak példaképpen hozza fel, hogy 2.000 olyan magyar család él Szlovenszkö- bán, akik. 15—30 évig fizettek nyugdíj járulékot és most egyszerűen el akarták őket kergetni. A szónok összegyűjtötte e szomorú sorsra ítélt; mar gyaxok neveit és biztosítékunk van arra, hogy ezeknek, sorsa hamarosan megjavul, ügyük rendezve Jesz.

Erélyesen követeljük, bog} a vágaton, postán és más állami hivatalokban a nemzetiségi számaránynak megfelelően magyarok i$ kapjanak alkalmazást.

Követeljük továbbá a nyugdíjasok súlyos sérelmének orvoslását, hogy azoknak egyenlő mértékben adassák meg a nyugdíj és ne fordulhasson elő az a lehetetlen helyzet, hogy egy szolga nagyobb nyugdijai kapjon, mint egy kúriai elnök- Azután áttért a jövő kérdéseire és a. szociális biztosítás reformjára . vonatkozó követelés után szólt az uj adótörvények tervezeteiről. Rámutatott arra, hogy az eddigi terv szerint a községek költségvetéseit a járási híva tál állapítja j meg és ez teljesen véget vet a községi önkor- j mányzatnak. Ezt meg kell akadályozni. A terv szerint a községek földadóját a megyei alapba kell befizetni és abból segélyezik a községeket. Természetes, hogy ebből a segélyből a magyar községek semmit sem lógnak látni. Ezt is meg kell akadályozni. Szólt a lákbérfelenielésre vonatkozó törvényjavaslatról és annak hátrányairól. Szólt a közigazgatási reformról és kijelentette, hogy

almi m irányban kell küzdeni, hegy a járások határait akként állapítsák meg. hogy a magyarság százaléka ne csökkenjen.

Oda kell hatnunk, hogy a tártománygyülós kinevezendő tagjai sorában a magyarok is helyet ! kapjanak. Ki kell küzdeni a magyar mezőgazdasági tanácsot. Hlinka „pártja azért lépett be a

kormányba, hogy közjogi eredményeket órhc.: .n el. Mert az ö szánvira az a fontos, hegy Prága

Szlovéniákét külön tartománynak ismerj*' el.

Bízunk a szlovák néppártban, huev velünk karöltve akar ar autonómia kiépi tésőpé] együtt haladniKövetelni fogjuk, hogy a magyar vidékekre magyar közigazgatási tisztviselőket nevezzenek ki és hogy a gazdasági szállításoknál ne mellőzzék a magyar érdekeket.

Ismertette a külpolitikai helyzetet és. nyomatékosan mutatott Tá arra, hogy Benes távozását úgy a németek, mint a szlovák ok és a. magyarok egyaránt kívánják- Mert Ben esnek külpolitikája nem szolgálja a szomszéd államokkal ' *- iö békés viszonyt, nekünk pedig, mint a határszélen lakóknak kétszeres érdekünk a rmn- fwdokkal való békés helyzet foutartásaHolota János dr. nagyhatású békédéi *ml fejezte be, bogy bíznunk kell vezérünkben. .Szfitt- Ivány Józsefben, amíg öt látjuk, nem szabad c^üggedliünk és az ö nagyszabású koncepció],í- nak sikerére az Lton áldását kérjük.

Füssy Kálmán a földreformról

A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd uhui Füssv Kálmán nemzetgyűlési képviselő ^6* Iáit. fel. ö a politikának azzal a részével foglalkozik, amelyhez neveltetése és élethiválása fűzik, az 6 politikája a földdel összefüggő | kérdések felé és a földreform felé irányul.

1 Elég sajnos, hagy vannak, akik ezl a drága j kincset értéktelen üveggyöngynek tartják,

| holott a mi számunkra ez az élet, ez az evő,

1 e? a jövő és annak minden reménysége. Egy [ ügyesen megszerkesztett térképet mutattytit fel, amelyen vörös foltok jelzik azt a rengeteg sok földet, amit a magyarok igényeinek mellőzésével a jog és igazság ellenére osztottak ki eddig. Majd felmutat egy másik térké- jpet, amelyen sárga foltok jelzik meg az ezután kiosztandó és 200.000 holdat kitevő földet. Ezért a drága földért küzdünk, mert

ha elv ész számunkra a föld, úgy elvész vele fajunk jellege, elvész minden gaz

fiasági értékünk, elvesz a kultúránk.

Szólt arról, hogy a magyar nemzeti párt a magyarság minden osztályának érdekeit akarja szolgálni és ezért különböző szakosztályokat alakított. Lelkes szavakkal buzdít arra, hogy a földdel dolgozó magyarok erősítsék a párt mezőgazdasági szakosztályéit, mert szükség van a mezőgazdaságúink .fejlesztésére, a szakismeretek és a technikai szaktudás gyarapítására, hiszen elég sajnos állapot az, hogy amíg Dániában 18—20 mm.-át terein holdankint a föld, addig nálunk csak 7—8 mm.-ás eredményt lehet elérni. Csak az összetartás, a tudás fegyverével való felvértezett ség segít rajtunk, csak önmagunk segíthetünk a sorsunkon.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után M o h á c s y János dr. meleg szavakkal üdvözölte a párt most folytatott politikáját s erősen hiszi, bogy az az ut. amelyen a párt. halad, a magyarság jobb jövőjébe?, -vezet Majd Lukovice Ferenc hívta fel a községek figyelmét arra, hogy a gazdasági téren való segélyek kérvényeit idejekorán juttassák el a mezőgazdasági tanácshoz, -mert ő, mint megyei bizottsági tag. sajnálattal tapasztalja, hogy a magyar községek mily ritkán veszik igényibe a mezőgazdasági tanácsnak köteles segítségét.

K i s Balázs (Guta) felhívta a 'törvényihez ók figyelmét, a gazdaközönség súlyos gondjaira. Rámutatott arra. hogy határunk nagyrésze állandóan viz alatt van, másrészt, hogy a nedves legelők folytán a mételykor katasztrofálisan pusztítja az állatállományt. A képviselők megígérték, hogy ez ügyben megteszik a szükséges lépéseket.

A körzet tisztikarának és választmányának megválasztása után Kalitza Sándor párt- titkár előterjesztette a komáromi körzeti iroda múlt évi jelentését. Ezután Boldoghy Gyula elnök a párthoz való tántoríthatatlan ragaszkodásra buzdította a választmányi tagokat és az ülést bezárta..

A brlinni legfelsőbb bíróságot Prágába helyezik át

Rrütm, január 20. A brünni lapok értesülése szerint a legfelsőbb bíróságot Oimützhe akarták áthelyezni, ez a hir azonban nem felel meg a valóságnak s a legnagyobb valószínűség szerint Prágába hozzák a legfelsőbb bíróságot A legfelsőbb bíróságnál különben is igen fontos személyi változásokra kerül sor Popelka dr., a jelenlegi elnök nyugalomba vonul. Utódjául Fajnor dr.-t, Vázny dr.-t, Haus- man dr.-t s a jelenlegi főügyészt, Ruzicska dr^t is emlegetik. A legfelsőbb bíróság áthelyezését azzal indokolják, hogy Brötmben nincsen megfelelő épülete, mig Prágában a legfelsőbb bíróságot igen könnyen el lehet helyezni- -* ■> ----------------- *•