Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-28 / 22. (1356.) szám

4 1927 Január 29, pónfoTc. ■H|iaHUMUMHtMa4SMiuw£4 Halotti maszkok albumát- állitotta össze egy frankfurti müvészet- iörténész, amely a Frankfurter Verlagsanstalinál jelent meg. A halotti maszkok az emberiség nagy­jainak Örökkévaló arculatát rögzítik meg. E^sö eset, hogy valakiben felvetődött az az eszme, hogy a zsenialitás arculatait abban a pillanatban fogja meg, amikor a halál rányomta végzetes és végleges pecsétjét. E könyv első benyomása kí­sérteties, de ha közelebbről foglalkozunk vele, akkor bámulva tapasztatjuk, hogy mennyi életet rejt a halál eme különös gyűjteménye. Talán éppen azért, mert ez a kép az idők teljességén nem fog változni és ezért talán az ember leglé­nyegesebb lényegét árulja el. A hatoltak arcával kevesen foglalkoznak. Az élők kíváncsian nézik az élőket és a halál elől mindenki menekül. Pe­dig a halál nem borzalmas, a halál fenséges s ebben az albumban, amely a zseni halotti maszk­ját reprodukálja és szövegben az egyes maszkok jelentőségeit az élet mértékével mintegy relro- szpekliv módon, analizálja, több a komprimált élet, mini talán az életben magában, vagy mint azon zsenik életében, akikről azért tudunk oly keve­set, mert külsőleg alig éllek. Ha közelebbről szemügyre vesszük ezeket a zseniális halottakat, akkor megértjük, hogy a görögök és a rómaiak mié"t nem. találták a halált borzalmasnak, mint az északi nemek. A görögöknél a halál fiatal sze­líd nemfő, lefelé fordított fáklyával a kezében. A most kiadott könyvben a 98-ik ábra egy fia- I fal asszonyt ábrázol, akinek holttestét a Szajná­ból húzták ki. A kén meghatóan szép: mintha a fiatal r.if, mindama titkok felett töprengene, ame­lyeket csak a Szajna mélyén lelt fel igazán. Tel­jesen magába, r'merülve, minden földi, bútól men­tesen, — mcgiiszlultan minden fájdalcm’ó1, k:- szabaduira a földi élet szorongnáó habjaiból olyan rcrSldvüI idegen és mégis o'y rendkívül ismert és rokon. A halotti maszkok, a legelirn'é’esebb zr.~nik ma'-zkiai. A régiek közül Bernarclino da Sien* és Filivpo Brunellesco maszk-tat tornák mamikra figyelmünk*(. A kél maszk szinte érthe­tetlen korrnlysánot árul el. A reneszánsz Lorenzo da Medicije még a halálban is véresen erősza­kos és vdglalóan szép: még a halálban U a rs- rmminsz varíMián vágtat lova. Cromwell ener­giáin mellett Pascal maszkja a konc-n'ráU mn- temrHkai energiát árulta el. amely lebirta a je­zsuiták dialektusát. XII. Károly maszkjában a fö'dl kalandok egész reáa tükröződik, mig Nagy Péter maszkjáról az rí le, hogy igazán megérde­melte a jelzőt. Maszkja osszaontositott erő, ame­lyet azonban a halál egy szinte kedves és fölé­nyes mosolyban foglal össze. Hogy Napion az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója, azt ebből a maszkból akkor is megtudhatjuk, ha nem tudnánk, hogy ez az 5 maszkja: a testet öltött gondolat. Sivift szatírája mellett kellemesen hat Lessing objektív nyugalma, e nyugalom, amely még a halálban is az ellen'étek megértésére tö­rekszik. Nagy Frigyes maszkja talán az egyetlen, amely nem árul cl halált, csal: életet: ezt az em­bert o halál sem tudta legyőzni, mert már az éleiben hatottnak tekintette magát. Mirabeau és Marat után Schiller maszkja kedves, szinte érzé­ki arc. A homlok mintha megkétszereződött vol­na és a halott szem mintha még jobban elmerül­ne az élet pompázó színeiben. Navoleon homlo­kát a halál kétoldalt belapitoita s ebből a maszk­ból megfanv.’hatjuk, hogy aki az ételben keresi az örökkévalót, azt tiz élet megöli. Be rí inven maszkja ismeretes és úgy hat, mán1 a meg nem irt tizedik szimfónia. .4 Keichstad'i herceg: Has juviv.m lachrymis! Edmund Kcan még halálá­ban is játékos pózba szedi színészt arcát és n x- gyen ügyel arra, hogy legtitkosabb színészeié!, saját énjének egyetlen nagy szerepét Senki se ismerje fel. Fuschkin ereiben néger vér csörge­dezett, nyomait még maszkjában is megtaláljuk. Mendelssohn—Eartholdy még „a halálban is szépet álmod'.!:". Rendkívül meghaló Heine maszkja: a halál a szatírái teljesen eítávoliíolla belőle és krisztusivá avatta, aki vólt és aki lenni nem akart. Flaubert arca inkább egy földbirtokos arcához hasonlít, hiszen regényei is olyanok, rhinlha nagy gonddal és verejtékezve lömé a rö­göl. Dostojewski! Arca az első pillanatra hatal­mas paraszton. Agyag„ inek, a horpadt arc pisz­kos rerdőkben lóg alá. mintha a sokéves szenve­dő: szántotta volna fel. A feliépeit bőr csak nehe­zen fogja át a ha'almos kiugró csontokat: ebben az arcban már éleiében vem volt élet. Jobbról és balról kél hatalmas kőszikla, a szláv pofacson­tok. A kemény szájat a bajusz és szakáll erdeje borítja: egy herólkus iájkéo, amely fölött villá­mok cikkázna]:. Wagvmr Ricliard maszkján meg­látni, hogy a halál attakot vágtatott és első in- irádára legyőzte. Liszt Ferenc maszkja szinte édeskés. A halálban metamorfózis állott be és a nagy művész helyébe a jó és nemes ember ke­rült. Nietzsche maszkja tompának tűnik és (óig találni valamit abból a t'úzlengerből, amely ebből nriv/en korok egyik legnagyobb lángeszéböl előtör. Menzel, az aprótermetü 90 éves finom excc'.lenciás ur törékeny és mégis lirmnikus. Tohzloj úgy hat, mint egy misztikus természeti erő. Földi ember igy nem. néz ld, így csak az néz ki, aki már a. földön is túl emelkedett minden föld'n. Wcdckind iróniája mellett Dehmel úgy hat, mir.'ha még rn.ir.ddg oda akarná dobni lángo­ló szivét az emberiség zajnó tengerébe. Dante komoran hallaná, semmi különbség életbéli arc­képe és halotti maszkja közölt. Shakespeare maszkja, (bizonyára hamisított maszk), é'W oly keveset árul cl erről az emberről, akiről mit sem tv lünk, mint erekével. Goethéről nincs halotti, maszk. Élelme szkja mintegy protesfi'ás a halál ellen és mégha’ónn kedves aondolat volt rzzrí a maszkkal a naav emberek sorozatát lezárni. Tervire kíVönbözőek a maszkok és mégis a. ha­lódban r:\ntf megfévcfízfésig 'hasonJ.it.anak cgy- márh.az ■ a krI -ő k^’önd'-éark formai minimumra redukáló 'nők és ha sokáig foglalkozunk evvel a rendkívül érdekes albummal, akkor talán meg­fejtjük egy csapásra a zseni és a. halál adekvál titkát és megértjük Krisztus szavá1, aki azt mondta, hogy aki életben akar maradni, az meg fog halni, és aki életében meghal, az fel fog tá­madni és örökké fog élni. Minden Idngész ennek az egy mondásnak megtestesítője ' és ezért öNik­éiéin, amiről akkor nyerhetünk bizonyosságot,, he halotti maszkját tanulmányozzuk, amelyből az örök élet lángolása tör elő. np. Páris, januáriban. Ez alkalom-mai, úgy látszik, Chaplin szarépe komolyan tragikus, talán nőm olyan tudatosan tragikus, nem olyan hősiesen mu­latságos, ahogy eddig ismertük, de neki, úgy tetszik, mindennél fájdalmasabb. Oh api innak páj a szive. Egy hotelszobában ül Newyork- ban, ahová Hollywoodból szökött, spleenje van és melanoholikus. A vagyona egy millió dohár. De lehet az is, hogy hét millió dollár. A felesége elhagyta. A vagyonát lefoglalták. A gyermekeit elvitték az anyóshoz. De a felesége azt állítja, hogy a gyermekek nem is- Chaplin gyermekei. Sokat iszik Charlie. Brutális ember s nem férjnek való. Nem akm: visszatérni Hollywoodba. Ezt mind tud­juk, mert a szív, ami fái, Chaplin szive. Hogy mi közünk hozzá? Semmi. Ha az én szivem fáj, ha a te szived fáj, az a mi dol- rurk. Hála istennek, senki nem törődik vele. Elvpnuihalunk vele a magány vadonjába, e fájdalommal, meggyógyulhatunk vagy elvé­rezhetünk tetszés szerint. Chaplinnak nem szabad titokban szenvednie. Az ő szívfájdal­ma az egész sajtóé. A szenvedő bohóc ismét­lődő gkcse ez, a kecagjibajazzó amerikai fel­dolgozásban, sőt íilmíe1 dolgozásiban, ami sú­lyosbítja a fájdalmat. Az amerikai sajtó na­ponkint közöl bulletint Chaplin sz: vájd al­máról, rabit a pápák és királyok agóniájáró1. De Chaplin, minden remény megvan reá, ne m hal bele, őt szerzőrések kötik ehhez az élethez, uj filmje derékban szakadt kellé és vár folytatásra, Chaplin nem halhat bele a fájd atomba, túl fogja élni. Hiszen csak szív- fájdalom, mi bántja, nem vakbélgyulladás. Igaz, hogy szívfájdalom is tud úgy fájni, ha akut, mint egy gycmorfeké’y. Chaplinnek bánata van egy nő miatt. Komoly könnyeket sir, egyedül ül egy hote1 szobában, whyskit iszik és sarokba dobta a kemény kalapot, el­hajította a görbe pá’cát, levetette a bő cipő­ket s a lyukas nadrágot. Okos szemeivel ré­szegen bámul a levegőbe. Nem érdekli senki és semmi, nem érdekli munka, hir és va­gyon. haj a szive egy nő miatt... Chaplin, a k;s ember, aki a gyöngék emberi jogáért küzködöit a brutálisak és hatalmasok ellen, egészen együgyű dolgokkal van most elfog­lalva, a saját szivével, s egy nővel, aki el­hagyta. A nő a felesége voH. Chaplin szeret­né, ha visszajönne hozzá. A nő nem tér visz- sza Cbap-1 inhoz, ellenben havi 40Ü0 dollár t: 'spénzt és 1 Oc-7.000 dollár vasyonré'gn­sedést követel. Drámai ez. dollárban is. Mi­kor ugrik talpra a sok csapás alatt? Mikor csapja fejébe a kemény kalapot, pörget egyet a görbe pálcán, botlik egy nagyot a hosszú cipőkkel, mikor int megint nekünk, embe­reknek, akik ismerjük őt s aki ismer min­ket, egyetértő hunycrgalással? Lehet, hogy ez is eljön még egy napon, a szivfá.jda’mak egyik jellemző tünete, hogy egyenletesein gyógyulnak. Persze, ha hagyják gyógyulni, csöndben, az idővel. De Chaplin szívfájdalma, ezt ne-rn lehet ráfogni, nem gyógyul csöndben. Chaplin szi­vét az amerikai sajtó rádióval gyógyítja. Rá­dióval, kábellel, nyomdafestékkel: napról­napra jelentik a beteg állapotát, azzal a kí­nos részletességgel, amire az amerikai sajtó­iskola olyan büszke. E’-mesélik, hogy milyen rérj volt, minden részletében, s elmesélik, hogy milyen most, mikor nem férj, minden részletében. A rádió zug Newyork és Páris között s a titokzatos huHámok rezgéséből ál­mos telegrafisták kibelüzik Chaplin szívfáj­dalmának intim részleted Parisban, Kanadá­ban és Lsmbergben. Elképzelem, hogy ez v’em történne meg, hogy ez veled történne meg, s biztosra veszem, hogy mindannyian iszonyodva nyu’unk gondolatban a iréreg- pehár után. Inkább a halál, mint például a hálószoba szomorú titkai egy újság első vagy utolsó oldalán. Elképzelem, hogy ez Európában történne meg, — vannak rá ada- toki hogy hires kémikusoknak nálunk is fáj­ni kezdett a szivük, — és nem bírom elkéo- zélni, hogy akadjon Friss Kémes Újság itt Európában, amelyik olyan ripők hangon és részeg örvendezéssel nyúlna bele egy szív­fájdalomba, mint a legelőkelőbb newyorki lap is megteszi, ó Amerika, szabadság, olaj és békehír ók hazája, még egy-két évtized ebben a tempóban, sajnálni fogjuk, hogy fel­találták a rádiót! Ó Amerika, pénz és erény hazája, jólesik időről-időre alázattal meg­jegyeznünk, hogy vannak dolgok, amiket mi nyomorult koldusok itt Európában többre becsülünk, mint a hírszolgálat kimerítő pre­cizitását; s ,ezek a dolgok többek között a tapintat, a diszkréció, egymás privátügyei­nek kímélése, amennyire ez már lehet. Ne­kem fontosabb, hogy ne tudjam meg, mint élt Chaplin a feleségével, mint az, hogy meg­tudjam. Nekem fontosabb, hogy Charlienak ne fájjon a szive, mint az, hogy miért, med­dig, miből és hogyan fáj? Van itt egy bizo­nyos temperamentum-különbség újságírás és újságolvasás közölt, amit minden alkalom­mal észre kell vennünk, ha a rádió egv-egy szívfájdalomról hoz hirt Amerikából Euró­pába. Lehet, hogy ők különb újságot írnak a szivíájdalomról, mint mi ideát; de még min­dig, azt hiszem, mi vagyunk a különb ol­vasók. Megnyitották a népszövet ség felsőbb egészségügyi tanfolyamát Hurzonöt nemzet kikü dőltje hallgatja a leghíresebb tanárok előadásait — Érdekes előadás a spanyolnátháról, amely Spanyolországban pusziit most a legveszedelmesebben és mostani főfészke Kína vo.t — Saiki japán professzor észszerű élelmezési politikát sürget Az Institut dHIygiéne nagyterme érde­kes nemzetközi esemény színhelyévé vált. Most nyitották meg benne a népszövetség há­romhónapos felsőbb egészségügyi tanfolya­mat, amelynek munkáját élénk érdeklődéssel kísérik a müveit világ egészségügyi szak­körei. Huszonöt nemzet egészségügyi kiküldöttje gyűli üt össze a. népszövetség meghívá­séra, hogy meghallgassák a világ legki­válóbb előadóit és tapasztalataikat kicse­rélve, (hőbbre vigyék az egészség meg­védésének ügyét. A magyar kormány Pollerman Artúr dr népjóléti miniszteri osztálytanácsost a ma­gyarországi egészségügyi propagandaközpont vezetőjét küldte ki a ftbőbl egészségiig,u tan­folyamra. A népszövetség egészségügyi osztá­lyának minden tagja megmlent Raj eh nmen dr. vezetése mellett. A/ el-ladók közt szerepelnek Léén Bemard, a párisi közegészségügyi mié zet igazgatója, Fund Blnman, a népszövetség közegészségügyi osztályának járványügyi elő­adója, Ba ki japán professzor, Schlos unai ■ német egyetemi tanár, gyermekgyógyász, l’it- teluga, a hires spanyol ep'demiológus, Gmn professzor, a Roekefeller-alapitvány párisi Igazgatója és mások. A megnyitóbeszédet Léon Bemard tartot­ta, akit nemrég autóbaleset ért és lábát törte.; Ezért tol őszében hozzák .be'az előadóterembe. Léon Bemard megnyitójában a közegészség-: ügy mai irányelveiről beszélt, kiemelve a pre­venció fontosságát és az orvoshigiénikusok j gondos kiképzésének elengedhetetlen szüksé­gességét. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Kimd Stuman tartotta meg az előadását a Középeurópát is közelebbről érintő spanyolnáiháról. Stuman érdekes előadásában a népszö­vetséghez a világ minden részéből beérkező megbízható jelentésekre támaszkodott s azok­ból vonta le következtetéseit.. E jelentések szerint a mostani spanyoljdrvány föfészke Kína volt, ahol a nyár folyamán ütötte fel a fe­jét a veszedelem s innen indult ki a vilá­got. megrcltentö útjára. Először közvetlenül Angliát látogatta meg, ahonnan a Balti-tenger mellé húzódott. De­cemberben már Belgiumban, Svájcban és Franciaországban találjuk. A legújabb jelen­tések szerint pedig Spanyolországban lépett fel olyan vesze­delmes mértékben, amire még eddig nem volt példa. Elmondotta még az előadó, hogy a népszövetség egészségügyi osztá­lyának pontos adatai alapján megállapít­ható az is, hogy a spanyolnátha terjedé­sének megvannak a maga jellegzetes hul­lámai. Egy-egy hullám rendszerint hétig tart, aztán továbbvonul. Nyáron kisebb a járvány hullámhegye, mint télen. Azután a halálozási arányszámokat fej­tegette és arra az eredményre jutott, hogy a spanyolnátha halálozási arányszáma az általá­nos halálozási arányszámtól függ. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a hol bármi ok miatt kedvezőtlen a ha­lálozási arányszám, ott, a spanyolnátha is aránytalanul több áldozatot követel. Vagyis itt is érvényesül az az általános ta­pasztalati tény, hogy az ellerállóképesség hiánya, a szervezet gyöngesége nemcsak haj­lamossá tesz a járványos betegségekre, ha­nem az e^gyengült szervezet nem is tud sike­resen megbirkózni a gyilkos kórral és rend­szerint elveszíti a küzdelmet. Saiki japán professzor külön élelmezési politika üzésére hívta fel a nemzetek figyel­mét, amelynek nagy kihatása van a népesség egészségügyi v'szonyaira. Az előadó, aki kü­lönben a japán élelmiszervizsgáló intézet igazgatója, igen fontosnak tartja, hoay az ételek mindig ízletesen állítassanak elő. Fejtegette az uj táplálkozási irányelveket úgy élettan1, mint gazdasági és szociális szempont­ból. továbbá a tömegélelmezés helyes irányí­tásit s ezzel kapcso’atban észszerű főzési mó­doknak a bevezetését. A következő napokon a többi előadókra kerül a sor, azután a tanfolyam résztvevői különböző tanulmányutakon vesznek részt. A spanyol nők Madrid, január közepe. A spanyol nőről rosszat írni csal: nagy ritkán lehet. A női emancipáció itten még távolról sem közelíti meg az úgynevezett nyugateurópai női szokásokat. A fórfiutánzó női típus egész Spanyol- országban ismeretlen fogalom. Az ország különböző részei és a vérkeveredés következtében számos spanyol női tipust lehet találni. A nő Katalóniában érzésben, alakban egészen más, mint az andaluziai. A madridi le­ány, az úgynevezett madrilena, teljesen elüt a valenciaitól. Egyben azonban egyenlői: a spanyol nők, akármelyik tartománytól is valók, valameny- nvien büszkék és graclózusak. A spanyol nő minden lénykedésében igyekszik mértékletes lenni. Ha ereiben bárrr-nnmre forr a vér ka a szen­vedély hafárát is eléri, külsőleg mindig megőrzi nyugodtságát. Járása lassú, sohasem siet, mintha állandóan csak sétálna. A Remblán, Barcelona főutcáján láttam az első spanyol nőket, a katalóniakat. Ezek a nők nagyobbrészt nem nagyok és nem is csinosak. Arcvonása" markánsak, sokkal durvábbak, mint a madridi vagy va'enciai nőké. Az igazi spanyol arctipus a madrilénáké. Ez az arctipus: hosszú­kás, sápadt, sötét szempilla, kis fül s veres, nem nagyon kövér ajak, büszke, csillogó szem. Az andaluziaiban lehet a mór tipust a leg­jobban felismerni. Itt már kecses kis lábakat látni s az arcuk finom, hamvas, halvány. Az an- daluzi nő hajában mindig virágot visel. Női probléma. nem lé*ezik Spanyo'országban. A nőktől nem kö­vetelnek más*, m'nt igazi nőiességet. A nő kerüli azokat a foglalkozásokat, amelyek a férfimlikö- désre emlékezhetnek, mert az ilyen foglalkozás r férfi szemeiben lealacsonyíthatná. Nagyon ritka látvány például, hogy egy nő evezzen vagy ródlizzék. De annál nagyobb a haj'amuk a piperére, a pom­pára. Madrid előkelő társaságainak hölgyei toilelle dolgában vetélkednek a párisi- aJfkal. Különösen értékes ruhák láthatók a bikaviada­lok alkalmával. Ezen nemzeti mulatságokon fő­leg a nemzeti viselet dominá'. Gyönyörű lá'ványt nyújtanak a cirkusz erkélyein a tarka és napsu­gártól fénylő női ruhák. Világos, színes, könnyű öltönyeiket fekete selyemkendő takarja pornpó- nokkal s hátukon lecsüng a nagy, gyönyörűen hímzett selyem manton hosszú selyem rojtokkal. A néma vallomás szokása Nagyon jellemző és gyönyörű szokás Azda- 'uziában a férfi hódolata imádott hölgyével szem­ben. A fiatalember tisztes távolságban követi azt a nőt, akibe beleszeretett. Ha a nő a háza komijához éri, akkor az ifjú előresiet, hirtelen leveti köpönye­gét s a nő lábai elé teríti. A köszönet mosolyával halad át a nő a köpönye­gen s gyorsan eltűnik a házba. A mosolyból rv g- érti az ifjú, remélhet-e viszontszerelmet, vágy sem... A szigorú felügyel el Az ifjúság közötti viszony sokkal feszélyezet- tebb, mint nálunk, vagy Angliában. Idősebb em­berek kísérete nélkül alig van alkalmuk íz -'f- jaknak a leányokkal találkozni. Jobb Csabá iból va’ő leány sohasem megv kiséret ré'kiil az ideán. Még a legvések közli érintkezést is na^-n el­lenőrzik. A csók már az erkölcs elleni merény­lettel azonos. A spanyol nő n büszkeség és szé 'ség m^g!erics’!''1ése. ö tudja hogv szén és erre büszke is. De a szirom erkölcsök mel1®*! i^on jő társa’kodő is s humorá­val, ügyes szóvitájával vagy szerencsés ^Veivel uagyon gyakran meglepi a külföldi vendéget. Nyilas Arisztid Szívfájdalom és rádió Irta Márai Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents