Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-28 / 22. (1356.) szám

1927 január 28, péntek. Az uj Törökország Irta: MUSZTAFA KEMAL pasa, a török körtársaság elnöke. — A P, M. H. angórai alkalmi levelezőjétől — Musztafa Kemal pasa, a török köztársaság, elnöke, az uj Törökor­szág megteremtője ma kérésemre a következő érdekes cikket bocsátotta rendelkezésemre. A P. M. H. olva­sói bizonyára nagy érdeklődéssel lógják olvasni a török államfő be­számolóját ujjáOTÜ'lelett országának fej­lődéséről. Kemal pasa cikke a kö­vetkezőképpen hangzik: ■ Angóra, január havában. A múlt esztendő gazdaságunk számára erős fellendülést hozott. Nemzeti bankjaink, kereske­delmünk és iparunk virágzik, a tőke szaporodik, ami népünk gazdasági tevékenységéről szolgáltat bizonyságot. Az elmúlt év egy rendkívül fontos vívmányt is hozott nekünk, mivel a kabotage, a parti hajózás joga immár a török lobogó számá­ra van fentartva. Ez igen jelentős politikai ese­mény. Szakértők a legkedvezőbb konkrét vélemé­nyeket mondották vasmüveinkről és a vasbányák iizembehelyezéséről. Herakleától keletre uj szén­bányákat fedeztek fel, amelyeknek kiaknázása szép eredménnyel kecsegteti. Habár az elmúlt évben a széntermelés jelentékeny módon emel­kedett, még mindig csak egy töredéke annak, amire szükségünk van. Megtettük azonban és a jövőben is megtesszük a szükséges intézkedése­ket a termelés emelésére. A parlament legköze­lebb többek között a bánya-törvényt is tárgyalni fogja. Ezenkívül uj iparfejlesztő és munka-tör- vényjavasiafokat dolgoztunk ki. A legnagyobb erőfeszítésekkel törekszünk iparunk fejlesztésére és uj gyárak alapítására. Tervbe vettük egy központi gazdasági kamara létesítését is. A kormány a mezőgazdaság terén is minden lehetőt elkövetett. Birodalmunk agrár-állam és ezért a föld nemzeti kincs. Sajnos, még nagy a hiány szakértő erőkben és ezért rendkívül fontos mezőgazdasági szervezetek és iskolák teremtése, amelyek a mezőgazdaság legújabb tudományos metódusait terjesztik. A velemeöyinagvak beteg­ségcsiráinak leküzdése és az állafjárványok elleni harc az utóbbi időben örvendetes eredményeket mu?alott. A vasútvonalak építése halad és újabb vo­nalakat tervezünk a vasúthálózat sűrűbbé téte­lére. Mindenekelőtt azonban nagy erőfeszítéseket tettünk az országutak kiépítésére. Az ut-törvény, a faluközösség-törvény és a telepítési törvény hendkivül hatásosaknak bizonyultak. Az élőkészü­letbén lévő városi és községi törvények, valamint az iskolaadó reformja fogják befejezni az újjá­építést. Célunk az volt, hogy országunkban ter­jesszük ' a civilizáció áldásait és mindenütt meg­teremtsük a nyugalmat, . valamint a biztonságot. A birodalom keleti provinciáiban kitört fel­kelés véget ért és az elégedetlenségnek szükséges rendszabályokkal véget vetettünk. Nagy megelé­gedéssel tölt el. hogy a társadalmi és gazdasági élet számára sikerült biztosítanunk a nyugalmat és a jólétet. Az állam el van tökölve, hogy egyet­len hiányt sem orvosol féh'endszabályokkal. Egyébként a radikális cselekedetek periódusán túl vagyunk és most már napról-napra élvezhet­jük az eddigi politika gyümölcseit. Szilárdan el vagyunk tökélve, hogy azon a helyes utón ha­ladunk továbbra is, amelyet a nemzet szükség­letei és jelleme igényelnek. Külön méltatást érdemelnek biráink, akik nagy érdemeket szerezlek uj polgári, büntető és kereskedelmi törvénykönyveink ügyes és lelki- ismeretes alkalmazásúval. Mindinkább beigazo­lódik, hogy ezek az uj törvények mennyire meg­felelnek nemzetünk valódi szükségleteinek és leg­hőbb kívánságainak. Sennnirekelők a nép java ellen irányuló terveit megsemmitettiik és a jövőben is minden hasonló kísérletet a legerősebb eszközökkel és a legnagyobb e.véllyel el fogunk folytam. A legutol­só, ellenem irányult merénylet, azért bánt oly nagyon, mivel nem annyira személyem ellen, mint inkább a nemzet többségének általam kép­viselt programja ellen irányult. Az ellenzék azon­ban igen-igen kicsiny és büszkén megáll i pitim - tom, hogy az egész nemzet megveti ezeket az elemeket. Kényszerülve voltunk az állam védel­mére törvényt hozni, hogy ezekkel az elemekkel minden eszközzel végezhessünk. Ma már beiga­zolódott, hogyr ez a törvény milyen has mos a közjogra és hogy semmiképpen sem érinti a saj- 1 tó szabadságát és bírálati jogát. Államunk hatalmi eszközei, a szárazföldi, tengeri és légi haderők kitűnő állapotban van­nak és csak röviddel ezelőtt volt alkalmunk ar­ról meggyőződnünk, hogy dicsőséges hadsere­günk minden követelménynek tökéletesen meg- 1 felel. Az államháztartás egyensúlya, remélem, to­vábbra is megmarad. A kormány felépítő és gaz­dasági politikája az állam közigazgatása és 'vé­delme számára szükséges összes eszközöket biz­tosítja. Az uj adótörvények az eddigi megálla- püájsok szerint megfelelnek várakozásunkra és és minden felmerülő nehézséggel esetrőV-esetre számot vetünk. Külpolitikai téren mindig az volt a törek­vésünk, hogy a békét és nyugalmai fentartsuk. A nemzetgyűlés által elfogadott és Oroszország­gal kötött biztonsági és semlegesség! szerződés őszinte, szívélyes és betetőzi régóta folytatott hrt árvédelmi politikánkat. Oroszországgal egyéb­ként eredménnyel kecsegtető letelepülési és ke­reskedelmi szerződéses tárgyalások vannak folya­matban. Barátságos kapcsolatok fűznek Afga­nisztánhoz is. A határmegállapiiás Szíriával- és Irakkal megkezdődött és remélem, hogy eredménnyel fog járni, ami kétségkívül jótékony hatással lesz Franciaországhoz és Angliához való viszonyunk­ra is. Görögországgal szemben a legnagyobb mél­tányosságot tanúsítottuk. A Bulgáriával kötött szerződéseket ratifikáltuk és kereskedelmi egyez­ménnyel fogjuk kiegészíteni. Viszonyunk Ju­goszláviához. Romániához. Magyarországhoz és Albániához normális és barátságos.' A nyugati hatalmakkal és a távol kelet ha­talmaival való barátságos viszony mihdinkább fejlődik. Olaszországgal jogi és kiadatási egyez­ményt kötöttünk. Németországgal befejeztük a tárgyalásokat a kereskedelmi . és . letelepedési szerződésre vonatkozólag. Az Északamerikai Egyesült Államokkal provizórikus kereskedelmi megállapodás jött létre és Argentiniával rövide­sen barátsági szerződést kötünk. A nemzetközi viszonylatban a kölcsönös biztonságra törekedő, őszinte politika leglelkesebb képviselői vagyunk. Mindent összevéve az elmúlt évvel olyan pe­riódus fejeződött be, amelyre megelégedéssel te­kinthetünk vissza. Az év elmúltával a hatalom is­mét visszakerült a nemzet kezeibe. Bizalommal tekintek a jövő elé, amely nemzetünk számára bizonyára továbbra is biztosítja a nyugalmat cs a jólétet. A nM kormánypártok együttes íöllápáse a szociális biztosítási törvény mödositása érdekében — A znalmi népgyülés a „korcstörvény11 ellen — Prága, január 27. Az uj kormánytöbb­ség pártjai már hónapok óta hangoztatják, hogy a szocialisták által előterjesztett és a ré­gi többség által kompromisszum utján elfoga­dott szociális biztosítási törvény módosításra szorul. A mezőgazdák éppen olyan elégedet­lenek ezzel a törvénnyel, mint az ipar és a kereskedelem. A szociális biztosítási törvény óriási terheket ró a mezőgazdákra, iparosok­ra és kereskedőkre s még az alkalmazottak sem látják neki hasznát. A szociáldemokra­ták olyan időben nyújtották be a biztosítási törvényjavaslatot, amikor a régi koalíció polgári pártjai kénytelenek voltak nekik be­li ód olri, de amikor viszont a mezőgazdák a szocialis­táktól ezen biztosítási törvény ellenérté­kéül a gabonavámok megszavazását köve­telték, a szociáldemokraták cserben hagy­ták az agráriusokat és ellenzékbe mentek, Azóta már megszilárdult a polgári többség és a kormánypártok látják, hogy a szocialisták a szociális biztosítási törvénnyel nem is a mun­kások és alkalmazottak védelmét akarták el­érni, hanem azt kizárólag pártagitációs célok­ra használták fel, az intézménynek óriási pa­lotatömböket vásároltak és a szociális biztosí­tási központokba busás fizetéssel a saját em­bereiket ültették be. A cseh néppárt és a nemzeti demokraták a szociális biztosítási törvény módosításá­ra vonatkozó javaslataikat már be is nyújtották. Legutóbb a német kormánypártok közös nép- gyülést tartottak Znaimban s ez alkalommal Wagner német agrárius ugyancsak foglalko­zott a kérdéssel s beszédében a következőkre mutatott rá: A szociális biztosítási törvénnyel járó ter­heket összhangba kell hozni a közgazda- sági lehetőségekkel. A jelenlegi törvény minden munkást 14. élet­évétől kezdve 65. életévéig biztosításra köte­lez, de a biztosított munkásoknak csak igen kis hányada fogja a biztosítás előnyeit élvezni. Mindazok, akik később önállósítják magukat, semmit sem kapnak vissza az általuk és a munkaadóik által befizetett illetékekből. Ticby német iparospárti rámutatott arra, hogy úgy a munkások, mirt a munkaadók a mai formájában elfogadhatatlannak tartják a törvényt. A polgári pártok nem ellenségei a szociá­lis biztosításnak, de ellenségei ennek a korcstörvénynek. A brünni kerületi biztosító intézetnek 1924-ben 31 millió bevétele és 22 millió kiadása volt. 9 millióért egy impozáns palotát épített. A munkaadók, akik az illetékek felét fi­zetik, joggal követelik, hogy a munkások­kal paritásos alapon ellenőrizhessék a be­folyt- pénzek hovaforditásét. ­Zajicsek német keresztényszocialista felhozza, hogy a törvény szerzője, Schönbaum profesz- szor már maga is beismerte alkotása hibáit. A német pártoknak föltétlenül ragaszkodnak kell ahhoz, hogy a biztosítási központ vezető­ségében a németek is képviselve legyenek. A népgyülés ezután egyhangú ' határozati javaslatban' követelte a szociális biztosítási törvény sürgős módosítását. Egy órö. a prágai magyar diákmenzán Prága, január 27. Diáknyomoruság. • Szomorú fogalom éz, de nem uj keletű. Amióta a diákélet kifejlődött s messze idegen városokban végzik nehéz tanulmá­nyaikat a szülői házból kiszakított ifjú embe­rek, mindig ismeretes társadalmi jelenség volt, hogy a szegényebb sorsnak gyakran a legrettene­tesebb életkörülmények közölt tengődnek, nin­csen megfelelő lakásuk, nem tudnak kielégítő módon táplálkozni és fáradtan, törődötten, éhe­sen készülnek elő a jövő súlyos feladataira. Köl­tők és irók már ezernyi romantikus írásban örö­kítették meg a diáknegyedek lakóinak szörnyű szenvedéseit. De megsokasodott nyomorúsága van a Prágában tanuló magyar ifjúságnak, amely egy olyan fővárosban küzködik a mindennapi élet leglehetetlenebb gondjaival, melynek idegen ajkú lakossága részvétlenül áll a magyar diákok szenvedéseivel szemben és amely az édes hazai otthontól többszáz kilométernyire fekszik egy idegen népesség tengerébe beágyazottam ' Egye­dül, elhagyatottan és árván vívja ez a magyar diákság immár hetedik esztendeje keserves küz­delmét a szomorú léttel és ha volt diáknyomoru­ság, amely szörnyű keserveket okozott, ezersze­res mértékben nehezedik ae a Szlovenszkóból és Ruszinszkóból felkerült magyar diákokra, aki­ket ünnepi szónoklatokban a nemzet jövő re­ménységének szoktunk elnevezni. Néma és megdöbbentő diáktragódiák játszód­nak le a rideg, magasba nyúló, idegen kőfalak között, amelyekről kevesen szereznek tudomást, mert hiszen a diákpanaszok csak a szivekben él­nek és sohasem követelőztek nyilvánosság elé. De egyszer már rá kell döbbenni a szörnyű igazságra, hogy valóban a nemzet jövendője megy veszendőbe, ha kallódni hagyunk minden szép és nemes értéket. Mi, akiit a magyarság ütőerén tartjuk érző ujjainkat, de sokszor vagyunk tanúi ezeknek a megdöbbentő diáktragédiáknak! Ott állunk a kór­házban annak a lázas lévai magyar diáknak ágyánál, akinek nem volt lakása és heteken át egy barátjánál húzódott meg. hintaszékben aludt Hitetlen szobában és most agyhártyagyulladás­sal vívja szörnyű küzdelmét az életért. Látjuk azt a szegény diákot, aki egy félkiló zsírt hoz fel hazulról és heteken át ezt kenegeti száraz ke­nyerére, ez a mindennapi vacsorája. Más nemze- tiségüeknek könnyebben megy a -sorjuk. A szláv nemzetiségű diákokról gondoskodik az állam és a számtalan jótékony társadalmi egyesület, ösz­töndijak jutnak a tehetségesebbeknek, diákmen­zákon olcsó pénzért jutnak ételhez mindazok, akik rászorulnak. A németek pompás társadalmi érzéke és nagyszerű szervező képessége már öt esztendővel ezelőtt megteremtette a Véréin dér deutschen Studentenfürsorge intézményét, amely kitünően gondoskodik a német főiskolai hallgatók gondozásáról. Osak a magyar diák állott elha­gyottan, megtépetfen, megkinzotían az idegen tengerben és könnybeborult szemekkel, ökölbe­szorított kézzel tűrte a szörnyű szenvedéseket. A magyar diák sok könnye, temérdek sze.i- vendése végre is meg kell, hogy indítsa a magyar társadalmat. Cselekednünk kml az érdekükben, hogy legszebb értékeink veszem ebe ne menie- nek. És a cselekedni akarás vágya megfogamzoft, termékeny talajra talált és mi örömtől könnyes szemmel állapíthatjuk meg. hogy megkezdődött az intenzív magyar diáksegélyezés, amely a leg­szebb reményekre jogosít. Ha a kezdet még szűk keretek között mozog is, te mvan lelkes embe­rek állanak az akció mögött, amely már magá­ban is biztosítja a sikert. Egy lelkes magyar ember, az ifjúságnak igaz barátja ragadta meg a kezdeményezést. De. sokszor elhallgattuk Törköly József dr. szená­tort, amint lelkes szavakkal, iángragyult sze­mekkel fejtegette előttünk, hogy a magyar diák­ság segélyezésének ügyét nem lehet már tovább­ra kit ölni és mielőbb cselekedni kell, mert eb­ben a tekintetben azután igazán érvényes a ta­tin mondás: bis dat, qui cito dat! És Törköly József dr. nem sokáig habozott, Nitsch Andor képviselővel együtt azonnal a cselekvéshez lá­tott. Hónapokkal ezelőtt csöndes gyűjtést kezdtek ismerőseik körében s a minden nyilvános és pártakciótól mentes gyűjtésnek rövidesen meg is volt az eredménye, hogy az akciót szerény kere­tek között meg lehetett indítani. A teljesen, ön­álló diákmenza tervét, a csekély anyagi eszkö­zökre való tekintettel egyelőre el kellett ejteni és igy átmenetileg úgy oldották meg a kérdést, hogy megállapodást kötöttek a Clementinum melletti egyik vendéglő tulajdonosával, Prokij- pekkel, hogy kedvezményes áron ebédet és va­csorát ad a magyar diákoknak. Nyomban rá meg is jelent a lapokban a felhívás, amely felszólf- totat a magyar egyetemi ifjúságot, hogy a ked­vezményes étkezés elnyerése iránt kérvényét jut­tassa el az akció vezetőihez. Minden bürokratikus apparátus nélkül, szin­te napok alatt nőtt ki a magyar diákmenza in­tézménye a semmiből. Törköly József dr. maga vezeti az adminisztrációs munkát, amelyben lel­kes tetterejével mellette á'l Tömöri János dr., a magyar nemzeti párt parlamenti klubtitkára. A diákság részéről Tcwnori Béla műegyetemi hall­gató vezeti nagy buzgalommal és hozzáértéssel a könyvelési és pénztárosi munkálatokat. Hogy az intézményre milyen égetően nagy szükség volt, mi sem bizonyítja jobban, minthogy már az első napokban tömegesen érkeztek a je­lentkezések. Ma már mintegy hetven magyar egyetemi, hallgató ebédel és vacsorái a didktoen- zán akik közül tizenkellen teljesen ingyenes étkezésben, huszonegyen féláruban részesülnek, sokan nagy kedvezményeket kapnak, azok pedig, akiknek módjukban áll a teljes étkezést megfi­zetni, öt koronáért háromfogásos ebédet, négy koronáért pedig kétfogásos vacsorát kapnak. Ma délben felkerestük a diákmenzát és örült a szivünk azon, amit ott tapasztaltunk. A ma­gyar fiuk testvéri egyetértésben vannak itt együtt, jó kedv, meleg, megértő, baráti hangulat uralkodik. Mindenki hálás szívvel emlékezik meg arról a jó emberről Törköly József dr. sze­nátorról, aki az akciót meginditolfa és mozgaja és aki prágai tartózkodásának idején mindig fel­keresi az ő diákjait, hogy meghallgassa kíván­ságaikat és 'teljesítse óhajaikat. A diákmenzán pompás, ízletes és kielégítő mennyiségű ételeket szolgálnak fel, olyan menüi, amely más tömegétkezésre berendezett vendég­lőben nyolc—kilenc koronába kerülne. Magunk is ezt az ebédet esszük. Pompás húsleves, egy nagy tányér főzelék ízletes marhahusszelettel és a skubánkinak nevezett cseh nemzeti krumpli- tészta a mai menü, amellyel a legkényesebb íz­lés is meg lehet elégedve. A menza helyisége kényelmes, tágas szoba, amely napközi otthonul is szolgál a diákoknak. Magyar lapok járnak ide. de az olvasáson kívül fiaink főleg a magyar nótában gyönyörködnek. Ebéd után a rimaszombati Ragályi Antal ül le a zongorához, a fiuk körülállják a sok huros szer­számot és felcsendülnek a szivhez szóló magyar nóták, hallgatók és tüzes csárdások, nekipirul­nak az arcok és megkönnyesednek a szemek, ha az édes szülei otthon jut az idegenben küzdő fiuk eszébe. A prágai diákmenza megalapítása gyönyörű magyar cselekdet volt és most már a magyar társadalmon a sor, hogy ezt az intézményt fel­virágoztassa, magasba emelje. A nemes magyar város, Rimaszombat társadalma ebben is jó pél­dával jár elöl, amikor az idei nagy magyar bál jövedelmét a diákmenza javára fordítja. Bár ha mindenütt követőre akadna a nemes példa! A lelkes kezdeményezők azonban nem álla­nak meg ennek az intézménynek létesítésénél, hanem messzebre ható, nagy tervekkel is fog­lalkoznak, amelyeknek megvalósitása a magyar diákság problémáját jelentékeny lépéssel vinné előre. A legközelebbi munkaprogram egy prá­gai magyar diákotthon létesítésére irányul és ahogy mi ismerjük Törköly József dr. tettre kész magyar energiáját, eleve biztosak vagyunk ben­ne, hogy az a gyönyörű terv nem marad csak pa­piroson. A prágai magyar diákotthon 40—50 sze- génysorsu magyar diáknak nyújtana kényelmes, tiszta otthont és ez a terv nem is az utópiák bi­rodalmába tartozik. 180.000 korona tőke kell hozzá, amelyet a magyar társadalom áldozatkész­ségének kell előteremtenie. Gyönyörű és feledhetetlen volt az az egy óra. amelyet a magyar diákok körében töltöttünk. A diákok most verbuválnak össze egy kiváló ze­nekart és az a tervük, hogy a menza ünnepélyes megnyitásának alkalmából, amelyre körükbe vár­ják az intézmény megteremtőit és előrevivőit, gyönyörű magyar nótákkal hálálják meg a ne­mes magyar szivek áldozatos munkáját. A magyar diáksegélyezés ügye most már révbe érkezett, mert erős és céltudatos magyar kezek irányítják. V. Z. dr. Lázadás agy indochlnai fegyházban Paris, január 27. lndockinában a ben- szíilöttek egy fegyházában tegnap súlyos lá­zadás ütött ki. A mezőgazdasági munkálatok­nál alkalmazott foglyok egy adott jelre a mit sem sejtő fegyőrök're vetették magukat, kicsa­varták kezükből a fegyvert és elmenekültek. Két fegyőrt agyonlőttek. A hatóságok azonnal katonaságot küldtek ki a fegyencek üldözésére s a szökevények legnagyobb részét sikerült is újra elfogni. Ma már csak hat fegyenc hiány­zik. — Shaw a íasciwnus mellett. Parisból jelen­tik: A Páriában tartózkodó olasz emigránsok táv­iratot intéztek Bemard Sbawboz, a világhírű drá­maíróhoz, amelyben tiltakoznak az írónak egy, a fascizmu'sról szóló cikke mint'. Shaw ugyanis a Daily Telegraphbaii egy cikket jelentetett meg, amelyben az olasz fasizmusról és Mussoliniról di­cséről eg nyilatkozott ........ f Hl III — ■ .............................................................mrnTTl 5

Next

/
Thumbnails
Contents