Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-28 / 22. (1356.) szám

Mai siámiiitte 1© ©E«Eal VI. évf. 22. (1356) szám a Pélltfik e 1927 január 28 mMMnm^^aBK'ai!W'» ^^^«^Mi|MM^MgMagMaWiaHg^Mj ...........■ w»—mwiManBgBSBI El önzetési ér: évente 300 félévre 150, ^ szlovenszkói eS mszinszkól ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: ;• *7 • ’I ' ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Fanská ul 12/III.—Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA íforv.30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Csehszlovákia Locarnója Irta: Péter Mihály. örvendetes dolog szemlélni a csehszlo­vák politika újabb fordulását. A tisztultabb felfogás mindinkább tért hódit. A kormány­nak az a ténye, hogy a nemzetiségek közül a kormányzásban a németeknek már régebben helyet engedett, a magyar nemzeti párt ve­zéreivel pedig folytatja az alkudozásokat, — né/rrá bizonyítéka annak, hogy feladta, — mert a viszonyok kényszerítő nvomása alatt mást nem is tehetett, — a nemzeti állam fogalmát. Látta, hogy a fantomot, nielvet nyo’c éven át kergetett, jobb ügyhöz méltó buzgalommal, a szivárvány után kapkodó gyermek módjára el nem érhető, mert különben az á'tam om­lik össze. Itt. ez államban nemzetiségek van­nak. akkora, ha nem nagvobb számmal, mint csehszlovákok, ezekkel tehát számot kell veim. Mennyivel tisztességesebb helyzet vol­na itt, ha a csehsz’ovák állam vezetői erre az okosságra s az adott helyzeti-0! való becsü­letes leszámolásra már e’őbb eljutnak. Ha a békeszerződések a nemzetiségeket egészen ki is hagyták volna a számításból, egy pará­nyi bölcsesség, az elnyomásból teremtődött psziché, melyet a csehek is jól ismernek, mindjárt kezdetben erre a belátásra kellett, hóm? vezesse a cseheket. Ügyiáiszik, hogv a felfogás tovább hódit, újabban már a ludá- kok is beléptek a kormányba és ők meg már egyenesen Locarno jelszavával. Kpmoly-e. lélekből fakadő-e, nem csu­pán taktikázás-e ez á lépés, ez az újabb tö­rekvés a csehek és a szlovákok részéről, maid eldől rövid időn belül. A tények fogják igazolni, hogy üres mesterkedések voltak-e ezek a színes szavak vagy valóságok. A nem­zetiségekben — mindén jel szerint — meg­van a készség a felajánlott jobbot elfogadni, de csak akkor, ha a békességnek igazi ga­ranciái vannak, ha az minden vonalon, min­den ponton valóban mutatkozni is fog .rövi­desen, ha egészen lerombolják magukban az ó-embert és felépítik az újat, ha minden cse­lekedetekkel igazolják azt, hogy amit ők nem kívántak valamikor maguknak, ne te­gyék azt most másokkal sem, ha az ember­séges politika ub'ára rálépnek egész elhatá­rozással, ha mindent visszacsinálnak, amit eddig a legnagyobb önzéssel, a nemzetiségek, de legfőképpen a magyarság eben törvények, a békeszerződések ellenére elkövettek. Ehhez az elhatározáshoz azonban nagy célok, becsületes készség, tiszta felfogás, emelkedett gondolkozás szükséges. Legkisebb idegszálukig be kell élniük magukat abba a mentalitásba, hogy Csehszlovákia nem egye­dül a csehek és szlovákok országa, hanem mindenkié, minden nemzetiségé, amelyik itt él. Képesek lesznek-e ők erre a magasabb horizontra jutni, ki tudná megmondani? A ,.Slovák“ egyik legközelebbi számában valamelyik szlovák politikus egv cikket irt, szintén loearnói tónusban. Beismerte a saját hibájukat, hogy túlbuzgók voltak — a nacio­nalizmusukban, de hozzátette, bo^y viszont * nemzetiségek is a magukéban. Hát már az ilven kijelentés is eléggé bizonyltja, hogy az ó-ember levetkezése nehezen megy ám. mert az ábrásnak csak az egvik fele igaz, a másik nem. Csak az az igaz, hogy itt a csehek és szlovákok részéről képzelhetetlen nacionaliz­mus dühöngött idáig, minden törvény, béke- szerződés és minden ióelőre beígért Svájc dacára, a nemzetiségek, köztük a magyarok részéről való viselkedés ellenben egészen érthető, természetes volt s nem volt egyéb, mint fajtájuknak, nyelvüknek Istentől adott jogaiknak a védelme. Az úgynevezett győzők abban a hamis illúzióban ringatták magukat, amiben valamely ó- vagy középkori hatalmas­ság hogy neki minden szabad. Csináltak ma­gukból elsőosztálvu polgárokat a demokrácia nagvobb dicsőségére, kinevezték magukat ál- lamfentartoknak, holott adót, katonát a töb­biektől is követeltek. Bel éri ugatlak, magukat abba az abszurd gondolatba, hogyha már a trianoni béke ugv vonta meg a határokat, a wilscpi nagv e1vn°k. a népek szabad ren­delkezés : nagy j~l'r~.v:'"--k örök dicsőségét-'' A közigazgatási reformjavaslat a minisztertanács elölt Prága, január 27. Ma este összeül a minisztertanács, hogy a politikai közigazgatás reformjáról és a megyrendszer megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot letárgyalja. A javaslat, amint már jelentettük, elkészült, de azt mindaddig nem közük a nyilvánosság­gal, amig a minisztertanács el nem fogadja. Politikai körökből nyert értesülésünk sze­rint a kormány már a közeli napokban benyújtja a javaslatot a nemzetgyűléshez, úgy hogy a pártok még a parlament egybehivása eiott foglalkozhatnak a reformjavaslattal és azzal szefnben állást foglalhatna^. Kihirdették az ítéletei az obstruáló képviselők bilopöréfeen Miérysés JáSefc ké&3*r‘se!ökat négy-négy, Safrankél luárem hönapí syiiyos börtönre átélték — Kreibich $1 és Kn ©lsüket f£i5szentelték — &z ©liléitek politikai Jogait nem függesztették ?s8 — kommu­nista tüntetés az Ítélet ellen Prága, január 27. A négy kommunista és egy nemzeti szo­cialista képviselő bünpörében, akik 1926 jú­lius 8-én, 12-én és 26-án a vám- és kongrua- javaslatok megszavazását technikai ohstmk- cióval igyekeztek megakadályozni, ?_ia a4P‘ Után két órakor hirdették ki az ítéletet Novolny elnök annak megállapítása után, hogy sem a négy kommunista képviselő, sóm védőik a tárgyalásra. nőm jelentek meg, ki­hirdette az Ítéletet. Eszerint . a biróság Harus és Jilex képviselőket négy-négy, Saíranko képviselőt pedig három hónapi, havonkint egynapos böjt­tel súlyosbított börtönre ítélte el a rend­törvény 10. paragrafusának 1. szakasza alapján. Kreibich kommunista és Knejz- l'ik nemzeti szocialista képviselőt az el­lenük emelt vád alól fölmentették. A biróság az elítéltek politikai jogait nem függesztette fel. Az Ítélet-kihirdetés után erős mozgolódás tá­madt a hallgatóság között, úgy hogy a tár­gyalást vezető elnöknek a hallgatóságot eré- lyesen^ rendre kellett utasítania. Azután az ítélet hosszú indokolása kö­vetkezett. Az indokolás szerint a biróság nem találta belgázoltnak azt, hogy a vádlottak aljas indokokból csele­kedtek volna. Ugyancsak elismerte a biróság Klouda dr. védő azon felszólalását is, hogy tévedésből Kreibich és Knejzlik kép­viselőket nem a kiadatási eljárás során felhozott váddal illette az állam- ügyészség. A kommunista képviselők által okozott öt­ezer korona kárt ,a gy*1 ti elnökség és pártkluibok között még régibben' létregöt, megegyezés alapján a kommunista párt par­lamenti klubja megtérítette. A_ ítélet ellen az államügyész semmi­ség] panaszt jelentett be és pedig a föl- mentések, az ítéletek alacsony kiszabása és az ítélet indokolása miatt. Az államügyészség különben eredetileg hu- szomnét képviselőt kért ki a parlament men­telmi bizottságától, de a mentelmi bizottság csupán a perbefogott öt képviselőt adta ki. A pörrel kapcsolatban a kommunista párt számos tüntetést rendezett. A német kommunisták Neustadtiban mintegy ezer em­bertől látogatott népgyülésen tüntettek a pör ellen. A német nemzeti szocialista párt Zwickáuban tiltakozott az obstruáló képvise­lők pörbefogása miatt. A kommunista párt holnap Prágában is nagy tüntetést tervez az Ítélettel kapcsolatban. Miüerand végleg visszavonul Páris, január 27. Milleraud utóbbi politi­kai kudarcai után elhatározta, hogy a köztársa­sági nemzeti liga elnöki állásától is megválik. Utódja Maginot, a Bloc National hajdani had­ügyminisztere lett. Bethlen tárgyalásai a népszövetség pénzügyi bizottságának megbízottjával Budapest, január 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A miniszter­elnök ma hosszas tanácskozást folytatott Tylerrel, a népszövetség pénzügyi bizottságá­nak magyarországi megbízó ttjával az 1927— 28. évi pengős költségvetésről és a népszö­vetség márciusi ülésszakával kapcsolatos kérdésekről. A magvar kormány tudvalevő­leg a népszövetségnek ezen az ülésszakán is­mét kérni fogja a népszövetségi kölcsönből még hátralevő S2 millió aranykorona felsza­badítását s ugyanekkor bemutatja a népszö­vetség pénzügyi bizottságának az országgvii- lés által már letárgyalt költségvetést. Pailier lesz Csehszlovákia budapesti követe Bnda.pest, január 27. Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója, elfogadta a cseh­szlovák külügyminisztérium előterjesztését Pailier volt vatikáni követnek budapesti 'csehszlovák követté való kinevezéséről. 5 szovjet Odesszánál- „irMat csszponiosit " Kon^ntpmpöip, január 27. Odoc--,-a: je­lertések szerint a Krim félszigeten és a román határ felé a szovjet erős csapatösszevonásokat, h-jt végre. Idegen hajó az éjjeli órákban nem futhat be az odesszai kikötőbe s ezt az intéz­kedést szintén összefüggésbe hozzák a Romá­nia ellen irányuló csapatösszevonásokkal. Milyen lesz a szlovenszkói tiszt­viselők kinevezési rendszere Prága, január 27. Egyes szlovenszkói la­pok azt a hirt közölték, hogy Szlovenszkőn az állami tisztviselőket egészen uj elv alapján fogják kinevezni. Egy prágai kőnyomatos ez­zel kapcsolatosan úgy értesül, hogy a többségi pártokkal való megegyezés szerint a 12. fizetési osztálytól egészen a 9.-ig önállóan az országos elnök fogja ki­nevezni a tisztviselőket, mig a 8. és 7. fizetési osztályban levőket továbbra, is a belügyminiszter nevezi ki a szlovenszkói országos elnök beleegyezésével. Általános elvként elfogadták azt, hogy az ál­lami tisztviselői állások betöltésénél Szlovén- szkon egyenlő kvalifikáció mellett előnyben részesülnek a szlovákok, ugyanezt fogják ér- i vényesiteni a pénzügyi, vasúti és postatiszt- 1 viselőknél is. hegy Csehszlovákiába több mint egy millió magyar kebeleztetek be: akkor nincs más mód, mint ezt a tekintélyes számú nemzeti­séget mihamar csehszlovákká átgyurni. És e fantomnak az elérésére minden mód és min­den eszköz jó volt. Oly módokat és oly esz-- közöket alkalmaztak a cél érdekében, me­lyeknek láiása. olvasása mindennap arcunk­ba kergette a vért. Ha védekezni próbáltunk ellene, ez tultenaésbe menő nacionalizmus volt a részünkről? A magyar birtok bitang jószággá vált. Mindenki kaphatott belőle maradékot, aki kimutatta, hegv a magyarságnak itt vagy ott ártott, — csak éppen a magyar nem. A ma­gyar. még a legkoldusabb. a. szélnek eresztett cseléd se kaphatott. Szín ma sva r területeken, a történelmi ténvek hamis' beállításával, hosv azok valaha szlovák vidékek voltak, megin­dult a kolonizálás. hogy éket verjen a magvar vidékek testébe. És csak legközelebb emle­gették dicsekedve, hogv a kolonizálás soha nem. remélt eredményt ért el. Persze, ez a miliáárdckat felemésztő munka állami pén­zen. tehát a magvarok pénzén is. folyt, ma­gyarok ellen, magvarok kizárásával. Szóljunk-e becsületes magyarok hivatal­ból való kiüldözéséről, ha munkájukat a leg­nagyobb buzgósággal végezték is. de mert magyarok voltak. Emllfsük-e az állampolgár­ság. a nyugdijak kérdését, mikor magyarok­ról volt szó. Évekig hagytak elbocsátottakat, vagy özvegyeket égi madarak módjára élni, felháborodására minden becsületes szívnek. A földönfutó szegénység Nesszus-inge min­dig kész volt. hovv rájuk húzzák, mert ma­gyarok voltak. Felhozzam-e a nyelvünk, a szellemünk, a kultúránk ellen napról-napra elkövetett égbekiáltó sérelmeket? Minden eszköz ió volt a háiíérbeszoritás- ra, az elesenevészitésre, hogv a magyar szó kévésével megszűnjék, kultúrája megsemmi­süljön. Emlitsem-e, az iskolák leépítését; ha azok magvarok voltak, a gyermekek bekény- szeritését más iskolákba s ottan ások lelké­nek átformálását idegenlelkü szellemű taná­rok. tankönyvek utján. Emlitsem-e a papne­velők, tanítóképzők terén űzött visszaélése­ket csak azért, hogy kövesének ne legyen nap és tanitó. az egyházak autonómiájának megcsonkítását, csak azért, mert ez az — autonómia a magvar önállóságnak volt a böl­csője? A magyar kultúra, színházak, iskolák­kal szemben való mostohaságot az anyagi se­gélyezések körül, a magvar irodalom törzsé­től való brutális elszakdtás, mikor az anyaor­szágból a könyvek áthozatala tiltott volt stb- Egész könyvet, .nem kis hirlapi cikket kellene irnpm, ha mindent el akarnék sorol­ni, ami azt mutatná, hogv itt a nyiltan beval­lott, vagy takargatott, de minden ténylépés által igazolt cél egyedül az volt, "hogy a ki­sebbségek utoljára is anyagilag és szellemi­leg végképpen elpusztuljanak. Örülünk rajta, hogy ők maguk Ítélték meddőnek a kísérle­tet, most keresik a megbékélés útját. Nem tőlünk függ ennek a sikere — egyedül tőlük. Tőlük, ha elhatározásuk összes következmé­nyeit emberül és okosan levonják, ha beis­merik, hogv a nemzetiségeket az összes jogok épp ugv megilletik, mint őket, ha garantál­ják, s látható tényekkel is igazollak, hogy a magvar önálló, nemzeti életet élni. anyagilag és szellemileg éppúgy jogosult, mint az eddig uralkodónak tartott faj s ez meg fog látszani az egyenlő elbánáson a földreformnál, isko­láknál. egyesületeknél, közigazgatásban, min­den kulturális téren. Locarnót tényekkel kell megvalósitaui. nem szóbeszédekkel. S ha megvalósul, mi fogunk örülni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents