Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-28 / 22. (1356.) szám
^S€srMACfV«aHii»T«aT> 1927 január 28, péntek A xditségvetési bizottság vitása a jövedelmi adó reformjáról Prága, január 27. A képviselőház költségvetési bizottsága ma délelőtt folytatta a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Az ülés elején a javaslat 7. szakaszát tárgyalták, amely az adóköteles bevételekről szól Rosche dr. német nemzeti párti hiányosnak találja a szakaszt, mert a különböző spekulációs üzletek adókivetésénél az alsóbbrendű hatóságok a törvényt különbözőképpen magyarázhatják. Vlasák dr. pénzügyminiszteri osztályfőnök rámutat arra, hogy a hetedik §-ba az adókötelezettség alól mentes bevételeket nem vették föl. Ezek az úgynevezett spekulációs bevételek. Ez a paragrafus azokat a rendkívüli ajándékokat ugyancsak bevételnek minősíti, amelyek jára- tí ékad órak nincsenek alávetve. Ami a hivatalnokok reniunerációját illeti, a gyakorlat eddig az volt, hogy azokat megadóztatták azon esetben, ha szerződés alapján jártak. Ezzel szemben az előzetes szerződési kötelezettség nélkül fizetett remunerációkat nem adóztatják még. A törvényjavaslat ezen az alapon semmit sem változtat Ami a természetbeli lakásokat illeti, azok éppúgy megadózta!andók, mint a készpénzfizetések. A spekulációs nyereséget megállapítani mindig nehéz dolog volt. A törvényjavaslat erre vonatkozólag a megállapítás munkáját meg akarja osztani az adófizetők és az adóhatóságok között. Itt tehát a javaslat semmiféle módosításra nem szorul. Matousek dr. előadó javasolja a 7. szakasz elfogadását az általa beterjesztett módo- s'fásokkal. Majd a 8. szakaszt referálja, amely a telkekből származó bevételekről szól Vis- kcvsky dr. cseh agrárius javasolja, hogy a bevételek megállapítását egyszerűsítsék. Az előadó kijelentette, hogy ennek a kívánságnak eleget tesznek. A javaslat 9. szakasza a házmesterek lakásának használati értékmegália- pitásáről szól. A javaslat szerint minden nagyobb ház tulajdonosa köteles [ házmestert tartani s annak lakást adni. j Továbbá a javaslat arra törekszik, hogy a ház-j tulajdonos lakását másképen értékeljék, mirt; a báz többi lakását, miután a háztulajdonos la-1 kásadón kívül a házzal kapcsolatban még más i adóterheket is visel. Meissner dr. szerint szükséges volna a 9. szakaszban kifejezni azt, hogy a tiszta hasnálati értéket adóztatják meg, mert ellenkező esetben a nyers bérek után vetik ki majd az adót. Matousek előadó ugyan kizártnak tartja ezt a tévedést, de magáévá teszi Meisner javaslatát. Az előadó ezután a javaslat tizedik paragrafusához benyújtott kormánytöbbségí módosítást terjeszti be. A paragrafus a vállalatok jövedelembevallására vonatkozik. A kormánypártok azt a módosítást javasolják, hogy adófizetők, akik rendes üzleti könyveket vezetnek s akik 1927 kezdetével a vállalatukhoz tartozó telken uj épületeket állítanak föl, hozzáépítenek, vagy hivatalnokaik és munkásaik részére lakásokat építenek, akik régi gépek helyébe újakat vesznek, az építés vagy átalakítás befejezésének évétől számított öl. éven keresztül, a rendes leírásokon kívül még további 20 százalékot vonhassanak le adóköteles jövedelmeikből. Az előadó a tizedik paragrafusnak a benyújtott módosítással való elfogadását javasolja. Ezután a szolgálati viszonyból származó jövedelmekre vonatkozó tizenegyedik paragrafust vitatták meg. Remes cseh szocáídemok- rata é« Burival cseh nemzeti szocialista a paragrafust hiányosnak tartja. A bizottsági ülés lapzártakor még tart. Az egyes paragrafusok felett csak a részletes vita befejezése után fognak szavazni. ,,/S esetiek és németek együttes kormányzásával eldőlt a nemzett vagy nemzetiségi állam kérdési" népgyiilési beszédben védelmezne az aktivista politikái — „A munkaképtelen koalíciót munkaképes többséggel pótoltuk1' Prága, január 27. Msyr-Harting i-gazság- ügymimszter a német keresztényszccialista párt schluekenauí népgyülésén politikai beszédet tartott, melyben elmondta a német aklívizmus apológiáját. A miniszter többek között ezeket mondotta: — A német nép uj jövő küszöbét lépte át Az államot nyolc éven keresztül a nemzeti koalíció vezette, melynek rezsimje alatt a nem-cseh nemzetiségeknek alantas szerep jutott. Azonban a szükségesség arra a meggyőződésre késztette a németeket és cseheket, hogy egyszer más utat is megkíséreljenek. • Ez a szükségesség a cseheknél abban jutott kifejezésre, hogy a cseh pártok egysévé egyre lazult. A vám- és kongruajavaslatok elintézése után a német aktivisták elhatározása következtében uj parlamenti többség alakult. Az ellenzékben levő szociáldemokraták a cseh néooártot akarták kiugratni a kormánytöbbségből. Ok megszavazták volna a vámokat, ha a koalíció elejti a kongruát. Mihelyt ez nem történt meg, azt kívánták, hogy a vámok mégis zavarásáért a, fogyasztási szövetkezeteket szanálják. A szociáldemokraták tehát nem a nyomorban élő munkásság érdekében vagy gazdasági okok miatt ellenezték a vámokat. A két javaslat megszavazásánál mérvadó volt rámnézve a következő: Mi tudatára ébredtünk annak, hogy elérkezett a pillanat, amikor a nemzeti koalíciói szét lehet robbantani. És ezt el is értük. Akárhogyan is gondolkoznak az eseményekről, ennek a lépésnek kettős jelentősége van. Egyrészt vita folyt arról, hogy nemzeti vagy nemzetiségi állam-e a köztársaság. • . Azzal a ténnyel, hogy nemcsak egy nemzet kormányoz, hanem csehek és németek együttesen, már el is van döntve a vitás kérdés. Másrészt az államot eddig a cseh koalíció kormányozta, amely a benne helyet foglaló pártok programjának ellentétes volta miatt eredményes munkát nem végezhetett. Mi a munkaképtelen koalíciót egy munkaképes többséggel pótoltuk. S ezzel eltűnik az a szemrehányás, hogy hiába dolgoztunk és hogy a csehek utjából állítólag eltávolitottuk az összes nehézségeket. Egy másik szemrehányás az, hogy a német egységet felrobbantottuk. S itt ismételten azt kell mondán cm, hogy ilyen német egység egyáltalában nem is létezett. A német keresztényszocialista párt kezdettől fogva a szociáldemokratákkal együtt akart haladni. Azok azonban ezt mindig visszauta- sitetták. A német parlamenti szövetség szétesett a nemzeti párt miatt. Még azt is a szemünkre vetik, hogy mindent ingyen teltünk. Igen, de szavazatainkért követelésekkel csak akkor állhattunk elő, amikor adóterhek megszavazását kérték tőlünk. Ha javulást akarunk, úgy a javuláshoz szükséges fedezetet is meg kell szavaznunk. A javulás már észlelhető is abban, hogy számos olyan intézkedés, melyet a kormányba való belépésünk előtt' ellenünk terveztek, nem valósulhatott meg. A külpolitikai helyzet is nagyban elősegítette a németek kormánybajutását. A német- francia viszony kialakulása föltétlenül meg fogja változtatni Csehszlovákia viszonyát Németországhoz. Krumpe német keresztényszccialista képviselő ezután a költségvetésről és áz ellenzék magatartásáról beszélt. Megemlítette, hogy az építkezési törvény némi csalódást fog eL.vézni, mert bizonyos áldozatokat követel. Az adóreform miatt a német bankok és takarékpénztárak szanálásának kérdése némi halasztást szenved. Előkészületek a magyar országgyűlés megnyitására Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy az uj magyar országgyűlés ünnepélyes megnyitása szombaton délben lesz az országház kupolacsarnokában, ahol már előkései lettek mindent az ünnepi aktus lefolyására. Az ünnepélyes megnyitáson részt vesznek a képviselőház és a felsőház tagjai s a kormányzó nyitja azt meg beszédével, amelyről már ugyancsak tárgyalások folytak a miniszterelnökségen. Az országház kupolacsarnokát erre az alkalomra külön átalakították. A kormányzó részére emelvényt állítottak s a Budapesten székelő diplomáciai kar, valamirt a miniszterek hozzátartozói és a sajtó képviselői számára külön tribünöket állítottak fel a kupolacsarnok oszlopai között. Ma délelőtt helyszíni szemlét tartottak a hatalmas kupolacsarnokban, alaposan kipróbálták a világítás} effektusokat is. A világossági próba során elhatározták, hogy a kupolacsarnok hatalmas középső csillárán még néhány ötszáz gyertyafényes villanykörtét helyeznek el, hogy az ünnepélyes aktus alkalmával a világítás a lehető legpompásabb legyen. A kormányzói emelvény elé egy, az iparművészeti múzeumból hozott értékes szőnyeget helyeznek. A felsőház korelnöke Budapestre érkezett Budapest, január 27. (Budapesti szer- kesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt Budapestre érkezett a 90 éves Berczelly Jenő, Nógrádmegve felsőházi tagja, aki — mint azt már jelentettük — koreinöke lesz a felsőház első ülésének. Berczellyt a miniszterelnökség kérette fel Budapestre. A felsőház megnviíásának programiét és az ezzel kapcsolatos teendőket óhajtották vele megbeszélni. Az agg Berczellv Sztranyavszkv államtitkárra!. maid a közigazgatási bíróság elnökével, Wlassics Gyula báróval tanácskozott a korelnöki teendőkről, megnvitőbeszédéről és az országgyűlés ünnepélyes megnyitásáról. A kupolacsarnokba tudvalevőleg a korelnök vezetése mellett vonulnak át a felsőházi ta^ok. Berczellv még Zsifvav Tibor dr. házelnőkkel is beható tanácskozást folytatott. Az ungvári törvényszék uj elnököt kap Ungvár, január 27. Értesülésünk szerint Hadzsega dr. táblahiró, aki jelenleg az ungvári törvényszék elnöke, rövidesen a kassal Ítélőtáblához kerül, míg az ungvári törvényszék élére egy őslakost neveznek ki, aki jelenleg Kassán teljesít, szolgálatot. Szántó György j n BÁBEL TORNYA j A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (22) f — Várnagyomnak fia lévén, azonfelül t rendkívüli - képességeket árulván el már i gyér makk órában a betűvetés, valamint em- i béri és állati alakok ábrázolása dolgában, i trnindezideig külföldön tanittatám. ‘ t Hirtelen elakadt a szava, mert még nem e is tudta, hogy tulajdonképpen mit tanult oda- 1 kint a fiú, nyolc év nagy idő és már csak lio- i mályossn emlékezett, hogy a fiút Németalföldre küldte annak idején, amikor a ki- ‘ rályrré unckahuga ment ki Aachen grófié- j hoz feleségül nagy kísérettel. 1 — Mondd el a főmagasságu hercegérsek i űrnek, merre jártál és mit tanultál messzi = idegenben. * Alános, aki mindeddig féltérdre volt * ereszkedve, most felállott és Anzekrms mes- ’ térről kezdett mesélni. Úgy érezte, hogy ’■ most dől el a sorsa, aszerint, hogy érdeklő- . elést tud-e kelteni a két nagyimban vagy 1 nem. Jól megfontolt minden szót. Magáról i nem beszélt, annál többet az uj csúcsíves építészetről. Itt szárnyaiévá váltak a szavai, mint mindig, ha erről az uj művészetről beszélt. Különösen azt emelte ki, mennyire kifejezi ez a művészet a keresztény hit égbe- szárnyalácát, mennyire megerősíti ezeknek a .székesegyházaknak már a puszta látása is a hitet. Az érsek és az ispán csodálkozva néztek rá. Szemei villogtak és barna arca kipirult. Már csak magának beszélt a visszhangod boltozatok alatt és az öblös, félköri vés bizánci boltozatok remegve adták vissza a szavakat, amelyek mögött rejtő eszme mintha csúcsok- j ba emelte volna a lomha íélköriveket. Mostj j már csak kelten álltak egymással szemközt végső feszültségben: János és az öreg templom. Mert a két nagyur nem értette a kettőjük harcát. 13. fejezet Hilgur és János anyja csak mosolyogva figyelték egymást, mert egyik sem beszélt más nyelvet, mint az anyanyelvét. Nem is iparkodtak megértetni magukat a másikkal, . mindkettő nevetségesnek találta volna az ilyen kísérleteket. Mégis rögtön megszerették egymás szépségét. És ahogy egyszeregyszer összenéztek, a szemük beszéde el- . mondott mindent. A János anyja túl volt . már a negyvenen, de alig mutatott harmincat. A csillogó nehéz fekete hajában még egy . ezüst szál sem jelent meg, apró termetének ■ járása gyors, mozgása határozott volt. Vértől majd kicsattanó ajkai keskenyek és örökké : mosolyra iveitek. Ma kiváltkép sokat mo- i solyogtak. Mert a kis bogárszemek nem tudtak betelni a nagy északi szőkeség szépségé- t vei. Hilgur korán kelt fel, mintha nem is állt- volna ölvén napos ut a háta mögött. Gomdo- • san kitakarította a szobát, csakúgy mint a- „Három Szerecsen“-ben, aztán nekifogott, r hegy a ruháit kitatarozza. Kétszer rabolták 1 ki őkrt útközben, de az ő ruháit nem vették s el. Meg Tudta védelmezni őket a szemével. , Most ült az ablaknál varrogatva, mintha min*- dig ott ült volna. János anyjának feltűnt,- hogy ez a szőkeség nőm dalol. Hogy is lehet- dal nélkül a munka? Ő mindig dalolt. És még í valamit észrevett. Hogy a Garami kutya nem s szereti aü úrnőjét. Hegyes fénylő orrát bedugta az ajtónyitásom, és mikor, észrevette, k hogy a gazdája nincs ott, ész nélkül rohant t. ki az udvar nagykapujához. [- Meg sem moccant addig, míg János meg á nem jelent a várnagy és két férfi társaságá- t. bán. Ezek gyönyörű szál emberek voltak. :-i Mindkettő magas, karcsú és szélesvállu, egy- i\ | forrnáu nemesvágásu sas orruk rögtön tanúskodott arról, hogy testvérek. Péter bánnak, a bihari ispánnak fiai voltak, annak a Péter bánnak, aki tenyérnyi széles kardijával úgy szeldelte fel Béla király apjának, Endrének feleségét, mint valami hurkát. Olyan is volt ez a kövér olasz nő, mint valami pukk adásig zsíros, emészthetetlen hurka, amely megfekszi a legjobb gyomrot is. Pétert a király négy lóhoz köttette, úgy tépték széjjel a vérigkorbácsolt lovak. Aztán egész családját kardélre hányatta, csak a két legkisebb fia, Ákos és Sámuel menekültek dajkájuk segítségével a mészárlásból. Miklós ispán nevelte őket, aki annak idején szintén készülődött a királyné meggyilkolására. Mindig úgy érezte, hogy a bihari ispán helyette halt meg, különben is bajtársak voltak jóiban rosszban. Azért a két fiút úgy nevelte, mint ha az 5 fiai lettek yolna. Sámuel urfi derékszíján kis aranykürt fityegett ezüstláncccskákcm, ezenkívül pá- vekékkel kivarrott zöld ruhája is jelezte a fő- vadászmesteri tisztséget. Ákos urfinak vörös ujjasa párnázott és sűrűn át meg átvarroit bőrujjakkal volt ellátva, ami viszont a só’y- mász mesterségét árulta el. A többi fcuTak olasz sólymászokat és német, főleg ausztriai vadászokat tartottak és így a két urfi tudományának messze földön híre volt Miklós ispán nagy büszkeségére. Vidáman nevetgélve jöttek a lejtőn. A Garatn és a várnagy két vizslája elébük futott. — Nézzétek, mondotta János, ez a kis vörös tacskó nyolc éve járja velem hetedhétországot. Hilgur megjelent a kapuban. A galamb- szürke ruhájában vöd. Az ürítek elnémultak és Ekecs is megbökkenve nézte ezt a váratlan csodát. — Jó lesz ezt a nőt Miklós Ispánnak sohasem is látnia, dörmögte hatalmas bajusza alatt János nem hallotta ezt, mert meggyorsította lépteit, hogy azt a fehér kezet csókkal illethesse. A két urfi sem hallotta, mert ilyen szemeket nem láttak még Esztergom várában. Az ispánnál ma királyi követ étkezett, aki titkos dolgokban küldetett. Ezért ők kivételesen a várnagynál ebédeltek és Ekecs felesége, egy szelíd gömböc asszony örült, hogy már egyszer estebéd előtt • kerül haza az ura. Nagy csirkevadászat kezdődött az udvaron és nemsokára hatalmas kendér füstölgőit az asztalon. A kondér vérvörös paprikás leve néhol rózsaszínűvé enyhült a benne úszkáló tejfeltől. Ilyen színekben pompázott a. tiz csirke földi tetemének forró szemíedője. Versenyt eltek. Néma küzdelem volt, szó nélkül ettek ősi magyar szokás szerint. Nem tartották méltónak magukat az emberi beszédre, auiig az állati szükség, az éhség méltatlan jelenlétét éhezték. Akkor a legkisebb gyerek vízzel telt tálat hordott ■körül, abban megmosták kezeiket s előkéseiket. János most szemlélhette csak meg nyugodtan az anyját. Vígan kiáltott fel: — Ejnye, be fiatal szép anyácskám van nekem! Mindnyájan István feleségét nézték és a csendben hallani lehetett, ahogy a kutyák fogai között roppan a csirkecsont. — Bizony, mondta a várnagyné, sima az anyád arca, nem tud a gond megölni rajta. Pedig sok ráncot vághatott volna már, A nagybegyü várnagyné mestere volt annak, hogyan kell a legszelídebb hangon mindig kellemetlenséget mendani. Ekccs előre dühöngött, ha kinyitotta a száját. Most is elöntötte a méreg. Ráorditott. —, Már ugyan mi lett volna az a sok gond, te vízi? elkavaró? Mond meg tüstént, hogy mi lett volna? (Folytatjuk. 2
