Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-27 / 21. (1355.) szám
19S< Január 27, csutorétfX. ^j^tíAIt/V^CíiAR-HIIÍIiAt. 9 . KftZCÍAZM^AfiP . A román részvénytársaságok 1926-ban ii. Bukarest, január 26. M’g 1923 bán mindc-ssze 1459 m.ilió alaptőkével alakultak uj részvénytársaságok, addig a tőkefelemeJések 8663 niiilió leit tettek ki 157 válla álnál. 61 pénzintézet S85 millióval, 44 iparvállalat 3.0Í>9 millióval és 32 kereskedelmi vállalat 258 millióval emelte alaptőkéjét. Ila a romániai válla aló* tőkeemeléseit vizsgáljuk, úgy nem szabad figyelmen kivül hagynunk egy rendkívül fontos körülményt, a bukaresti tőzsdének a szerepét. Mig nyugaton mindenütt a tőzsdék azok, amelyek a vállalatok tőkeszükségletének fedezéséről a közönség igónybe- vélelével gondoskodnak, mig a nyuga'i tőzsdéken a forgalomnak meglehetős nagy részét felesleges tőkéjét elhelyező közönség megbízásai adják, addig a bukaresti tőzsde ilyen szempontból nem jöhet figyelembe. Jellemző ezen állitás igazolására, hogy a bukaresti tőzsde legutulsó — 1925-ről szóló — évi jelentésében a tőzsde forgalmát 2.340 millióval adja meg, amelyből csak a pet- roleuni-papirokra 2.134 millió, a többi kategóriákra pedig mindössze 206 millió jut, ugyanakkor, araikor ezen kategóriák tőkeemelése egymagában 646 milliót tett ki. A tőzsde ezévi forgalma sem fogja nagy mértékben felülmúlni az 1925. évit. Üyen körülmények között a vállalatok, részvény- tőkéit csakis a régi részvényesek (patronizálő bankok, igazgatósági tagok) igénybevételével lehet. szaporítani. Ezt a körülményt igazolja a tőke- felemelések statisz'ikája is, amelyből világosan kitűnik, hogy elsősorban az iparvállalatok emelhették a tőkéjüket, még pedig átlagban egyenként 70 millióval. Áprilisban 5 válladat 754 millióval emelte az alaptőkét, augusztusban egyetlen egy vállalat 5 millióval. Az ipari vállalatok alatt elsősorban a petróleum- társaságokat kell értenünk, amelyek nagyobbrészt külföldi tőkével, vagy legalább is külföldi tőke- érdekeltségek részvételével működnek, tehát a tőkeemeléseket is esek részvételével hajtják végre. Meglepően gyönge a bank-részvénytársaságok tőkefelemelési állaga: 6A millió lei. Amint ebből fa látszik, a tankok tőkéiket. a külföld részvételével az elmúlt évben nem igen tudták emelni. Megállapítható, hogy a nagyközönség ebből a tőkemozgalomból csak kevéssé veszi ki a részét, aminek egyszerűen az az oka, hogy ma Romániában számottevő tőkefeleslegek nincsenek, a közönség megtakarított pénzét nem fekteti részvényekbe és legfeljebb olyan papírokat vásárol, amelyeknek spekulációs bázisuk van. Holott, amint az alanti táblázat igazolja, az átlagban fizetett osztalék meglehetősen magas: Év Tőke Tiszta haszon % Í921 8-099,429 263 1.727,372.570 21.33 1922 12.162.027.688 2.587,940.279 21.25 1923 17.810,091 869 3 862.983.429 21.65 1924 22 630,613.902 8.689,046.343 16.25 1925 27.565,510.563 4-196,964.481 15.22 Amint a táblázattól kitűnik, a vállalatok tiszta haszna évről-évre csökkenő tendenciát mutat. A valóságnak teljesen megfelelő képet azonban csali akkor nyerünk, ha a vállalatokba befektetett tőkéket aranyparitásra számítjuk át. Ha ez a kép nem is teljesen megfelelő, mert a kiindulási pont nem egészen helyes, mégis tisztább fogalmat alkothatunk magunknak a romániai részvénytársaságok helyzetéről, ha a számításokat a dollárkurzusra konvertáljuk. Kiindulási a’a- punk az 1919. évi statisztika, amely az akkor működő vállalatok alaptőkéjét 1982 millió leivel tünteti fel. Ha ezt az összeget az 1919. évi dollár- középárfolyamma’, 184 leivel számítva, a dollárt konvertáljuk, úgy az akkori tőkék értékét 108 millió .dollárra tehetjük. Év Tőke Évi tőke- Haszon % szaporulat millió dollárban 1919 íoa— — — — 1920 163.— 58.— — — 1921 200.— 34.— 20.— 10.— 1922 227— 27— 17.2 7.6 1923 • 254 7 27.7 19— 7.5 1924 278 5 23-8 18 2 65 1925 802.9 24.4 20.1 6.6 1923 825.2 22.3 — — A táblázat összeáll 1 tájánál az évi tőkeszapo- rulatokat az akzori do lárkozépázioiyamon számítva adtuk hoczá az előző évi tőkéhez, az évi haszonnak dől árórlékét ped.g az év doliárközép- árfolyama a.apján számítottukAz aranyparitásos táblázat érdekesen igazolja, hogy 1922 óta az évi tőkeszaporulat állandóan csökkenik, de vele lépést tartva csökkenik a vállalatok tiszta nyeresége is. Ha a küllőidi tőke szempon'jából vizsgáljuk,a helyzetet, úgy az 1925. évi 6.6 százalékos tiszta haszon, amely nem került teljes egészében a részvényesek között kiosztásra, mert ha még el is tekintünk a tartalékolásoktól, amelyekkel a vállalat, vagyonát nö- ve’i a 15 százalékos osztalékadó, a bélyegilletek- kel együtt az 1925- évi hozamot 5.6 százalékra csökkend le. Ez a hozam nem elégítheti ki a külföldi tőkét, amzly míg k"zéo- és keleteurópai állampapíroknál is, uj kibocsátásokat tekintve a 92—97 százalékos kibocsátási árfolyam mellett is legalább 7 száza ékot szed, noha egyrészt minden biztonsága meg van a kamatfizetést illetőleg, másrészt nincs kitéve annak, hogy nacionalizár sok révén érzékeny veszteségek érik. Románia gazdasági fejlődésének, a már meglévő é3 alapítandó uj vállalatok tőkeszükségletének fedezésére egy 20 millió dollár körül mozgó évi tőkeszaporutat nem elegendő. Viszont a belföldi tőkepiac csak rendkívül kis mértékben áll a vállalatok rendelkezésére, mivel a részvények hozama aránytalanul kicsi a magánkamatlábbal szemben. A külföld kamat igényeit csak kevéssé elégíti ki a vállalatok nyereségei. Az alacsony aranykaira!ozásnak pedig egyik fcoka a pénzügyi politikában rejlik. Ha Románia a külföldi tökének nagyobb mérvű érdeklődését óhajtja, úgy erre csak akkor lehel reménye, ha megváltoztatja pénzügyi polilikájá', a szerzett jogokat minden vonalon a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja, ha a váHala'nkat nem terheli túl adókkal és mindenekelőtt, ha keresztül viszi a lejnek a slabilizdc'óját. Labilis valuta nagy ri- 2ikóval jár, nagy riz'kó pedig magas százalékban jut kifejezésre. Ennek megfelelő kamatozást azonban a román iparvállalatoknak csak igen kis része tud biz’ositani. A romániai részvénytársaságok 6taH'zfikáta hangosan követeli a pénzügyi politika reformját és a lej stabilizációját. Kovács Jenő dr. A belföldi bőrpiac helyzete. Az időjárás a bőrpiacnak kedvez é<s mivel a kereskedők készletei nem nagyok, a gyárosok kénytelenek lesznek nemsokára a piac meneteibe beleavatkozni. Különösen, az. olcsóbb fajták .keresettek és á1 tálában azt lehet észrevenni, hogy a fogyasztók érdeklődése csakis az olcsó áru felé irányul. A magyar kereskedelem saját hitelintézete. Budapestről jelentik: A pénzügyminisztérium áznál a tervvel foglalkozik,' hogy a magyar kereskedelem számára külön hitelintézetet alakit, amelynek az volna - a feladata, hogy a kereskedőknek 300—400 , milliós olcsó hiteleket adjon, amilyeneket a -mezőgazdáit már élveznek. Az arany stabilizálása. Miután az összes nemzeti valuták visszatértek, vagy visszatérőben vannak az aranyalapra, ismét előtérbe jött az arany- érték 6tabilizáláeának a problémája. A londoni gazdasági köröket1 már erősen foglalkoztatja ez a kérdés, különösen abból a szempontból, hogy a szükségletet úgy lássák el minden időben aranynyal, hogy a kereslet és a kínálat soha ki ne lendüljön egyensúlyából. Ezzel akarják elérni azt, hogy az araoyhiány,, vagy túltermelés folytán az árak konjunkturális Ingadozása megszűnjék. Ebből a célból Schacht, a Reichsbnnk elnökének tervei alapján ellenőrző szerve! akarnak létrehozna, amelyben a népszövetség égisze alatt az csszes aranyvalutával rendelkező államok részt vennének. Ez a szerv irányítaná a világ egész aramy- tem elősüt. ötszáz millió koronás német birodalmi kölcsön. Berlinből jelentik: A német pénzpiacon a legközelebbi hetekben várják, a nagy német birodalmi köksön kibocsátását, amelyet már hivatalosan be is jelentettek. A pénzpiacon elterjedt hírek szerint 500 millió márkás kölcsönről van szó és az-állam 5 % -kai kamatozó kötvényeket bocsát, ki 92 %-es árfolyammal. A nőmet pénzpiacon any- nyira kedvezőek a viszonyok, hogy a kölcsön- tranzakciónak teljes sikerre van '(kilátása. 'jj j iiimwiiiiBi ü lárvám? elleni || küzdelem! lg A járvány elleni leghatásosabb véde- ||j kezes a száj- és toroküregnek, a ga- ||| ratnak, valamint a légzési szerveknek, 11 MPA menthol sósberssesszal || való állandó fertőtlenítése. Öblögessük W% és mossuk a szájat gyakran vizzel hi- jj|| gitott „ALPA“ sósborszesszel. Pár |ji csöpp elegendő egy pohár vízhez. A higitatian „ALFA“ sósborszesz belé- 1É légzésé kitűnő hatással bír. ferme- ||| tezzünk „ALPÁT" a lakásban és tár- llj i sashelyiségekben. Ezáltal elérjük a ||í I levegő töké’eies fertőtlenítését. j|| i Kérjünk eredeti csomagolású ALPÁT. fl| I sértetlen ólomzárral. Újabb 1.1 millió márka veszteség a Sokeide- mondel-koneernnél. Berlinből jelentik: A Sciieide- maudel-koncern üzleti helyzetéről már huzamosabb idő óla meglehetősen kedvezőtlen hírek vannak elterjedve és a koncéra a minap megtartott igazgatósági üléséről szóló híradás teljes mértükben megerősíti ezeket az információkat. A mu’t év szeptember SO-án lezárt üztetóv eredménye ugyan £07.000 márka leírása u^án további 1.100.000 | márka veszteséggel járt, amit az igazgatóság részint azzal okol meg, hogy a fiókvállalatok divi- | dendái az .üzletév eredményében nem szerepelnek. Az igazgatóság elhatározta, hogy az üzemet racionalizálni fogja az egész vonalon és csak hót gyárat tart üzemben. A februárra iteszehivoti köz- gyüíősnek az alaptőke leszállifását fogják javasolni 5:2 aranyban. Addig js a társaság meg fogja kísérelni különböző nélkülözhető objektumainak az értékesitcsét . . Több, mint 7 milliárd Urával passzív az olasz külkereskedelmi mérleg. Az olasz kormány a minap tette közzé a múlt évi behozatalra és kivitelre vonatkozó adatokat, amelyekből kitűnik hogy a behozatal 1926-ban 7157 millió lírával múlja fejül a kivitelt Az 1925. év passzívuma 7937 miilió líra volt. A teljes kivitel értéke 18.697 millió líra. Leszállítják a diszkontot Bécsben. Böcsből jelentik: A bécsi pénzpiacon a pénzkínálat olyan bőséges, hogy a magándiszkont 5!4%, tehát 1 %- kai kevesebb a hivatalos diszkontnál. Az osztrák jegybankot csak nagyon kis mértékben veszik igénybe s a jegybank váMótárcája január harmadik hetében eddigi legmélyebb nívóját érte el. Pénzügyi körök ebből azt következtetik, hogy a legközelebbi időben a hivatalos diszkontot csökkenteni fogják. Az osztrák vasipar uj kartellje. A Berliner Bőrssuzeiteng jelentése szerint azon osztrák müvek, amelyek Katagvcsat gyártanak, kartellbe tömörültek. A kar teliben az osztrák vasművek e speciális üzemei majdnem mind részt vesznek. A következő lépés valószínűleg az lesz, hogy a kartel- lirozott müvek a csehszlovák müvekkel tárgyalásokat fognak folytatni, hogy a kartellbe való belépésre megnyerjék azokat. A lengyel müvek csatlakozása a vaskartellhez. Becsből jelentik: Düsseldorfban február 4-én kezdődnek a lengyel müvekkel való tárgyalások a nyugat-európai nemzetközi vnekartellbe való be- lépcsrcl Ezeken a tanácskozásokon a osebszovák, magyar és osztrák müvek is képviselve lesznek. /TéZiiPÉK y ...+ Gyengült & prágai értéktőzsde. Az ipari rész vények piacán estek: Cseh—Morva 180, Nord- baihn 90, Budweísi Sör 55, Borg é« Hűtlen 40, Prágai Vas, Brünni Sör 30, Cseh Cukor, Tejipar, Sve- lovar 20, Dux—Bqdeubach 17, Sellier 16, Horvát Cukor 16, Kolini Trágya és. Szesz 15, Aussigi Finomító 13, Danek 12, Poldi, Skoda, Ausiági Vegyi 11, Sohoeller, Cseh Kereskedelmi, Nyugatceeh Szón 10, Egyesült Villany 7, Egyesült Gyapjú 6, Alpine 8, Ringíiiofifer, Simm-eringi, Első Pilisen!, Prágai Malmok 5, Krizsik 4 koronával. Javultak: Prágai Gőzhajójáé 20, Königahofi 10 koronával A bankpiacon Cseh Unió 7, Osztrák Hitel 4, Slovenská 2, Bank véréin, Prágai Hitel és Korvát Eszkompte 1 koronával gyöngültek, Agrárai, Lándor és Cseh Industpial 2 koronával javultak. A beruházási piac tartott, az exótapiac lemorzsolódó volt. + A prágai devizapiacon Milánó 0.25, Madrid 3.50 koronával javultak, Varsó 0.025 koronát vesztett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegyzés Amséig loko és kikötő 227.5i0.-f Tartott a budapesti értéktőzsde. Ganz—Danubius, fegyver-, villany- é« gumiért ékek javultak. Kedvezőtlen külföldi hírekre az üzlet eüajiybuit- Bank-, cukor-, fa-, textil- és montánértékek lemorzsolódtak. A forgalom közepes volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Mok-tár 73, Törökszentmiklósi 1.8, Pestszentlőrinci 11, Részvénysör 97 pengős árfolyamot ért eL + A brünni állat vásárra 194 darab szarvas- marhát hajtottak fel, ebből Morvaországból 26 ökröt, egy bikát, 54 tehenet, ezek közül 19 darab hizőmarhát. Sziovenszkóból 13 ökröt, 30 bikát, 5 tehenet. Jugoszláviából 28 bikát, 3 tehenet. Lengyelországból 2 bikát és 12 tehenet- 100 kg. élősúly ökröknél 500—650, bikáknál la 450—650, teheneknél 300—600 korona. Az áttags-uly ökröknél 560, bikáiknál 380 és teheneknél 310 kg. volt. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — sziJárduJásra hajló volt. A következő álakat jegyezték: Tisza vidéki búza 33.30—33.70, egyéb 32.50—32.90, rozs 2680—27, árpa 19.60— 20.40, zab 20—20.40, tengeri 1S.20—18.40, köles, 14.80—lőőO pengő. + Gyengült & bécsi értéktőzsde. Magyar ós csehszlovák arbitrázséi tétek eladások folytán lemorzsolódlak. • Később fedezetre ugyan némi javulás állt be, de a stagnádó • követikeztóbeo ez nem változtatott a piac alaphangutatán, amely kedvetlen volt. A korlát értékéi is lemorzsolódlek. 4- Gyengülő irányzat a béri’ni értéktőzsdém Általában 3—4%-ot tettek ki az árfolyamveszteségek. A tőzsde .második felében hajózási értekek váratlanul 10—12%-SöaJ emelkedtek cs erre a mon-tán-píac is valamivel javult. A pénz- és devizapiac változatlan. + Szilárd a berlini terménytőzsde. A következő árakat jegyezték: Bura 267—271, rozs 25" — 256, árpa 207—245, rab 187—193. tengeri 18*3— 192, búzaliszt 35.25—33, rozs’íszt 35.23— 37.25, t^- za- és rozskoipa 15. Viktória-borsó 52—66, kés ehető borsó 30—32, tekaTmányborsó 22—25, lóbab 20.59—21.50, bükköny 29—24."0, repcepogácsa 16.20 —16.30, lenporá-ra 2*\7<'‘—21, szárazszelet 11.S0— 12, burgonya 30^0—30^ Táncolt Cin már tivespacUón? Voit On mar kórülragyogva a ^egcAodás^bb világítási eilcktusokkal ? oizony^ra nem! bzl a kÜJtőklj UKlousagot lathatla es á.vtzLcti a Cristal Pavillonbsn „Daiiborka1* kóvér.áz» Fraha iV., lauciho t30 »affé „Isproiso11 — heiycdlitmibctok + A havrei gjapjupiacon a január—júniusi árut 16^30 ponltal jegyezték. 4* A londoni gyapjuaukción a szilárd irányzat tartós. Finom gyapjúért rend kivül mágus árakat fizettek. 11.037 bál kn-riíU. eladásra é« ebbő] 9500 bált adtak el. Finom gyrpjufnjták nog^-on keresettek voltak szilárd árak mellett. Gapgyapju nem volt keresett, úgy, hogy a forgalomból kivontak. A következő áradiat jegyezték: Ausztrália: Merir.o scoured 20—46, caossbred ecoured 14.50—40, me- rinó grecey 15—23, crossbred greasy 8250—19.50; Ujzéiaod: Merinó scoured 25—35, rrorsbred scoured 16—31, morinó greasy 17—23, erőset) rod greasy 9—19. + Szilárd nyitás után cHcnyhnlt a csikágói búzapiac.. A búzapiac' a .kihajózások megcsappanásának hirAre szilárdan indult. Nyitás után azonban eítanyhult a piac irányzata, miután nagy tatazJo- tekrői érkeztek jelentések. Az őszi búzával bevetett területekről jelentett kedvezőtlen időjárási hírek ké9őbb ismét megjavították a piac hangulatút. Zárlat, fölé azx>n-ban sürgős realizációkra újból lanyhább megítélés került, felszínre, úgy, hogy a nyitási árnyereségek nagynWe. elveszett. A zárlati irányzat lanyhuló volt. A tengeripiac a bizományos cégek vásárlásai .folytán szilárdan indult, később azonban ellanykult, mert a készáru piacon az árutulajdonosok terjedelmes eladásokat hajtottak végre. — Csikágó. Búza májasra 140.25, júliusra 131.25, szeptemberre 128. Tengeri májusra 80.88,. júliusra 84.25, szeptemberre 86.37 Zab májusra 48.75, júliusra 4825, .szeptemberre 46.50. Rozs májusra 106.88, júliusra 102 37, szeptemberre 99. — Winnipeg. Búza májusra 136.50, júliusra 137.88, októberre 125.88. Zab májusra 59.12, júliusra 56.03. — Liverpool. Búza márciusra 10 sh 6 d, májusra 10 sh 2 d, júliusra 10 sb 3.12 d. — Newyork. Búza II. red win tor 152.25, II inaid win- ter 161.25, II. m;xed durum 155.25. Rozs 117.63. Takarmányárpa 88. Tengeri. 88.88, Búzaliszt 675 —710. ;; A prága! tőzsde dovízafcgyzésel: Január 26. Január23. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1347.25 1853.25 1847.25 ÍS5S.25 Berlin................ 798.12’i 802.12 % 798.12V, £02.12'/, Zü rich................£48.25 £51.26 648.25 661.25 Os lo (Christiania) £61.— £65.— 861.— 866 — Kopeniiaeen . . 897.50 901.60 897.53 601.60 Stockholm .... 899. - 903 — 899.— 9C3 Mailand . * . . 144.42% 145.82% 144,17% 145.f7% Paris................ 183,20 134.40 133 20 184 40 Lo ndon .... 16322% 164.42% 163.30 164.60 New York Cable 83.61% £3.91% 83 61% 83.91% Brüssel .... 468.60 471.60 468 £0 471.E0 Madrid .... 5E3.- £56.— £4960 £62.53 Bclgrad .... 69.22% 59.72% 59.22 66.72 Sofia ................ 24.30 24.60 £4.90 í' 60 Ko nstantinopel 16.92% 17^2% 16.92% 17,£2"s« Wien................ 475 62 % 478.62% 475X2% 478.G2'/, Wa rschau . . . £72.25 Ó78.25 ‘ £72.60 £75.50 Budapest . . . 689.70 £92.70 689.65 £92X5 Buenos Aires . 1£92.— 1898. - 1392.— 1898. * Helsingfore . , £4 60 £5.10 £4,60 £5.10 R-ga.................... 647 50 (80.60 647.50 CEC.80* Rio de Janeiro. 893.60 896.50 £92.50 896X0' Montev deo . . £4.30 £4.70 £4 30 84.70* Alexandria „ . . 1£7.E3 1CS.20 167.80 169 23; Athén ................ 45.20 45.80 <5.20 4t.60 Bu karest . . , 17.82% 18 22% 17.65 18x5 Kowno................821X0 823.5J £24.- £59.—1 Li ssabon . 174.80 175.70 174.30 176.70' Révai . . . £.95 9.15 3.95 915' Montreal . ... w r7" " ' --7 ' 2 •' '< '»* Prága, jaftuár 2Ő. Valuták: Holland 1£46 német 7Ö6J37.50 belga 467.75 ^’ájri 647ÖO norvég 859 dán £97 angol 163.15 spanyol 550.50 niasz l-'4.f.O amerikai 33.40 francia 133.27.50 svéd S98 jugoszláv 59 magyar 5S8.75 román 17.67Ő0 bolgár 22.85 tan- gyei 375 osztrák 473-50. A prágai értéktőzsde árfolyamai: J.as £25 1923. évi kincstári ntalvány ~-~" 1924. évi kincstári utalvány —•"* Nycreniénykűlcsön.............. sy- ™-~ C° ,o-os beruházási kölcsön . Tl .. 6°«-os lis7Xkc!csön.............. ®7öö - iMO 6‘ 7,-os Államköcsön.............. Mo rva orsz. -köles. 1911. 4 /*6« »4 Morva orsz. -köles 1917. 5 0 « . jj®v" 50 Prág-a város 1913. köles. 5% yj) Prága város 1919. köles. 4 °n '4aú <4a0 Brünn város J92J. köles. 6°o ,, I, Pozsony város 191IXköles.4% .1, Prága városi tákrpL 40« . . Csl. vörös kereszt sorsjegy . £ö-2S ' -® Maay. 5 frtos vörös kereszt. ~-~ Magy. jelzálog sorsjegy. . Budapesti Bazilika soi'sjegy ~•” Agrárbank ............................ „. Cs eh Union Bank.................... X?5®0 '^2 Le számítoló , . ..................... s.<\bo sn j0 Cseh Iparbank ....... -j0®.Prágai Hitelbank • ..... ^6.Szlovák Bank ....................... *47.— / Zi vnostenska................ 3W>X0 An gol.-Cslov. Bank................... • s‘-~ Os ztrák-hitel ........ 79-Bécsi Union Bank.................. £06° ~ Wi ener Bankv. ....... -fiJugosloveneka-bark . . . . : Nordbahn ...................................»2«'— /• Cse h cukor ......... (***'.- !“ Horvát cukor ........ X\!.íQ Kolini műtrágya ...... & 76-j c2- -0 Ivoiinl kávé........................ . -•“ Ko lini petróleum ...... . r ; ■ ~ Kolini szesz............................*779. — Tejipar r.-t Klső pilseai sörgyár .... ZM0.- tata'" Breitíeld-Danék ................. 477.- 4 _ La urin és Klement.............. •' ,.'7 , Ringboffer........................... WCs eh északi szén................. ~ *|A‘Cseh nyugati 6zén.............. -rí,sAl pine................................... 217-- -í**w Pr ágai vastear.....................''i4-x • fteda..................................... C97. - .naPo zsonyi káheí ....... IÓH740 ...................................... **>■- u,l-~ «
