Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-26 / 20. (1354.) szám

1927 január 26, szerda. 'ERSSffil-MACcfeAR-HIRME STíaprói-napra EGY PRÁGAI MOZIBAN a nagy mü*Or elOtt a Palhé-filmváltalat zsurnálját peregtették le. Egyhangú képek sorakoztak egymásután, ame­lyek bennünket, kÖzépeurópaiáküt nem valami nagyot: érdekelhetnek. Hanem változott a szín­tér, eltűntek a párisi paloták, a bretagnei szürke sziklás vidékek. Trópikus ligetek között kis vil­la emelkedik s a pakkjában egy joviális humu­szos bácsi sétálgat. Most a felvevő lencse elé kerül, szembenéz vele, jóízűen hunyorgal kö­vérhez arcába benőtt szemeivel. Legalább is négy napos szakáll fedi állát, kezeivel néha végig­dörzsöli a sörlét, nem valami nagyon gusztusos az egész ember. Egy francia ur lép hozzá, kedé­lyesen eldiskurülgatnak a lencse előtt, aztán egymás mellett megindulnak a park kövecses utján. Abd el Krím ez a disznókereskedő külsejű ember, aki Point szigetén tölti a számkivetés napjait. Mint a felirat mondja, a nap legnagyobb részében sétál, majd szép számú családjának körében üti agyon idejét. Néhány hónapja még az egész világ emlegette nevét a szabadsághősök sorában, ma már elfelejtették mindenhol. Abd el Krím keleti nyugalommal élte magát a megvál­tozott hrí'izetbe és bizonyára 6 is sokszor elmond­ja magában: Vanitatum vanilas. Nagy emóciók már' nem bántják, gömbölyű pocakot ereszt és isteni kényelemmel adja át magát a dolce far niente élvezeteinek. Olyan különös, olyan gro­teszk látvány volt ezen a filmen a rifek egykori fővezére, hogy megkönnyebült a lelkünk, amikor a terem elhomályosodott és uj kép kötötte le ér­deklődésünket. & A FARSANGI MULATSÁGOKRÓL beérkező jelentések arról számolnak be, hogy Szlovenszkó és Ituszinszkószerte nagy sikere van a farsangi báloknak, egy-egy mulatságon annyian vannak jelen, hogy alig férnek és ki világos kivirradtig tart a jókedv és vezeti pórázon Karnevál herceg a jókedvű párokot. A spanyol járvány veszede­lem nem riasztja vissza a mulatni akarókat és az a táncláz, amely tiz évvel ezelőtt nyomult be az öreg kontinensre, megállapithatólag még ma sincs visszafejlcdőben. örülünk annak, ha a mai szomorú időkben az emberek legalább néhány hétig olyan gondtalanul tudnak vigadni, valóban szüks-ég van táncra, jó borra, zenére egy kis bu- felejtőnek, csak szeretnék, ha Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának az a rétege, amely szorgalmas látogatója a táncmulatságoknak és könnyű szívvel költ el súlyos százasokat vidám passzióinak kielégítésére, ne panaszkodjék rög­tön a gazdasági viszonyok nyomasztó súlyával akkqr, amidőn arra szólítják fel, hogy, áldozatos lélekkel támogassa a szórakozásnak kissé neme­sebb és nemzeti életünk fentartása szempontjá­ból sokkal jelentősebb kulturmegnyilvánulásait, elsősorban a magyar színészetet. . Milyen nagy lenne az örömünk,-bn nemcsak, a * báltermek, .ha­nem a színházak-nézőtéréi is ..megtelnének, ép lel­kes szórakozó közönséggel! # A NÉMETEK legkisebb szórakozásaik köz­ben sem feledkeznek meg a kulturális szükség­lelek támogatásáról. Nincsen olyan német sörház, amelyben persely nem állana, vagy egyéb cél­szerű módon meg nem adóztatnák néhány fillér erejéig azokat, akiknek van hozzá pénzük, hogy naponként elfogyasszanak néhány korsó jó sört. És ezekből a söifillérekből bizony hatalmas ösz- szegek gyűlnek össze, amelyekből támogatják a német iskolákat, jut a német színészetnek és mindenfajta kulturális mozgalomnak. Bizony jó lenne ezt a példát követnünk és a magyar he­lyeken be kellene vezetni ezt az önkényies kul­túrádét. Sokkal közelebb jutnánk a magyar is­kolaügynek és a magyar színészeinek megoldá­sához az ilyen gyakorlati munkával, mint ezer és ezer gyönyörű terv, felvetésével és megvita­tásával. & . A GAZDASÁGI EGYSÉGES MUNKA esz­méje, amelyet olyan nagy hévvel propagálunk lapunk hasábjain* mindinkább terjedőben és érőben van és gyakorlati eredményei már a kö­zel jövőben mutatkozni fognak. És ez az ut a helyes gazdasági önállóságunk megszerzése és biztosítása irányában. Szép, szép az egész embe­riségre nézve kiterjedő nagy eszmék ápolása is, a Páneurópa-mozgalom is ilyen egyáltalán nem lektcsinylendő társadalmi mozgalom, de mine­künk először életünk apró gondjait és bajait kell leküzdenünk és csak azután érünk majd rá ilyen nagy eszmékkel való foglalkozásra. Páneurópa kiépítésének is ez a legegyenesebb útja, ha gaz­dasági téren minden területen egységesítjük az erőket, felvirágoztatjuk saját szükebb gazdasági érdekterületünket. Azután a nagy célok elérésére vezető legalkalmasabb eszközök önkényt fognak kínálkozni. imn UFJMI amióta „BERSON 75G-es" sarkot viselek, nem is­merek fáradtságot Kérdésemre ezt felelte a fiatat leány, minekutána hosszú ideig megfigyeltem. Fárad­hatatlanul. szorgosan, egész nap talpon, látja el napi munkáját Ha nem volna „Berson 750-es“ a cipőjén, buzgalma már néhány óra múlva ellankadna Aki „BERSON 250-est" visel, idegeit kíméli. Aki „BERSON 750-est‘‘ visel, munkáját megkettőzl. — A magyar nemzeti párt térhódítása a kas­sai körzetbe®. Kassáról irjálc nekünk: E hó 2;i-án Komáróc község gazdaközensége által nagy szám­ban látogatott értekezletet tartott a magyar nem­zeti párt szépén osztály titkára, mikor is a szövet­kezet helyiségében délután 2 órakar a megjelent hallgatóság előtt röviden vázolta a párt egyéves működését. Az értekezlet közte.kiáltással megvá- laiszrofta a helyi csoport tisztik.j,rá‘, amely a kö­vetkezőképpen alakult: Elnök Tóth István, ál elnök Ceáji János, pénztárnok Szniu-.zló Pál, ellenőrök: Biidcs István és Mi tró András, jegyző Tóth József. A négytagú választmány tagjai 'ettek: Szamszló István, Szaniszló János, Szanisz ó Bertalan, Greso János. A községi mezőgazdasági szakosztály elnö­kévé Péter András, választmányi tagjaivá Csáji István, G. Szaniszló Pál, Tóth János választattak Srásneic — autonómiáról A többségi pártok még e héten megkezdik tárgyalásaikat az autonómia tervezetéről — Szocgáüls téren nem tehet áttandéan reformmunkát végezni — A népiéiül miniszter bráinni beszéde . Brüwv január 25. A esek néppárt brü-nni kerületi ülésén' Sráraék nép jólétó miniszter beszámolt a politikai' helyzetről és többek között a következő megállápitásokat tette: — A legutolsó nemzetgyűlési választá­sok minden előzetes jövendölés dacára meg­mutatták, hogy a polgárság nem balfelé, ha­nem jobbfelé hajlik. A választók természe­tesen döntésüknek következményeit is látni akarták, mint ahogy ezt a valódi demokrácia is megkívánja. A cseh néppárt a választások után arra törekedett, hogy a nemzet létérde­kének megfelelő politikát folytasson. A cseh­szlovák köztársaságot csehszlovák nemzeti állammá akarták kiépíteni s éppen ezért a választások előtt és után is a nemzeti koalí­ció volt az orientációnk. S emellett a koalíció mellett mindaddig kitartottunk volna, amig a nemzeti állam teljesein ki nem épült. Azon­ban sok kérdésit igy többek között a kultu­rális problémákat a nemzeti koalíció kere­tén belül nem lehetett már úgy megoldani, mint annak előtte. Senki nem vetheti a szemünkre, hogv mi robbantottuk szét a nemzeti koalíciót. A cseh néppárt azonban az ui helyzetben sem vesztette el fejét. Olyan politikát inaugurált, amely pozitív eredmé­nyekre vezet. Egészen ui és egészen más többség alakult, amelyben a nemzeti kisebb­ségek — a német agráriusok klubján belül magyarok is — képviselve vannak és amely­ben helvet foglal a szlovák néppárt is. Ezzel megmutattuk a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a csehszlovák állam fenmarad ab­ban a formában, ahogy megalakult és a saját ereiéből annyira konszolidálódott, hogy sem a belső irredentizmus, sem pedig a szom­szédban való külső változás nem fenyeget­heti. őrülünk annak, hogy a szlovák néppárt végre belépett a kormányba. Ez a politikai lépés az ui többség és a kormány megerősö­dését ielentó. Most hozzálátunk az állami közigazgatás rendezéséhez. Jelentékenyen előre jutottunk az országos autonómia kérdé­sében. A fordulat után ez volt' egyik legfá­jóbb problémánk s mi már akkor véd tóik az országrészek autonómiáját. Az idő igazságot szolgáltatott nekünk. Az országos autonómiát, ha nem is telje­sen. de legalább részben visszakapjuk. — Sziléziát összekapcsoljuk Morvaor­szággal, mert itt nem történik egyéb, mint a két országrészben élő morvák egyesítése. Az országos autonómia képezi a szlovák nép­párt részére az aranyhidat, amelyen a párt a maga radikális ellenzékiségéből a csehszlo­vák kormányba léphetett. Az országos autonómia megvalósításának előestéién állunk. A tárgyalásokra min­• den előkészület megtörtént s azok valót- . szinüieg még e héten meg is kezdődnek, — A morva—ézáléziai országrésznek 54 tagú országos képviselőtestülete lesz, mely viszont egy 12 tagú országos bizottság it vá­laszt a kebeléből. Az országos politikai köz- igazgatás egybe lesz kapcsolva az országos bizottsággal. Az országos képviselőtestületbe a választások nem ugv fognak történni, ahogy ezt a szocialista táborból tendenciózusan hi- r esztelték. * Az országos képviselőtestület kétharma­dát a nép választja s csak egyharmadét nevezi ki a kormány, de azt is minden­esetre az aránylagosság elve alapján. — Most tehát következik az idő — foly­tatta Srámek —, amikor a polgárság rendel­kezési jogot nyer számos kérdés fölött. Erre fel kell készülni. Dolgozunk továbbá az adó­reformon, amelyről a többség véleménye el­térő ugyan, ez azonban nem jelent sem vi­szályt. sem válságot. A koalíció erre vonat­kozó tárgyalásai megegyezéssel fogaak vég­ződni. Kulturális téren ugyancsak nem tudunk mindent elérni, mert nagyon iól tudjuk, hogy az adott körül­ményekkel számolnunk kell. A szociális kér­désekben is siettetjük a megoldást. Sokat azonban nem mondok, hiszen úgyis hallgatag miniszternek mondanak. Erről másak már igen sokat beszéltek. Azért terveimről még bizonyos ideig hallgatok, mert nem tárgyal­tam meg mindent a kormánykoalícióvá!. Re­mélem. hopy rövidesen már ezzel Is a nyil­vánosság elé léphetek. Szociális téren nem folytathatunk állan­dóan reformmunkát, hanem arra kell tö­rekednünk, hogy a meglevő vívmányo­kat nemzetközileg is biztosítsuk. — Nem szabad elfelejtenünk azt a kö­telességet. amivel tartozunk iparunk terme­lőképességének és a kivitelnek. Mi baszna lenne a munkásnak, ha számos szociális tör­vényünk lesz, de ezzel szemben sem mun­kája, sem keresete? Tekintettel kell lennünk tehát az egész nemzetgazdaságra. — A kassai nagy-megye gazdasági és erdé­szeti egyesületének közgyűlése. Kassai tudósítónk jelenti: Tegnap tartotta évii rendes közgyűlését a kassai nagymegye gazdasági és erdészeti egyesü­lete. A közgyűlésen a tagokon kívül M földhivatal és a zsupán képviselői is részt vettek. Az elmúlt év működéséről szóló jelentősek után a közgyűlés megválasztotta az uj tisztikart- Elnökké Gerda Jó­zsefet, aletnckké pedig Lauer Alfréd igazgatói (;Zernplénykelecs én y) választották meg. Mi meg a futuristák A futuristák nem olyan emberek ám, mint valamelyik másik, mondjuk én vagy' ön, kedves krokiolvaső. Sző sincs róla! Manapság egy ma­gunkfajta emberen az utcán, ugyebár, feltétlenül van kalap, télikabát, sárcipő és esetleg ernyő vagy bot. Ezzel szemben nála feltétlenül ott van a legújabb hyperbola alakú verseskötete és eset­leg van rajta felöltő, amely futurista értelemben tólikabátnak veendő. Kalapot és botot nem hord, de ha hordana, meggyőződésem, hogy a botot a fején hordaná, kalapjára pedig rátámaszkodnék az aszfalton. A futuristát onnan lehet megkülönböztetni a másikfajta embertől, hogy soha sem arra a kér­désre felel, amit kérdeznek tőle. És pedig azért nem, mert ő azt állítja, hogy nem törődik a most- tal és a ma-val, azért ő már mindig arra a kér­désre felel, amit az ember holnapután szándéko­zott hozzá intézni. Ezért nem vág a kérdés és felelet. A futurista kétségbeejtő gondossággal ügyéi arra, nehogy értelmes dolgokat mondjon vagy csináljon, mert akkor ugyan mi az ördög külön­böztetné meg öt a többi embertől. A futuristáknál az egyes művészeti ágakban tisztában, kell lenni legmesszebmenően a sza­bályokkal. Kivéve nem kell tudnia: az Írónak és költőnek a nyelvtant, szótant és mondattant. A festőnek nem kell ismernie a színeket, a szobrász­nak és építésznek az alaktant, a zenésznek pedig a kottákat és azt a hangszert, amelyiken ját­szik. Egyébként alapszabályszerüleg mindennel tisztában kell lenniük. Ha már most ezen szimptőmákböl valahogy megsejtjük, hogy futuristával kerültünk össze, viselkedjünk a legridegebben, mert, ha csak ki­csit barátságos arcot is mutatunk, akkor vége jő közérzetünknek. Vagy elkezdi költeményeit sza­valni, amelyeket úgy irt meg, hogy négyszáz da­rab szót papirosra írva beledobál kalapjába, az­tán ahogy egymásután kihuzogálja őket, úgy egy­máshoz illeszti. Ha a sor hossza elérte a nyolo centimétert, kezdi a következő sort, az nem baj, ha szót is metsz ketté, annál szebb, illetőleg an­nál futuristább. Vagy megmutatja festményét, amelyet úgy csinált, hogy a macska farkát beke­ni olajfestékkel, háttal odaköti a vászonhoz és aztán elölről valamivel dühösül, mondjuk egy másik festményét mutogatja neki. A macska per­sze berzengedik a farkával és kész a kép... Szó­val legyünk feltétlenül tartózkodóak, ha valaki­ben futuristát sejtünk. Még csak elrettentő példaképpen a következő villamoson ellesett párbeszédet: (biztosan futu­risták voltak). Az egyik ur megszólítja a szomszédját: — Pardon kérem, hányadika van ma, uram? — Óh dehogy, hová gondol! Hizsfelfujt ka- pormártással. — Köszönöm szépen, akkor leszállók! ..A villamos felháborodottan ment neki egy .stráfkócsinak és pozdorjgvá törte. -r .. , • (, - • •••. -Buda .László­— A kassai magyarság kettős gyásza. Kassá­ról jelenti tmdősi-tónk: Kemény Lajos, Kassa vá­ros volt főlevéltárnoka, nosszu, súlyos betegség után 68 éves korában megtud. A magyar történet­írás egyik jeles munkását vesztette el az elhunyt­ban, aki fáradhatatlan buzgalommal dó’gozoit Kassa város értékes levéltárában és. több kitűnő értekezéssel járult a törtőne'tu lomápy fejleszt ősé­hez. Abauj-Tornavármegyéröl szóló monográfiája, majd A reformáció Kassán és Kassa város régi számadási könyvei (1431—1533) cimü nagyobb mü­vei széles tudományos körökben szereztek szá­mára elismerést. A hatalmas anyagot, amelyet lör- ténelimi kutatásai során gyűjtött össze, a napila­pokban megjelent szűrés történeti visszremlékezé- serben is értékesítette. Egy ideig szerkesztője volt a Kassa Vidéke cimü lapnak. Szépirodalmi dolgo­zatai :ie elég gyakran láttak napvilágot. Betegség© miatt már három esztendeje nyugalomba vonult, de súlyos betegsége meggyötörte utolsó hónap­jait A régi Kassa értékes egyénisége száll sírba az ősz levéltárossal. — Ugyancsak érzékeny vesz­teség érte Kassa magyar társadalmát Korláth Fe­renc volt. gyógyszerész halálával, alá nu reggel halt meg 88 éves korában. Korlátb Ferenc a régi időben a politikai mozgalmakból is kiverte a ré­szét és vezetője volt a kassai függetlenségi párt­nak. Egész életén át a függetlenségi eszmének volt derék harcosa, de amikor az uj viszonyok bekö­vetkeztek, visszavonult a közéleti szerepléstől és szerető családja köréiben élt. Korláth Örs magyar ezredes édesatyját, Korláth Endre dr. nemzetgyű­lési képviselő pedig nagybátyját gyászolja az el­huny fcban. —=■ Felhívás az Érsekújvár és környéke magyar akadémikusaihoz. Az „Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusainak Egye­sülete" (É. K. M. A. E.) eredeti céljának meg­felelően az őszi liceális esték és a január 5-én tartott bál jövedelméből tagjait segé­lyezni óhajtja. Ezért szegénysorsu diáktestvé­rei részére tanulmányi segélyre pályázatot ir ki. Az alaposan megindokolt kérvényeket 1927 február 10-ig Dobossy Imre egyesületi titkár címére (Érsekújvár—Nővé Zámky, Pi- ritó-utcia 18) kérjük. Kérvényezési joguk csak azon tagoknak van, akik nincsenek tagdíj- hátralékban. Az É. K. M. A. E. nevében test­véri köszöntéssel Somos Elemér s. k. elnök, Dobossy Imre s. k. titkár. — Tátrai időjelentés. Ótátrafüredröl iáv- iratozzák: A Tátrában pompás téli idő és elsőrangú hóviszonyok uralkodnak. Éjszaka 10 fok hideg volt. a hóréteg 60 centiméteres, magasabb helyeken 1 méteren felül van- Ród&»j)á'lya, sít elep kifogástalan állapotban vannak, 5 g—

Next

/
Thumbnails
Contents