Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-26 / 20. (1354.) szám

4 ^PjRXCAI^A'UfitAR-HI RIiAE 1927 Január 26, szerda. Miss CzechosLovakia Csehszlovákia legszebb nőjének a hirkedl Fa­namel-fllm'ársaság szépségversenyén mégsem az oslraui hentesmesternek első helyen jelöli leányát ismerték el, hanem a harmadik helye­zettet: Posncrova kisasszonyt, a prágai Cseh Nemzeti Színház művésznőjét s igy ő megy el Csehszlovákia színeiben Berlinbe (és nem Bées- be, mint ahogy először hirdették), hogy össze­mérje bájait az amerikai rek.dmcég nagy szép- tégvásárán tiz más ország legszebbjével. Mert a Fanamet-iérsaság egész nagy attrakciója nem egyéb, mint olcsó önreklám, melynek egyetlen köilsége az, hogy a filmtársaság tiz országból összesen egyetlenegy moziszinésznőt szerződtet, ami a nagy reklámért a nagy felhajtáshoz ará- nyilva botrányosan kérés áldozat, gyalázatosán kis befektetés. Más filmcég talán tíz filmmű­vésznél szerződtet, százezreket dob ki hírnevé­nek reklám utján va 6 népszerűsítésére, további tízezreket a szerződtetett csillagok reklámirozá- sára (persze a fizetésén felüli költséggel), ezzel szemben a Fanomét összesen kél krajcárért, (mert mi az a száz dollár, amennyit a szerződte­tett kis színésznőnek hetenként fizet), nemcsak ingyenreklámot kap Európa tiz országának majd­nem minden mozijában, az újságok nemcsak, hogy ingyen Írogatják ki a cég nevél cikkenként tizenötször, (mint mi mostan), hanem ami a leg­nagyobb üzleti orcdtlanság: ráadásul még azt a bizonyos iiz-orszdg-szépét is úgy választja ki, hogy az már eleve karriérké'ies kész színésznő legyen, vagyis a száz dollárt is feltétlenül jöve-> delmezően fekteti be. Tiz országban már előre ismeri mindenki az uj csillagot, akihez a szép­ségvásár híre csak elért, irigyléssel várja a mozi­vásznon való feltűnését mindaz a néhány millió szépasszony és szépleány, aki ábrándjaiban (s ki nem ábrándozik?) szintén részi akart venni ezen a szépségversenyen (de nem meri) s akinek mégis titkos álma kijutni egyszer Hollywoodba, (már pedig nincs nő, aki ne tartaná magát annyira szépnek, hogy moziszinésznő lehessen és nincs olyan csúnya nő, aki csúnyasága dacára ne sze­relne mégis moz'színésznő lenni) és ezek egylől- egyig várni fogják az uj csillag megjelenését., ha más egyébért nem, úgy legalább azért, hogy ösz- szehazonlilhassák magukat övele. Hát ez igazán amerikai méretű reklám s hozzá amerikaiasan olcsó reklám. Csehszlovákiában a zsűri első helyen egy csinos vidéki leánykát jelölt, a másodikon egy zo- lóoágos prágai moziszinésznőt, a harmadikon egy vérbeli drámai színésznőt Már a berlini zsűri, (mármint maga a cég), sokkal józanabbul, űzte- iiesebben ítélkezett Szép a romantika, de koc­kázatos. Lehel, hogy a vidéki leányka szebb, üdébb, frissebb, temperamentumosabb, mint a színésznők, de iá tudja, hátha a gép előli meg­bokrosodik s ijedtében nem tudja majd, hová tegye a kezét, — kár tehát kísérletezni, — gon­dolják, — a heti száz dollár is pénz, Hollywood messze van s az útiköltség drága, egyszóval ami biztos, ez biztos: « fontos az, hogy « győztes szévség kész színésznő legyen. Így legalább az útiköltség nem vész kárba. EkVép lett a csehszlo­vákiai első széoségből harmadik s a harmadik­ból első s egyben a szépségverseny ekkéopcn vall szerződés-vásárrá: businessé. Szép, szép a romantika, de az első az üzlet. Pláne amerikaiak­nálCsak a cseh lapok csodálkoznak, s beszélnek humbugról és sehogysem tudják megérteni azt, hogy ha egyszer szépségversenyt hirdetnek, ak­kor az miért nem a szépségek versenye, hanem színésznők versenye? Az útiköltség miatt. Ez csak világos. Milyen naivak ezek a csehek. (-) Római nyilatkozat a csehszlovák konkordátum kérdéséről ♦ ■ • ■:( Vatikáni kérők kurzusváltozást észtéinek a prágai egyház* politikában — Prága közeledik a Szentszékhezl — A Szent­szék föltételeket &za& — A román és Jugoszláv konkordátumok Is még csak a jtvS kérdései TUNGSRAM-WESTERN Róma, január közepe. (A P. M. H. rámái tudósítójától.) Már hónapok óta keringenek liirek az európai sajtóban azokról a kcnkordátum-lárgyalások- ról, amelyeket a Vatikán Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával folytat. A Szentszék politikáidnak ősi tradíciója, hogy folyamatban levő tárgyalásokról nem ad nyi- litkozatot, nem tájékoztatja a közvéleményt. Ennek ellenére a P. M. H. római levelezője most részletes nyilatkozatot közölhet egy magánbeszélgetés aiapián, amelyet a Vatikán e^vik kiváló személyiségével folytatott, aki a Csehszlovákiával, Jugosz’áviával és Romáimé­val fennálló helyzetet a következőképpen vá­zolta: Csehszlovákia tárgyalni akar a, Vatikánnal? — Puhlicisztikaitag azok a konkordáíum- lárevalásck a legakluálisabbak. amelyek a Vatikán és Csehszlovákia között kezdődtek. Ezekről a következőket mondhatom: Már az elmúlt ősz óta, amióta a német politikusok beléptek a prágai kormányba, kurzusváltozás észlel­hető a csehszlovák egyházi politikában. — A kereszftényszocialista és jelenleg kormánvpárti német sajtó, valamint a mos­tan ugyancsak a kormányba belépett szlovák néppárt lapiai a konkordátum megkötését sürgetik. A 78 száza1 okot meghaladó katoli­kusokat Csehszlovákiában is megillettük a fe­lekezeti és vallásszabadság ugyanazon jogai, am-elveket a többi országokban élveznek. Tudjuk, hogv Masaryk elnök is ellensége a kultúrharcnak. Prága néhány hét előtt jegyzéket küldött a Vatikánnak és ebben kérte, hogv a Szentszék küldjön képviselőt Prágába, aki legkésőbb február végén megkezdi a konkordátum-tárgyalásokat. (E iervzék elküldéséről már a múlt hé­ten felmerült hírrel szemben illetékes cseh­szlovák helvről napokkal ezelőtt cáfolat je­lent meg. Szerk.) Ezzel a jegyzékkel tehát az előzetes tárgyalások megkezdődötteknek tekinthetők. A Vatikán a konkordátumot azonban csak abban az esetben fosria megkötni, ha a prágai kormány reparálja az összes ] sérelmeket és törvénybe iktatja a katoli­kus egyház jogait. — Minden cáfolat ellenére már sokkal előrehaladottabb stádiumban vannak a Romániával folytatott tárgyalások. Néhány hónap előtt már részletesen nyilatkoztam a tárgyalások alapelveiről. Közben azonban Goldis ortho- dox kultuszminiszter csökönyössége követ­keztében a helyzet rosszabbodott és kérdéses, hogy vaiion Averescu miniszterelnöknek és a kormány többi konkordátumbarát tagjainak sikerülni fog-e Goldis ellentáUását leküzde­ni ök. — Még mindig kezdetleges stádiumban vannak a Jugoszláviával való tárgyalások. A jugoszláv konkordátum ügye még nem jutott túl az előzetes bevezető megbeszéléseken. A Vatikán még nem is fog­lalkozott a konkordátum tervezetének elké­szítésévé1. Az elmúlt nyár végén, amikor a belgrádi kormány Simác minisztert kinevezte vatikáni követévé, ugvlátszott, hogy a kon­kordátum megkötésének már semmi sem állia útját. Azóta azonban a jugoszláv politika minden irányban in­gadozást és bizonytalanságot mutat — Pasícs halálával az a párt, amely a legtöbb előzékenységét mutatta a Vatikán iránvában, elvesztette iránvitó vezérét A ju- eosz'áv konkordátum megkötésénél nagy sze­repet fog látszani a nyelvi kérdés. A Vatikán hajlandó a szerb és horvát nyelveket a ju­goszláv katolikus egvbáz hivatalos nyelvei­ként eüsmerni. A régi szerb konkordátum­ban a Vatikán 1914-ben engedélyezte az 6~ szláv nyelv és a cvrill-betük használatát ez azonban a nemzetiségi viszonyok alapján perócbiákként volt szabályozva. A jugoszláv konkordátum nemcsak szer­tartási kérdések megoldásától függ, ha­nem attól is, hogy a belgrádi kormány miként fogja az e<rvház földigényeit ki­elégíteni. — Mindezekről eddig érdemleges tár­gyalások még nem folytak, azonban a Vati­kán ebben a kérdésben is összes követelé­seinek honorálását kivárnia a konkordátum megkötése előtt. Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit, vissza Afrikába, noha magyarországi tartózko­dásom sok régi emléket idézett föl bennem és nem tudom, le fogom-e tudni újra küzdeni nosz­talgiámat Széchenyi Rezső gróf re’ikviákat is akar ma­gával vinni abessz'niai otthonába, ugyanis 5 volt néhai Károly király legutolsó száraysegédje. A nyugatmagyarországi fölkelés alkalmával az ág- falvai ütközet alatt éjjel-nappal együtt volt Károly kirá’lyal és ebből az időből különböző értéktár­gyai marad'ak a fővárosban. Gyöng^csapáti kas­télyát két évvel ezelőtt adta el A^pcnyi A'bcrt- nek, most ezt az ügyet is likvidálja, azután az oroszlánvadász magyar arisztokrata újra búcsúi mond Magvarországnak és megy vissza a bama­bő rüek hazájába. V. A. Hogy élnek a vörös arisztokraták? — Rudolf Haras Bartseb autóbalesete. Bécsiből jelentik: Rudolf Hars Bartschnak, az ismert re­gényírónak autója tegnap éjjel összeütköződ egy másik kocsival. Az Író üvegszilánkoktól leién meg­sebesült. Barísohmak rövid .dón belül ez már a harmadik balesete, miután kevéssel ezelőtt majd­nem gáamórgezésnek esett ál l izmi, két héttel ez­előtt pedig ugyancsak autóbaleset ^rte. SZERDAI RÁDIÓMŰSOR: Prága 12.15 és 16.80 Hangversenyek 13.35 Német előadás 20.02 Vig est 22.15 Tánczene Brünn 19.00 Hangverseny 20.00 A Foerster dalegylet hangversenye 21.00 Katonazeoekar Pozsony 17.40 Szlovák nyelvkurzus magyarok számára 18.00 Hangverseny 20.00 Zene a Redout-mozgóböl Budapest 16.00 Gyermekim esek 17.02 Unger dr. gazdasági előadása 17.30 Szimfónikus zenekari hangverseny 19.10 Rádió-posta 20.30 Irodalmi est, Várady Aranka és Kiss Ferenc közremüködésérvel 22.00 Cigányzene a Hungáriáiból Bócb 20.00 Grillparzer Hannibál, szomorú- játék Gráz 21.00 Népdalok és utána könnyű zene Berlin 22.30 Tánczene München 21.50 Hermónium-hangverseny Königsberg 21.30 Beethoven szonáták Frankfurt 20.15 Hegedű hangverseny Zürich 20.00 Moeschlin szerzői estje Stockholm 20.00 A szevillai borbély Abesszíniából hazajött három év után Széchenyi Rezső gróf, a félelmetes oroszlánvadász Károly király utolsó szárnysegédje és elmondja érdekes és izgalmas abessziniai tapasztalatait xx Ai Ifjúsági Könyvtár az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyv osztályunknál. A Kis Pythagorae ára 12 K. Budapest, január 24. Néhány nappal ezelőtt egy magas termetű, napbarnított, szakállas, érdekes arcú férfi tűnt föl ez előkelő belvárosi éttermekben. A megvál­tozott külső ellenére a sasszemü pestiek hamar fö'ismerték a kissé exoikus arcú idegent, aki nem más, mint gróf Széchenyi Rezső, aki három évvel erelőtt hirtelen össrepakkolt és a parfőmö- zött pesti korzóról egyenesen Afr'kába, Abesz- szlniáfca utazott. A fiatal, 86 éves gróf Abessziniá- ban m'nt félelme'es vadász tette rövid idő alatt ismertté a nevét és az ottani bennszülött ha'ósá- gok jóakaratu támogatásával ma már egy virágzó „vadá'lat-közponinak" toidog tulajdonosa. Szé­chenyi Rezső gróf három évi abessz'n'ai életéről és élményeiről a következőket mondotta munka­társunknak: — Már mint fiatal diák bizalmas barátság­ban voltam Chernél Istvánnal, a híres magyar ornitológussal és régi vágyam teljesült, amikor megelégelve az állapotokat, it'hagyva mindent, ! véglegesen Afrikába, Abesszíniába költöztem. Ál­landó tartózkodási helyem a főváros, Addis- Abeba és bármennyire is fájdalmas egy magyar embernek többezer mértföldnyire élni hazájától, minden tekintetben meg vagyok elégedve ottani életemmel. — Abesszínia egy ezerszinö különös állam, teli rejtélyekkel és európai szemnek érthetetlen, szokat'an uj elméletekkel. Menelik császár halála után Ras Tafari Rakoman régens vette át a füg­getlen Abesszínia uralmát, a császári c'met azon­ban néhai Menelik leánya, Zauebltu v:seli. A la­kosság határtalan tisztelettel van ePelve ura'ko- dója és minisztereivel szemben, amit legjobban bizonyít, hogy parancsait ma is babonás félelem­mel teljesíti. Még ma is hisznek a mágikus, em- berf"'”tti erők lécezésében. Pacára ennek, Abesz- szín'a népe kevés kivétellel mind cskereszlény- nek mondható és alig érintkeznek pogány tör­zsekkel, amelyek még ma is a legbarbárabb mó­don hódolnak évezredes szokásaiknak. Még most is érvényben van a vérbosszú, amelynek helyes magyar jellemzése régi közmondás: szemel szem­I ért, fogat i ogérl. Amilyen módon egy bennszülött 'legyilkolja a társát, ugyanilyen módon végeznek a pogány törzsek a gyilkossal. A kivégzés leggya­koribb módja a nyilvános megkövetés, amely bor­zalmas külsőségek között megy végbe. A delik­venst megkötözve kiviszik a főtérre, ráteritenek egy fehér humuszt és a feldühödött néptömeg valóságos kezáport zudit a szerencsétlen halálra­ítéltre és néhány perc múlva a fehér humusz, át­itatva vérrel, már csak egy rettenetesen összeron­csolt benszülött holttes'ót takarja el Magyar emberek is élnek Abesszíniában, kö­rülbelül huszonöt-harminc iparos egészen jól el tudott helyezkedni exotikus uj környezetében. Addis-Abebátan él Mészáros József orvos is, aki­nek ugyancsak ki kell tenni magáért, ha koukur- rálni akar a bennszülött kuruzslók ismeretlen gyógyszereivel. Érdekes, hogy a Pasleur által fölfedezett szérumoltás anyagát a bennszülöttek már vagy 2000 éve ismerik és európai orvosok analízise is megállapította, hogy a szenzációs meg­váltó szérumot Abesszíniában 2000 év ó a utón* útfélen használják. A biva’alos nyelv az amhara, mig a diplomácia a francia nyelvet fogadta el A magyar kolónia perfekt francia tolmácsa néhány évvel ezelőtt még egy Bitlner nevezetű tüzérfő­hadnagy volt, akit még néhai Menelik császár tüzérségi főfelügyelőnek alkalmazott. Bittuer fő­hadnagy nem sokáig bírta a tropikus éghajla'ot, püana'nyi elmezavarábah főbelőtte magát és azonnal meg is halt. Az ország mesésen gazdag, a régens palota szerű épületében mély kutak van­nak ásva és ezek szinarannyat vannak megtöltve. Ez a tulajdonképpeni államkincstár és érthető, ha a régens külön kuttesíersépet szervezett a fan­tasztikus ériékü szinarany őrzésére. A férfiak mind hatalmas, erős izomzatú emberek, raig a nők erős sémita vonásukkkal holmi asszir-reli- fekre hasonlítanak. A leányok 12 éves korukban mennek férjhez és a családi élet szentsége valósággal elképzel­hetetlen a kissé könnyelmű eurónal foga'maknak­— Körülbelül két hónapot töltök Magyaror­szágon, régi ügyeimet rendezem, azután megyek Paris, január 23. A leágazott Oroszország (La Rus&le opprímée) című párisi újság legutóbbi száma rendkívül érde­kes levelet közöl Moszkvából az uj, kommunista arisztokrácia életéről: Azelőtt kökvérnek mondták azt, amit ma a párt tagja megjelölés jelent, — mondja c levél. — „Párttag" bűvös szó, amely mindent pótol. Erre az argumentumra, hogy párttag, minden egyéb érv elhallgat, mindenki meghajlik, mindenki irigysége meghátrál. Párttag, ez ma ugyanaz a csengésű szó Orosz­országban, mint hajdan a kegyelmes ur, vagy a fenség. Minden, ami jobb dolog ma orosz földön, fenn van tartva a párt tagjainak. Az állások a párt tagjaié. A paloták, meg a birtokok szintén. A népbiztosok pihenőházal Moszkva környé­kén és azok a lakóhelyek, amelyekben a páii po­litikai irodájának tágján és a hasonló állású ma­gas funcionáriusok laknak, mind a régi udvari emberek tulajdonaiból valók. Eveikben a palotákban a gondosan karbantar­tott üvegházikból a kertészek mindennap virágot tartoznak küldeni a magas kommunista urasé gok asztalára az év minden szakaszának minden nap­ján. Az oraságá major, min* valami bőség szaruja, mindenről gondoskodik: vajról, tejszínről, sajtról, gyümölcsről, de mindnyájából a legelső minőséget tartozik előteremteni. Az élelmiszerekben való fényűzés nem kisebb egy cseppet sem, m:nt a vi­lág leggazdagabb emt-ereiuek szállóiban Páliéban, a Champs Elysées-m. A parasztok között általánossá vált Moszkva környékén ez a mondás: — Régebben csak egyetlenegy cár volf, ma a* ördög se tudná őesnsssámlálmi, mennyi van! Moszkva környékének fényűző helyei azon­ban nem elégítik ki a kommunista arisriok'áciát, A párt tagjai a szezont a Krim-fétea;get üdülőhe­lyein töltik, ahol a legszebb villák állanak rendel­kezésükre azoknak, akiket „az ördög sem svőz őmzeezimiálni". Villák és szobák vannak állan­dóan fentartva számukra, úgyszintén hálókorrtk a legjobb vonatokon. A legjobb márkájú automo­bilok népbirtos-családtagokka 1 vannak megtöltve, A Krím enyhe éghajlatú helyei azonban nrig nem minden vörös arisztokratát elégítenek ki, bármennyire divatosak legyenek is. Olyan ember fehér holló közöttük, akinek a Krímben eltöltőét szezon volna a fényűzés teteje. Munkaképese ágii­két a párt javára csak úgy óvhatják meg. ha a külföldi burzsujvi'lág legdrágább helyeit is láto­gathatják a főszezon tartama alatt. Biarritz. Nizsa, Bad-Nauhrim, Kar’ebad stb. rendszeresen szere­pelnek a kommunista arisztokrácia tartózk^dóke- lyei között- A valamivel kieebbraogu. másodvona­la főkorranunisták a Rigai-öböl pár tűn readcrt'k be masuknak viszonylagos földi paradicsomot. Pt üdülnek, még főnökeik Olaszország ragyogó ega alatt sétáltatják asszonyaikat. A vörö arisztokrácia női, természetesen. Tői­re*-nál. vagy Chanelnél öltözködnek, szigorúan a Iegelegánwbb európai burroodmők divatja sze­rint. A póriét Quartier latin hűtlenné lett egykori álmodozói kéjes örömmel vágtáinak Páréból Btar- ritzbi kitűnő autóikon (mily elragadtatással be­szélnek otthon Mos-fcvábon ezekről az úrikról1') és 200—300 frankot fizetnek nnoonta a panriékért. A krimi orosz császári palotákba csak bizo­nyos büszkeséggel ülnek be: de mi ez nr'nd.ri'C'oz a gyönyörí'séores érzüshex, mikor a régen Wért pvun>'ri helyeken muritV?trik be art a csodá'-'Vs áfák"butáét, aort szemé’víkta Marx igéinek ..hű­séges" végrehajtása véghezvitt. A földi oaTvd'cPornof. a vtMg javait rrámo’-o- si.n. lárre vágvyhordár-1 é’v»rik a forradalom fa­natikusai, a marxizmus kalifái. xi Kinek kell KI* Brohm? A földbirtokos­nak, gazdának, erdésznek, madárkedvelőnek, va­dásznak. állattenyésztőnek, tanárnak, egzólikus or» szágob bámulójának stb. atb.

Next

/
Thumbnails
Contents