Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-22 / 17. (1351.) szám

2 1^. ^nuár s2, szombat mi. .. - ........................IMII III - ---------mmmamam--------- giMem’taim—B>C————B—B—M—B— má nysértést köyessen el. Parlamenti körök­ben az eljövendő táj palások elé nem nasy optimizmussal tekintenek, ámbár exyes kö­zéppártoknál némi remény mutatkoziki Azt sem lehet tudni határozottan, hogy milyen álláspontot foglal el a demokrata frakció és lehet, hoíry ez a halielé hajló középpárt az események hatása alatt búcsút mond szövet­ségesének, a centrumírakciónak és a balol­dali ellenzékhez csatlakozik. Beavatott körök többnapos tárgyalást várnak, amíg a helyzet tisztázódik. A német baloldal veresége Briand bukását jelenti Pár is, január 21. Hindenburg beavatko­zása és Marx dr. ui megbízatása Párisban az óriási szenzáció ereiével hatott. A francia vé­lemény szerint a köztársasági elnök túllépte hatáskörét. Ilv értelemben nyilatkozik a Pe­tit Párisién és az Oeuvre is, amely utóbbi Wiltan alkotmányellenesnek bélyegzi Hin- denburg cselekedetét A jobboldali és a bal­oldali sajtó egyaránt hűvösen utasítja vissza Hindenburg tettét, sőt néhány baloldali lap egyenesen tiltakozik ellene. Az Oeuvre szerint Hindenburg akciója külpolitikai szempontból rendkívül ügyetlen és a Quotidien ismétli régi fel­fogását. mely szerint Franciaország egy köztársasági német kormánynak tehet engedményeket, de semmiesetre se egy jobboldali kormánynak. Ha a német nemzetiek tényleg bekerül­nek a berlini kormányba, akkor Briand po­litikája, a külügyminiszter legújabb erköl­csi sikere dacára, súlyosan kompromittálva van, A Maiin szerint Németország csalódik, ha azt hiszi, hogy Franciaország és a külföld az első felháborodási vihar után belenyug­szik a .német jobboldali kormányzásba. Az Echo de Paris szerint a német nemzetiek és a centrum egyformán reakciónáriusok és egyik párt sem barátja Franciaországnak. A centrum ugvan eddig minden ostoba kalan­dot megakadályozott, de a jobboldali kor- mánv előtt mégsem zárkózott el s igy Briand politikája végérvényesen el van intézve, mert a német baloldali pártok veresége egy­úttal a francia külügyminiszter vereségét je­lenti. ___________ A f rancia kamara a gazdasági krízissel és a munkanélküliséggel foglalkozik Páris, január 21. Hosszú hónapok után a francia kamarában ma délután ismét interpel- láclós vita van, még pedig a gazdasági krízis és a munkanélküliség kérdéséről, összesén tiz interpelláció fekszik a ház asztalán. Jellemző, hogy a ház uj rendjére való tekintettel, amely a felszólalási időt tetemesen korlátozza, egyetlen nagy szónok sem jelentkezett inter­pellációra. A tiz föliratkozott képviselő közül ismert neve csak Cacliin kommunista képvise­lőnek és Boréi radikális képviselőnek van. A vitára Falliéres munkaügyi miniszter válaszol, akinek válaszát a minisztertanács közösen szerkeszti meg. Csak február közepére hívják össze a képviselöiiázaf A késedelmet a közigazgatási reform előkészítő munkájának hosszadalmassága okozza - A költségvetési bizottság még hete­kig tárgyalni fogja az adóreformot — Juriga nincs megelégedve Svehla ígéreteivel — Megkezdődött a teljhatalmú minisztérium és a nagymegyék likvidálásának munkája Prága, január 21. A képviselöház elnöksége ma délelőtt tiz órakor Malypetr elnök­letével ülést tartott, melyen tisztára adminisztratív természetű ügyeket intézett el. A ház plénumának összehívására vonatkozólag nem tudtak végleges döntést hozni, mert a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslat elökészitése még mindig nincsen abban a stádiumban, hogy azt rövidesen a parlament elé lehessen terjeszteni. Értesülésünk szerint a plénumát valószínűleg csak február közepére hívják egybe egy-kót ülésre. A rendes parlamenti munka csak a farsang után veszi majd kezdetét. Prága, január 21. A. parlamenti pro­gram legfontosabb pontja a 'közigazgatá­si reform. A reformjavaslat még neon ment keresztül a minisztertanácson, miután még nincs is véglegesen megszövegezve. Teljesen jól-informált helyről azonban azt az értesítést kaptuk, hogy a közigazgatási reformjavaslatot legké­sőbb 14 napon belül már a parlament elé terjesztik, úgy hogy február folyamán már azalkotniányjogi bizottság lát hozzá a fontos javaslat tárgyalásához. Á munkaprogram .második fontos részét az adóreform alkotja. A kormánytöbbség köré­ben általános- a vélemény, hogy az adóreform három javaslatát nem sza­bad gyor&talpalással elintézni, mert ifi őt kell engedni arra, hogy a kormány ügy a kormánypártok, mint az ellenzék mó­dosító javaslatait pontosan áttanulmá­nyozhassa és ezekhez állást foglalhasson. A kormány koalíció nyolcas parlamenti bi­zottsága már föl is vette az érintkezést a p én zagy mi n i szí ér iuanm al módosító s-adn a k el­fogadtatása ér d ekében. Mi lesz a. katonai j a siat ok kai ? A fenti két reformjavaslat mellett még a katonai 'javaslatok vannak előtérben. Már a hivatalnokkormány két igen fontos katonai javaslatot nyújtott be: az egyik a katonák és csendőrök választójogának megszüntetéséről, a másik pedig a ti zen nyolchón após szolgálati idő fenta-ríásá-róí szól. Atvéderőtörvény sze­rint ugyanis a tényleges katonai szolgálati időt az eddigi 18 hónapról már ettől, az évtől kezdődőleg 14 hónapra kellene korlátozni. A katonai vezetőség nézete szerint azonban a törvény nem hajtható végre a hadsereg meg­rázkódtatása nélkül s éppen ezért nyújtotta be Syrovy tábornok, a hivatalnekkormány nemzetvédelmi minisztere, ismeretes javasla­tát a 18 hónapos katonai szolgálati idő ienfar- tás-a érdekében. A katonai hatóságok most, a tavaszi so­rozások előtt, sürgetik a javaslat tárgya­lását, mert éneikül nem tudják elvegezni a sarczási előmunkálatokat. A kormány­többség véleménye azonban ebben a kérdésben még nem alakult ki s igy a javaslat sorsa bizonytalan. A közigazgatás és az iskolaügy refórmfa A ke igazgatási reform ma még mindig diszkusszió tárgyául szolgál. A főérvek az ál- lamházíartásban bevezetendő takarékossági szempontot hangsúlyozták. A történelmi or­szágokban eddig kétféle közigazgatási intéz­mény működött: az országos képviselőtestü­let, a másik a .politikád közigazgatási hivatal. Ezt a két testületet egybevon jak és az uj ala­kulat é’ére az országos elnök kerül. Hasonló értelemben akarják egybevonni az aláren­delt hatóságokat Is, A választás módozatai felől még nem döntöttek, de általános az a vé­lemény, hogy úgy az országos, mint a kerületi kép­viselőtestületek egy harmadát rendes vá­lasztás utján, egy harmadát kinevezés utján fogják beküldeni, míg a harmadik harmadét a kiilönbcz-ő testületek, mint a kereskedelmi kamarák, ipar-testületek sib. delegálják. Értesülésünk szerint az aktív választójog a 25. életévtől fog kez­dődül, a passzív választójog pedig a SO. életévvel. Szlovéné zkó részére, amint már jelentettük, külön országos iskolatanácsot létesítenek, amely az elemi és polgári iskoláknál admi­nisztratív ügyekben teljesen függetlenül ,fog eljárni. Ez az iskolatanács lesz egyúttal a leg­felsőbb fegyelmi ha-ípság, ,A köEéipjskpIáknál közvetítő szervként fog szerepelni, . mint ahogy ez már most is megaun a történelmi országokban. Szlovensskón a cseh nyelvet csak olyan mértékben fogják tanítani, mint a törté­nelmi országokban a szlovák nyelvet. Hogy a szlovenszkói közigazgatás és a prágai központi hivatalok között a jogi viszony kialakulhasson, minden egyes minisztériumban kjilön sz-Iovenszkói osztályt szerveznek. Szlovenszkón a hivatalos nyelv csakis a szlovák lesz, amelyet minden Szlovenszkón működő hivatalnoknak hat hónapon belül meg kell tanulnia. A likvidáld miniszteri direktórium Pozsonyba utazott Pozsonyi értesülések szerint a szloven- szkói miniszlérlum likvidálásával megbízott háromtagú miniszteri direktórium tagjai: Hodzsa iskolaügyi, Gazsik unifikációs és Tiső egészségügyi miniszter, szombaton Po­zsonyba utaznak, hogy a teljhatalmú minisz­térium likvidálásénak kérdését megtárgyal­ják. Ugyanakkor az egyes zsupák likvidálá­sának módozatairól is fognak tanácskozni. Ebből a célból rövidesen Prágába hívják az összes sz’ovemszkói zsupánokat és azok he­lyetteseit. Hlnkáék belső elenzéke kevesli a kiegyezést A szlovák néppárt kormánybalóp-ésével kapcsolat osan a lapok következtetéseket vonlak le> abból, hogy a döntésnél az összes szlovák néppárti törvényhozók — kettő kivé­telével — a belépés mellett szavaztak. Már az első napokban általános volt a vélemény, hogy a két intranzigens ember Juriga és Tóműnek képviselő volt. Juriga most a Slo- v-ensk-é Lúd övé Nov ínyben ezt be is vallja és részletesen foglalkozik a klubülés határo­zatával. A január 14-iki klubülésen a Hlinka által előterjesztett kormányajánlatot a jelen­lévő 34 törvényhozó közül 23, vagyis a több­ség elutasította, mert a közigazgatási re­formjavaslatban egyáltalában nem látta biz­tosítva az autonómiát, már cra-k azért sem, -mert a kormánynak jogában áll ezen javas­lat alapján ugy a kerületi, mint az országos képviselőtestület tagjainak egy harmadát kinevezni. Az országos elnökséget is, mint magasrangu hivatalnoki állást, nem választ­ják, hanem kinevezés utján töltik be. A klub ekkor elutasította a javaslatot és kiküldött, egy háromtagú bizottságot, Juriga, Tömőnek képviselők és Kovalik szenátor személyébem akik kérdést intéztek a miniszterelnökhöz, bog}' nem volna-e hajlandó az autonómia kedvezőbb ki domborítása érdekében megarál- toztatn-i ezeket a pontokat. A bizottság azzal tért vissza a Hradzsinból, hogy a miniszter­ein ök egy jottányit sem hajlandó a javasla­ton változtatni. Január 15-én, szombaton a klubtagok nagy része már elutazott, ugy hogy csak 18 tag volt jelen és ezen 18 tag közül — Kiinka András klubelnök határozott közbelépésére — 16 elfogadta a kor­mányjavaslatot. Hlinka ugyanis azon a véleményen volt, hogy a miniszter­tanácsban és a parlamenti bizottságok­ban sikerülni fog majd módosításokat eszközölni. Szántó György BÁBEL TORNYA !A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (17) Most is a mesterre gondolt János, amikor egyszerre túl a hársfákon és az ud­var rácsán, a keskeny kis zsákutcában Má­riát pillantotta meg. A leány ott állott a Vörös Elefánt cégérje alatt, merően nézve a konyha-ablak irányában. János hátraszólt Hiigurnrlk: — Nézd, a mesterem leánya. Az ott, a .Vörös Elefánt előtt. Magyarázatképpen mondotta ezeket a szavakat zavarásban, mert Hilgur észrevette, hogy hirtelen hátra kapta a fejét az ablakból. — Ugy látszik, én rám kiváncsi a mes­tered leánya, különben nem tudnám, mi dolga van neki 'az alsóvárosban. Hilgur szürke szemei ki lény! ettek a konyha homályából. Aztán a szürke szemek az ablakihoz közeledtek. Hilgur megállóit az ablaktoan és sokáig merően nézett ki a nap­sütéses utcácskára. — ő nem lát a hársfáktól — mondotta — csak én látom őt. Mesélte az a hosszú tlhüringiaii, hogy -nagyon gyötrődik utániad már- Ikf'S'lány kora óta. Fürkészve nézett a fura. Aztán szó nél­kül ment ki a konyhából. János látta, ahogy krn-csóval a kezében befordul a keskeny utca sarkán. A térre nyíló ajtón ment hát ki és most e-Té^kedett bolond ttőan szép járásá­val Mária előlit. A napsütés megvillant len- szőke, nehéz hajfonatám és könyökön felül mez'.e’en karjainak vakítóan fehér bőre ra­gyogott, mint a gyöngyház. Egy fejjel maga­sabb volt árunál a másik lánynál. Aztán Hil­gur a» u-’vrr ajtaján nyitott, be és a konyha léiDosőiie felé •tartott. — Ugy, most megnézhetett — mondta, amikor benyitott a konyha-ajtón. János látta, ' ahogy Mária lassan ellép­ked a tér felé. Aztán eltűnt halványkék ru­hája a fák között. Az ivóból hangok hallatszottak. Hilgur kieieteft azután beszólt a csaposnak: — Tiz korsó barnasört. Az aij-térésen Nidhardt nagy orra is be­nyomult. — János! Gyere, itt van a fehér és feke­te barát! Téged keresnek. János be'épeit az ivóba. Tamás és Me- dárdtis ott ültek a sárckasztalnál két szakál­las idegen és három álliig felf-egyvcTzett vi­téz társaságában. A cisztercita már messzi­ről integetett. János odalépett az asztalhoz. — Antwerpenben voltunk. Onnan jö­vünk eme két. soványszellemü és kövér- e-rszényü férfiúval, akik a szabad város ok egyikéneik, Lübecknek kereskedelmi meg­bízottai. Útjuk most Wien be vezet és mi fel­használjuk a.z alkalmat, hogy velüik együtt induljunk hazafelé. János meghajtotta magát, aztán szem- ügyre vette a társaságot. A két szakáttas bársenyruhája alatt páncélinget viseli Po­cak Tikon öv, amelyen útközben használatos szerszámok, valamint tőr és kard lógtak. Eme harcias felkészül Lég nagyon furcsán hatott az elhájasodott és elpnbult férfiakon. Viszont a három szikár, nagycsont-u vitézen meglátszott, hogy fegyver forgatásban telik idejük. Ragyogó mellvértjeiken a Honsa- cimer, vörös mezőben három fehér bástya, a középsőn várkapu. Medá-rdus János vállára tett-e a kezét. — Nemsokára meglátom az esztergomi vár templomot, ha Isten is ugy akarja. Le­velet és üzenetet viszek mindenkinek, aki­nek küldesz. Miklós ispánnak beszámolok arról a becsülettől, amelyet Anzetmus mes­ternél magadnak szereztél. , —■ Nem volna-e üdvös, ha te is felhasz­nálnád a jó alkalmait és hazaindulnál ve­- lünk? Nézd csak, fiam — mondotta Tamás • megfontoltan —, az utak nem nagyon biz­tonságosak mostanában. Nemcsak kób-or­• lovagok fosztogatnak, de azok is, akik vá­raikból szállnak alá az országutakra. Szinte dicsőség és mulatság nekik az ilyen tollas- kereskedőkiet me-gkoppasztani, mint 'araitnők ezek itt. Lám, a Hansa-szÖvelség serégének ■ három híres verekedője fog bennünket út­közben védelmezni. így sem tudom, hogyan ■ érkeznek haza mindama adományok, ame­• lyeket szerzetünknek gyűjtöttünk. János sokáig gondolkozott, végre vála­• -szolt. — El sem képzeled, tisztelendő atyám, • mennyire szeretnék veletek menni. De en­gem azért küldött ide Miklós ispán, hogy mint mester jöjjek haza. Szerencsétlenségre- éppen most indultok, amikor mesterréavatá­- somtól már alig néhány hó választ el. — Ej mit — vágott közbe Medárdus —, én jól ismerem Miklós ispánt. Nem sokat törődik az a te mesteri diplomáddal és kü­i Ionosén most. — Az bizony meglehet — mondotta Já­nos —, de én mégsem jövök a színe elé az oklevél nélkül. * — Talán megk-érh-elnénk a mesteredet, hogy kivételesen avasson előbb — szóit a cisztercita. — Már úgyis minden szokás ellenére legénységem második -évében akar avatni, ezt hát nem lehet. Engedjék meg kegyelme­tek, hogy félrevonulván anyámnak és az is­pánnak levelet írjak, akik is négy esztende­je niit sem hallottak felőlem. Elkérte Nidhardt irószersz-ámj-a-it, me­lyeikét az mindig magánál hordott. Aztán el­vonult, hogy a leveleket megírja. A keres­kedők hatalmas -lendülettel ürítették a sö- .röskancsóikat .és e tekintetben sikerrel mér­kőztek a fegyveresekkel. Amire elkészültek a levelek, felcibelőd ott a társaság. Kínt a téren tizenöt részben felmátházott ló várta eket, rendkívül izmos lovászttu ügyelt rá­juk. A lovak kapálták a tér kövezetét és ab­rak olás után lévén, jókedvűen el-el nyerítet­ték magukat. A kereskedők és a Hansa-1 égé nyék fel- cibe-lődtek. .A két barát megölelte és meg­csókolta Jánost. — Azután, ha mégis rászánnád magad, hogy utánunk gyere — mondta elórzéke- nyülve a cisztercita —, megmondom neked, merre kövess bennünket. Lu;k, vagy amint a németek mondják, Löttioh fe’é indulunk. Onnan Kölnbe, majd a Rajnán Maánzba, in­nen Frainkfurtba megyünk. Aztán Nürnberg, Regensburg, Pássáu és Linz városokon át Wien be igyekszünk. Mindig a Duna mellett haladunk ettől fogva is. Isten áldjon, édes fiaim. . Hatalmas pocakjától nem várt fürgeség­be*! nagy csontos kancára vetette fel mamát -és piros arcának jóleső mosolyával mégcey- szer visszanézve, elb a firtat ott a többiek után. * Másnap Mária eltűnt baruttól. Az ''va­sok látták, amint hajnalban két szolgáló kí­séretében uírake-1. Az ebédnél dermesztő csend volt. Az inasok szokott bevezető imá­ját Anzelmus egy kézmozdulattal leintette. A mester az asztaltól, egyenesen az énttlke- zé's felé indult, megfeledkezvén a szokott három-négy pohár burgundiról, amit éjkenés után .beszélgetés közben iddogált rnttdig. János és Rupprccht szokatlanul nagy távol­ságban követték a mestert, aki a tenrplöm­be járatnál megvárta eket. — Nem is kérdeztétek, hol van Mária. Hallgattak. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents