Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-22 / 17. (1351.) szám

# 1927 január 22, szombat. „Bsthlen római utazása Középeurópa jobb politikai jövőjét vezeti be“ Németország legnagyobb lapja a magyar királykérdésről, Bethlen római útjáról és a klsantántról Berlin, január 21. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) Német­ország legelterjedteibb és legnagyobb napi­lapja, a Berliner Lokál au zeiger Bethlen uta­zása kapcsán vezércikkben foglalkozik a du­nai államok politikai konstellációjával, a ma­gyar királykérdéss-el és a magyar kikötő problémájával. Mivel a Berliner Lokalanzei- ger véleménye Németországban minden kér­désben igen nagy fontossággal bir, a kövelke- zókoen a P. M. H. berlini tudósítója érdekes­nek tartja a vezércikk reprodukálását: Má/r több mint egy hete Középeurópa po­litikai diszkusszióit Bethlen gróf tervbe vett római útja uralja. Főként Belgrádból a leg­vadabb hírek repülnek világgá, úgy hogy szükségesnek tartjuk a tényeket végre leszö­gezni és a valóságot a kombinációktól elvá­lasztani. A magyar hivatalos jelentés közölte, hogy Bethlen gróf mit akar megbeszélni Mussolini­val. A két állam politikai és érzelmi közele­dése annyira haladt, hogy elérkezett az ideje, miszerint a platói barátságot gya­korlati hatások kövessék. Igv mindenekelőtt kereskedelmi szerződés megkötéséről van szó, amely valószínűleg tnl fog menni a kölcsönös legtöbb kedvezménye­ken és olyan utat nyit meg, amely már majd­nem tűz év óta el van torlaszolva. A „tenger­re!" kiáltás, amellyel a háború előtti Szerbia m annexiós krízis idején az elzárás ellen til­takozott, ima érvénnyel bírhat Magyarország­ra nézve is, amelyet a békeszerződés az ösz- szes tengeri utaktól elzárt. Egykor Fiume volt Magyarország kikötője és a vasút, amely Budapesttől a tengerpartra vezetett horvát területen át, magyar vezetés alatt állott. Fiume még ma is Magyarország termé­szetes és legközelebbi kikötője, magától értetődő tehát, hogy Budapesten nem hallgattak azokra a horvát szirénhangok­ra, amelyek Spálatót ajánlották fel Magyar- országnak szabad kikötőként. Geográfiai, ta­rifáira és politikai okokból a magyaroknak a Fiuméhez való visszatérés rokonszenvesebb és ezért, elsősorban ebből az okból utazik Bethlen gróf Rómába, hogy egy régóta előké­szített egyezményt aláírásával hitelesítsen. A bécsi és belgrádi mesegyárak azonban a római utazással kapcsolatban más kombdná-' cickát is hangoztatnak és minden konkrét alap nélkül azt állítják, Fogy Bethlen gróf Mussolinivel meg fog­ja tárgyalni a magyar királykérdést is és igyekezni fog az olasz nagyhatalmat a Habsburgok visszatérésének passzív támoga­tására megnyerni. Ez a kombináció teljesen hamis. Aki a magyar alkotmánytörvényeket ismeri, tudja, hegy a második Károly-pucos után, 1921 november 5-én beiktatott 47. tör­vénycikk félreér fh eteti énül biztosítja a sza- , •bad királyválasztás jogát. Ennek következte- < ben nem egyedül Bethlen gróf, hanem az egész magyar parlament, a felső- és alsóbáz közös ülése van hivatva a monarchikus jövő felől dönteni. Bethlen gróf számos beszédé­ben kijelentette, hogy erre még nem érkezett : el az alkalmas időpont. Magyarország azonban ezen belpolitikai 1 kérdés megoldásában semmiesetre sem fogja zavartatni magát a ki sah tant tilta­kozásaitól és fenyegetéseitől. Bármennyire is intrikáljon és uszítson a kis- ■ antant, a királyválasztás Magyarország szív­ügye és az, akit meg fog hívni trónjára, az az 5 ország uralkodója lesz, abban az esetben is, t ha Benes ur Prágában nem egyezne ebbe bele. " ; Bethlen gróf római utazásához Becsben ‘ is bizonyos aggodalmas kommentárokat fűz- 1 nek, amelyek nem felelnek meg a tények- ( nek. Becsben egész alaptalanul reszketnek , N yu gafen agyar ország, a német Burgenland i sorsáért, amely a békeszerződések alapján került Ausztriához. Budapest politikai körei 1 azonban ma nem is gondolnak a nyugati ha­tárok korrigálására, más politikai problémák 1 foglalkoztatják őket és az a hisztérikus féle­lem, amellyel Prága, Belgrád és Bukarest Maryarország minden külpolitikái lépését fo­gadok, ott inkább jogosult, mint Bécsiben. Bethlen római útja megnyitja Magyaror­szág gyógyítási folyamatának nj etanját. E1 őszö-r a bolseviki uralom rémét és a román , megszállás köveík^zménveif kellett likvidál- - ni, majd az mPációs : dohén meéhalt koronát. { és a gazdasági életet szanálni. Mostan, az ujje választások után Magyarországnak immár módja van jelenlegi határainak biztosítására és a szomszédokkal való viszonyra gondolnia. Budapesten még emlékeznek arra, hogy egy­kor, 1920 augusztusában a kisantant államai (Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia) vas- gyürüt kovácsoltak Magyarország körül és ennek az országnak sorsát saját elhatározá­suk szerint akarták formálni. Ennek azonban az lett a következménye, hogy Magyarország kénytelen volt uj politikai barátokat keresni és igy keletkezett a római orientáció. Ha Bethlen februárban oda, az örök vá­rosba utazik, úgy az egész magyar nép kívánságát teljesiti. Ha valakit ellensé­gek vesznek körül, úgy az távolabb kéuytelen barátokat keresni. A Mussolini-Bethlen találkozás politikai kö­vetkezményei egyelőre beláthatatlanok. Bel­grád félelme, hogy Olaszország és annak ba­rátai (Ma,gyár ország, Románia és Albánia) körülzárják, nem olyan fontos, mint a ki's- aaatan-t összeroppanása, miután politikai cél­jai elérhetetlenek. Nem túlzás, ha azt jósol­juk, hogy . .... Bethlen római utazása Középcnrópa nj politikai jövőjét vezeti be, egy jobb jövőjét, mint amilyen közelmúltja volt. Borodin offenzívat parancsol Shanghal elfen A támadás Csen és Csangkafsek ellenzése dacára megindult — Az orosz ügyvivő szerepe — Uj vérengzések Kína partvidékén Shanghai, január 21. Hankaui jelentés szerint Borodin kantoni orosz tanácsadó ha­tása alatt a délkinai nemzeti tanács elhatá­rozta, hogy a régóta tervezett shanghai of­fenzívat megkezdi. Csángkaicsek, a kantoni generalisszimusz, nem találta az időpontot alkalmasnak az oifenziva megkezdésére, de Borodin rá tudta venni a szélsőséges kantoni elemeket, hogy a támadás megkezdését ki­erőszakolják. vSzuncsuangfang, a shanghai marsai, lázasan mozgósít, de a Csekiang tar­tományban rendelkezésére álló csapatok, amelyek alig tesznek ki húszezer embert, nem elég rősek a kantoni nyomás föltartásá­ra. Borodin azért sietteti a shanghai offenzi- vát, mert fél, hogy Csen kantoni külügymi­niszter, akit az ügyes angol politika már eredményesen megkörnyékezett:, és Csankai- osek generalisszimusz, áld fél a Shanghaiban koncentrált európai haderőktől, kibékülnek Angliával és véget vetnek a döntő jelentősé­gű délkinai orosz befolyásnak. Éppen ezért terve az, hogy az angolokat és a kínaiakat végleg egymásra uszítsa, még akkor is, ha a kínai csapatok nem bizonyulnak elég erősek­nek a győzelem kicsikarására. A végleg el­mérgesedett helyzetben ugyanis, még Dél- kina vesztesége esetén is, kevés remény van az angol-kantoni kibékülésre. London, január 21. A Daily News pe­kingi jelentése szerint Csen külügyminiszter a kantoni radikális elemek nyomása követ­keztében kénytelen volt -visszavonni prokla- mációját, melyben az .idegenellenes és a keresztényellenes agitáció beszüntetését kö­vetelte. ' ► • A Daily Telegranh hire szerint Anoy nagy déli kikötőiben szintén kiütött az idegen üldözés. A csőcselék megtámadta i város spanyol telepét és a külföldi állampolgárok csak nagy üggyel-bajjal menekülhették egy amerikai gőzösre. Csiang tábornok, a generalisszimusz vélemé- nye ellenére, hamarosan megkezdi Csekiang tartományban a Szűrnesmnslang elleni oífen- zivát, amelynek végcélja Shanghai bevétele. Crangszolin kitart Anglia meHett London, január 21. Á Daily News táv­irati utón fölszólította Cssngsizolint, hogy nyilatkozzék arról az állítólagos kijelentésé­ről, amely szerint az északi marsai hajlandó a kantoniakkal együttműködni. A marsai igy felelt: A bolsevizmus ellen utolsó, csepp vé­remig küzdeni akarok. A kantonjukkal való együttműködés hire utolsó szóig alaptalan és csak a déliek találták ki a közénkinai nép félrevezetésére. Az obstrukciós por viharos tárgyalása A kommunista képviselők tüntetőleg kivonultak a bírósági teremből Bojkotfálják a tárgyalást, mert védőik Javaslatait a birőság el­utasította — A védőügyvédek szolidárisak védenceikkel — ítélet csak a jövő héten Prága, január 21. A kommunista képviselők elleni per mai tárgyalása alkalmával váratlan esemény történt, A vádlott kommunista képviselők és azok vé­dői a bíróság elleni tiltakozás tik jeléül tünte­tőleg elhagyták a tárgyalási termet. A jelenet a hallgatóság körében érthető feltűnést keltett. A mai tárgyalás kezdetén az elnök bejelen­tette, hogy a bíróság a védők által eddig benyúj­tott javaslatokat, egynek kivételével, elutasította, mivel azok a tárgyalás menetiére egyáltalában nem lelietnek döntőjelen í őségnek. Kalabis dr. védő újból konkretizálja a javas- latoikat és újabb tanuk kihallgatását javasolja. Hangsúlyozza, hogy az ellenzék a vám- és kon- gruajavaslatokhoz négyszáz módosító javaslatot nyújtott be, amelyek felett a plénum nem sza­vazott- Ez pedig az alkotmány megsértését jelenti. A vádlottak nem akarták a tárgyalás menetét le­heteti enné tienni, hanem csak a jogaikért har­coltak. Hraba dr. államügyész kijelenti, hogy a vé­dők által benyújtott javaslatoknak egyedüli célja a pert elnyújtani, miért is a javaslatok újbóli el­utasítását. indítványozza. Klouda dr. védő rámutat arra, hogy a leg­fontosabb tanukat még a vizsgálat folyamán sem hallgatták ki, ennek folytán még egyszer java­solja a meg nem jelent tanuk beidézését. Meg­állapítja továbbá, hogy art a fadarabot, amely Hanckó képviselőt megseb esi tette, nem Knejzlik dobta, hanem valaki más a kommunista padsorokból. Java­solja Paitejdl, Klein dr. és Dánok képviselők tan uki hal lgaitás á t. Bairtoséb dr. Kozák szerkesztő megidézéeét kér'. PoUák dr. valamennyi védő nevében kijelen­ti, hogy a védők attól teszik fosgővé. további ma­ga tartásaikat,’ hogy a bíróság határoz-e a most be­nyújtott javaslatok felett. Tiz perc szünetet kér, hogy a védők tanácskozhassanak ügyfeleikkel. A bíróság elrendeli a szünetet. A védők és ügyész éle s szó csatája A szünet leteltével Pollák dr. újból felszólalt és a következőket' jelenti ki: A védők kérik a bíróságot, hogy mielőtt a már beidézett tanuk kihallgatását megkezde­né, döntsön előbb a benyújtott javaslatok fe­lett. A védelem tanúi közül eddig ugyanis / még egyet sem hallgattak ki. Uraiba ügyész kijelenti, hogy a törvény ilyen feltételeket nem ismer. Egyedül az elnök van fel- jogos i tva d ön t eni. Kalabis dr. erre megjegyzi, hogy javaslatait már régen benyújtotta, a bíróságnak tehát elég ideje volt arra, hogy határozzon felettük. Hraba ismételten tiltakozik a védők eljárása ellen s hangsúlyozza, hogy ezzel csak a tárgyalás elnapolását akarják elérni. < ' . . Kalabis dr. ingerülten visszautasítja az ügyész szavait- Senki sem akarja a pert a végtelenségig huzni. A javaslatait még októberben nyújtotta be s igy a bíróságnak módjában lett volna dönteni. Az igazság és jog érdekében kéri a mentőtanuk kihallgatását. Steón dr. csatlakozik ehhez a javaslathoz és indítványozza, hogy az elrendelt parkmenti te­repszemléhez idézzék be az összes tanukat Hraba ügyész a javaslatok elutasítását indít­ványozza. Ha voltak egyes tanuk, akik kijelentet­ték. hogy semmit sem láttak, úgy azok csak rö­vidlátók lehetnek. Síéin dr. kéri annak ni egállá pitását, hogy mely tanuk rövidlátók. ' . A birósájr elutasítja a Javaslatokat A bíróság ezután rövid tanácskozásra vonul vissza. A tanácskozás úján az élnek k'hjrdeti. hogy a bíróság a védők által benyújtott javasla­tokat, mert egészen határozatlan jellegűek, el­utasítja, a ma benyújtott javaslatokról pedig ké­sőbb fogja meghozni a döntését. Erre feláll a vádlott Jilek képviselő és a kommunista képviselők nevében ezeket mondja: — Minthogy a bíróság a védők kérésének bolyt nem adott, a képviselők és védőik to­vábbi maradása a teremben feleslegessé vált. A vádlottak tiintető’ejr kivontának Kreábich, Sairanko, Harus és Jilek vádlottak erre elhagyják a vádlottak padját, leveszik a ruhafogasról íelsökabátjaikat és védőikkel együtt tüntetőleg eltávoznak a tárgyalási te­remből. Hraba ügyész kijelenti, hogy nem rendelke­zik olyan eszközökkel, amelyekkel a vádlottakat a teremben, való maradásra kényszeríthet né. Ja­vasolja, hogy a tárgyalást a vádlottak távolléiében is folytassák. Kreibich. még mielőtt a terem ajtaján kilép­ne, elkiáltja magát: Pfuj! Osztályigazságszol- gáltatds! Éljen a harmadik intaruaciotnálé! A vádlottak köziül csak Knejzlik cseh nem­zeti szocialista marad a teremben, akinek védője, Klouda dr., kijelenti, hogy ezzel az eset'el lénye­gesen komplifcálódof.t a helyzet. Nem azonosítja magát a kommunisták eljárásával, amelyről a külföldi sajtó is Írni fog. Javasolja, hogy a bíró­ság, tekintettel a történtekre, ügyfelének a perét válassza külön és e-1 különitetten tárgyalja le. •Az ügyész a javaslat ellen foglal állást. A bíróság visszautasítja Klouda javaslatát Vádlottak nélkül is folytatják a tárgyalást Az elnök ezek után bejelenti, hogy a bÍróság a tárgyalást folytatja. Első tanúnak Benes szociál­demokrata képviselőt hallgatják ki, aM többek között azt mondja.- hogy Nősek lökte meg először Kroibichei. Kizártnak tartja, hogy Knejzlik dobta volna a fa­darabot, mert amikor Hanckó megsebesült, akkor Knejzlik a szónoki emelvényen állott­Sramek miniszter az eseményekről nem mondhat pozitívumokat. Harust illetőleg tanú­sítja, hogy az dühösen egy néppárti pádhoz lépett és annak egy részét leszakította. Dolánsky dr. képviselő látta, amikor Harus vad dühvei Srámekhez közeledett és a padot összetörte. A többi tanú csak lényegtelen vallomást fesz. A tárgyalás holnap semmi szín alatt nem fog befejeződni. Valószínű, hogy az Ítéletet csak a jövő hét közepére hozzák meg. A mexikói föld- ás o'ajtürvény pénteken életbe lép Elkobozzák sok amerikai állampolgár vagyo­nát — Mexikó elfogadja a döntőbíróságot ■ Newyork, január 21. Kellogg kijelentet­te, hogy a szenátus üdvözli a mexikói kon­fliktusban életbeléptetendő döntőbíróságot, de kérdéses, hogy ki fogja ajánlani ennek az intézménynek fölállítását. Kellogg ezt nem teheti, Calles pedig kijelentette, hogy a föld­es olajtörvény alkotmányosságát nem bocsát­hatja egy idegen döntőbíróság ítélete alá, legfeljebb ennek az alkotmányos törvényiek következményeit. Előbb a legfelsőbb mexi­kói bíróságnak kell dönteni a kérdésben, de ez oly hosszú időt vesz igénybe, hogy addig a térvény 'ár régen életbelépett. Ez pedig veszedelmes Amerikára nézve. A konfliktus tulajdonképpen péntek éj­félkor tör ki, amikor az említett törvény életbelép. E törvény értelmében ugyanis egy idegen sem vásárolhat földet a par­toktól 50, a határtól pedig 100 mértíöld szélességben s ha idegennek már van itt földje, akkor ez elkobozható. Ez a tör­vény Amerika érdekeit mélyen sérti s ép/én ezért gyors megoldásra van szük­ség. Huza-vona nem vezethet eredményre. Diaz püspök, akit — mint ismeretes — a mexikói kormány elfogatott l'abascóban. ki­szabadult a börtönből és Guatemalába me­nekült, ahol letelepedési engedélyt kért. A guatemalai köztársaság elnöke ezt az enge­délyt megadta. Newyork, január 21. A mexikói külügyi hivatal hivatalosan jelenti, hogy elvilen elfo­gadja- azt a döntőbíróságot, a.m©!y a ^Egye­sült Államokkal kitört konfliktusban hivatott dönteni. 3

Next

/
Thumbnails
Contents