Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-21 / 16. (1350.) szám
1927 január 21, péntek. Chaplin megtér, visszatér és európaivá válik, állítják rruinupság, amikor a híres amerikai filmkómikusról annyi szó esik. A nagy Charlie idegei fölmondták a szolgálatot, s a művész nem akar többé tudni sem Amerikáról, sem Hollywoodról, sem a dollárokról, sem az amerikai asszonyokról. Mi ez? Jelenlile, hogy a moziszinészek legnagyobbika már régóta azzal a tervvel foglalkozik, hogy működésének színhelyét a kaliforniai mezőkről átteszi valahová Európába, vagy Angliába, — hisz angol állampolgár, — vagy Németországba, — hisz régóta szereti ezt az elmélyedő sporllalan népet. Jelentik, hogy az USA specifikumai, a különféle öregasszonyklubbok már régóta görbe szemmel nézték a Chaplin-filmeket, a Kidet, az Aranylázi, s régóta shokingnak találták a Chap- lin-i maró burleszkséget, mely nem marad meg az eszeveszellség felületességénél, nem akrobácia, vagy hclyzelkómikum többé, hanem sértő paródia, cél, eszköz, kigunyólás, ostor. Amerikábari fáj, hogy a filmfilozófus müvei már nem helyzet- burleszkek, hanem jellemburleszkek, melyek) mögött mindig lappang valami bántó titok. Nem tudom mért, de már az első nagy Chap- lin-filmnél éreztem: ez nem adekvát Amerika. Itt más történik, mint dölyfös dimenzió. Szó sínes róla, a dimenzió megmarad, a burleszkség is megmarad, sőt első pillanatra csakis a koncesz- szió látszik és kacagunk, mint kacagott XIV. Lajos Franciaországa a Tartuffe-on, a Mizantrópon s ne adj Isten, sohasem tudta megkülönböztetni mailre Moliéret a comedia del‘ arte-tól. Csak pojácák voltak mindezek a képzelt betegek és Bándinek, pedig a valóságban! Cervanlesen is kacagtak, Rabelaison is vihogtak, mert egyáltalán mindenkin vihogtak, aki nem mert másként előjönni, mint a kómikum mezében és keservesen jó pofát vágott a gonosz játékhoz. Hiszen nem éppen ilyen mértékben és másféleképpen, de Chaplinnél is éreztem: ez a pojáca valamit akar. Az igazi pojáca, ha nem egyszerű üzletember, s tényleg sorscsinálta valódi pojáca, mindig akar valamit, ennyi úgyis bizonyos. Ennek a Chaplinnek európai fogalmai vannak a művészetről. íme, kitűnik most, hogy Európába akar letelepedni. Sőt többet mondok: nemcsak a művészetről, de a pénzről és a nőről is más fogalmai vannak, mint általában Amerikában. Az európaiak mindennél többre becsülik a dollárt, de megvetik a pénzt, nem tudom, vén kontinensünk inflációi okozták-e a dollár és a pénz szembeállítását, különben is mellékes, csak tény, hogy Chaplin európaiasan gondolkodik a pénzről. Megveti. A pénz a nagy rossz, nem fontos, jó ha van, maradhat és szerethet. Lelki ösz- szeomlása előtt Chaplin kijelentette: „nekem nincs nagy vagyonom, csekélység, egy millió dollár összevissza. A feleségem is ezért hagyott el“. Nem éppen, mintha Európában egy millió dollár nem esne a vagyonok kategóriájába. Amerikában azonban föltétlenül kimarad, az óriás- vagyonokból, különösen azoknál, akiknek alkalmuk lett volna többet is keresni. Chaplin többet kereshetett volna, de nem tette. Bűnt követett el a pénzzel szemben, nem volt amerikai gentleman, nem lett kötelességszerüen dúsgazdag. Ez az egyik dolog. A másik: a nő. Az amerikai egészségdzsungelben egy olyan nőt, aki nem a férjnek tetsző erkölcsöt él, vagy el szokás hagyni, vagy meg szokás ölni, vagy hidegvérrel szokás tűrni, vagy öngyilkosságot szokás érte elkövetni. Nos, melyiket választotta Chaplin: Egyiket sem. Ellenben belsejében tragikus konfliktus támadt, mert észbelileg, érzelmileg és' töprengésszerüen fogta föl az asszonyt, minek okáért lelki világa teljes európai szabályszerűséggel megbomlott. Hallatlan. Nevetséges. Ily középkori, bábos és sporllalan módszer Amerikában! A dolog úgy kezdődőit, hogy felesége, akibe a művész szerelmes volt, (szerelmes volt!) egy hollywoodi hajnalon színésznő szabályszerűséggel vígan jött haza s lármás társaságát fölhozta Chaplin villájába. Chaplin rendes szokása szerint szomorúan várta feleségét és közben a Hamletet olvasta, (a Hamletet!) Úriemberhez nem méltó felháborodásában az egész ittas társaságot kidobta, feleségét pedig férfias módon megfenyítette. Igaz, hogy a meg fenyítéstől az asszonynak semmi baja sem történt, sőt ellenkezőleg, a nő azonmód összepakkolt és Chaplin legszebb automobilján egy ismeretlen ur társaságában ismeretlen helyre távozott, mig Chaplin, a szegény, megkapta későbbi sorozatos ideggörcseinek elsejét és két napig feküdt eszméié Cl énül. Valószínűleg e férfiatían gyengesége miatt esküdlek ellene az amerikai vénlány-korporációk, akik hirtelen mind anyóst szerepbe formálódtak és védték a szökött asszonyt. Jött a bojícot, jött az aknamunka, jött a sok rágalom, a válöpör és \a színész lelke megroppant. Valóban, Chaplin ügyei nem amerikai dolgok. Régi elavult, európai stílus, igazi érzelmek, nem praktikus szenlimenlálizmus, gyengeség, uralkodni nem tudás, önfegyelem hiánya. Mit akar ez az ember Amerikában? Menjen vissza Európába, ahonnan vétetett. A művészeknél föllépő belső rendellenességekre az Újvilágban nitics szükség, ,igeré olvastak ilyesfélékről már a yenkeek is, olvaslak róla, de amit tesznek, az más, az dollár, girl vagy atlétika. Belső, kényes hangszerek vissza Európába, ez a dimenziók birodalma. Régóta gyanús volt nekem is ez az ember. Morbus Europaeus, állapítottam meg s nem csodálkoztam-, amikor visszaparancsollák Amerikából. Elvégre az nem Amerika, ha valaki a gyenge ember megpróbáltatásait és a nagy belső hit diadalát ábrázolja. Már a Kidnél csóváltam a fejem, ez valahogy leválik Uncle Sum öltözékéről, a Jackie is, Chaplin is, ez valahogy emlékeztet a legnemesebb angolokra, Dickensre, a Karácsonyéji 1Alomra, ez Whilechapel romantikus levegője, ez más, mint az ötven év alatt támadt betonvilágvá- rosok. Az Aranyláz még inkább európai. Majd olvastam, hogy Chaplin Shakespearet olvassa és el akarja játszani Hamletet, aki már egy fokkal több mint 6, mert nem jóízűen, de tragikusan kacag a világon. A művész tényleg elvágyott Amerikából, vágyott hozzánk, vágyott ahhoz a levegőhöz, mely Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen István miniszterelnök ma reggel utazott el Debrecenbe, hogy ott mandátumát ünnepélyesen átvegye és a Tisza István tudományegyetemen diszdoktorrá avassák. Délelőtt érkezett meg a miniszterelnök vonata Debrecenbe, ahol az állomáson várakozó közönség nagy ünnnepléssel fogadta. A pályaudvarról a főispáni hivatalba ment át a miniszterelnök, ahol a debreceni választók tisztelgő küldöttségét fogadta. A küldöttséget Szentpéteri Kun Béla választási elnök vezette, aki tartalmas beszéd kíséretében átnyújtotta Bethlennek Debrecen város mandátumát. Az üdvözlő beszédben hangsúlyozta, hogy a mandátumot nem a kormányhatalom birtokosának nvujtja át, hanem annak a Bethlen Istvánnak, aki az ország újjáépítésének munkáját a legnagyobb, emberfeletti munkával vitte előre. A miniszterelnök meghatottam hallgatta meg az üdvözlő beszédet, majd a következőket válaszolta: — Engedjék meg nekem, hogy hálatelt szívvel mondjak köszönetét a bizalomnak ezért a megnyilvánulásáért. Tudom és ismerem a város tradícióit és tudom, hogy most, miint a városnak képviselőjét, ezek a tradíciók engem is köteleznek. Köteleznek arra, Ungvdr, január 20. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A választói névjegyzék közzétételével kapcsolatban bizonyos cseh politikai körök ismét munkába kezdtek, hogy az őslakos választókat elüssék polgári jogaik gyaorlásától. Elég átlátszóan és botorul ismét a több év óta megkísérelt módszerhez folyamodtak. Elővettek egy mindenki előtt ismeretlen nevet és valósággal gyárilag szerkesztették a kifogásokat, amelyek alá a kiválasztott nevet írták reklamáló gyanánt. A cseheknek ez a stiklije egy Ízben sikerült is Ungváron, amikor egy Skvór nevű postaalkalmazott névaláírását tartalmazó bélyegzővel százszámra készítették az ilyen lapokat és a rendőrség egé$z apparátusával ráfeküdt a kifogásolt választókra, követelvén tőlük, hogy választói- jogosultságukat a kifogást tevővel szemben a reklamációs bizottság előtt igazolják. Csak később jöttek rá a reklamációs bizottság tagjai, hogy ez az eljárás teljesen önkényes és törvénytelen volt, amennyiben a választói jogosultság hiányát a reklamálónak magának kell kétséget nem tűrő adatokkal igazolnia. A napok óta tartó reklamációs bizottsági ülésen ez a régi módszer ismét felütötte fejét, Kassa, január 20. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Borzalmas rablógyilkosság történt tegnap este Szepsiben, amelynek áldozata Rusznyák Péter, a városka egyik közismert vegyeskereskedője, ma reggel a kassai kórházban sebeiben meghalt. A gyilkosság az esti órákban történt, üzletzárás előtt, de csak jóval később vették észre, amikor a kereskedő közel fél órája fetrengett vérében az üzlet padlóján. Rusznyák Péter vegyeskereskedése a Fő-utca legforgalmasabb helyén van. Különösen az esti órákban forgalmas ez az útvonal s ilyenkor számos vevője akad a kereskedőnek. a Fórum Romanum óta egész a Montmartre koráig egymódon lebeg errefelé. Amerika nem tűri. Amerika az izmosaké, a kifeléegészségeseké. Am jöjjön Chaplin, az uj Moliére, akinek még sorsa, asszonyt sorsa is hasonlít a franciához. Európa érti és szívesen várja. sp. hosrV a nemzeti függetlenség gondolatának védelmében igyekezzem a közélet tisztaságának megőrzésével is megérdemelni ezt a bizalmat. Tartsák meg ezt az irántam megnyilvánuló bizalmat továbbra is és forduljanak hozzám mindig jóindulattal a jövőben is. Debrecen városának ugyan rajtam kívül két ellenzéki képviselője is van, de mégis visz- szatért a nemzeti egvsóg táborába. Szükség van arra. hosrv a vidéki gócpontok a nemzeti kultúra védői és továbbfejlesztői legyenek. Görögország kultúrája is azért volt az ókorban domináló, mert volt külön Athénje, Spártája, Korinthosa. A mi Athénünket, Snártánkat és Korin- thusunkat: Kassát. Pozsonyt és Kolozsvárt elvesztettük, de megmaradt Debrecen, Szeged és Pécs. Debrecen a dolgozni tudó fajmagyarság képviselője és tovább is ez fog maradni. Feladatunk az, hogy a város fejlesztésével vállaljuk az előrehaladás munkáját. Ezt a munkát pedig én vállalom és rendelkezésére állok Debrecen városának. A miniszterelnök ezzel a beszédével demonstrálta azt, hogy nem a szécsényi, hanem a debreoeni mandátumot fogja megtartani. Déli fél 12 órakor a Tisza István tudományegyetem aulájában avatták diszdoktorrá ünnepélyes keretek között a miniszterelnököt. most az egyszer nem sikerült, mivel a reklamációs bizottság összes tagjai, három-négy hivatalos személy kivételével követelték, hogy a kifogást emelő ismeretlen egyén igazolja állításait. Ebből igen heves összetűzés keletkezett a bizottság elnöke és a tagok között. A huzavona reggeltől délutánig tartott, mire az elnök türelmét vesztve telefonon jelentette a munkácsi nagy zsupánnak, hogy a kétszázhatvanöt beérkezett reklamációt nem tudja elintézni, mivel a bizottsággal való együttműködése lehetetlenné vált. A zsupanáttis azonban érdeklődni kezdett a beállott nagy zavar oka felől és amikor megtudta, hogy a tanácskozás akadálya a tagoknak a törvény paragrafusaira hivatkozó megingathatatlan álláspontja, maga is igazat adott a reklamációs bizottságnak és utasította az elnököt, hogy ebben az értelemben tárgyaljon tovább, mivel a törvényt elmellőzni nem lehet. A tárgyalás menete azonban így sem volt zavartalan, mivel az elnök és néhány társa, a rendőri kiküldött segítségével állandóan azon dolgozott, hogy egyes őslakókat szavazati joguk gyakorlásától elüssön. A bizottság tagjaiban a hatalomnak ez az erőszakoskodása nagy elkeseredést keltett. Á gyilkosság csodálatos módon épp ebben az időtájban történhetett. Este 8 óra tájban egy vevő nyitott az üzletbe. A kereskedőt azonban nem látta sehol, bár az üzlet ajtaja nyitva volt. Világosság sem volt az üzletben, csali az üzletajtó előtt lévő utcai lámpa sugárzott be némi világosságot. A vevő gyanúsnak találta, hogy a kereskedő nyitvahagyta üzletét. Ekkor az üzlet hátsó részéből gyönge nyöszörgést hallott. Gyufát gyújtott. A gyufa felvillanó fényénél borzalmas látvány tárult elé. Rusznyák Péier kereskedő véresen hörögve feküdt a földön. Hangja már teljesen elgyengült, úgyhogy alig lehetett valamit megérteni szavaiból. A vevő kiszaladt az utcára és hangosan segítségért kiabált. Percek alatt összefutottak az emberek s rövidesen megérkeztek a csend-* őrck is, akik megállapították, hogy a kereskedőt fejszével kétszer fejbe vágták 8 az üzlet pénztárát kifosztották. A pénztárban azonban nem lehetett több né-* hány száz koronánál. A csendőrség a helyszíni szeinle megejtése után azonnal telefonon értesítette a kassai mentőállomást és intézkedést kért a közben már eszméletét vesztett kereskedőnek a kassai kórházba való szállítására. A mentők még az éjjel folyamán be is szállították Rusznyák Pétert a kassai kórházba, ahol azonnal ápolás alá vették. Fején két hatalmas seb tátongott, amelyből patakzott a vér. A szerencsétlen annyi vért vesztett, hogy az orvosok minden erőfeszítése ellenére ma reggel a kórházban meghalt. A nyomozás a gyilkos merénylő kézreke- ritésére azonnal megindult. A szepsi csendőrség a kassai rendőrigazgatóságtól is segítséget leért a nyomozás lefolytatására. Két detektív egy rend őrkutyával ment Szepsibe, ahol a csendörséggel együtt folytatják a nyomozást. Rendkívül megnehezíti a nyomozást, hogy egy pálinkás üvegen kívül, amelyet az üzlet pultján nyitva találtak, semmi más bűnjel nőm maradt az üzletben. A daktiloszkópiai vizsgálatot sem lehetett megejteni, hogy ennek segítségével folytassák a nyomozást, mert a rablógyilkosság felfedezése után oly sokan lepték el az üzletet, hogy ma már nehéz megállapítani, melyik ujjlenyomat a tettesé. Az ujjlenyomatok egész garmadáját találták az üzlethelyiségben. A rendőrkutyával Is megkezdték a nyomozást, de az eddig semmi eredményre nem vezetett. A szepsi csendörség gyanúja egy rötszalcál- las, rongyos koldusra irányul, aki a gyilkosság előtt vagy két nappal tűnt fel Szepsiben és végigk éré gette a városka valamennyi üzletét. A gyilkosság felfedezése óta ez a rötszakállu koldus eltűnt Szepsiből. Nem leheteten, hogy 6 követte el a rablógyilkosságot. A csendőrség most ebben az irányban is nyomoz és keresi a körösszakállu koldust. Harus az obstrukciós harcban le akarta ütni Srámeket Prága, január 20. Az obstruáló képviselők ellen megindított pörben folytaijáik a tanuk kihallgatását. A bíróság a mai nap folyamán nagyobbrészt cseh és szlovák néppárti képviselőket hallgatott ki. A tanuk terhelőén vallanak. Pólyák István szlovák néppárti képviselő azt vallja, hogy Harus és Kreibich képviselők nagyon agresszíve viselkedtek Nozek előadóval szemben. Harus még a parlamenti örökkel is birokra kelt. Igen fontos volt Jangovsky cseh néppárti képviselő vallomása, aki a parlamenti ösz- szetüzés alkalmával bordatörést szenvedett. Véleménye szerint valóságos élet-halál harc folyt, ő maga Nősek segítségére sietett, amikor Harus úgy mellbevágta, hogy visszatán torodott és Krejcsi képviselőre esett. Nagy fájdalmakat érezve elment a kórházba s ott megái lapították, hogy bordatörést szenvedett. Kőt és fél hétig állott orvosi kezelés alatt. Sedlacsek képviselő a következőket mondta: Az a véleményem, hogy Harus Srámek pátert akarta leütni. A ver eked ősiben főleg Harus, Kreibich, Sa^ franko és Bólén képviselők vettek részt. A cseh néppárt padsoraiban már az emlékezetes éjszakán azt mondták, hogy a kommunisták mindezt az újságok számára rendezik. Nyilatkozat Alulírott kijelentem, hogy a Prágai Magyar Hirlap 1926 szept. 10.-iki számában „92.000 koronájába került a kassai adófizetőknek 2 kommurista tanácstag városi laliá- sa“ cim alatt közölt Ciliket én Írtam téves információk alapján és meggyőződtem a cikkben foglalt adatok valótlan voltáról, nőm akartam sem Goldhamer Géza urat, sem a kassai kommunista pártot megsérteni, vagy rágalmazni és sajnálatomat fejezem ki, hogy a cikk megjelent. Kassa, 1927 január 19. Bekény László. — Bohdan Pavlu búcsúzik Szófiától. Szófiából jelentik: Bohdan Pavlu csehszlovák követ tegnap volt buesuaudiencián Boris királynál. A bolgár király a távozó diplomatát a polgári érdemkereszt első osztályával tüntette ki. Bethlen debreceni beszéde a vidéki kulturgűcpontok nemzeti hivatásáéi & miniszterelnök a debreceni mandátumot tartja may — Disz- doktoravatás a Tisza István tudomány egyetemen ü ruszinszkói csehek offenziváia a magyar választók ellen Viharos volt az ungvári reklamációs bizottság ülése — Kétszázhatvanöt kifogást adtak be a csehek részéről Rablógyilkosság Szepsiben Rusznyák Péter kereskedőt üzletében fejszével leütötték és a pénztárt kifosztották — Nincs nyoma a tettesnek — A rendőrség egy vörös- szakállas koldusra gyanakszik 5
