Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-21 / 16. (1350.) szám
6 'WS5^-7V\A«VATl-HmT.2n> 1927 Január 21, péirteK, A Duna nyáron az Északi-, télen és tavaszkor a Fekete-tengerbe ömlik — Szenzációs megállapítások a Duna eltűnő forrásairól — Két halálos áldozata van Pozsonyban a spanyol- járványnak Pozsony, január 20. Pozsonyi tudósítón!k telefonon jelenti: Ma délutánig Pozsony város ogésziségügyi osztályának az orvosok 700 spanyol megbetegedésről tottok jolon- iést Az egészségügyi ügyosztályban számítanak arra, hogy ez a szám ma estére kétezerre fog emelkedni. Az esős időjárás ugyanis rendkívül szaporítja a megbetegedések számát. Vannak családok, amelyeknek szinte valamennyi tagja betegen fekszik. !A hatóságok már azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy a betegség továbbterjedésének meggátlása céljából betiltják az idei farsangi mulatságokat. Magán ér fésüléséiník szerint Pozsonyban halottja van a járványnak. Az egyik a zuk- fcermandli népiskola 47 éves szolgája, Saulé István, aki spanyolnáitha következtében beállott tüdőgyulladásban balt meg tegnap, a másik pedig egy zsidóutcai tanítónak 5 éves kisfia, aki ma balt meg ugyancsak tüdőgyulladásban. c;, Miskolcon háromezer, Békéscsabán négyezer ember fekszik betegen Budapest, január 20. Budapesti szerkesztőségünk teleí^njelentése: A hivatalos jelentés szerint az influenza járvány országszerte terjed, de spanyolnáthalázas megbetegedés eddig nem foriult elő Budapesten tegnap a Szent László-kórházbar* hárman haltak meg influenza következtében kapott tudögyuliadásban. [Miskolcon a betegek száma meghaladja a háromezret A katolikus gimnázium tanulóinak 80, a református gimnázium diákjainak 2:» a leánygimnáziumnak 24 és a reáliskola tanulóinak 15 százaléka fekszik betegen. A város vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy nyolc napra bezáratja az összes iskolákat Békéscsabán érte el eddig az influenza-megbetegedések száma a max mumot, amennyiben a város lakosságának 13 százaléka, vagyis több mint 4000 ember fekszik beteget*. Egy magyar orvostanár szérumot készít a spanyolnátha ellen Técs, január 20. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Fenyvessy Pál dr., a pécsi Er- zsébet-tudományegyetem orvostudományi karának közegész&égtanára már hosszabb idő Óta kísérletezik a spanyolnátha szérumának előállításával. Sikerült is bizonyos szérumot előállítania, amellyel most folytatja kísérteiéit Eddig 100 pécsi lakost látott el ilyen preventív szérumoltással s a tudós tanár kijelentése szerint a beoltottak nemcsak a spanyol- náthát, de egyéb influenzát sem kapták meg. Kísérleteit azok eredményességének leigazolása után a tudományos körök előtt is ismertetni fogja. Bazsant a legfelsőbb bíróság előtt is néma Prága, január 20. Bazisant Henriik, a többszörös (bérgyilkos bünpöre elérkezett az utolsó fölvonáshoz. A kutteubergi etsküdt- íbiróság annak idején kötél általi halálra átélte Bazsantot, de védője az Ítélet ellen eemimi'ség.i panaszt jelentett b8. A legfelsőbb bíróság nra kezdte meg Bazsant pőrének tárgyalását, amely rendkívül simán folyik, mert Bazsant máiy nem akar megszólalni. Az ítéletet valószínűleg csak holnap hozzák meg. Bazsant a börtönben továbbra is teljesen apatikusan viselkedik, senkihez nem szól s néha napokon keresztül nem eszik. A többszörös gyilkos súlya ma már alig negyven kiló. Mindez azonban nem sokat segít az elvetemült emberen, mert az orvossz albérlők több ízben (megállapították, hogy csak szimulál. A budapesti részvénysikkasztók megérkeztek Kairóba? Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Még szerdán délután Kairóból távirat érkezett a megszökött Réthy Kálmántól budapesti sőgorasszo- nyához. A táviratban, amelyet Réthy január 16.-ár- adott iel Kairóban, értesíti sógornőjét, hogy szerencsésen megérkezett s most továbbutazók feleségéhez Newyorkba. A budapesti rendőrség azonnal táviratilag intézkedett Réthy elfogatásáról Pekáry Sándorról, aki a Nova-részvénye- ket elsikkasztotta, eddigelé ‘semmi hir sincsen. Állítólag ő is Kairóban tartózkodik. Budapest, január 20. Ila valaki azt találná mondani, hogy a Buda, Mohács, Nádornál elfolyó fejedelmi folyamot nem Dunának, hanem igazság szerint Eltá-nak vagy Kraehenbach-nak kellene mondani, az emberek vagy szánakozva néznének reá, vagy pedig „elmeállapotának megvizsgálása végett" a megfigyelő intézetbe küldenék. Pedig, aki hallott valamit a Duna eltűnő forrásairól s a nagy folyam forrásvidékének titokszerűségeiről, nem tarthatná oly feltétlen bolondságnak még azt a feltevést sem, hogy a Duna a valósig szerint nem is a Fekete-tengerbe, hanem az Északi-tengerbe ömlik. Legfeljebb elfogadná középutnak és bizonyítékokat is sorolna fel rá, hogy: a Duna nyáron és őszkor az Északi-tengerbe, télen és tavaszkor pedig a Fekete-tengerbe ömlik. Hogyan lehetséges ez? Kérdezzük meg csak a német állami bíróságtól, melynek fóruma előtt két ország: Württemberg és Baden pörben áll most egymással e bonyolult kérdés miatt. Hallgassuk meg szép rendjén a tényállást. A Duna, mint minden kis tanuló tudja, a Schwarz- wald déli felének gyönyörű táján fakad. Kis patak még akkor s gyors iramban éz zuhatagosat alkotva siet lefelé a völgybe. Folyammá szélesül, de alig, hogy a sv&b Alb szakaszához ér, a würtlembergi határhoz közel, elnyeli a föld, eltűnik. Csak az üres folyammeder mutatja már, hol kellene továbbfolynia i télen és tavaszkor — igaz, hogy nagyon sekélyen —• hol folyik. Mikor tavasz elmúltával ez a csekély viz is átmenekült a veszélyes részeken, a meder a badeni Immen- dingen és a württembergi Tuttlingen közt teljesen szárazán áll, vagy egészségtelen kigőzölgést terjesztő pocsolyák jelzik helyét, nagy kárára a partmenti gyáriparnak, mely a vízhiány miatt csak bajjal dolgozhat. Tuttlingennél ömlik aztán a Duna medrébe a Kráhenbach meg az Elta s az addig üres meder mégis lát ismét vizet Nyáron és őszkor bizony teljesen jogtalanul énekel a bécsi nép a sehöne blaue Donnu-ról s a magyar is alaptalanul emlegeti a szőke Dunát, mert Neicyork, január. (A P. M. H. tudósítójától.) A newyorki American Museum of Natural History most tartotta évi közgyűlését Az előterjesztett jelentésekből kideriilően, a muzeum az elmúlt év alatt harminchárom expedíciót finanszírozott Ezek az expedíciók bejárták az egész világot Roppant összegeket költöttek, de a muzeum 552.000 dollárt és kétmillió dollár alapítványt kapott mecénásoktól az elmúlt év alatt és igy a költségek egy része visszatérőit. Mindazonáltal, Henry Bairfield Osborne elnök jelentése szerírt a múzeumnak további hatmillió dollár alapítványra van szüksége ahhoz, hogy programját meg tudja valósítani. Valószínű, hogy ezt az óriási összeget meg is fogja kapni ez a nagynevű tudományos intézet. A kapitalizmus sokat áldoz Amerikában a tudományra. Majdnem bizonyos, hogy ezekkel az áldozatokkal Amerika át fogja venni a szupremációt Európától a tudományos kutatás minden terén. Izgalmas, gyönyörű regény az, ami ma Amerikában a tudományos kutatás égisze alatt történik. Egy-egy vállalkozás meghaladja a fantázia minden elképzeléseit Egy ilyen vállalkozásról, amelynek gyümölcseit szintén az American Museum of Natural History fogja élvezni, mondunk el néhány szót itt Wliliom Beebe amerikai zoológus nevét ismertté tették az egész világon azok a kutatások, amelyeket a legendás Sargasso tenger után és a Galapagos szigeteken folytatott William Beebe gazdag ember. Úszó laboratóriuma van, az Arcturus, amelyet a tengeri élet csodáinak kutatására speciálisan szereltek fel. Többek között üvegfeneke van és karzat fut rajta a viz szintjén köröskörül, hogy a megfigyelők egyenesen belehajolhassanak a tengerbe. Az utóbbi időben a buvárharangot kultuvilja erősen William Beebe. Uj vállakózása is ezzel áll összefüggésben. Egy olyan speciális buvárharang van készülőben William Beebe számára, amellyel egy angol mérföld mélységre lehet alószálla- ni. A buvárharang acélfalai négyzet-inesenkint egy és fél amerikai tonna ryomást fognak kibírni, cseppfolyós levegő-tartályt szereinek bele és kémiai szerekkel nyeletik el a kilehelt széndioxidot A buvárharangot telefon fogja összekötni az Arcturussal és ezen keresztül ] William Beebe gyorsirónőnek fogja lediktálni a Duna ebben az évszakban következetesen tűnik el a földben fenn a forrásvidékeinél. De hová lesz ez idő alatt a Duna vize? Már éppen 50 évvel ezelőtt kezdték kutatni. A fo- lyamraeder beszivárgó szakaszain mind nagyobb méretekben látni a beszivárgást elősegítő lyukakat, melyek szerteágazó csatornarendszer módjára lyuggatják vakondok-járatok és egérlyukak módjára keresztül-kasul minden Irányban a fehérjura folyammedret s meglepő eredménnyel isszák el a vizet A kutató mérnökök, erősen megfestve a vizet, ismételve kétséget kizáróan megállapították, hogy az elszivárgóit Dunaviz a déli irányban körülbelül tiz kilométernyire Baden földjén levő s mintegy 180 méternyivel mélyebben fekvő úgynevezett Aaehtopf- bán, vagyis Aach-medeneében bukkan ismét elő és az Aach-folyóba ömlik. Minthogy pedig az Aach a Boden-tavon át a Rajnába folyik, nem fér semmi kétség ahhoz a valósághoz, hogy a Duna teljes beszivárgásának ideje alatt az Északi-tengerbe ömlik. Németországban azt várják most hogy a Duna —• ez óriás gyermek — bujócskajátóka, vagyis inkább az érdekes természeti tünemény közgazdaság következményei miatt az állami bíróság előtt egymással perben álló Baden és Württemberg végre mégis megegyeznek egymással is találnak megoldást, mely a Duna medrét valóban a Duna medrévé fogja tenni. Mert — mondják a németek, *— mit szólnának a bécsiek, meg a budapestiek, ha egynémely délnémet eivakodőnak csökönyössége miatt a Duna jogosulatlanul viselné nevét s valóság szerint az Ella vagy a Kröhenbach nevet kellene viselnie.... Berlinben azt tartanák a kérdés helyes megoldásának, ha kontingentálnák a Duna vizét, olyképpen, hogy egyes szivárgó mélyedéseket nyitva tartanának és gondozásba vennének, hogy ne fosszák meg az Aach folyót minden beömlés- tői, de gondoskodnának arról is, hogy a Duna forrásainak vize javarészében télen-nyáron a Duna medrében maradhasson. a mélység elébetáruló csodáinak leírását. A legérdekesebb vonását William Beebe vállalkozásának az adja meg, hogy mélytengeri kutatásait úgyszólván teljesen Newyork előtt végezheti. Az amerikai geológusok már régen megállapították, hogy ott, ahol a Hudson a tengerbe ömlik, viz alatti fensik terül el és nyúlik ki hatvan-hetvep angol mérföldnyire a nyílt tengerre. Ez a fensik az ősidőkben szárazföld volt, mert megtalálták rajta a Hudson ősi medrét. Ott, ahol a fensik véget ér, valamikor a világ legnagyobb vízesése lehetett A tenger mélysége egyszerre eléri a 4800 lábat, hetvenegy mérföldnyire a parttól pedig már 9000 láb körül van. Ebből a tengeralatti szakadékból már eddig is hoztak fel furcsa mélytengeri lényeket Minden képzeletet felülháladóan fantasztikus halas ezek, amelyek saját elektromos világításuk mellett találják meg az utat az örök sötétség honában. Némelyiknek a joga, másoknak a szeme világit, ismét mások fdklyaszerü világító nyúlványt hordoznak testükön. William Beebe ebbe a világba akar az uj tavaszra elkészülő buvárharangban leszállani. Egy incs vastagságú üvegablakkal, elektromos fényszóróval és mozikamrávdl szerelik fel az acélhengert Ha tehát az expedíció sikerrel fog járni, a mozivászon átjár- az egész világ megismerkedhetik azokkal a csodákkal, amiket a mélység eddig megőrzött a kutató ember elől — Külön nemzetiségi iskolát kap az inkeri nóptöredék. Tallinnból jelentik: Az Észtország keleti részeiben, a Peipus-tő partvidékén élő inkeri (ingeri, unkeri) néptöredéknek az észt kormány a napokban külön nemzetiségi iskolát nyitott meg. Az inkeriek az esztek .legközelebbi nyelvrokonai, akik valamikor igen számottevő nemzetei képviseltek a Finn-öböltől és Petrogadtól délre eső vidékeken, az idők folyamán szétszóródtak és beleolvadtak a szlávsáisrba. Nagyobb részük ma is az észt határoktól keletre, szovjetorosz területen él elszórtan. Az észt kormány c lépésével megmentette a kis inkeri nemzetet a livék sorsától és megadta a lehetőséget, hogv ez a kis finn-ugor nép a maga kulturális keretei közit boldogulhasson. rÜlREKL ^ Január Péntek Biti fsa w ffliMil 1 A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A prágai diák, Haas Ewers regénye. ALMA: Aki a szerelemre szülelett. AMERICAN: Az ifjú maharadzsa. (Rudolf Va« lentinival). HELIOS: Ben Húr, meghosszabbítva. HVEZDA: Csákó és kalap, humoreszk a régi katona-életből. JULIS: Válópör akadályokkal. KAPITOL: Csákó és kalap, Roda-Roda filmje. KORUN A: A páneélszoba. (Stuart Webbs.) LUCERNA: Gigoló, amerikai film. SVETOZOR: A férfiak karjaiban. Temetők felé... Minden sugárzás bomolva oszlik, Minden Cél a Végekbe foszlik s mi megyünk halkan . . . evőé: a Temetők felé. Minden ul egy Útba torkoll, imát m szájunk csak egyet mormol % ezzel lengünk befelé . . . evőé: a Temetők felé. Minden hang egy csengeiyüszé s minden perc egy létra lejjebb és csak megyünk egyre beljebb . . . evőé: a Temetők felé. t Minden küzdés: élet-hulla s bús belátás, céltalan Cél, hiába: az Ut az biztos . , . evőé: a Temetők Jelé . . . Solyomi S. Lajos, ’ * Blaha Lujza emlékezete Budapest, január 20. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Tegnap múlt egy esztendeje, hogy a „magyar csalogány* örökre lehunyta a szemét, B’.aha Lujza halálának évfordulója alkalmából az Országos Blaha Lujza emlékbizottság ma ülést tartott a városházán. Az ülésen Buzáth János alpolgármester elnökölt, aki meghaló beszédben emlékezett meg a nagyasz- szonyróL — Csak a kiváltságosoknak adja meg a sors, — mondotta az alpo’gármester a többi közt, ~ hogy egész nemzetet borítson gyászba haláluk. Blaha Lujza halálával mindenki vesztett valamit, az öregebbek a forró színházi esték fcosztályosát, a fiatalabbak egy nemes eszme igazi képviselőjét s a legfiatalabbak, akik már nem is ismerték, egy szép, halkszavu legendát, a színpad nagyasz- szonyáról. Pedig csak ennek a művészetnek volt fáradhatatlan munkása,, amelynek alkotásait mindennap újra kell teremteni, hogy azok mindennap újra nyomtalanul a feledésbe tűnjenek. A színész művéből, a múlandó test alkotásából csupán egy koszorús név marad, ha képzelt eseménysorok ábrázolásán túl valami többet, maradandóbbat nem tyd teremteni. Akinek lelkében azonban olt ég az esetlegességeken felü’emclkedő tesletlen eszmény, a néptömegek gondolatában élő s benne elevenné váló mintaképe, csak az nem fél az idők mohától. Ki tudja, lassan alakul-e ki ez az eszmény a néplélekben, hogy aztán testet öltsön valakiben, vagy ez a valaki alakítja tovább a nép- leiket a maga hasonlatosságára: mi csak az eredményt látjuk, a népeszmény testtéválásá*, megvalósulását egy személyben. A kor, melyben Bla- háné működött, irodalomban, zen' en, festészetben és szobrászatban egyaránt ilyen eszmények kora, azoknak az eszményeknek, melyeknek éppen az * művészete ad élő formát, melyeknek éppen ő az élő képviselője, megtestesítője. Nem etnográfiai különlegességek tették érdekessé, etnográfia! hűség magyarrá a nénsz'nmüvet és Bla- háné népszínmű alakjait, hanem a nóplélek eszményeinek ilyen teljes kivetése, visszhangzá^a. Az ő alakja egy egész kor kénének szinte fény- kéveként eggyé olvadó gyújtópontja, s ha revet keresünk ennek a kornak, elfogulatlanul é« a legjellegzetesebbet kufa’va. az ő nevével i"J^’h^t- jük. Apáink színházat építettek az ő műfajának. Búvárharanggal egy mérföld mélységbe a tenger szintje alá William Beebe híres amerikai zoológus leereszkedik egy Newyork előtti roppant tengeralatti szakadékba
