Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-21 / 16. (1350.) szám
4 1927 január 21, péntek. ^RX<xM-JV\A<ÍÍARHTRLJm Hegedűs Lóránt üdvözli a csehszlovákiai magyarságot A háború utáni magyar politika legérdekesebb alakja nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak Budapest, január. — A kegyelmes ur délelőttönkint a Kereskedelmi Bankban található, — jelenti ki a szobalány Hegedűs Lóránt Váci-utcai lakásán. Elmegyek tehát a Dorottya-utcai elegáns bankpalotába s beküldőm névjegyemet Hegedűs Lóránthoz, ki jelenleg a TÉBE (Takarék- pénztárak és Bankok Egyesülete) elnöki tisztét tölti be. A háború utáni Magyarország tragikus pénzügyminisztere otthonos szívélyességgel fogad, majd a szoba puha fotelljeiben foglalunk helyet. Egy másodperc sem múlik el s máris csali úgy ömlik Hegedűs Lóránt ajkairól a szó. Arca telt, járása ruganyos. Nyomát sem lehet látni az elmúlt évek szörnyű idegbajának, mely annyi szenvedést rótt rá a sikertelen koronastabilizáció után. Hegedűs Lóránt azonbar* még most sem egészséges. Állandóan álmatlanság s ideg- gyöngeség kínozza. — Orvosom tanácsára kénytelen leszek abbahagyni beszédeimet, melyeket a budapesti református templomokban kezdtem el. Most ugyanis igen beható bibliai tanulmányokat folytatok. Délutáni egyetemi előadásaimat is le fogom mondani. Sajnálom, de egészségi állapotom nem engedi meg az ilyer széleskörű aktivitást. — Mi a véleménye az uj magyar pénzről, a pengőről? — kérdem Hegedűs Lórántot. — Abszolút stabil. Sikerült — jelenti k} a volt pénzügyminiszter. — Csak az átmeneti idő kellemetlen. Ez a tizenkétezerötszáz koronás osztószám. Persze. Például, ha azt kérdem magától, hány pengő 367.S00 korona, ugy-e nem fog tudni azonnal válaszolni? Én sem. Nevetünk. Aztán fájdalmas komolyság borítja el Hegedűs Lóránt arcát. Az ő heroikus, erős akarásáról beszél, mellyel a bomlő magyar pénzt akarta alátámasztani. — Szuggeszcióm alatt tartottam az egész országot. Bíztak bennem. Az angol parlamentben azt mondták: annak a Hegedűs Lőrántnak igaza van. S a korona ment-ment felfelé. De mégsem sikerült. Nem is sikerülhetett, mert nem volt módomban elzárni a határokat. Ezért. Odaát — Rasin, ki sokat tanult tőlem, két hétre elzárta Csehszlovákia határait s az én ir- tenc óim szerint stabilizálta a csehszlovák koronát. — Mi a véleménye Kegyelmes Uram, Magyarország esetleges angliai orientációjáról? Tudom, ugyanis, hogy kegyelmes uram nagy angolbarát — Igen, az vagyok — feleli Hegedűs Lóránt —-Az angol nagy nép, az angol hálás nép. Ismerem és szeretem őket Éveket töltöttem Angliában. Hazajöttem s nagyon fiatalon képviselő lettem. Akkor volt a búr báboru. Olaj Lajos ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy a magyar parlament táviratiig üdvözölje Krügert, a burok vezérét. Én ellene voltam. Rámtámadtak. Azt mondták, hogy merek az én fiatal korommal beleszólni a dologba. — Ez egy kis jelentéktelen epizód volt, — beszéli az érdekes szellemóriás, — de Anglia felfigyelt rá s felirta magának Hegedűs, Lóránt magyar képviselő nevét. Azóta minden évben 'megkapom az újévi jókívánságokat az angol parlamenttől s bár pénzügyminiszterségemig évtizedek múltak el, nem felejtettek el s mellémállottak. — És Páneurópa? — Szép eszme, de ne<m a mai alakjában. Igen, el kell törölni az útlevél- s vizumpro- ceduráL Meg kell nyitni a határokat. Ez az, ami kell - mondja Hegedűs Lóránt. Minden lépésre egy ország s minden lépésre egy uj határzaklatás. Hisz' az még is egy abszurdum, — kiált fel — hogy Adenig 18 vizumra van szükség s Fiúmétól Becsig három határon kell keresztül menni. Romániába még ma se lehet Magyarországból telefonálni. Úgy gondolom, egyszer már mégis eljöhetne az idő, mikor Pest telefoná’hat Kolozsvárra, nemde? — S a magyar politikában nem vesz részt, kegyelmes uram? Hegedűs Lóránt gyors és frappáns választ ad. — Képviselő nem akarok lenni. Nincs semmi értelme. Két cikket írok hetente a Pesti Hírlapba. A lap kétszázezer példányban jelenik meg. Tehát hetente kétszer kétszázezer embernek beszélek. — S a szépirodalom? Regénye után foglalkozik-e még bellefrisztikával? Ma ép olvasBelgrád, január 20. Jugoszláviai utamon alkalmam volt egy kiváló szerb politikussal beszélnem Jugoszlávia különféle aktuális politikai és egyébirá- nvu problémáiról. Ez a száleslátkörű, nem elvakult, minden sovinizmustól mentes, kisebbségi jogokért is sákraszálló politikus, aki ió szerb, de azért őszinte barátja a magyarságnak is, igen érdekes információkat adott nekem számos hozzáintézett kérdésemre. A következőket mondotta: — Pasiccsal, ezt mindenki tudja Szerbiában. egv anachronizmus halt meg. Valóban történelmi nagyság volt de már évek óta nem élő nagv. ág többé, hanem olyan, aki a jelen egészen más viszonyait a régmúlt politikus szemével nézte és a jelen bajait régen lejárt és ma már nem használatos gyógyszerekkel és gyógymódokkal akarta gyógyítani. Pasics nem szerb, hanem csak szerbiai politikát csinált. Pártjában 4—5 főembernek az volt a főtörekvése, hogy a szerb királyságbeli népág szellemi kvalitásait és politikai akarásait minden vonalon érvényre juttassák és keresztül vigyék. A radikális pártban ez a kisebbség, amelynek azonban Pasics személye adta meg a többséget egyensúlyozó súlyt, minden akaratát keresztülvitte. De a radikális pártban is voltak és vannak szélesebb látkörü és modern politikusok. igy a mostani miniszterelnök, Uzunovics. azután például Vuicsics dr., Nincsics dr.. Perics dr., akik belátják azt. hogv lebetoílen dolog egv államban mindig csak az egyik népág törekvéseit érvényre juttatni, a többi népág törekvéseinek elhanyagolásával. A jövő a jugoszláv demokratáké — A radikális párttal szemben, amely Pasics halála után remélhetőleg alapos tisztogatást fog szükségesnek tartani, a demokrata párt, Davidovics Ljuba pártja az, amely programjánál, képvisetőtagjainak szellemi kvalitásánál és egvéniscgénél fogva leginkább hivatott arra, hogv a jugoszláv államnak valóban sürgős reneszánszát végrehajtsa. Az ő pártjából Marinkovicsot, Velkovicsot és a demokrata párthoz csatlakozott magyar képviselőt, Plcszkovics Lukácsot említem, a horvátok részéről Trumbicsot, Radicsot, Pre- ka dr.-t. Krajácsot, a szlovének részéről Korosecet. akik a jugoszláv állam reneszánszát éppen ugv sürgősen óhajtják végrehajtani, mint Davidovicsék és mint a radikális pártnak néhány jobb beláéásu tagi a. (A Davido- vics-nárt nagyrésze Jugoszlávia szellemi arisztokratáiból, írókból, egyetemi tanárokból stb. áll.) Valószínűnek tartom, hogv most egymásután néhány igen röyidéletii kormány fog majd kormányozni; az Uzunovics- kormánynak nem jósolok hosszú életet. Rndicséik énpugv, mint az előző kormányban. ebben a kormányban is benne vannak ugyan, de énpugv. mint eddig, most is folyton e 11 enzékie?kednek. A végleges megoldást és a reneszánsz megindulását csak iitv tudom elképzelni, ha minden pártból kitisztítják a Pasirs-maradvá- nvokat és n*hánv rövidéleiii kormány után egy széleskörű koncentrációs kabinet jön, amely magában fogja foglalni az ta:a, hogy a Petőfi Társaság elnökének fogja jelölni. — Igen, én is olvastam ma reggel, — feleli az expénzügyminiszter. Még egyébként nem tudok róla. Igen, szépirodalommal továbbra is foglalkozom. Jókai szelleme benrél a lelkemben. Most drámát }rok. Kontra — Herczeg. Legjobb barátom, Herczeg Ferenc Hidjára adom meg a választ. Én Széchenyi helyett Kossuthot teszem meg a magyarság pa- thetikus szimbólumának és az ő zsenialitását a magyarság irányitó szellemének. Szívélyesen, örömest beszélne még Hegedűs Lóránt, de én mégis pontot teszek a kérdéseim után. Drága az ideje. Hisz az expénzügyminiszter ma is a magyar gazdasági élet vezére s emellett politikus, egyetemi s templomi előadó, regény- s drámairó, újságíró s mindenek felett feledhetetlen csillogó nevet képvisel a magyar közéletben. Hegedűs Lő- rántrak hívják. — Üdvözletein odaát mindenkinek -- mondja az ajtónál a háború utáni magyar politika legérdekesebb alakja. — Igen, kegyelmes uram — átadom. Tessék. Lukács László dr. összes pártok modern elemeit, akik többé nem lesznek kiváncsiak arra, hogy minden dologban „mit szól a bája?" (A „bája“ egv török sző, annyit jelent, hogy7: „mesemondó"; Pasicsot nevezték igy népszerűén.) — Az albán-olasz ügynek ml szerbek, nem tulajdonítunk akkora jelentőségek mint amilyent külföldi körök tulajdonítanak neki. Az azonban bizonyos, hogy az Olaszország felé való orientációnk az albán—olasz szerződés folytán alaposan meg fog változni. Épp olyan bizonyos azonban, hogv belátható időn belül háborús bonyodalom ki van zárva. Szerbia át akarja csalogatni a magyar nehézipart — A jugoszláv—magyar orientáció, a jugoszláv—magvar közeledés, amelyről mostanában annvi szó esett, főleg gazdasági ér* dekekből és okokból indult ki és táplálkozik. Én, bár szerb vagyok, kénytelen vagyok őszintén bevallani, hogv inkább Jugoszláviának van szüksége Magyarországra, mint Magyarországnak Jugoszláviára. Nekünk nincsenek szakmunkásaink, nincsenek gyáraink és ezért a szerb kormányzat odatendál, hoary a magyarországi nehézipar egv részét áíesalogassa Jugoszláviába. Azután rengeteg vasúti munkásra és szakemberre van sürgős szüksége Jugoszláviának. Úgy tudom, hogy a magyar kormány hajlandó is fölépíteni az üszküb—fiumei vasúti vonalat és hajlandó Jugoszláviába 20.000 vasúti szakembert és munkást küldeni és a Mávnak még békében felhalmozott olcsó nyersanyagait rendelkezésünkre bocsátani. Úgy vagyok informálva, hogy az üszküb—fiumei vonal építése a közeljövőben meg fog kezdődni és két év alatt meg is fog épülni. Annyi bizonyos, hogy Pasics halála ezeket a terveket és általában a magyar orientációt nagyban elősegíti. A szerb kormányzat azon van ma is, hogy plauzibilissé tegvo a magyar kormánykörök előtt, hogy Magyarország szempontjából sokkal kívánatosabb egy jugoszláv kikötő, például Spalató vagy Kattaró, mint egy olasz kikötő, Fiume vagy Trieszt. Véleményem szerint ez igy is van, mert Magyarországnak csak a dunántúli része van közelebb Fiúméhoz; Magyarország többi részeiből sokkal jobban, rövidebb utón lebet például Snalatót megközelíteni. — Jugoszláviában 1926 december 23 óta érdekes belpolitikai változás állott be a Vajdaság autonóm, belső kormányzását illetően. December 23-án, lépett életbe a kerületi képviselőtestületekre, kerületi parlamentekre vonatkozó törvénv, melynek értelmében ezekre a kerületi parlamentekre hárul ezentúl: 1, az összes községi és vármegyei tisztviselők választása: 2. a községi és kerületi adóilletékek kivetése; 3. az egészségügy; 4. a telekkönyvügy; 5. az utügyek; 6, az italmérési ügyek és a pálinkafőzés. Ami a kisebbségi li^v, a kisebbségi jogok keze1 ősét illeti Jugoszláviában, azt kel! mondanom, hogv az első években kivétel nélkül minden juTosriáviai politikai cárt idegenkedett n kisebbségi kérdés bármi csekély bolygatásától is és úgy kezelte minden párt ezt a kérdést, Magyar, román, angol gtb. utlevél- vizutnok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejár* útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. mintha egyáltalán nem léteznék. Az idők folyamán azonban minden párt egyidőre ellenzékbe kerülvén, a közös ellenzéki sors megérttette vole a kisebbségi sors keserű kenyerét. Okkal mondhatom, hogy most már a kisebbségi kérdés teljes megoldása csak idő kérdése. — Ma már a legsovinisztább pártok is belátják a kisebbségi kérdés sürgős rendezésének,' megoldásának szükségességét. A mostani vajdaság kerületi, parlamenti választásokra szóló jelölések alkalmával például még Pribicsevios is könyörgött* hogy a magyarok vegyék be pártját a közös ellenzéki listába. Ez máj aztán valóban az idők jele. Jugoszlávia és Uruguay nem ismernek szerzői jogokat A kiváló szerb politikustól, akitől e nagyérdekü információkat kaptam, beszélgetésünk végén csodálkozással tudtam még meg, hogv Jugoszlávia Uruguayon kívül az egyetlen állam — és Európában egészen az egyetlen — amely nem tagja a berni nemzetközi szerzői jogi Uniónnak. De nemcsak, hosrv a külföldi szellemi termékeknek nincs védelmük Jugoszláviában, hanem még az államon belül sincs védelem, tehát például egv zágrábi lan nyugodtan lehozhatja és engedély nélkül egv belgrádi vagv szabadkai lap bármely cikkét anélkül, hogv a szerzőnek esv fillér honoráriumot is. kellene fizetnie. Még inkább áll ez természetesen a kül-’ földi szellemi termékekre, amelyek teljesen ki vannak szolgáltatva Jugoszláviának. Érdekes még, hogy Jugoszláviában kizárólag állami színházak vannak és az egész szinháziigvnek, hogy úgy mondjuk, ugyanolyan jellege van, mint más országokban például a gyulamonopóliumnak. A 700.000 főnyi jugoszláviai, vajdasági magyarság részére egyelőre egyetlenegy magvar színház, egyetlen egv magyar szintár- sulat sincs. „A magyarokkal egy éjszaka végezni kell!" Más helyről, azonban szintén megbízható és szerb férfiútól kaptuk Jugoszláviában a Pasiesra vonatkozó következő érdekes történelmi emléket és az alábbi Petőfire vonatkozó információt: Amikor a háború befejezése után közvetlenül. a vaidaságbeli szerbek először jelentek meg Pasics előtt egv küldöttség formájában, a velük folvtatott legelső diskurzus folyamán Pasics utasításokat adott e küldöttségnek. A küldöttség tagjai megjegyezték, hogy a Vajdaságban nem lehet mindent ugv csinálni, mint a ré-sri Szerbiában. „Miért", kérdezte Pasics. „Mert ott vannak más néobeliek is, a magyarok", felelték a küldöttség tagjai. Mire Pasics ezt felelte: „Egy éjszaka végezni kell velük!" Ma már egyetlenegy szerbnek sincs ilyen radikális álláspontja és egyetlen szerb sem akarja álmában sem a kisebbségi kérdést jlven egyszerű módon megoldani és Pasics is egészen másképp vé1 ekédéit már a magyarságról halála előtt. De a történelem részére érdemes feljegyezni ezt a nem minden tanulság nélküli epizódot. A Petőfivel kapcsolatos, jellemző információim pedig ez: Egyes szerb irodalmi olvasókönyvek körülbelül ilyenformán intézik el Petőfi Sándort: „Egyik legnagyobb szláv költőnk Petro- vics Sándor volt. aki azonban Petőfi név alatt. magyar verseket irt.“ Petőfinek ez az elintézése valóban P’iádén t lepipál. ______________(*• J« — Az Országos Fehér Estét február 9-én rendezi az őrs®, ker.-szoc. párt kukurosztalya. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi báli évadnak mindenkor kimagasló eseménye az Országos Fehér Este, amelyet ez idén február 9-én rendez az országos keresztényezocialieta párt kulturosztálya a pozsonyi Vigadó cí?szes termetben. Tavaly Zathu- reczkv Ede és Mécs László költő mutatta be művészetét az est keretében, amelynek országra szóló sikere volt. Idén Hubay Jenő egyik leglehetségd- sebb tanítványát, Farkas Mártát nyerte meg n kulturoeztály 8 szereplésre. Paulusz Ákos az eít második szereplője, a Németországot is megjári. jeles csell ormi vész ugyancsak legt ehet ségeeetö muzsikusaink közé tartozik. A harmadik szereplőnek, Németh István Lászlónak érdemeit r külföld is elismerte, amidőn tavaly Svédország Irvia meg bangiverseinykörutra, amelyet a legszebb siker kísért* E károm művész szereplése már önmagában véve is kivételes művészi értéke4 kölcsönöz a Fehér Estnek, amelyre már most felhívja a kulturosztály az őslakosság figyehnét- Az est a tavalyt méretekhez hasonlóan, most is országos jellegű lesz és védnökei között helyet foglalnak a párt keleten lakó reprezentánsai is. Az estre szóló belépőjegyek ugv a hangvortsenyen, i mint az utána következő bálon való részi-vételre jogosítanak. sih»m Magyarország épiti meg Jugoszláviában az üszküb-fiumei vasútvonalat Beszélgetés egy előkelő szerb politikussal — 20.000 magyar szakmunkás kell Szerbiában — Elmúlt Belgrádban a „mit szól a bájaM- korszak — Spaiaio jobb kikötő, mint Fiume — A legnagyobb „szláv* költő, aki kizárólag magyarul irt — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — A legbiztosabb | és legenyhébb | csokoládé | hashajtó 2 Föl-rakat: J Vör'is Rák fi6”' j Bratisiava 2 Fjy doboz ára 3 60K8.
