Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-15 / 11. (1345.) szám

Mai námunh 10 ©?c?a

^6Vf"11 ^1345^SZám **°1"^** * 1927 ^anuá'15

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, /\ szlovenszkói es ruszinszkól ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice

negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: r . 7 ' 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal:FrágaII.,Panskáull2/III.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Xc DZUR'ANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Benes hazaérkezett

A Gőte d'Azur és a Cote d'Antifoe® vádé-j kén ezekben a napokban kezdődik a tulaj- j donképp-eni szezon és küliügyminászteriiink J bizonyára Mjó' szívvel vált meg Európa pár a- j dicsomától s bizonyára rosszul esett, neki, hogy a ragyogó napsütésből ide kényszerült a duzzadt Moldva zavaros vize mellé, a lu- csckba és a sárba, ajhol ráadásul járvány is lappang a légben. Külügyminiszterünk gyakori utazásaiban megszerette Európát s elfelejthette a hazai demokratikus és puritán szokásokat, néni csodálkoznánk tehát, ha utazása közben visszasírná a régi szép rivié- raéletet. Miközben a szalonkocsi ablaka mel- j lett rohanva száguldóit végig az európai táj < — az az európai táj, amelyben (így mondják a rossz nyelvek) Benes miniszter nyolc éves hivatali ideje alatt minden fiát megismert —, a. szorgos államférfin valószínűleg az angol és a francia lapokat olvasta, kiváltképpen a hivatalos Daily Telegraph-t, mely éppenséggel e januári napokban föltűnően sokat foglalkozik Középeurópávai, Renessel s mindazzal, ami e fogalmakkal természetszerűen párosult.

A Daily Telegraph cikke kellemetlenül egészítette ki azt a rossz izt, amelyet a Riviéra elhagyása és Prága közeledése amúgyis megteremtett. Hiába azonban, a szükség- szerű következmények elől nem lehet kitérni. A történetem olyan, hogy a kiváltságos helyzetek, s mindaz, amit ezek a kiváltságos helyzetek teremtettek, hamarosan elmúlik s a végső harcot ember az emberrel, tehetség a tehetséggel, egyforma lemeztelenített igazság egyforma lemeztelenített igazsággal vívja. Könnyű volt eddig csehszlovák külpolitikát csinálni, amiig az egyetlen deviza így hangzott: „én vagyok a jő fiú — a többi mind vásott kölyök". A patromázs elmúlott, a dédelgetett gyermek felnőtt, ám mutassa meg, mit tud az életben. Ma nincs kiváltságos helyzet, ma Csehszlovákia sem több, mint egy tizenhárommilliós ország Középeurópá- ban, ország, melynek ázsióját nem a külső beülizelgések adják meg, hanem egyedül a belső eTŐ. Mit adsz, mit érsz valójában, ez a kérdés akár Páriában, akár Londonban, akár Rámában, s az európai konstellációk megnehezült idejében az értékelők gondosan mérnek. Csehszlovák!a szövetségi ereje pedig megméretett — s könnyűnek találtatott.

Német beékelésben élő ország. Gazdaságilag kizárólag a nagy birodalomtól és az Elbától függő ország. A belső egyenetlenkedés óriási. A hat milliós kisebbségeiket többé nem lehet letagadni. A gazdasági átütőképes- ség gyenge. Német miniszterek a kormányban. Londonban, Parisban fanyar mosolyt csalnak ki e tények s megállapítják — a hivatalos Daily Telegraph állapítja meg —, hogy ez a szövetség kevés. Ezzel a megállapítással pedig az egész Benes-féle külpolitika összeomlik, mert a Franciaországhoz fűző kohézió volt az egyetlen, amely ezt a külpolitikát tartotta. A kisantant kohéziója már régen holt anyag — mi maradi hát az elmúlt évek külügyi munkájából?

Amikor Benes külügyminiszter tegnap délután megérkezett Prágáiba, sokkal szegényebben érkezett meg, mint a háború utáni első elérkezéskor, mert akkor bent az eggyé forrt cseh nép lelkesedése fogadta, kívülről pedig a veTsaillesi gyámolitó protekció iratait hozta .tarsolyában. Most? Semmit. Most meg kell mutatnia, mit tud a szerencse nélkül. Két veszély is fenyegeti: kívülről az

európai politika megváltozása, az a teljes meddőség és tanácstalanság, amelyben a köztársaság most áll, bérükről pedig s^át nemzetének hálátlansága és gyűlölete. Ha

A ssEevéh néppárt

m wé-ifeMs C®ttt

Prága, január 14. A szlovák néppárt mai parlamenti klubtanácskozásúva! kapcsolatosan a kormánytöbbség] körökben optinuszti kusan ítélik meg a helyzetet Gázsik dr, a kormánnyal tárgyaló párímeghizottak egyiko a kormány konkrét iavasteíairól referált a klubnak. Egyes verziók szerint már minden előfeltétel megvan arra, bog’ a néppárt bizalmi emberei a kormányba léphessenek. Ha a mai kluhí au á cskozáson a pá.,; törvénybe zói pozitív megegyezésre jutnak, úgy a szlovák néonárt kinevezendő miniszterei máj- részt is vohoínck a minisztertanács legközelebbi ülésén.

Az angolok, japánok, franciák is amerikaiak egyesülten védik Sfíanghait

UJabb erősítések érkeznek — A La&oiar Part# Kanton eiísraerőse meszeli

London, január 14. A Daily Telegraph jelenti Shanghaiból: A Pittsburgh nevű amerikai cirkáló a város kikötőjébe érkezett, ami körülbelül azt jelenti, hogy az amerikaiak szintén részt akarnak venni Shanghai védelmében. Általános vélemény szerint a város kétségtelenül nagy harcok és belső zavarok színhelye lesz. Az agitátorok száma a benszii- löttek városában egyre nő. Mindenekelőtt számos veszedelmes sztráj’ kai számolnak s attól tartanak, hogy ha a csőcselék dühe a tetőpontra hágott, megtámadják az idegen- negyodet. A nemzetközi telepítéseket az önkéntes seregek okvetlerül védeni fogják s bizonyos. hogy a brit haderők támogatni fogják harcukat. Ezenkívül Japán, Franciaország s minden valószínűség szerint az Egyesült Államok is részt fognak venni Shanghai védelmében.

London, január 14. Shanghaiból nyugta- lanitó hirék érkeznek. A kínai városban j máris mutatkoznak e nyugtalanság első je- j lei. Az angol haderődé parancsnoka tegnap j hadseregparancsot adott ki, amelv a kínai j haderőket két részre osztja. Az egyiknek fő-; parancsnoksága délen. Hongkongban lesz, a j másiké északon, Tientsinben. A Kína bélié-; ihletéről érkező jelentések újabb belső nyugtalanságokról számolnak be. Anky közhangulata nem egységesen ítéli meg a kínai eseményeket.

A Labour Party határozottan rokonszenvez a Irinái nacionalistákkal

s Macdonald szerint a brit koncessziókat okvetlenül át kell adni Kínának. A Fonvard nevű lap gyors szerződést követel a; kan tornáikkal.

Az tiniét lsét táborra borította a nlcaraguai kérdés

A mica raguéi politika meSlatt vagy ©SSgsí — Soraft nagy támadása Kellogg eSIen — tatimer parancsot kapott Sacasa gyors: e ;®?&sér©

Az iskolai autonómia

Irta: Péter Mihály.

Köztudomású, hogy az iskolaügyi minisztériumban egy iskolai autonómia-tervezeten dolgoznak. Milyen lesz ez az autonómia, senki sem tudja a kívülállók közül megmondani. Ily helyzetben az iskolai autonómiáról Írni némelyek szerint talán üres szalma csép- lése. De a dolog nem egészen igy van. Mert jóllehet a tervezet nincs is a nyilvánosság elé bocsátva még, de Hodzsa miniszter egy nyilatkozata mégis komoly aggodalomra ad okot minden gondolkozó ember előtt. Hodzsa miniszter ugyanis a múlt év vége felé tartott egyik ülésén a közoktatási bizottságnak* amely bizottság a közoktatási tárca költség- vetését tárgyalta, egv olyan nyilatkozatot tett, hegy az iskolai autonómia rendezésével kapcsolatban a felekezeti tanítók fizetését az államiakéval egv színvonalra emelik ugyan, de ezzel együtt az állam fentartja magának a tanítók kinevezési jogát. Mondom, nem ismerjük ugvan az iskolai autonómia tervezetét, de ha ez a kifejezés igaz és annak kell venni, mert soha megcáfolva nem lett, akkor bocsánatot kérek, azt hiszem, mi, felekezetiek az ilveri autonómiából nem kérünk.

Mert hogy áll az iskolai kérdés Csehszlovákiában is. kiknek a kezében vannak itt is az iskolák? Az államéban, a különféle fele- kezetekében, a községekében és magánosok kezében. Ha azért az iskolai autonómiát rendezik, ez a rendezés érthető volna ott, ahol az állam vagy a községek a fentartók. Utóvégre is, a demokrácia fogalma azt hozza magával, hogy ezeknek az iskoláknak is a belkormányzajába több beleszólása legyen a népnek vagy a nép által választott egyéneknek, testületeknek. Ez az iskoláknak szelleme, erkölcse szempontjából is előnyös volna. De az ilyetén egységes rendezésbe miért kellene bevonni a felekezeteket is? Mindenik felekezetnek van iskolai autonómiája, az egyiknek teljes és tökéletes, mint a protestánsoknak, a másiknak mint a nemprotestánsoknak: olyan, amilyen. A protestánsok 400 esztendje bírnak ezzel, az 1791-iki 2ö-ik törvénycikk által eszményi magaslatra emelve.

1 E törvénycikk szerint mindennemű iskolát.

| szabadon állíthatnak fel, ahhoz tanárokat, ta- i nitókat szabadon választhatnak, ők maguk j szabhatják meg a tantervet, használhatnak | bennük maguk által irt, bár approbált tankönyveket stb. Maguk kormányozzák az iskolákat saját maguk által automatikusan választott embereik által. A nemproíestáns is- í kólák a másféle kormányzati rendszer miatt I nem minden tekintetben igy vannak kiépit- ! ve, de az autonómia ismérvei. íanitók, tanárok választása, iskolai tankönyvek szabad használata ott is el volt mindig ismerve. A ielekezelek iskolai autonómiáját a békeszerződések, sőt az állami alaptörvények is biztosítják. Mikor azért iskolai autonómiáról van szó, a felekezeteket illetőleg nincs másra szükség, mint a protestánsokét tudomásul venni és megerősíteni, másutt pedig épség- ' ben hagyni a meghagyandókat s meghagyni nekik azon jogot, hogv miképpen kívánnak berendezkedni iskolai téren, fennállván természetesen az állami legfőbb felügyeleti jog, amelyet a felekezetek soha kétségbe nem | vonnak.

De kérdem szeretettel, miféle autonómia ; volna az, ahol a tanítók kinevezési jogát az ! állam magának tartaná fenn? Ez nem elő- ! haladás, de visszaesés, ez nem a jogok fen- ! tartása, de elkobzása volna, minden feleke- : zetre nézve, de efninenter a protestáns egyházra, mely ezt a jogát századok óta cson- j kithatatlanul élvezte és élvezi.

Mert a tanítók vagy a tanárok szabad vá- | lasztása az autonómia egyik sarkköve. A ta- i nitők és tanárok választása ugyanis nem je- t lent egyebet, mint azt. hogv mindenbe fele- I kezet biztosítani akarja az általa választolt | tanítók és tanárok által, hogy azt a szellemet, ' azt a leiket, melv az ő feutartója, melv á1 tál él az a felekezei, tovább is ápolni és fente r- fani akarja. Az iskolának a valódi le-ke, szel- i lemé, fundamentuma a tanító vagy a tanár.

Newyork, január 14. Bórák szenátor az amerikai szenátusban hatalmas beszéddel megkezdte harcát az amerikai kormánypolitika ellen. Beszéde a nicaraguai események körül forgott. A Monroe-elv, amelyet a kormány ügyetlen módon a nicaraguai beavatkozás fedezésére használt, egyáltalán nem alkalmazható a legújabb eseményekre. Nem Amerikán kivül eső hatalom támadta meg Nicaraguát, sőt nem is Amerikán kivül eső hatalom segíti a felkelőket: pusztán belame- rikai problémáról van szó, amelyre a Monroe-elv nem alkalmazható.

Nicaraguában az alkotmányos kormány Sacasa kormánya és ha Amerika egyáltalán kénytelen elismerni egy elnököt, akkor csak Sacasát ismerheti el. Nicaragua népének meg kell adni a lehetőséget, hogy saját elhatározásából válasszon köztársasági elnököt. A mexikói vitát pedig döntőbíróság elé kell terjeszteni.

Borah beszédében különösen feltűnő az, hogy a szenátor ügyetlen szóval sem emlékezett meg az állítólagos középamerikai bolsevista veszedelemről, amelyet Kellogg oly fekete színekkel festett.

A kormánypolitika ellenzéke Borah sze- I nátoron kivül is egvre nő. Newyorkban a J „béke barátai" címen csoport alakult, amely j határozottan a Mexikóval való kibékülés! | propagálja. E támadások dacára a kormány- j politika aligha változik meg egyhamar.

A Hearst-lapok azt a szenzációs hirt közük, hogy Kellogg Borah szenátor beszéde után kiadta a parancsot Latimer tengernagynak. hogy Sacasát a lehető leggyorsabban és legradikálisabban tegye ártalmatlanná.

Washington, január 14. Borah szenátor beszédében többek között vázolta az Unió és Nioaragua történelmi viszonyát 1909 óta. Keserű szavakkal kritizálta az erőszak módszerét, amellyel az Unió a tehetetlen népeket rabigájába akarja hajlani. Ez a módszer nem egyeztethető össze a becsület és a lelki ismeret parancsaival. A második tranzkontlnentá- lis csatorna építése a legtisztább imperializmusra vezethető vissza és azt a demokraták mindig ellenezni fogják.

Doumer a francia szenátus elnöke

Paris, január 14. A szenátus elnökválasztása igen egyszerű lesz. A pártok megegyeztek Doumer egységes jelölésében, akinek hazafias érzésében senki sem kőtelkedhétik. Tegnap még három jelölt szerepelt: a jobboldal Le Brunt és Chcra.nl jelölte, a baloldal pedig polimert. A késő esti órákban a Havas-iroda közölte, begy Le Rrun és Chorau visszaléptek,

ezt megússza a miniszter, akkor valóban ern-1 bér a talpán. Hosszú szabadságát bizonyára; fölhasználta az uj tervek kidolgozására, ame-. Iveket most az egyszer nem mint közvetítő,’ hanem mint va’ e an érdekelt fél kénytelen megfogalmazni s valószínűleg isimért tenoíségével csap le ellenségeire. Kíváncsian várjuk, vájjon a hosszai szabadság alatt Prágában fölgyülemlett és fölpaprikázott el len- létrafjt mily gesztusokkal intézi cl e Vb léten barátságtalanná vált .V uraleurIpától hazaérkező •külügyminiszter.