Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-15 / 11. (1345.) szám
I 1927 január 15, szombat ■ -----„C sehszlovákia létének kulcsa a szí övékek kezében van” A Slovák föKünésft keltő cikke a szlovák politika önállósuló irányáról — A klsantant közeledése Magyarországhoz „A legszigorúbb semlegesség úgy a bel, mint a külpolitikában^ Amilyen masa a tanító, ahogyan gondolkozik ő. milyen a lelkülete, olyanok lesznek a gyermekek, olyan lesz a jövő. Minden fele- kezetnek meg van a maga karakterisztikus vonása, melyet rá akar nyomni az iskolájára. amelyet a maga veteményes kertjének tart és méltán. Minden egyház a maga eszményeit óhajtja ápolni az iskolában s azt akarja, hogy a gyermekek hitének, gondolkozásának, céljainak, ha felnőnek, hü kifejezői legyenek. S ez a cél, ez az eszmény egy becsületes irányzatú állam törekvésével /nem Is ellenkezhetik, mert az államok fennállásának, biztonságának a tudomány mellett a vallás, az erkölcs, a becsület lehetnek talán az alapjai? Ezért a felékezetek a szabad választás mellett mindig oda törekedtek, hogy képezd éket is tartsanak fenn, ahol saját képükre formálhatják a tanítójelölteket. Ezért, ha ez a terv igaz és ha az iskolai autonómia a felekezeti tanítók kinevezését vonná maga után. ez amellett, hogv mondom, a legmerészebb iogelkobzást jelentené, másfelől a felekezelek legbensőbb életébe való jogtalan beavatkozással a lehetetlenségek egész láncolatát vonná maga után. Mert ki biztosit bennünket afelől, hogv a kinevezett tanitó a felekezet hagyományaiban nőtt-e fel s nem fog szembehelyezkedni a fentartó feT lekezel szellemével, felfogásával stb? Nem hiszem azért, hogy akadjon olyan felekezet, tartozzanak bár hivei akármelyik párthoz, melv ezt a törekvést ne merényletnek minősítené. Egv ilyen rendszer a magyarság szempont iából pedig egyenesen elviselhetetlen lenne, a magyarság halálát jelentené. Az iskolákban a tanítók államsegélyénél és az iskolák benső autonóm életébe való jogtalan beavatkozás miatt már eddig meggyengült a tanítók magyar szelleme, ennek következtében hiányos a gyermekek magyar szellemben való nevelése, holott e neveléshez a magyarságnak törvényes joga van. Mi történnék akkor, ha a kinevezés ténye által az egyháztól függetlenített, idegen nevelésű, lelkű tanítók kezébe kerülne a jövő nemzedék lelkének formálása? Én azt hiszem, hogyha az iskolai autonómia másképp minden tekintetben kielégítő volna is, de a tanítók szabad választása kihagyatnék belőle, már csupán ez egyetlen hiányosság miatt nem is érdemelné az autonómia nevet és alkalmas volna a legteljesebb bizalmatlanság felkeltésére, a felekezetek, de főképpen a magyarság szempontjából. Mert mig az előbbiek egyházuk benső életébe való elviselhetetlen beavatkozást látnának. benne, ez utóbbiak szemében eggyel több ok volna ez az elcsebesités vagy elszlo- vákositásra. Kettőzött figyelmet érdemel azért ez a kérdés minden szempontnál. Legyünk résen! Magyar, román, angol *tb. ntlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáré ntlcveleioek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Prága, január 14. A szlovák néppárt képviselői és szenátorai ma újból összeültek, hogy meghallgassák a kormánnyal tárgyaló küldöttség jelentését. A Lidové Noviny értesülése .szerint ezek a tárgyalások nem elégítik ki a néppártot, mindamellett remélik, hogy a párt és a kormány a mai tanácskozás által közelebb jut egymáshoz. A Národni Politika a tanácskozással kapcsolatosam azt inja, hogy a szlovák néppárt törvényhozói ma végleges döntést hoznak. A bizonytalanság nagy kért okoz a pártnak, mert lehetetlenné tesz minden szervezeti és agiiációs működést. Pia a párt még most sem tud megegyezni a kormánnyal, úgy teljesen abbahagyja az egyezkedést és tisztán szervező és agitációs munkára veti magát. A semlegesség politikája A Slovák vezércikkben foglalkozik Szlo- venszkó helyzetével s többek között a következőket irja: 1926-ban valágossu kidomborodott az, mennyire függ Csehszlovákia politikai, gazdasági és kulturális fejlődése az egész európai konstellációitól és a földrajzi helyzettől. Három komponens: Prága központi fekvése Európában, az állam komplikált nemzetiségi összetétele és a gazdasági szükségesség Írják elő Csehszlovákia útját, amelyen haladnia kell, ha fenn akar maradni és ki akarja kerülni a nehéz és veszélyes megrázkódtatásokat. És ez az ut: a legszigorúbb semlegesség, úgy a bel-, mint a külpolitikában. Cseh taktika a szlovák kérdésben. Az elmúlt évben a szlovák kérdés minden más probléma fölé emelkedett. Prágában komolyabb politikai körök, akik látják Európa fejlődését és akik fölismerik Szlovemszkó fontosságát a köztársaság e tiszte ne iája szempont jából, mozgalmat indatsottslk azirányban, hogy fölébresszék a cseh közvélemény figyelmét a szlovák ügy sürgősségére. A választások után, autókor a polgári blokk győztesen került ki, szükségessé tette a cseh-német polgári blokk megalapítását, mert a régi nemzeti koalíció polkája Stránsky és Beme© nyomása folytán likvidálta azt a politikát, amelynek jelszava volt: megegyeztünk, hogy meg fogunk egyezni. A nemzeti koalíció át; engedte helyét a németeknek. Svekla kormányt alakított a németekkel és velük egészen uj politikai érát kezdett. Az uj ko/r- mánykonstelláció igein jókor jött a Hradzsin- •nak. A csah-néuiet Svehla-kcrmány egybeesett a francia-német közeledéssel. Nagy volt az öröm a cseh és német táborban. S mig Prága a németek előtt kapitulált, addig a szlovenszkói ügyben a régi álláspontjára helyezkedett, kézzel mogsimogatni a németeket s a A taktika egészen átlátszó volt, a baljobbal megfenyíteni a szlovákokat, a néppárttal való tárgyalásokat a végtelenségig elodázni, ezzel időt nyerni, amíg vagy uj külügyi helyzet alakul, vagy felujulhat a nemzeti koalíció, avagy a külpolitika uj bázist nyer. A párisi sajtó a oseh-német kormány megalakításakor a várakozás álláspontjára helyezkedett, sőt szkeptikusan viselkedett. Be- nesről nem a legszebben írtak és csak amikor Bemos Parisba érkezett, akkor kapott egyetlen dicséretet egy inspirált cikkben a Le Temps-tól. S igy ment az 1926 végéig. Masaryk elnök szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozzon, beszélt a külföldhöz és a saját népéhez. Nyolc éves szokásától eltérően a cseh sajtó utján is nyilatkozott. A párisi sajtó pedig Spina minisztertől kért egy interjút, aki bizonygatta, hogy a németek nem akarják eladni a köztársaságot a német birodalomnak. De mi lesz a szlovákokkal? — kérdi a külföld és különösen Párig. Egyedül Kra- mar akarta a szlovák ügyet megoldani. De ezt a nagy problémát nem lehet előadásokkal és újságcikkekkel elintézni és azzal sem, hogy Hodzsa a cseheket racionalistáknak, a szlovákokat pedig romantikusoknak minő- siti. Sőt a Stefamek-féle centralizmus sem elintézés. Az 1926. év nagyon is alkalmas volt arra, hogy a szlovák ügyben megegyezés jöhessen létre. Ilyen alkalom nem igen tér vissza még egyszer. A cseh politikusok Szlo- vem/szkó iránti szeretet© a gyakorlatban közönséges haendlereiben nyilvánul meg, ami nagy bizalmatlanságot szül. A szlovenszkói kérdésben szó sem lehet a centralizmusról, egyedül csak az autonómiáról és arról, hogy Szlovenszkót a csehszlovák köztársaság részére biztosítsák. Szlovenszkót a saját lábára kell állítani. Ez legyen a prágai állami politika célja. Csehszlovákiának a szlovákok nélkül nincsen létjogosultsága és ha róluk lemond, öngyilkosságot követ el. A jövő politikája Az 1927. esztendő sorsdöntő lehet. Majd meglátjuk — irja a Slovák —, hová vezeti a csefa-német egyesülés a köztársaságot. Lehetséges, hogy Prága igen gyorsan meggyőződik arról, hogy a csehszlovák köztársaság létének kulcsa a szlovákok és nem a németek kezében van. A szlovákok 1927-ben nagy munkát fognak végezni s figyelni fogják a nemzetközi politikát s különösen a csehszlovák külpolitikát Déli szomszédunknak uj kormánya van és Bethlen kijelentette, hogy a békeszerződések revíziója képezi kormányprogramjának egyik pontját. Ez talán válasz Ben esnek. A klsantant közeledik Magyarországhoz és ezzel nőnek a magyar követelések is. Bethlen a békeszerződés reviziója nélkül sonkivel sem tárgyal. A köztársaság fejlődése mutatja, hogy a szlovákoknak ön- állósdtaniok kell magukat és önmaguknak kell dönteniük a sorsuk felől. A cseh-német viszony 'külön álláspontot diktál a szlovákoknak, úgy a különböző belpolitikai problémákban, mint pedig a külpolitikában. A szlovákoknak olyan politikát kell folytainiok, hogy lássa Prága, hogy Prága is függ Szlovénézkótói 9 nem pedig csupán Szloveuszkó Prágától. A magyar nemzeti párt kerületi ülése Rimaszombatkan A magyar nemzeti párt rimaszombati kerületének váfc&tómányn folyó évi január hó 20-án délelőtt Rimaszombatban a Polgárt Olvasókör nagytermében kerületi választmányi ülést tart a* következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó: Szilassy Bók alefeofe. 2. Politikai helyzet ismertetése; Törköly József dr. szenátor. 3. A magyar nemzeti párt és a szepesi németek: Njtsch Andor képvisel ő. 4. A magyar iparosság a magyar nemzett pártban: Telek A. Sándor. 5. Jelentés a párt . 1936. évi működéséről: Nagy Sándor pártigazgató. 6. Országos pártváíasztmányba tagok válasa* tása. 7. Országos páirtnnpra kiküldöttek választása. 8. Esetleges indítványok. (Indítványok folyó hő 18-ig Írásban adandóik b© a párt elnöki hivatalánál Rima szómbat'ban.) 9. Elnöki bezáró. sx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom kinesesházát, az „Ifjúsági könyvtár" első kötetét 12 koronáért könyvoszfályunknál. Szántó György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE dl) 5. — Á hazámfiai, Anatómus /mester! Tamás CTztervita, Medárdus, a dominikánus rend tagja. — Szerzeteinik metm régi alapítások és igy talán nem is ismeretesek mindenki előtt. Mégis ez a két szerzet az, amely /messzi kele- teau vad nomád népeket nyert meg a kereszt számára. így például mindketten nagy munkát fejtettünk ki a kunok megtéritésében. — Mindig 'boldog vagyok — mondotta Anzelmus —, ha távoli országokról hallhatok és különösem ily magymüveltségü férfiakat. ÁmH'or asztalom igen szegényes az érsek ur í;' min unciájának asztalához képest, mégis nv , ;* üdeztetmének, ha ebédjüket házamnál költenék el. Tamás pufók vörös arca mosolyra virult. — Nem mindennap eszünk mi sem érseki asztaloknál és nem is ott lehet a leg- jobbizüt enni. Vándorlásaink közepette többnyire Isten zöld asztalán, erdőn és réten fogyasztjuk el ebédünket és est ebédünket. Forrás avagy patak vizét isszuk és közben a madarak változatos csevegése szórakoztat. Sokkal üdítőbb ez, mint az érsek asztalánál órákhosszat elhallgatni, hogyan mondják el minden rossznak a császárt, aki pedig tudomásom szerint mindenben kiváló férfiú. Élénk beszélgetés közben érkeztek meg a mester házához. A folyosón a Garam kutya és a tarkafoltos macska a hatalmas cserém- lábaeba nyújtották a nyakukat és békés egyetértésben fogyasztották annak tartalmát. A Garam udvariaseávból esry-keltőt vakbontott, de közben buzgón folytatta az étkezést. Az ebéd aoélkékre forrázott pisztránggal kezdődött. Tamás elandalgott a halaik kékes színén, amely kis piros pontokkal volt tarkítva. Főtt burgonya koszaruzta a pisztrángokat, amelyekkel együtt lebegett az olvasztott vajban. — Mielőtt tovább folytatnám a kunok megtér illéséről szóló elbeszélésemet, ne/m mulaszthatom el, hogy ki ne fejezzem a ház úrnője előtt minden elismerésemet eme pisztrángok elkészítésének módja felett. Anzelmus mester mosolygott. Nagyon büszke volt a konyhájára és örült, ha igazi szakértő méltányolta. A cisztercita ennek látszott. Nagy ügyességgel, csaknem méltóság- teljesen evett és 'külön értékelt minden falatot. — Nekem bizony vajmi kevés részem v.an a 'pisztrángok elkészítésében, szólalt meg Mária. Én ügyetlen vagyok a konyhában és ezért La Folette ügyeibe nem avatkozom. — Ez alkalmasint a szakács? Nevéről arra következtetek, hogy frank ember. — ügy van, mondotta Anzelmus. A frankok sok mindenben kiválóak, igy a szckács- müvészetben is. És ha őszmte akarok lenni, sok tekintetben tartam őket utánzásr arai éltónak. A dominikánus figyelt. Eddig nem vett részt a beszélgetésben, de most megszólalt: — Utunk Neme föld ön vezetett keresztül és igy volt alkalmam meg/figyelni, mennyire átvették a frankok szokásait. Csakúgy, mint aihaey a mi népünk a németek miveltségéből sajátított el sokat. Vájjon jóra vezet-e ez? Mindenki feléje nézett. Ezen még senkinek sem jutott eszébe gondolkozni. — Mindazon szokások, szólalt meg rövid gondolkozás után Ruprecht, amelyeket a frankoktól átvettünk, nem fontosabbak a pisztrángkészilósM'él. Kom ok- belsőnkben németek maradtunk és-azok maradunk, amíg ember lesz a földön. Az én hazámban, ahol Hermáim birodalmi gróf uraked/ik, nem ismerik a frankok szokásait. Wartburg váróból indult világgá mindig a német dal, itt van az otthona minden dalnoknak, aki német nyelven zengi az istenszolgálat, az urak szolgálatának és a hölgyek szolgálatának, a szerelemnek nemes és lélekemelő voltát. Még gyermek voltam, amikor a Hermáim gróf udvairábaiu találkozott a két legnagyobb német dalnok, Walter és Wolfraim. Walfer ur borozgatás köziben dalolt, Wolfraim ur pedig csodálatos történetet mondott el egy Pa/roival nevű lovagról. A gróf mindent leíratott diákjaival és igy ezek a német mesterművek megmaradnak az utókor számára. Bizonyára vannak a frankoknak is vándor- la/ntosaik, -te aki ezeket hallotta, nem hiheti, hogy amazok mérkőzhetnének a midinkkel. E percben pástétommal töltött ürti/t hoztak be az asztalhoz. Különböző színű saláták fogták körül a rozsdavörösre sült üfüt, amely az illatok egész légiójának kíséretében jelent meg. A cisztercita engedőimet kért, hogy az ürüt felszeldelje, amit óriási ügyességénél, csaknem kecses mozdulatokkal meg is tett. —- Ezzel, amit imént mondottál, szó1 ott Anzelmus, egyáltalában nem felettél Medárdus testvér kérdésére. Szerintem minden- kénen hasznos, ha egyik nép átveszi a másik műveltségéből azt, amH/re szűk sóié van, ami az életét könnyebbé avavy szebbé teszi. Bizony a vándorlovagok költészete sem német eredetű, hanem a Provenoeből származik. Az általad emlitett Walter és Wottrem lovavcikat jól ismertem, mindkettő frank származású volt, amit nem is ti{kották. Ifjúkorom vándorlásaiban nem egyszer találkoztam velük. <*5k is tudták, csőimgy mint iómavam, hogy hetedhét országiban melyik koosmárosnak van a legjobb bora és a legszebb lányai. Solt mókát követtek H a vár- urak udvarainál. Wolfram az emVubschi várurnál élt sokáig. Szerelmes volt belé a vár I minden fehérnépe, de most nem énről akarok beszélni. Hanem arról, hogy az ő gyönyörű hősitől temen ye is frank mondák feldolgozása. Maga a Parcival név ófrank nyelven annyit jelent, mint a völgyön átkelő. Az asztalvégről az inasok hatalmas csámcsogósa hangzott bele a mester beszédjébe. Anzelmns kiürítette burgundival telt poharát és ifjúságára gondolt. A vándorlások nagyszerű szabadságára, a sok érdekes kőbőr'óra, akivel kocsmákban, országú,bkon, szült utcákon vagy félelmes, örökké zúgó sötét német tölgyerdekben tattá1 kozott. Elébe jöttek a napfényes dombok csillogó oviresei, a hegyek sötét fenyvesei és a kaland ck, véresen vagy nevetve. Aztán hirtelen felocsúdott és révetegen mondta: — Különben a párisi Miasszonyunk temploma tanított meg engem is arra, boey mit lehet kőben kifejezni. A csúcsíves én'tés- módoit is a frank néplélek teremtette, kőbe dalolta hitét és fajának könnyedségét. — Mester, szólalt meg most a dominikánus, a mi népünk is nyugatról kapta a hit égi adományát és nyugatról a yárosatttcitás tudományát is. Mégis, nem tudom, vájjon a nyugati mive1 teég elsajátítása nem gyenei- tette-e sok tekintetben népünket. íme, most kelet felől irdatlan lovaimén közeleg. A mi őshazánk tájékáról jönnek. Szokásaik ugyanazok, mint a mi Őseinké. És ueyanuey el fognak söpörni bennünket a föld színéről minden nyugati mivelfségünkkel együtt ahogy mi elsöpörtük Pannónia akkori lakóit. Ijedten néztek erre a komor, mélyhangu emberre és most mindenkinek fettönt a Jánossal való hasonlatossága. Ugyanaz a fekete haj és nagy sötét szemek, ugyanaz a széles, lapos orr, széles, vastag rókák. Csak a bőre v-olt naptól barnított, a János sápadtsága mellett (Folytatjuk.)
