Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-04 / 276. (1314.) szám

1926 december 4, szombat 5 Ko mánia és Jugoszlávia konferenciája a kisebbségi ügyek rendezésére Temesvár, december 8. A jugoszláv kor­mány delegátusai tegnap konferenciára ül­tek Össze a román kormány kiküldöttjeivel, hogy egymás nemzeti kisebbségeinek ügyeit, tehát pár exoellence belügveit békés utón, kölcsönös megegyezéssel intézzék el. A kon­ferencia olyan precedenst szolgáltat a többi államoknak, amelynek a kisebbségi kér­dés fejlődésének szempontjából beláthatatlan fontossága van. Meghalt Simon képviselőt * francia kamara pénzügyi bizottságának elnöke Pári8, december 3. Simon radikális kép­viselő, a kamara pénzügyi bízott*ágának ci­pőké, ma éjjel szivszélhüdés következtében hirtelen meghalt Simon, aki 1917-ben tagja volt Ciémenceau kormányának, a radikális párt legkiválóbb személyiségei közé tartozott A kamara elnöki széke biztosítottnak látszott számára, arra az esetre, ha Peret, a jelenlegi elnök a januári választásoknál bekerül a sze­nátusba. sek után végre tizennyolc nap után megkerül­tek a hiányzó ládák. Rákosrendezőn álltak, Budapest mellett Hogy a nyolc láda miként került oda beviteli engedély és vám nélkül, ez talán a legnehezebb keresztrejtvénye Euró­pának. Mire megkerültek a tévelygő ládák, én is eljutottam állomásomhoz. Kiszálltam. A romín-magyar közeledés romín megvilígitíslian A romániai zsidóüldözés Bées, december 3. (A P- M H. becsi tudósítójától.) A na­pokban átutazóban Bécsben tartózkodott Fló- ■ rescu Jean dr., a Bratianu-kormány egykori igazsagügyminisztere, a román liberális párt oszlopos tagja. Fjorescu itt tartózkodását fel­használta arra, hogy nyilatkozatot tegyen kő zé a romániai eseményekről. Szószerint a kö­vetkezőket mrndotta: — Le akarom szögezni, hogy a külföldi, főként angol é-. amerikai lapokban megjelent riasztó híresztelések Romániáról nem felel­nek meg a valóságnak. Különböző, egymástól független események véletlen összetalálkozá­sa: a királyné amerikai utazása a volt trón­örökös afférjai és a király betegsége sok ala­pot adtak híresztelésekre és kombinációkra. — A legkomolyabb kérdés, amely ben- | nünket jelenleg foglalkoztat kétségkívül a ki- j rály egészségi állapota. Amint azonban éppen most kapott értesüléseimből kitűnik, a király állapota javul! és így katasztrófától nem kell félni. — Azok a szenzációs hírek, amelyeket a külföldön a trónörökössel és Károly herceg; afférjeivel kapcsolatban terjesztenek és ame- ] lyelc polgárháború veszélyéről szólnak, telje- i sen alaptalanok. Károly főherceg ügyét az ősz-! szes felelős politikusok a trónról való lemon- j dással lezártnak és teljesen elintézettnek te- j kin tik. A trónról való lemondásnak további j politikai következményei nem lehetnek. — Az utóbbi időben Románia külpoliti­kájáról is számos hamis hirt terjesztettek. így például a Románia és Magyarország között perszonál unió hírét. Mi igyekezünk, hogy Magyarország és Románia viszonyát minél barátságosabbra fejlesszük és hogy a nemzeti kisebbségek- nek az országban több szabadságot bizto- msünk, perszonál unióról azonban nem lehet szó. Jassy, december 3. Jassyból és más városok Ml zsidóellenes zavargásokról érkeznek hírek Krasna állomásán éretlen diákok megtámadta} egy Brassóból érkező kereskedőt és két kisenev utazót A szerencsétlen embereket véresrevertél és 250.000 lejt raboltak töltik. A vonatot különbö *6 állomásokon többször föltartóztatták és a zsidi utasokat kiraboltál:. Bukarest, december 3. Antiszemita diákok tegnap benyomultak Pelastra tanár előadására és öt zsidó diákot annyira megvertek, hogy a szeren- csétleneket kórházba kellett szállítani. K*S2! Kicserélték -e Hauser-Devrient Zsuzsánna holttestét? i bncsulevél titka — Au egyik Írásszakértő a férj, a másik pedig az asszony írásának tartja a levelet Béé*, december 8. Devri enl-H aoser Zsnzsánina titokzatos halála Csőrül egyre jobban kavarognak a gyanú hullámai. A törvény széki orvostani intézetben a tegnapi exhumálás után a koporsóiból kiszedték a békésieket és a vegyészek dolga lesz kimutatni, hogy eiankálitól vagy más méregtől halt-e meg az asszony. Egyelőre még a személyazonosság sincs két­séget kizáró módon megállapítva és a vizs­gálatnak arra is ki kell terjednie, hogy nem cserélték-e ki a holttestet mint ahogy Síernberg Adalbert gróf egy hozzá érkezett névtelen levél alapján állítja. A bűnügyet tehát elejétől kezdve kell kinyo­mozni b igy az eljárás sokáig fog tartani. Párhuzamosan a vegyvizsgálattal tisztázni kell annak a búcsúlevélnek titkát is, amelyet a férj, Hauser Ernő dr. gyáros állítólag az éjjeli szekrényen talált, mikor hazaérkezve, az ágyon holtan feküdt fiatal felesége. Kusza iráeu ez a levél és az a gyanú merült fel, hogy nem Hausemé irta, hanem a férj. Mindenesetre gyanús ebben egy körül­mény. A búcsúzó sorok nemcsak Hauser Ernőnek szólották, hanem a szerencsétlen asszony anyjánál: ie, a férj azonban nem mutatta meg a leveleit -anyósának, sőt elüt­mindig megkímélték a nehezebb testi műm kaitól és inkább csak könnyebb irodai mun­kára és háziteendőkre szorították. Kívánságát azonban teljesítették és Tarrodáné a fegyház szántóföldjén dolgozott. Néhány napon át igy kijárt a szántóföldekre, ahol alapos tereptanulmányokat végzett, j Látta, hogy a szántóföld határában hatalmas, ! s-iirü hegységek húzódnak és ez érlelte meg I benne a gondolatot, hogy megszökjék. Tegnap aztán tervét végre is hajtotta. A1 ! többiekkel együtt szorgalmasan dolgozott, | közben azonban ügyesen mindjobban a szán- ! tófűid széle felé húzódott. A rabnőkre csak : két-három őr vigyázott és igy Tarrodáné al­kalmasnak találta a helyzetet a szökésre. Figyelte, mikor foglalatoskodnak másfelé az őrök és egy óvatlan pillanatban az erdő felé futásnak eredt. Az egyik őr észrevette a menekülő asszonyt és rákiáltott, hogy álljon meg. Az asszony I azonban futott tovább. Az őr ekkor fegy- í véréhez nyúlt é® többször utánalőtt az asszonynak. A puskaropogásra figyelmes lett a többi őr is és társukhoz rohanva izgatottan tudakol­ták, mi történt. A fegyor 'tudatta velük az asszony szökését, azonban csak egy őr mehe- | tett az asszony keresésére, mert a többinek' ! a fegyencnölkre kellett vigyázni, nehogy a ; nagy tumultusban azok is megszökjenek. | Közben a fegyházból ás több őr érkezett, akik ■ átkutatták az erdőt, de az asszonynak nyoma veszett. A fegyházból értesítették a szomszédos falvaik csendőrségét is, valamint a budapesti | főkapitányságot, mert könnyen tehetséges, hogy Tarrodáné, aki a falubeli asszonyokkal jóviszonyban volt, valamelyik gazdaembernek a házába menekülhetett, ahol bizonyára áföltöziködött és. igy. folytatta. útját Tarrodáné kézrekeritésére szigorú ! nyomozást indítottak, de rejtekhelyét eddig í még nem sikerült megállapítani. ' ------------------------------------------ 1 Va súti beszélgetés a határvám után TA fiók galamb halála a határon — A renitens vasúti szállítmány Léva, december 3. A Duna felöl a Garam síkján robog felfe­lé a vonat. Az utasok bágyadt arccal tekint- getrek széjjel a tájékon, ahol mint valami el­teregetett zöld lepedők csillannak elő az őszi vetések pásztái, J A közös unalom közelebb hozza egymás- j hoz az egyébként idegen utasokat a kocsi! áporodott levegőjében és lassan azon veszik észre magukat, hogy akaratlanul is megnyílott a beszélgetés kedve. Nemrég hagyták el a vámot, tehát a téma is még a vámvizsgálat kőiül forog, amint hal­lom. Egy öezbeborult idősebb ur viszi a szót: — A napokban én is tanúja voltam egy megható vámvizsgálati jelenetnek. Egy tiz éves leánykával utaztam Budapestről. A le­ányka egy hófehér galambocskát dédelgetett: az utón. Fiókgalamb volt, enni sem tudott j még. repülni sem birt. A leányka rokoplátyga- lőoa volt, megtetszett neki ott a kis galamb, hát neki adták. Ki gondolt arra, hogy ez a piciny hófehér jószág a vámnál még nehézségeket fog okozni. Mikor Szobon a vámvizsgálatnál a cseh­szlovák pénzügyőr a galambocskát meglátta, kérte a beviteli engedélyt Persze hogy nem volt Ugyan kinek jutott volna eszébe, hogy roég egy ártatlan galambnak is szüksége le­gyen ilyen komoly írásra. Szóval nem volt meg az engedély. A finánc erre kijelentette, hogy a galam­bot lefoglalja, ha csak az engedély árát és mel­lé vzmot * meg nem fizetik A leány atyja erre hosszas magyarázásba fogott, hogy az ilyen galamb csak játékszer és nem tenyészállat Nem éri meg a, horribilis költséget. A finánc azonban egyre csak azt hajtogatta: — Gesetz — gesetz, vorschrift — vör- schrift, punktum! Az apa erre dühbe gurult, hirtelen moz­dulattal kitekerte az ártatlan galamb nyakát és kidobta az ablakon. Nem volt szükség be­hozatali engedélyre. Ezzel a hivatalos, vor- schriftnek elég tétetett, a finánc mosolyogva állott tova, csupán a galambfíókától megfosz­tott kisleány sirt Természetesen az apja ígért neki idehaza két galambot, MoJ. a szemben levő w kezdett be szólni­• Egy színes vá.tvirágot éu i« leadhatok, talán még érdekesebb lesz ennél. Egy isme rősöm már idegesen várt egy vasúti szállít mányt. Villanyfel szerelési dolgokat Végre megkapta az értesítést hogy a rendelt árut ki­lenc ládában Jungbunzlaubau vasútra adták. V kilenc láda közül szerencsében meg is ér­kezett ~ egy láda. Hosszadalmas sürgöny- és levélváltások^ valamint perrel való fenjegeté­kolta előtte és az Írást egyenesen a halott-; kém kezébe a dia annak bizonyítékául, hogy! felesége öngyilkos lett. Erről a levélről két • törvényszéki Írásszakértő kétféle véleményt adott. Gottlieb udvari tanácsos, a bécsi tör- 1 vényszék írásszakértője a legnagyobb haítáro-! : zotteággal azt állította., hogy összehasonlította la kusza írást Hauser Ernő több levelével és kétségtelenül a férj írásának tartja j a búcsúlevelet. Ezzel szemben Müiler 'tanár, |:szintén hites Írásszakértő, már nem mer] olyan biztos szakvéleményt nyilvánítani. A i törvényszékhez benyújtott jelentésében aztj mondja, hogy összehasonlította a búcsúlevelet I Hauser Ernő dr. sok írásával és elhunyt feleségének leveleivel is ás 93 százalék arányban feltűnő hasonlatosságot talált, úgy­hogy meglehetős bizonyosággal az asszony Írásának kell tartania a búcsúlevelet. Ilyen körül­mények között1 a szerencsétlen Devrieui- Haiuser Zsuzsanna anyjának jogi képviselője beadvánnyal fordult a törvényszékhez, hogy a kél ellentétes vélemény elbírálására küld­jön ki egy harmadik írásszakértőt. lehetőleg külföldit kérjen föl, hogy szak­véleménye minden kétségen felül tárgyilagos legyen. Az országos törvényszék mér holnap fog az indítvány fölött dönteni. Hogyan szökött meg Márianosztráról a „legjobb viseletű rabnő4*? Tiz év óta senki sem merte megkísérelni a lehetetlent: kijutni az ötméteres falak mögül A Magyar No Könyve Már a legközelebbi napokban, december folyamán karácsonyi meglepetésül egy fon­tos hivatást betöltő könyv fog a sajtó alól ki­kerülni: a Magyar Nő Könyve. A könyv kibocsátásának célja: hitet gyújtani, szeretet melegíteni a magyar nők lelkében*, hogy a mai körülmények között még nagyobbra tudják értékelni azt a nagyszerű hivatást, amelyet a Gondviselés a magyar nő számára kijelölt A könyv Péchyné Barióky Mária szerkesz- í tésében jelenik meg. A mü felöleli mindazo- | kát a kérdéseket és problémákat amelyek a női lelket ma. közvetlenül érintik és foglal­koztatják. A könyv előszavát Eövy Árpád irta. A’ magyar nőnek hitét, lelkiségét Máriássyné Szemere Katinka, razolta meg megkapó voná- ! sokkal. A magyar nő hivatása PppTiár férd j dr. cikkében teljes perspektívájában és szép- } ségében bontakozik ki. A magyar nőt a családi j tűzhely mellett mint feleséget, anyát és házi- ; asszonyt dr. Szilassy Béláné mutatja be olyan- ' nak, amilyennek lennie kell. Érdekes, mihd- I végig lebilincselő visszatekintést ad Alapy ! Gyula dr. a magyar nő tértenelembeli szerep- ■léséről, a hatalmas tanulmány a magyar tör- j íénelem kiemelkedő női alakjait, követésre méltó példaként állítja a mai kor elé. A mü II. részében a magyar nö tánsada- lomépítő munkája van élénken megrajzolva. Ezt a sorozatot Kővy Árpád lelkész rövid ös­szefoglalása vezeti be. A falugondozás szüksé- igességéről és rendkívül fontosságáról Egyed j Aladár adja le értékes megfigyeléseit és ta- | pasztalatait. Madame Sans Géné a magyar inőt a közélet terén való munkájában állítja 1 elé. Sziklay Ferenc dr. a magyar nő kulturá­lis tevékenységére hívja fel a figyelmet, A ma­gyar népművészet ápolásáról dr. Bazilídész Baraáné a leánycserkészetről Limbaeker Re- zsőné ad ismertetést. A könyv befejező ré szében Hrisovényi meleg idealizmust sugár zó tárcája, régi nagyasszonyok Írásaiból és feljegyzéseiből vett egyes szemelvények, a ré­gi és újabb magyar költőnek szebbuél-szebb versei teszik változatossá a gazdag tartalmát. A könyv árát a legcsekélyebb összegben, 12 koronában szabta meg a szerkesztőség, kereskedői, forgalomban javai drágább les/. A könyv megrendelhető Kövy Árpád reformá­tus lelkész címén, Losonc, Masaryk-u. 20. szám alatt. < Budapest, december 3, A imárianosz/fcrai fegyházból a mezei munkára kirendelt raíbnők közül tegnap az egyik rab: Tarroda Jánosaié, szül. Sípos Etel 31 éves fegyeencnő egy óvatlan pillanatban megszökött és a közeli erdőségben elrejtőzve, nyomtalanul eltűnt. A fegyőrök több lövést adtak le a menekülő nő után, de Tarrodáné- nak sikerült sértetlenül elmenekülnie, Tarroda Jánosné egy évvel ezelőtt sik­kasztás miatt került Márianosztrára. Előzőleg egy előkelő budapesti pénzintézet pénztáros­nője volt, ahol több hónapon át rendszeresen lopkodva mintegy 200 milliót sikkasztott és azután megszökött. Tarrodáné már régen ké­szülhetett a. szökésre, mert csehszlovák vizű­met váltótt ki, a határnál azonban sikerült elfogni é® visszaszállitotiák a fővárosba. A biróság Tarrodánét többrendbeli sikkasztás­ért négy évi fegyházra Ítélte, amit Mária- nosztráü kellett kitöltenie. Egy év óta volt Tarroda Jánosné a márianoszírai fegyház foglya, ahol az intelli- géns, jó családból származó nő példás visel­kedésnél <a rabnőkre felügyelő apácák tel­jes jóindulatát, vívta ki. Mindig igy hívták: „a legjobb viseletű fogoly". Szabadon járt-kelt a fegyház épületében ős a többi raibuölttől eltérően, nem kellett neki semmiféle nehezebb munkát végeznie. Tarrodáné azonban aránylag könnyű sorsa ellenére is állandóan szomorú és vigasztal­hatatlan volt. Társnőinek sokszor panaszko­dott, hogy nem bírja el a fogságot. — Meglátjátok, — mondotta több ízben, még ha életembe kerül is, megszököm innen. Társnői igyekeztek. lebeszélni tervéről, amely különben is kivihetetlennek látszott és még a szökés megkísérlése is biztos halált jelenített volna, mert az őrök éberségét lehe­tetlennek látszott kijátszani. A márianoszírai fegyház épületét hatal­mas, öt méter magas kőfal veszi körül, amelyet megmászni legfeljebb egy regény- hősnek lehetett volna. Tiz év óta nem is fordult elő, hogy a fegyintézetből valaki még csak meg is merte volna próbálni a szökést Tarroda Jánosné azonban nyughatatlan volt és állapdóan fantasztikus szökési terve­ken törte a fejét. Néhány nappal ezelőtt jelentkézett a fegyház irodájában és engedélyei kért arra, hogy ő is részt vehessen a mezei munkában. A íegyháznaík ugyanis hatalmas növényként ja és szántóföldje van, amit a rabnőkkel művel­teinek nneg. A fegyházban csodálkozva fogad­ták Tarrodáné jelentkezését, meri az intelli­gens ős gyenge testalkatú 'nőt jóindulatból .PERFEKT* AZ UJ FEJHALLGATÓT keresi ma már valamennyi rádlóama ör, mert a felevei olcsóbb és könnyebb, mint minden más. „TELEKIRAM OLMUTZ II. „

Next

/
Thumbnails
Contents