Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-04 / 276. (1314.) szám

6

/wtsa:<íSí-iVVAcVaTí-HrtíTiaT>

1926 december 4, ssombal

NAGYVÁROSOK SARCOLÓJA

Egy gyönyörthajhászó milliomos kalandjai

Enoch Arnold Bennett regénye (3)

— Maga bizonyára őrüli — jegyezte

meg csendesen. — Azonnal ' nyissa ki az

ajtót!

— Talán — mondotta a titokzatos idegen. — Lehet, hogy csak őrültségi rohamom van ebben a pillanatban. De kérem, üljön

hát le. Nincs veszteni való időnk.

Bowring egy darabig elnézte a szép férfiarcot, a nagy fekete szemeket, a finom metszésű orrot, a húsos, buja szájat, a szögletes, merész állat és a hosszú, vékonyujju kezeket

— Degenéráit bolond! — gondolta, aztán, mintha engedelmeskedne egy Őrült szeszélyének. követte házigazdáját. Gyönyörű Chippendale-éöédlőbe léptek be. A kandalló mellett, melyben magasra lobogott a láng, kis asztalka és két könnyű karosszék állott. Mögötte négyszögletes, rózsaszínű selyemernyő.

— öt percnyi időt adok önnek — mon-1 dotta Bowring és méltóságteljesen ült le az egyik karosszékibe.

— öt perc alatt végzünk is — viszonozta

az ismeretlen és ő is leült. — Mr. Bowring, | ha jól tudom, a baloldali feabátzsebébeu öt- j| ven darab ezerfontos bankjegy van, azonki-1 vül egy köteg kisebb bankjegy körülbelül tízezer dollár értékben, 1

— Well. |

— Kérem, adja ide az otvem darab j eprest.

Bowring körültekintett a rózsaszínű ebédlőben s eszébe jutott, hogy ő, az irigyelt bankvezér, itt ül ebben a szobában, ennek a gigászi, pazar ragyogást!, előkelő palotának egy zugában, hol végnélküli, néma folyosók futnak Össze, hol kilométerekre menne a finom keleti szőnyegek hossza, ha egymásmellé helyeznék őket. Eszébe jutott, hogy a Devonshire-palota közepében ül tehetetlenül, mint az egér a kelepcében, ugyanabban a pillanatban, mikor a palota megszámlálhatatlan szobái mélyén boldog, szabad emberek élnek, szép asszonyok kacagnak, . arany s drágakő csillog s édes, zamatos borok illatoznak. S ő kénytelen ugyanebben a palotában arra gondolni, hogy a tulajdon szentsége és sérthetetlensége csak fantázia és kitalálás.

— Milyen jogon követeli tőlem ezt az Összeget? —- kérdezte némi szarkazmussal.

— Az ismereteim jogán — felelte széles mosollyal az idegen. — Hallgasson rám. ön, Mr. Browning és én, mi ketten tudunk egyet- mást, amit mások nem tudnak, ön lejtőre jutott, barátom, és az Egyesült hasonlóképpen. ’Az ön nagy sikerei, amiket eddig elért, tizenkilenc csalárd manipuláción alapszanak. Fizeti az osztalékokat, de kérdezem, meddig mégr Már a tőke is‘kifogyőban van. Rosszul spekulált, barátom és alul maradt. Hiába hinti a port az emberek szemébe, ön oly pazarlóan élt, mint tíz lord együttvéve. Palotáin már több a teher, mint amennyit érnek; Váltóiból egész gyűjteményt tudna kiállítani. Ön rosszabb a közönséges tolvajnál.

— Drága jő uram — szakította félbe Bowring.

— Pardon. Ami még rosszabb, lassan- kint önbizalma is elhagyta. Látván a. dolgok állását, a következő lehetőségeket vontam le, barátom, Előbb-utóbb úgyis felfedez valaki mindent, de akkor már késő lesz. Ezt a véleményemet megerősítette az a tény, hogy ön, kedves Bowring, ma egy bankban járt s zsenialitásával el is érte a célját. Vállalatának értéktelen papírjaira 60.000 font sterlinget sikerült kapnia. Most, mig mindenki meg van arról győződve, hogy ön, Mr. Bow ring, az Egyesült Központi Bank és Bánya- kereskedelmi R. T. vezérigazgatója, az irigyelt bankvezér, haimpsMrei villájában tölti

week-end-et, addig ön átugrik egy kicsit SouthampIonba, esetleg Havre-ba. Talán Parisban is felvált néhány ezrest, de hétfőn az isten tudja egyedül, hogy hova , talán épp Monté Videó felé veszi útját. Természetesen lehetséges, hogy kiadják, de ez mindig csak lehetőség, mig itt Angliában a biztos börtön várja. Különben meg vagyok arról győződve, hogy elég ügyes lesz s ki fogja játszani a hatóságokat. Különben Mr. Bowring csupa kedvtelésből bizonyára rólam is beszélni kezdene, ami nem igen volna kellemes rám.

— Szóval meg akar zsarolni — lihegte Bowring magánkívül.

A szembenülő idegen sötét szemei -vidám szikrákat vetettek:

... Nevezze úgy, ahogy akarja. Tízezer fontot még hagyok önnél. Az én kiváló munkám rét pedig, azt hiszem, ön is belátja, megérdemlők 50.000 fontot.

előhuz/ta az órájjit.

— Nézze — mondottá rekedten —, adok önnek 10.000 fontot. Amint látja, szembe tudok nézni a dolgokkal. Adok önnek tízezer fontot.

— Barátom — válaszolt az idegen —, ön bizonyára nagy emberismerő. Komolyan azt hiszi, hogy én nem tudom, mit beszélek? Láthatja, elég finoman kezelem az ügyet.

— S hogyha mégis vonakodom? — mondotta Bowring egy kis szünet után. —- Mi lesz azután?

— Ismétlem, nem szeretek erőszakoskodni. Én kiengedem innen, de Angliát nem hagyhatja ,el, arról kezeskedem.

Bowring egy percig fürkésző tekintettel nézte a kellemes arcú idegent. S mig a De- vonshire palotában le- s felfelé szállták a liftek, mig a szép asszonyókon ragyogtak a drágakövek, mig csengett az arany s az elegáns étterem asztalain mámorba csalta a mulató gazdagokat a bor s pezsgő illata, addig Mr. Bruce Bowring a palota e csöndes szárnyában leszámolt az asztalra 50 ezres bankjegyet. (Folytatjuk.)

A divathölgy nagy toaletjének apró kiegészítői

—- Szemlélteid divatriport a másodrendű toalettcikk ékről —

~~ A teknősbéka-keretii táska e^y dogaressá- hoz méltóan hat..

Művirág

•— A fekete faüleur-höz vörös kaméliát viselnek, marrontoalettbez bronzszinü dáhliát és zöld ráhához kis csokor pármai ibolyát, de csupán a vállnál a nyak kivágásában. Minthogy elv az, hogy virágnyilás idején a művirágnak nincs helye, az idei szezonban, amely még mindig inkább meleg, mint hideg, egyelőre problématikus ez a kérdés...

Végül pedig a

eipő.

A szép arc elfelejteti a Iegcsunyább kalapot, a jő alakon a legelőnytelenebb ruha is érvényre jut, de a legszebb lábat elcsúfítja a csúnya cipő. A hölgyvilág a szép lábat a férfiaknak köszönheti, akik ezen előnyös cipőket gyártják. A párisi cipészek be akarták vezetni a széles és gömbölyű fonhát, de ezen kísérletük meghiúsult, mert a keskeny és mérsékelten hegyes cipők újra feltűntek az előkelő üzletek kirakataiban. Az anyag oly tökéletesen van kidolgozva, chevreau máma oly puha és fényes, mint a selyem. Egy különleges chevreau fajta uralkodik ma, ez az úgynevezett Fényes chevreau, amely pasztel színekben van tartva. Kék chevreau Richelieu-formában az utcára való, úgyszintén a krokodil- és gyikbörből ké~ | szült angolos cipők is. Az utcai cipők többnyire sima és mintás bőrből kombináltak. A világos beige és a sötét-barna kombinációk nagyon kedveltek és praktikusak. . Délután vagy . lakk-, vágy fekete selyeméipő dominál, melyeket színes vagy Arany és ezüst hímzéssel díszítenek. Az estélyi icipők szintén gazdagon díszítettek, igy például ; sima ezüst-cipő arany és bronz hímzéssel a bro- j káí-cipÖkön többnyire csattök, brilliáns és gyöngy- díszek varinak.

Ezek tehát azok a mellérendelt toalettcikkek, amelyek a mai női divatot hatásosan egészítik ki nagyszerű, hódi tő egésszé.

Önagysága, a szőke direktrisz, nfost a reggeli órákban szigorú szemlét tart az elárüsitó-kisásszo- nyok között, akik a tegnap érkezett csudás uj párisi divatcikkekkel ismerkednék. Az előkelő ^megjelenésű hölgy kegves szigorúsággá! : osztja ki. rendelkezéséit, most.’még; javában otthon nyújtózkodnak azok a dámák, akikért mindez .van; akik egykét, óra múlva mohón fognak itt válogatni az áruház fénylő polcain. . I ", . ' . . .

lönfüggők. Amikor áz. újdonság első ingere elmúlt, pgy találták, .hogy éz az . ékszer kissé mégis csak félszfegV ekkor jött az' ékszerész, drágakövekkel és értékes anyaggal; hogy' életét, melegét 'lé- Iielljen a fába. A. láncszem éket, A. a fágy'öngyöket .arannyal és ' elefántcsórt-inkrúsztációkkal • dlísz-itet- íék. A széles karikában, amelyet a -íelsőkarbn viselnek-, elragadóan érvényesül egy smaragd ...

. ' Ke$lyuk A~ ragadozók bőrébjfl...

— Azélőtt --.megelégedtünk ázzál; hogy csupán az othonu-’kat benépesítő háziállatok bőrét nyúztuk > és használtuk fel'. De. a megszokott dolgokat .-megunva meg a dsungél vérszomjas fenevad- jUit is leágaztuk, hogy’á -. bőreikből keztyükét kéA direktrisz mosolyogva fórdul felém:

— A másodrendű tüaletteikkekfől akar divat- tudósi fást írni?• Ez'—r látja — néni rossz Ötlet.'A sálok.... a keztyüi . . a táskák V.. alkalmi .divatékszerek ... Csakhogy jelentékenyen tévedni tetszik. Ezek’nem másodrendű divatcikkék, hanem elsőrendiiek! A -legdivatosabb cobolybunda mellett, is kirívóan visszatet^BSo a divatját múlt ktefctyü, avagy például: égy. távalyi rétíkül... .Ezerféle olyan kisebb dolog van, amit egy olyan hölgy, aki súlyt helyez arra, hogy „jól öltözött“-üefc tartsák, nem nélkülözhet. Há ezek közül bármelyikét is ignorálja, kinos szituációba kerülhet. Felsorolok tehát önnek az olvasói számára néhány ilyen újdonságot.

líkawloh

— Az a sokoldalúság, amely a shawlok diszi- téöében megnyilvánul, bámulatraméltő. Különösen a Kasba alkalmas mindenféle formában csudás nüanszaival és tapadőságával. A selyemhimzés elragadóan hat rajtuk; gazdag, komplikált oma- mensek, amelyekben modern arabeszkek virágokkal és madarakkal kapcsolódnak. A halacskák, japán kontúrokkal kissé már mindenesetre merész ornamons, azonban az elegáns dáma, akinek ruhatárában több ehawl pompázik, nyugodtan viselheti ,.,

ékszerek. —' fából...

— Adieu: gyémántok és gyöngyökí Es adieu: saphirok!...

— Egy favágó levagdalta baltájává! -a tölgy ős a cseresznyefa ágait; de ezt n iát oly csodálatosan dolgozták ki, fényezték. Iakkort/ik, hogy a nők szerelmesek leitek ebbe az anyagba és g férfiak, hogy kedveskedjenek nekik, ékszereket készítettek belőle; Láncok, kollíék, gyűrűk, karkötők, fífézif síink- Válaki. azt mondta nékeni, hogy az: autó volánt-ját sokkal jobban lehet fogni és forgatni fágadozpbőrból váló kéztyüvel,' amely roppant si- m.iilé>kopy... Pedig ezek a bőrök kétszeresen vér- száguak: hiszen neiricsak az ájlátok véreztek el, hariejn a Vadászok százai, eZrei is vérüket áldozták értük... '

, zrf- fcg talán éppétn ezért lettek divattá....

Ernyők

— A gyapjúból való nagy parapíüktől a selyemből . való, apró, kis Daumling-ernyŐcskékig rengeteg sok metamorfózison mént át ez a rekvi- zítünr, amely az esőtől óv bennünket. Először megnagyobbodott, majd kisebb lett, azután nyugvópontjához ért. Most megint hosszabb lett. Puszta szeszélyből, hogy beszéltessen magáról?... Ki tudja? A. fogantyú és az ernyő hegye teljesen egyforma kivitelű, egyazön díszítéssel. Eredeti ötlet!

Táskák.

A kézitáskánk a legmeghiflebb barátnőnk; olyan dolgokat bízunk rá, amelyeket eltitkolunk: seprő kis titkainkat, amelyek a szépségünket szolgálják és azt a kis levélkét, amelytől nem tudunk megválni... A legkedvesebbek a kétszínű bőrből valók, pöihpás inkrusztáciőkkal, kubista ornamen- -sekkel. Ehhez a zsáperhez igen alkalmas még az arany- vagy eziistszin-bőr, épp igy fáma lauieé- 'szövetek, selyembársony és gyapjnbávsoriy hétköznapra. Az elegáns délutáni toaletthez leginkább kedvelik a finom gobel'n-himzósü, kicsiny táskát, (l .Wxpzések japán festők tervei ut-Au k őszülnek, ebben Óotómar véáef, a 18. századnak ez a zseniális- művésze. Ivalaku hidak a vad patakok fölött... a kétség'.,pipusmék sühouetljei...

— A legújabb ötlet: saját, portmik' a táskán., »•

k

;TIire^

Kurucok

Erdőkben bujdostak,

Gallyak alatt háltak, i Ha éhesek vótak,

( Ráztak fattyú iákat;

Ha asszonyt kívántak.

. A völgyekbe szálltak.

Hogyha kedvet kaptak.

Akkor tüzet raktak.

Fiatal fából furulyát faragtak.- -V

Fújtak-rajt* a lágy kesergőket.

Ezen megbékéltek.

Be a borzas erdő féksapzoíta őket,

Ilyenkor napokig dennedten hevertek Tanyán, meg országon törték a fejüket Világra-rételre fel se könyököltek;

Lugosi András;

Lehullott az első hó

és ás emlékezet visszafelé siklik a tavalyi hő- hoz. Hogyant Kérdik a mozdulatlan ajkakt | ,,Hol van a tavalyi hóT* Miért kérdiko Hogy | szomorú csodálkozással megállapítsák: sehol! volt, nincs, eltűnt. És ami eltűnt és helyébe más jött, volt-e valókat Tél, tavasz, nyár, ősz és újra tél . ... Hol van az elmúlt évt A hó- terhes fák megint mesét hirdetnek. Nesztelenebbek a lépések, pirosabbak az arcok« gyorsabban lüktet a vér. A kirakatokban megjelennek a kis föld legnagyobb csodái, a játékszerek, a karácsonyfák, a krisztusi szere- tét legszebb hajtásai. És az előttük merengő emlékezet a tavalyi hótól tovább siklik visz« szafelé, az elmúlt évtizedek hótengerén nesztelen gyorsasággal vissza addig az első hóig„ az első karácsonyfáig, amelynél az emlékezel megáll. Messzi ut vetet odáig, de a játékszerek elölt merengő emlékezet egy másodperc alatt teszi meg ezt az utat, amelytől jobbra és balra a világtörténelem legnagyobb eseményei maradnak el: világháború, forradalmak, harcok, tönkrezuzott országok és tönkrezuzoit hitek. Mindez nincs, mint ahogy nincs a tavalyi hó. És mindez nem volt tehát? Hull az élcő hó és a külvilág egyre csendesebb, egyre halk- szavubb lesz körülöttünk, de megszólal a belső világ és az emlékezet hangja erőteljesebben cseng. TulzenéU a jelent, a mát, az órát. és egyszerre csak eltűnt a most lehullott első hó . . . és az a fehér lepel odakint, amely eltakarja a most tovatűnő percet, megrögzül azt. ami múlhatatlan: az emlékezetet. A mull nem műit. Az idő visszahatott a kezdethez, a térbeli egyenesből kör lett, a múltból jelen az eltűnt jelen helyett. Ilyenkor, ha lehull az első hó, ilyenkor tudni meg, hogy benne is a tavalyit látod, a tavalyelőttit, az évtizedek előttit Megtudod, hogy a. múltban élsz. hogy belőle élsz a jelenben, amelyhez ö ad erőt. A gyermek körbe-körbe játékát zárva az emlékezetben, a legnagyobb titok, a tűnő és mégis megmaradó Élet. lebontja fátylát és Te, az eml<y* kezd, múltaiban élő jelűn embere csendesen megindulsz az ni húron, amely a régi, a gyermekkorban, a tiszta. É& amint befelé irányított nézéssel, végre ott. hagyod a karácsonyit-