Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-04 / 276. (1314.) szám

4 HÉlKÜZlMAtl TÖRTEN El EK Pillanatnyi élni ezavar A rendőri hírek közt olvasom: X. Y. fiatalember egy közismert mulatóban jöinden ok nélkül bottal támadt néhány gyanútlan vendégre, akik védekezés közben jól helybenhagy­ták ismeretlen támadójukat. Az állásnélküli fia­talembert, akiről bebizonyosodott, hogy nem volt boros állapotban • a botrányt nyilván pillanatnyi elmezavarában követte el, letartóztatták stb.... Pillanatnyi elmezavar? Ejnye, ez az ok kissé gyanúsan naiv. Gyanús ez a rendőri hir, a bot­ránynak egész beállítása. Talán mégis másként történt a dolog! Nézzük esak közelebbről ezt a botrányt. Ho­gyan került ez az állásnélküli, kopottruháju és feltűnően sápadtarcu fiatalember ebbe a ragyogó mulatóba, gondtalan emberek közé, akik valami könnyű jazz-zenére táncolnak, serry brandyt, blaek and v kile-ot vagy cocktailt isznak, túl van- aak a mindennap ezer nyűgös baján és akiknek vérét különös ritmus felhőzi sűrűn? Mi történt, hogy ez a kevésbé jól öltözött ember ebben a kel­lemesen tompitottfényü teremben udvarias pincé­rek hajlongó sorfala közt kénytelen beverni né* hány férfitársának a fejét, vadul szétüt, mig ő kerül alul ét rajta verik el a port Pillanatnyi el­mezavar? Nem! Pillanatnyi elmezavar foghatta el abban a pillanatban, amikor néhány garassal a sebében beállított a mulató foyer*jéba, bizonyára nem egyedül, hanem egy nővel, valami régi isme­rősével, aki jobb napokra emlékeztette- Úgy volt, hogy a sötét utcán Összehozta őket a véletlen, el* bódultak a viszontlátás őrömétől és valami meg­hitt helyre vágytak, ahol mindent elmondhassa­nak egymásnak, A férfi talán azt, hogy mennyire várta, mennyire szenvedett, nagyon fájt az egy±- düllét, egy kicsit beteg volt, a nő elfoglaltságot, utazást, rokoni látogatást emlegetett. Álltak a sö­tét utcán, a nő prémes bundában, égő piros ró­zsával, amire egy csepp Guerlain parfőmöi ön­tött és a fiú kicsit kopottan, kicsit köhögősna a néhány napos betegágy után. Sötét volt és a fiú felgyulva beszélt, most este felé mindig egy kis láza van, csupa rajongás, bála, líra és szellem és a nő el volt ragadtatva, élvezni akarta ezt a ta­lálkozást, egy mozdulatot tett és benn voltak a mulatóban. Égy pillanatra elállt a zsivaj és né­hány döbbent szempár szegeződött a belépő külö­nös párra, Itt-ott halkan nevettek és a fiúnak elő- ttőr szökött aa arcába a vére ós először suhant át rajta a könnyű borzongás, hogy dőreség volt Ide bejönni. De aztán felvette a fejét: csakazérMs. Még le se Öltek, valaki ránézett Pontosan e nya­kára, rojtos nyakkendőjére. A kezével önkéayte- lenűl odakapott és megint elpirult. És a nő egy­szerre megérti a szomszédok jelbeszédét, gú­nyos szemvillanásokat és amikor egy kicsit fi- fyelmeeebben a kísérőjére néz, az ajkába harap iés már el is intézte, halálosan végzett vele örökre, — milyen lehetetlen ez a figura, micsoda őrült gondolat volt ezzel a kómikus alakkal ide belépni és kétszeresen gyűlöli és utálja a maga hibájáért. A fiú ezt is érzi, mert ebben a percben egy ele­ven szeizmográf, akin minden ember érzése, gon­dolata. látása átfut és ezerszeres visszhangot ver, az idegei hallatlan éberséggel rezzennek minden mozdulatra, a feje még tiszta, a gondolatai még rendezetten rohannak a megszabott pályán, de már verejték üt ki a homlokán, forróság futja el és valami csodára gondol, mely kiránthatja a baj­ból. És érzi, hogy rettentő zavarát mindenki látja rajta. És ekkor az egyik pincér túlzott alázatosság­gal a borjegyzéket tolja eléje és a hangja reccsen: parancsol valar it? ... A lábait most hamar az asztal alá gyömöszöli, bizonyos, hogy az a szurós- iekintetü észrevette, hogy külvárosi suszter seb- bel-Iobbal ökölnyi foltokat rakott a szétrepedt ci­pőre. — Hallatlan, hogy ez a lehetetlen pasas betolta ide a pofáját, mintha a zaeiból jönne, nézd csak! — mondja egy lenyaltfejü ficsur és az egész társaság röhög. Talán nem is ezt mondta és nem is olyan hangosan, hogy a ragyogó nő furcsa ga­vallérja meghallhatta volna, de a szája mozgásá­ból leolvassa most ezt a maró halálos gúnyt, ezt a kinézést és megvetést Az egész terem egy röhö­gésre tátott falánk száj! Különös, hogy a botját magával hozta, azt szorongatta, mintha támaszték­ra volna szüksége és most feláll, a szomszéd asz­talhoz lép és mielőtt a jóllakott urak még egy megjegyzést megkockáztatnának, a bot lecsap a tenyaltfejüre. Épp a haj választékára, a „tetüsé- tányra“, — ötlik hirtelen az eszébe ez a diákos gúny szó. Aztán még egyszer üt, az emberek fel­ugranak, lárma, pincérfutkosás, karok kavarog­nak és néhány percig a földön hever, ütik és rug­dossák, inig megjő az első hivatalos személy és véget vet letartóztatásával a botránynak. Úgy gondolom, hogy igy történt a botrány, amit a fényes belvárosi mulatóban X. Y. fiatal­ember okozott, akiről a másnapi rendőri jegyző­könyvezésnél kiderül, hogy nem állásnélküli ke- reskedCsegéd, nem facér utazó vagy csillárfényt áhitó kőmiveslegóny, hanem csak egy tüdőbajos tanárjelölt, ami súlyosbító körülmény a földi Ítél­kezés derék őreinek szemében. Egri Viktor. PiGALIL’S BAR Prága l.f Ovocsiy trh 13. A legkfdélycstbb tőncbar — Újonnan átalakítva — Magyar borok Földrengés, ciklon, bányaszerencsétlenség és pestis Európaszerte Az 1927. esztendő horoszkópja az asztrológusok és egyéb jósok szerint — Helgoland el- sülyed — Uj vulkánok törnek ki — Németországban monarchista puccs — Oroszország­ban február havában elbukik a szovjeturalom■ — Merénylet Poincaré ellen — Ausztria szerencsétlen esztendőnek néz elébe Prága, december 3. Közeledik az esztendő vége, mozgolódnak a jövend omondók, asztrológusok s egyéb jövőbelátó jóefenómenek, hogy a jövő óv történetét, melynek uralkodó bolygója a Mar*, előre megjósolják a hiszékeny emberiségnek. A mostani jósok valahogy nagyon pesszimisták. Alig haliam a szájukból jót, csalt katasztrófákat, elemi csapásokat, földrengést, ciklonokat, árvizeket, po­litikai feataklizmu3ok!at jósolnak. Mindegyik jós másról beszél, de abban megegyeznek, hogy a jövő esztendő tele lesz csapásokkal, megpróbáltatá- sakkal. Az uj évnek főleg az első fele lesz kritikus. Megismétlődnek a földrengéseit, tornádók, ciklo­nok. Andoux francia asztrológus földrengést jelző hetedik érzéke Délamerifkáí látja különösen nagy veszélyben, Forthuny Északamerikát félti. Radctzky német jós nagy elemi csapásokat sejt előre, amelyek Franciaországot, Angliát és Né­metország területét fogják pusztítani. Grimm asztrológus szerint a nyár folyamán óriási tűz­vészek fognak dühöngeni, sőt a pestis is meg­látogatja Európát. A német Jordán asszony úgy értesül, hogy szőmoe vulkán van kitörőben és a jövő év folya­mán megkezdi működését A bányakatasztrófák is megszaporodnak. Withcomb amerikai csillagjós ki­olvasta a csillagokból, hogy7 az elemek által halálra Ítélt Helgoland szigetét az év folyamán elnyeli a tenger. A politikai időjósok szintén élénk képzelőte­hetséggel sötétnek látják a közeli hónapok törté­netét. A legnagyobb változás Oroszországban ese­dékes. A bolsevizmus elbukik. A botsevikellenes for­radalom a pánszlávizmus jelszavaival indul harcba, de a szovjet bukása után a szomszéd államok csapatai leverik az uj orosz hadseregei Grimm már az időpontot is előre tudja s szerinte a szovjetet februárius havában éri majd utói a vég­zete. Madame Borderieux francia jósasszony, mint derék honleányhoz illik, hazájának nagy gazdasági és pénzügyi virágzást ígér, de nem titkolja el azt, hogy Poinearé ellen me­rényletet fognak elkövetni* A már említett német Jordán asszonyság azt biztosra jósolja, hogy Németországban monarchista puccs les*. Látomásában Vilmos excsáezár felé közeledő gyászm-enetet vett észre. Ez az álomfej *ők szerint is rosszat jelent. Hasonló sorsot jósol Withcomb Hándenburg köztársasági elnöknek. Ausztria ugyancsak rossz esztendőnek néz elébe. A „íelix Austria" inkább mfelixnek le«z ■mondható. Grimm szerint sem pénzügyi, sem egyéb vállalkozásainak nem lesz sikerük. Az ország a legválságo-sább helyzetbe az őszi hónapok alatt kerül. A középen répát s nevezetesen magyarországi táltosok jóslásai előttünk egyelőre ismeretlenek. De az egészen természetes is. Az itteni jósok majd csak valami külföldi újságíró utján fognak nyilat­kozni a világnak, mert mindenki C9ak a külföldön lehet próféta, a saját hazájában soha. Egyszóval a jövő esztendő horoszkópja: égsza­kadás, földindulás, vulkánkatasztrófák, bányasze­rencsétlenségek, szigetelmerülös, ellenforradalom, politikai puöcsök, peatis és ehhez hasonlók Csak legyen, aki elhigyje. De bár senki sem hisz ezek­nek a látóknak és jövendölőknek, azért mégis ta­lálkoznak mindig emberek, akik szívesen elolvas­sák az ilyen balgaságokat. Sőt, hogy messzire ne menjünk, még olyan balgák ia találtatnak, akik cikket írnak róluk. Kávéházi fekete Nippon fiával Beszélgetés Mannoshio Kasaya japán mérnökkel a távol Kelet problémáiról és a háromé velőtti Istenítélet likvidálásáról Prága, december 8. Ha japánt látók, mindig Lengyel Menyhért frappánsan megrajzolt taifun-alaikjai jutnak az eszembe. Ezek az európát.járó, sárgabőrii ember­kék az ő titokzatos, flegmás arcukkal, aranyozott szemüvegeikkel, amelyek alá a szemükből kisugár­zó fényt is elrejteni óhajtják. Európaias öltözetük, bokavédőjük, udvarias mosolygásuk és haj lengé­sük mögé Nippon ezernyi talánya s ierdeszemii fiainak hihetetlen agyafúrtsága a ravaszsága vegyül. Minden intelligens japán egy kész diplomata. Mikor a véres polgárháborúban dübörgő Kínáról kezdek beszélni, Mánn-oshin Kasuya hallgat s egy­kedvűen kanalazza a feketéjét. S amikor nyílt kér­déssel fordulok hozzá, egy darabig rejtélyesen mo­solyog. ő most Nlppont képviseli egy kávéházi márványasztalnál. Vigyáznia kell, — gondolja ma­gában. —- ön azt kérdezi — szólal meg a japán mér­nök —, hogy mi miért nem szólunk bele a kínai tűzijátékba s miért hagyjuk Angliát és Oroszorszá­got egyedül a dulakodásban? Igen egyszerű. Kina uj gyermekkorát éli. Nem tudja, mit csinál, mint a gyermek, akinek sok a játéka. Nem tudja, me­lyikkel játszón előbb. Minek küldözgessünk mi is egy-egy rakétát ebbe a zűrzavarba? Mit érne az? Csak tüzesebbé tenné a tüzet- Japán vár. S ez az egyedüli, amit tennie lehet. Várni. A Kelet pro­blémái, Japán problémái. Ázsia feneketlen ember- ára dalában Japáné volt é® lesz a döntő sző. Mi megvárjuk az utolsó felvonás utolsó jelenetét s az­tán mi is ott leszünk. Ma nincs kivel tárgyalni. Meg kell várai, mig lesz. — Az egész világ úgy néz ránk — folytatja Mannoshin Kasuya —, mint a Kelet imperialista Germániájára. Ez nem áll. Japán eolise akart s nem ls szándékozik háborút viselni, ha arra nem kényszerítik. Minden kor magán viseli a maga bé­lyegét, minden nemzet történelmének az evolúció szükségessége folytán meg vannak a maga reak­ciós, progresszív, avagy éppen militarista időszakai. Japán lakossága óriási méretekben szaporodik és Japán szigetország. A hatvan millió japánnak uj földre van szülcsóge, ha nem akar a terméé, az idő­járás okozta bizonytalanság miatt esetleges éhínség elébe nézni. Japánnak terjeszkednie kell. Hogy merre? — A kis sárga ember diplomatikusan mo­solyog. — Azt még nem tudni. rs És Amerika? Mannoshin Kasuyának e kérdésnél újabb időre van. szüksége. Meg kell fontolni a dolgot. Előveszi a cigarettatárcáját. Megkínál. Sárga ismerősöm bo­dor füstöt fuj maga elé. — Amerika rossz politikát tíz Japánnal, — magyarázza a japán mérnök. ... Erőnek erejével szít ják a gyűlöletet Japánban maguk ellen. Meg­szorítják a bevándorlást. Jő. A szorgalmas japán előtt bezárják a kaput. Jó. Törvény, közgazdasági politika, szükségesség kívánja ezt. De máért nem egyöntetű lég korlátozzák ezt? Miért helyezik a ja­pán kivándorlást a kvóta mögé ? Ez már nem köz-1 gazdasági szükaégpolitika, hanem eaemmeliátható japánüldözés. így tehát nem lehet azon csodál­kozni, ha nálunk is megindulnak az amerükaeUenea propagandák, — fejezi be fejtegetést Mannoshin Kasuya. = 8 t rettenetes földrengés után milyenek Ja­pánban a viszonyok, megindultak-e nagyban az ép it kezesek? — Megindultak-e? — ismétli kérdésemet Man­noshin Kasuya. — Már a befejezéshez közelednek. 1923 szeptember elsején pusztult ei Tokió, Yoko­| hatna és környéke, csak azért, hogy célszerűbben újjáépüljön. A földrengést tüzarkán követte. A leg­gazdagabb, legelőkelőbb városrészek lettek a pusz- jfitó istenítélet martalékává. Rengetegen pusztultak el. De mi e* Japánnak? Tizenkét nappal a borzal- i más esemény után, amely felért egy vesztett bábo- imval, már helyreállt a rend, meg volt az újjáépí­tési terv és teljes volt a konszolidáció. Megjelent « mikádő kiáltványa. Tokió, a romhalmazzá és ha­muvá válj Tokió továbbra is az ország fővárosa marad. Megalakul a rekonstruálási bizottság. Kész a terv. A horribilis költségeket felosztják az egyes minisztériumok és városok között. Igv például az iskolák felépítését, a kultuszminisztérium, a köz-1 épületekét a pénzügy- és belügyminisztérium vál­lalják magukra, mig a magánházak újjáépítésének költségét állami és közigazgatási kölcsönökből ren­dezik. Tokióban magában 122 uj, 22 méteres széles­ségű utat, 160 hidat, 70 kanálist építenek. Uj, sza­bályos vonalú házsorok nyílnak a régi, össze-viesza épített, ósdi faházak helyéra Uj terekkel, pompá­san berendezett parkokkal árasztják el a rombadőlt városokat, úgy, hogy7 ha valaki csak a régi Tokiót és a régi Yokohammát ismerte, nem ismer ma az uj, modernutcás metropolisokban az ősi. ázsiai fészkekre. A hangyábólyba, a hangyavárba bele- csapott a villám, de az életben maradt bogárkák ismét és gyors tempóban hozzák rendbe, amit az elemi erő tönkretett, mert a japán vaeszorgalmu nép, szapora és erős. Japánt az istenek sem verhe­tik meg eléggé, — mondja a kis sárga ember s szemei szikrázva csillognak pápaszeme mögött Mannoshin Kasuya egy percig némán ül mel­lettem, aztán igy szól hozzám: — Kísérjen haza. Ha érdekli Japáu, úgy adha­tok önnek egy-két tokiói angol hetilapot. Épp teg­nap kaptam hazulról. Kimegyünk az utcára, nhol az első hópíhék vizesen terülnek el a járdán. Nyirkosán int felénk az ut>v mig a kis, bund&s japán mérnök szerényen bútorozott szobájába vezet. A szoba flltellen. A kis japán bocsánatot kér. Nem tudta, hogy vendége lesz. Már intézkedik is, hogy fütoeaiek be. Köziben .szétnézek a szobában. Az asztalon rengeteg könyv. Angol, francia, német nyelven, szótárak, lexikonok, japán napilapok és tervrajzok. A falon a hósapkás Fujisan hegy képe a alatta, az ágy feleli egy másik kép: japán villaiépület Ida kerttel. A virágók kö­zölt japán család. Asszony, férfi s kő! gyermek. A képet nézőm, mikor a japán mérnök vissza­tér a szobába. 1926 december 4, szombat wmmmmmmmammmmmmmmmmmmm M. U. Dr. Pour nőorvos Praha IL, Jnngpnannovn 4. Telefon: 30502. — Rendel d. u. 4- 6-ig. — Telefon: 30902. — A családom, — suttogja Mannoshin Kasuya. •— Két év óba nem láttam őket- Még egy esztendő s végigbanulmányóztam az ó-európai építészetet. Ez az ón családom — otthon NLpponban. Rátekintek a mellettem álló kis sárga emberre, amint a FujLsan festménye alatt szeretteinek kép­másaira szegezi szemeit s úgy vettem észre, hogy a titokzatos mandulaszemekbe belopódzott valami kié csillogó emberi gyöngyszem — a könny. Man­noshin Kasuya e pillanatban csak — ember volt L L Óriási kőolajforrások vannak az elcsatolt „Nyugatmagyar- országon“ — állítja a varázs­vesszős Lewin kapitány Bées, december 8. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). Az elmúlt hetekben a bécsi lapok sokat Írtak a varázsvesz- szős Lewin kapitányról, aki azt állítja, hogy Schönbrunnban, az egykori császári kastély park­jában óriási aranykincsek vannak elásva. Az oszt­rák kereskedelemügyi minisztérium állítólag már megadta az ásási engedélyt Lewin kapitánynak, aki fejébe vette, hogy Ausztriából megteremti Európa egyik leggazdagabb államát. Lewin kapi­tány ma terveiről a következő érdekes nyilatkoza­tot tette: — A hivatalos értesítést az ásatási engedély megadásáról még nem kaptam meg, azonban re­mélem, hogy a kereskedelemügyi minisztérium leirata rövidesen kezeim között lesz. Mód felett ör- vendek, hogy alkalmam lesz bebizonyítanom iga­zamat. Negyven év óta foglalkozom a varázsvessző problémájával és a háború alatt szép eredménye­ket értem el a Karszton, ahol a hadvezetőség for­rások kutatására igénybe vette képességeimet. Ma már 150 kilométer távolságból is meg­érzem a forrásokat. Azelőtt a pénzügyminisztérium tisztviselője vol­tam, azonban kiléptem az állami szolgálatból, hogy minél intenzivebben foglalkozbassam tanul­mányaimmal. Schönbrunnban be akarom bizonyí­tani, hogy a varázsvessző minden tekintetben ko­moly dolog. Bizonyosra veszem, hogy Schönbrunnban nagy aranykincs, aranyér­mek és ékszerek vannak elásva. Schönbrunn után további terveimet akarom meg­valósítani. A háború alatt Nyugatmagyarországon egy hadifogolytábor parancsnoka voltam és va­rázsvesszőmmel a mai Burgenlandban nagy kiter­jedésű petróleumforrásokat éreztem. Azóta már szakemberek Is foglalkoztak a kutatással és meg­állapították, hogy Burgenlandban olyan köolajforrások van­nak, amelyek a galíciai petröleummezök- nél is gazdagabbak és hatalmasabbak. Véleményem szerint a zelli-tó vidékén is petró- leumforrások vannak. Ezenkívül Túlin környékén nagy kiterjedésű kálium-telepeket állapitottaro meg. Ezeket legalább 800 négyzetkilométerre be­csülöm.. Scheibbs vidékén 5600 kalcriás szénre bukkantam. Mindent összevéve e természeti kin­csek kihasználásával Ausztria Európa leggazda­gabb országa lehetne. A munkanélküliség egv csapásra megszűnne. Ezeket mondotta Lewin kapitány, akinek Schönbrunnban csakhamar módjában lesz bizony­ságot szolgáltatnia a varázsvesszős tudományának komolyságáról, amiben ina inég a tudományos kö­rök az eredmények ellenére kételkednek. dohányzás és italélvezet utáni kellemetlen iz F\I- pa~oldat öblögetés u- tán azonnal eltűnik $f| A száj és a ga- H rat naponkén­ti öblöge­dezinficiálóan hat, kj felfrissíti a nyálka­hártyát és meg­könnyíti a léleg­zést Kérjük tehát mindenütt a világ­hírű, valódi mentből sftsfeorsseist. Ünnepély#* japán vacsorákat rendez a „FOfl PE * ftlNEIW“ borozó 6s kóvéliáz zln« PRAHA III., ÜJczd . 2. Tánc Utoá«a«átokl Szabad bemeneti

Next

/
Thumbnails
Contents