Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-30 / 295. (1333.) szám

Mai isdnank 10 e!«Sal 295. (1333) szám ■ Csütörtök ■ 1926 december 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkóí ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcLl nCLpilcipiCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul \7J\\\.—Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha UI tSrvémtisvasIsto^ Prága, december 29. A belügyminiszté­rium a legfelsőbb közigazgatási bíróságról, továbbá a mezőgazdasági kerületi kölcsen- pénztárak létesítéséről uj törvényjavaslato­kat készített elő. Az unifikációs minisztérium a külföldiek jelentkezéséről és tartózkodásá­ról, továbbá a névhasználatról és a névvál­toztatásról készített törvényjavaslatot. Azon­kívül előkészítésben van a borkimérési tör­vény, amely különösen Szlovenszkóra nézve lesz fontos, továbbá a nép- és középiskolai, a postatakarékpénztári és a csekktörvény, vé­gül egy uj gyámtörvény is. Olaszország és Németország szerződése A képviseiőház januárban módosítja a nagymegye-törvényt — Január 10-én első pSénumüSés? — Prága, december 29. A képviselőház elnöksége köréből szerzett értesülésünk szerint a plénumoí valószínűleg már január 10-ike után összehívják. Az ülés napját ugyan még nem tűzték ki, mert Malypetr házelnök ezideig nem tért vissza karácsonyi szabadságáról. Januárban a képviselőház csak egy-kót ülést fog tartani. Ez üléseken minden valószínű­ség szerint a zsupatörvóny novellája kerül tárgyalásra, amelyen a belügyminisztérium dolgozik. A novellálás kérdése képezi a kormány és a szlovák néppárt közötti tárgyalá­sok magvát, mert Hlinkáék tudvalévőén ennek a problémának elintézésétől teszik függő­vé a kormányba való belépésüket. — A félhivatalos Prager Presse ezzel a hírrel kapcso­latosan azt írja, hogy a zsupatörvóny módosításának a javaslata már 1920-ban elkészült. A javaslat igen terjedelmes és részletes indokolással van ellátva. Berlin, december 29. A német-olasz dön­tőbírósági szerződést szerdán délután 4 órakor írták alá Rómában.. Tartalma és jelentősége a lapok szerint megfelel a Németország által kö­tött többi szerződéseknek. A szerződésnek, amely a locamói politika egyik következmé­nye, az a hivatása, hogy az eddigi olasz-né­met feszültséget enyhítse. A lengyel kisebbség követelései Litvániában Varsó, december 29. Amint a vilnai la­pok Kownóból jelentik, a lengyel képviselők a litván szejmben az uj kormány támogatását a következő lengyel követelések realizálásától tettélv függővé: Kulturális autonómia a litvá­niai lengyel kisebbség részére. A letartóztatott lengyelelmek azonnali szabadiábrahelyezése. A Lengyelországgal szemben fennálló hadi ál­lapot megszüntetése. A földreform igazságos végrehajtása az összes nemzetiségek számára egyenlő alapon. Egy litvániai lengyel nemzeti tanács megalakításának engedélyezése. A francia pénzügyi politika hibái Páris, december 29. Az Ere Nouvelle mai számában vezető helyen foglalkozik a hivata­los pénzügyi politika hibáival és a legsúlyo­sabb vádakkal illeti a francia bankot. A bank most valamennyi pénzét devizákba fektette, úgyhogy a gazdaságnak csak egészen nevetsé­ges hiteleket tud nyújtani. Ez a politika a pénzforgalomnak rendkivül mértékben hátrá­nyos összeszűkítésére vezetett, amit a diszkont leszállításával akarnak ismét jóvá tenni. Mind­ez a következetes politika teljes hiányát mu­tatja. De már régebben is ugyanilyen volt a francia bank politikája. Ahelyett, hogy a bank korában fedezte volna devizaszükségletét, egé­szen rövid idővel ezelőtt összes folyó eszközeit esztelenül erős vásárlásokba, nagyszabású építkezésekbe, ragyértékü művészeti tárgyak vásárlásába és efajta luxuskiadásokba fektet­te. Sőt úgy látszik, hogy tiszta nyereségének nagy részét a legkülönbözőbb módokon rej­tette el az ország kárára és a részvényesek megtévesztésére. Szocialisták a lengyel kormány bán Varsó, november 29. Parlamenti körök­ben híre jár, hogy legközelebb tárgyalások in­dulnak meg a kormány és a szejm szocialista frakciója között, amelynek az a céljuk, hogy a szocialistákat ellenzéki álláspontjuk feladásá­ra, illetve a kormányba való belépésre bírják. Lelőttek egy fascista vezért Pádua, december 29. A páduai fascista direktórium egyik tagját az elmúlt éjszaka nyílt utcán két revolverlövéssel hátulról lelőt­ték. A tettesnek minden; nyoma hiányzik. Magw feszültség sz ígyssüt Államok és Középamarika között Nicaragua liberális pártja tiltakozik — Felzúdulás Nexikőisan Washington, december 29. Vaca dr., Juan Sacasa kormányának képviselője kije­lentette az United Pressnek, hogy formális tiltakozást jelenteit he az ame­rikai tengerészeti csapatoknak Puerto Cabesasban való kihajózása ellen, továb­bá Sacasa fogságban tartása miatt, aki Nikaragua liberális pártja által törvényes módon kinevezett elnöke az országnak. Kel- log államtitkárt és Wilbourn tengerészeti tit­kárt hirtelen titkos konferenciára rendelték Coolidge elnökhöz. Politikai körökben azt hiresztelik, hogy a titkos tanácskozás tárgya a nikaraeruai helyzet megbeszélése. Mexikó, december 29. Az Universal cí­mű lap „Erőszakos intervenció Nikaraguá- ban“ cimü vezércikkében a legélesebben meg­támadja az Egyesült Államok politikáját s ki­jelenti, hogy az amerikai tengerészek kihajózása fel­zúdulást, aggodalmat és gyászt okozott az egész latin Amerikában. xAmerika eljárása újabb bizonyíték az Egyesült Államok agresszív imperializmusa mellett, amely a Monroe-elv álarc) alatt ki- méíelienül jár el. • ' — Washington, december 29. Valószínű, hogy az Egyesült Államok kormánya nem fog választ adni Vaca dr. tiltakozására, mi­vel Sacasa kormányát az Egyesült Államok nem ismerték el. A kormány hivatalosan kö­zölte, hogy nikaraguai fellépésének kizáróla­gos célja az amerikaiak életének és vagyoná­nak védelme. Managua, december 29. A konzervatív kormány egész utóvédje rendetlen futásban menekül. ^ * A menekülők közül 400 embert megöl­tek. a többit fogságba vetették. 600 kormánykatona a semleges övbe menekült, ahol azonnal lefegyverezték őket az Egyesült Államok kihajózott csapatai. A véres ütközet a kormánvesapatok és a libe- | rálisok csapatai között már harmadik napja í tart. Franciaország nem awaiöeisilc Kína belső ügyeibe A francia külpolitika önállósította magát a Távol-Kelet kérdéseiken A kínai nacionalisták az angol memorandum ellen — A szovjet a wucsangi kormányt ismerte el Páris, december 29. A minisztertanács tegnapi ülésén hosszabban foglalkozott a Kínával szemben követendő politikával és az angol memorandum ügyében való állásfogla­lással. A lapok most behatóan tárgyalják eze­ket a kérdéseket s Anglia ellem nagy sajtó- kampány indult meg. Valamennyi lap a so­rok között felveti Angliával szemben az im­perializmus szemrehányását és mindegyik azon a véleményen van, hogy itt jogosulatlan beavatkozás történik egy más országnak belső ügyeibe. A Petit Párisién kijelenti, hogy a tegnapi mi­niszteri tanácskozás a francia kormánynak az angol memorandum ügyében elfoglalt hivata­los és végleges állásfoglalását jelenti. Fran­ciaország számára ténybeli és formális okokból lehetetlen, hogy a kínai eseményekkel szemben elfoglalt várakozó magatartását feladja. Elsősorban az angol memorandum a Kíná­ban érdekelt hatalmakat rendkivül meglep­te, továbbá Anglia a memorandum tartalmát a diplomáciai szokásokkal ellentétben már akkor nyilvánosságra hozta, amikor még az érdekelt államok nem foglaltak állást ebben a kérdésben. Ez az elbírás az okmány ielen- tőségét leszállította. Már csak ezekből, az okokból is lehetetlenség megvalósítani a nagyhatalmaknak együttes fellépését Kíná­ban. Ez nemcsak Franciaországnak a felfogá­sa. hanem Japán s az Egyesült Államok is tudomá­sára adták Angliának, hogy az akcióban nem vehetnek részt, egyedül Belgium ismerte el az angol memo­randum principumait. A memorandum tu­lajdonképpeni tartalmára, — az idegenek jogainak biztosítása, a nemzetközi vámszerző­déses elismerése Kína által, a Kína külön­böző pártjai által teremtett belső vámok el­törlése stb. — a sajtó tulajdonképpen nem is terjeszkedik ki. Franciaországnak annál kevésbé van alapja részt venni az Anglia kí­vánta akcióban, mielőtt a kínai viszonyok felderülnének, minthogy a liberalizmus tra­dicionális elveinek megtelelőleg az Anglia előirányozta akciót meg nem engedett be­avatkozásnak kell tekinteni. Franciaország számára tehát ebben a pillanatban nincs más teendő, minthogy bevárja a kínai dolgok fejlődését s. a legnagyobb jóakarattal figyelje az ottani eseményeket, amennyiben különben is az a meggyőződése, hogy a kínai pártok közös célja egy nemzeti egység megteremtése. Franciaország ezen magatartása ebben a válságos pillanatban Kínában csak szimpá­tiákat ébreszthet, mert hiszen Franciaország idáig Angliával és a többi hatalmakkal együttesen lépett fel Kínában és csak most jár önálló utakon. A sajtó magatartása arra vall, hogy eze­ket a megnyilatkozásokat a francia külügyi hivatal sugalmazta. Paris, december 29. Briand külügymi­niszter közölte a pekingi francia követtel, to­vábbá London, Brüsszel, Washington, Róma és Hága kormányaival, hogy Franciaország magatartása Kínával szem­ben az óvatos megiievelés és várakozás lesz. Franciaországnak nincs szándéká­ban Kína belső ügyeibe avatkozni és az a meggyőződése, hosrv nem volna megfe­lelő eljárás a külföldiek jogairól a kí­nai kormányoknak kizárásával tanács­kozni. Franciaország nézete szerint be kell várni a kínai krízis lefolyását és azután azzal a kormánnyal kell tanácskozni, amely való­ban jogosított lesz a kínai nép nevében tár­gyalni. Shanghai, december 29. Az angol kor­mánynak Kínára vonatkozó memoranduma a kínai nacionalistákra a legrosszabb hatást tette. A pekingi és shanphaii újságok azzal vádolják meg a külföldieket, hogy a kinaí polgárháborút támogatták. Az angol ajánlatot a szerződések revíziójára és a külföldiek vé­delmére vonatkozólag tiszta manővernek tart­ják, amelynek célja Kínának rászedése lenne. London, december 29. A Daily TelegTaptí szerint Karachan kinaí követ azt az utae^ást kapta, hogy a leggyorsabban menjen Wu- csangba. a kantoni kormány ui fővárosába és útjában ne érintse Pekinget. Ebből az eljá-' rásból a kántoriaknak és a külvilágnak arra a felfogásra kell iutniok, hogv a szovjet a wucsangi kormányt de jure Kína nemzeti kormányának ismerte el. ......... I I ■ !■ A magyar felsőházi választások programja Budapest, december 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Megírta teg­nap a P. M. H., hogy a belügyminisztérium­ban nagy erővel folynak a felsőházi válasz­tások előkészületei. Mára véglegesen össze­állították az úgynevezett felsőházi választási naptárt. A felsőházi törvény értelmiében ugyanis, miint ismeretes, a felsőházi tagok megválasztásának határideje január 3-ika és 10-ike között van. A választási naptár szerint a felsőházi tagválasztások a következő sor­rendiben fognak megtörténni: Január 3-án a Tudományos Akadémia választ három tagot, a mérnöki kamara két tagot; január 4-én a bánya- és erdőmérnöki fő­iskola, a szegedi egyetem és az áru- és érték­tőzsde egy-egy tagot; január 5-én a mezőgazdasági kamara 6 tagot, a gazdasági akadémiák, az állatorvosi főiskola és a vitézi szék egy-egy tagot; január 6-án a zsidó lelkészek két tagot; január 7-én a budapesti egyetem hit­tudományi és orvostudományi kara egy-egy tagot, a bölcsészeti és közgazdasági fakultás egy tagot, a József-műegyetem két tagot; január 8-án a törvényhatóságok kezdik meg a 75 felsőházi tag választását, azonkívül a főnemeseik választanak 38 tagot, az ügyvédi kamara 2 tagot, a budapesti egyetem jogi kara 1 tagot, a debreceni egyetem 1 tagot, a gyüjteiményegyetem 1 tagot, a zeneművészeti akadémia és a képzőművésztli főiskola 1—1 tagot, a kereskedelmi és iparkamara 6 tagot; január 9-én a törvényhatóságok folytat­ják a felsőházi tagválaszt és oka t, azonkívül a jegyzői kamara és az orvosegyesül ?' választ 1—1 tagot; január 10-én a törvényül a lóságok befeje­zik a felsőházi fcagválasztásokat, a prr ■■■ i egye­tem megválasztja egy felsőházi tagját.

Next

/
Thumbnails
Contents