Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-28 / 293. (1331.) szám

1920 rtoewmber 28, tedd. ^EA:GAI-A\\GtARHIRLAB 5 Öíapról-naprct SZABÓ DEZSŐ a karácsony előtti héten Adtom felolvasást tarlóit Kassán, amelyek er­kölcsi szempontból igen sikerüllek. A kassai közönség nagy szeretettel sietett az ,,Elsodort falu“ irójámk meghallgatására és nagy élve­zettel hallgatta azokat a rapszodlkus fcjlcge- tCseket, melyekben egy s&eniiln elme ezer ragyogó színben bontakozott ki elottp. Sajnos, Szabó Uezső kaszai szereplésének kellemet­len utójátéka támadt. Az iró előadásinak befe­jezése után az egyik kaszai napilap hasábjain igazi Szabó Dcsső-Jéle szenvedély ességtől fű­ié ti cikkben nekirontott a Ucncssamce ifjú­sági kullur egye sülét vezetőségének és ezzel vádolta meg, hogy a rendező egyesület csú­nyán becsapta és anyagilag megkárosította öl, mnrt a kassai előadások brultójövedelme leg­alább 24.0C0 korona volt, ennek 40 Százaléka 61 illette a megállapodás értelmében, ő pedig mindössze 4800 koronát kapott kézhez, tehát 3200 koronát elloptak tőle. Sajnálattal állapít­juk meg, hogy Szabó Dezsőt ez alkalommal is­mét elragadta közismert temperamentuma é* anélkül, hogy állításainak valóságáról a köny­vek alapján meggyőzödéül szerzett volna, bi­zonyára felelőtlen egyének lelkiismeretlen be­ugratására megjelentette fulmináns cikkét, amelyben méltatlanul éri támadás azt a kultu­rális egyesületet, amely szerény anyagi esj;kö- ZÖkkel, de annál több idealizmussal és kullur- szeretettel Kassán három esztendő óla igen so­kat telt a magyar kultúra fejlesztésére. Kassa egész közönsége tisztában van vele, hogy a Re- naissance lelkes ifjajnak kezén egyetlen fil­lér sem sikkadt el, meg van győződve arról, hogy az az elszámolás, amelyet a kör vezető­sége a napilapokban a nyilvánosságra hozott, ez utolsó fillérig helyes és korrekt és már meg is adta az erkölcsi felmenlvényt a méltatlanul meghurcoltaknak. Sseretnők, ha ez a néhány sor eljutna Szabó Dezsőhöz és meggyőzné ar­ról, hogy méltatlanul támadott ét gyanúsított meg egy csomó jószándéku embert, akik hete­ken át dolgoztak fáradhatatlanul azon, hogy az ő kassai szereplése minél fényesebben si­kerüljön. Szerelnök, ha Szabó Dezső jobb be­látásra jutva megadná azt az elégtételt a Re- naistance vezetőségének, amelyet minden jel­lemet ember megad akkor, ha igaztalanul bin- toll meg valakit, Bethlen István gróf karácsonyi üzenete a magyar nemzethez A miniszterelnök minden becsületes magyar szolidaritását hirdeti — Csernoch bíboros hercegprímás a nemze.i egységről — Apponyl az ellenzék ellenőrző kötelességét hangoztatja Wlassics Gyula az európai kisebbségi kérdésről Az idei karácsony alkalmával !s nagyon jelentős politikai nyilatkozóitok hangzottak el a magyar politikai életben. Magyarország igen fontos belpolitikai fejlődés előtt áll, a nemzetgyűlés működése megszűnt és nem­sokára az országgyűlés kezdi meg munkáját, ami hatalmas, fejlődő lépési jelent az alkot­mányos élet integritásának megvalósítására irányuló utón. A karácsonyi nyilatkozatok a napi eseményeken rendesen felül emelked­nek és magasabb, egyetemesebb szempon­tokból foglalkoznak a nemzeti élet legaktuá­lisabb problémáival. Ezért a kisebbségi életben is nagy figyelmet érdemelnek ezek a megnyilatkozások, amelyeknek több meg­állapítása a mi politikai oélkitüzéseimkre is haszonnal alkalmazható. A karácsonyi nyilatkozatok közül a je­lentősebbeket az alábbiakban részletesen is­mertetjük: Bethlen István gróf, Magyarország m n'szterclnöbe, a Pesti Napló munkatársának a kővetkező nyilat­kozatot tette: — A választások eredményének nagy Jelentő­sége elsősorban abban éli, hogy a közvélemény megnyilatkozása a kormányt támogató pártoknak nagy numerikus többséget adott, az ellenzék lét­számát ped g csaknem egyharmadára apasztotta. Ezek kétségkívül nagy fon:ossággal bíró tények, történeti magasságba azonban az a tanulság emeli őket, amely mögöttük áll és az a lehetőség, amely nyomukban következik. — A tanulság az, hogy nem lehet a nemzet érzéseivel szemben politikát folytatni és nincs az az ellenzéki taktika, amely fölébe kerekedhetnék « közhangulatnak* A nemzetgyűlés utolsó esztendejének króni­kája ijesztő képét mutálja az ellenzéki hárc szer­telenségének és elfajulásának é$ akik az oppozi- ciónak különösen a frankügyben tanúsított maga­tartását teszik bírálat tárgyává, kell, hogy megál­lapítsák az önző pártérdek előnyomulását az or­szág külpolitikai érdekeivel szemben. Itt oly érzé­keny sebet kapott az ellenzék, melyet a válasz­tásokig semmiféle csodaszerrel nem lehetett be­gyógyítani. — A tanulság után jön a lehetőség. Nem tudom ugyanit elképzelni, hogy a szerzett tapasztalatok nyomán az ellenek olt folytassa működését az országgyűlé­sen, ahol a nemzetgyűlésen abbahagyta. Ezt nemcsak erkőleai, hanem politikai lehetetlen­ségnek is tartom. Lehet, bogy mint minden válasz­táskor, úgy ezúttal is, különösen a nagy vereség után, lesznek az ellenzéknek bizonyos panaszai a válasz:ások miatt, remélem azonban, hogy ezúttal is meg fog maradni az objektiv kritika terén. Ezt annál is inkább elvárhatja a nemzet, mert kőztu- tomás szerint s a tények és számok megcáfolhatat­lan ereje által is tanúsítva olyan szabálytalanság, vagy visszaélés nem történt, amely csak pillanatra is kétségessé tehetné a választások eredményének realitását. —- Remélem, hogy az ellenzék egészen mis és iisztullabb mentalitással és az alkotó munkában váló részvétel eltökéltségével fog bevonulni az országgyűlésbe. ÚJABB FELFEDEZÉSRŐL kéül beszámolnunk ebben a rovatban. A technika valóban olyan szé­dületes iramban fejlődiik, hogy napról-napna min­dig valamilyen szenzációs találmánnyal lepi meg a világot. Stockholmból érkenik most egy korszak- alkotó találmány híre Vogel Károly svéd konzul és Sarason elektrotechnikus olyan készülékeit szer­kesztettek, amely a telefon előíizetőjének távol­létében automatikusan felveszi a te'efonon jött ér­tesülést és azután pontosan bemondja, ha a tele- fonelőíizető visszatért. A bemutató kísérteién az apparátus a 1 egkifogástalanabbul működött. Nem nagyobb, mint egy Írógép é* a telefon melló he­lyezendő. Mikor az előfizető hazulról eltávozik, egy dugattyú segélyével kapcsolatba hozza a ké­szüléket és a telefont, ha azután kívülről csenget­nek, a készülék berregéssel, vagy csengetéssel jelzi a hivő állomásnak, hogy nincs odahaza senki, miire a hivó bemondja az üzenetét és a készülék az egészet egy korongon megrögzül. Akárhány ilyen üzenetet felvesz az apparátus, mert a korong automatikusan feJtráMódik- Ha azután a telefon előfizetője visszatér, kikapcsolja a dugattyút a te- lefomkészüdéCcből s ugyanakkor a korongokról a ilegértbetőbben lepereg az üzenet. A kísérleteken nagy távolsági forgalmakra is beállították a ta­lálmányt s a szekértők megállapították, hogy a 'korongról visszaadott beszéd hangja után fel lehet ásmerni az üzenet küldőjét. er A MULÓBAN LEVŐ ESZTENDŐBEN a magyar kuliura egén Rákóczi Ferenc halha­tatlan szellemére való visszaemlékezésünk ra­gyogott. A magyar kulturegységet a közelgő esztendőben Zichy Mihály cenlennáriuma fog­ja egybeforraszlani. Ugyanabban az esztendő­ben, amelyben az öt világrész civilizációval ál­lítatott területein Beethoven neve fog égi tna- gaszlozságára Jelsugározni, a magyar szivek kegyeletén Zichy Mihály neve fog a visszaem­lékezés szincranyíben reánk, elárvult magya­rokra visszaragyogni. Munkácsi Mihály mellótl Zichy volt a legnagyobb értéke a magyar fes­tőművészeinek, amikor tehát az ö áldott emlé­kezetéi fogjuk ünnepelni, a magyar teremtő gé­niusznak áldozunk. Lakás-, irodai- és mior,ennem * berendezés !e"o'esóbb^n kapha ó: L. EISENSTEIN bútor erjedésében Praha, Kozni uBico 16. Tc’efon: r0225. xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom ktorapsházüt. az „Ifjúsági könyvtár" első kötelet 12 koruuúért köuyvosztúlyuukuáL Ez a lehetőség az, aminek bekövetkezését várom. — Igen fontos teendőink vannak, amelyek el­intézéséről kötelességünk gondoskodni. Mindenek­előtt törvényerőre kell emelnünk azt a pénzügyi javaslatot, amelynek egyes intérkedéseit az adók leszáll lásának terén a pénzügyminiszter rendele­tileg már részben életbeléptéit®. — Sürgősen telő alá kell hozni az 1927—28- évi uj költségvetést is, amelynek elintézése, kap­csolatban a beruházási programmal, eminens ér­deke a közgazdaságnak. Rövidesen sor fog kerülni a szociális Irányú javaslatokra is, amelyek hivatva lesznek a magyar munkásság életérdekeit szol­gálni Meg fogjuk alkotni a k0z:gnzgatást re­formot. modem, elasztikus közigazgatást óhaj unk, amellett azonban biztosítani kívánjuk az autonóm testületek politikai jogait és történeti hivatását is. — Vannak természetesen más Javaslatók is, Így elsősorban a sajtójog reformjáról, a; egyesü­lési és gyülekezési jog szabályozásáról 6zólé tör­vényjavaslatok. amelyek meglehetős el"rehaladott s'ád’um^an várják o parlamenti elintézést. — Továbbra is hirdetem minden becsületes vert nyír em­ber ssalid ári tárának rsükSégesré'iél. Hajol­jon közelebb egpmdrhoz v'inden mtinnnr szív. amelyben ott él a magyar uijd,,zitíe- té-hOt rtifó remény. Csak ha mt>a'a'dltuk egymást, ha nem te*z kPlönbséa föbhé tr>g» gyar és moayar körött, ha rrz'áhi-és fele­kezeti különbség nélkül mindenki egy ma­gasabb kapcsolatban egyesül, csak akkor érheti el a nemzet töretlenül nagy céljaik Csernoch János dr.» Magyarország bíboros hercegprimása a Nemzeti Újság karácsonyi számában vezércik­ket ir, amelyben a nemzeti megértés és együttmű­ködés nagy fontosságát hangsúlyozza: „A karácsonyi üzenet csak jóakaratu embe­reknek igér békét. A rosszak aratunk számára nincs béke. Non est pax impiis. Mindenekelőtt tehát egymás irányában legyünk jóakarattal. Mint egy nemzetnek polgárai és testvérei higyjük el egymásról, hogy mindenki jót akar a nemzet számára még akkor is, ha különböző utakon, módokon keresi » jobb jövőt. Minden megértésnek és együttműködésnek a tár­sadalmi munkában, a közéletben, igy tehát a poli­tikában is, a jóakaratnak eme feltételezése és kölcsönös elismerése az alapja, Az elközelgő év és időszak különösen nagy jelentőségű lehet hazánk életében, nemzeti életünk történetében. Jsmét megkezdődik ősi alkotmányos életünk szelleméhez hiven az országgyűlések mun­kája. Alkotmányos életünk teljessége ugyan még nem állhatott helyre tőlünk nem függő történelmi erők és helyzetek gátló hatása folytán, de a nem­zet országgyűlése együtt lesz, hogy fokozottabb erővel fogjon nemzeti életünk talpraállifásához. A lefolyt képviselőválasztások egyről kétségkí­vül tanúskodnak, hogy a nemzet belső harcok helyett összefogó nemzeti munkál kíván, sürget jövője ér­dekében. A politika nem a karácsonyi hangulat- és tárgy­körbe tartozó valami. Még sem szabad a politikából sem hiányoznia a békés- ■ ség szellemének, j annak a gondolatnak, hogy csak a jóakaratu em­berek számára van békesség. A politikai élet sokszor fajult el már oda, hogy ellenségekként állottak egymás­sal szemben, akiknek legfeljebb becsüle­tes ellenfeleknek szabadna lenniök. De meg is volt ennek a káros hatása és a bűn- hődést el nem kerülő átka a nemzetre. Éltől a bünhcdéstől szeretném megóvni a nemzetet! Ezért szólok a karácsony ünnepén poli­tikáról, s nem azért, hogy akár a szent Karácsony ünnepét bevonjam a politikába, sem azért, hogy az Istentől adott egyházi és a nemzettől nyert közjogi mól lóságomnak a politikai hullámokból kiemelkedő magaslatáról a napi politikába be­leszóljak- De kell, hogy a karácsonyi üzenetet egész életünkre, tehát nemzeti jövőnk szempont­jából is fennen hirdessük és szivünkbe foglal­juk. Az üzenet pedig imigyen szói: békesség a jóakaratu embereknek! A nemzettől megkövetelt alko'ó munkát bé­kében. egymás megértésével folytassuk és vegyük fel tehát. Némuljon el minden hang, amely rossz- akarattól faliad. Ne ismerjük a gyűlölködést, mikor arról van szó, hogy miképp csináljuk azt a nemzeti politikát, mely a magyar nemzetet jobb és biztosabb jövendőbe vezetheti. Annyi ellenséges áramlattal harcolva kell nemzeti létünk hajóját a szíriek közöli elvezetni és révbe juttatni, hogy elég ezekkel megküzdeniink. Magunk között tehát jóakarattal keressük a célra vezető utakat. Jóakarattal, vállvetve, az erőket Ssszetéve dolgoz­zunk hazánk romokból való felép lésén. A békes­ség szellemű szálljon minden jóakaratu emberbe. A magyar nemzet vágyainak is lesz akkor még beteljesedése. Megvalósul a megváltás nemzetünk történetében is" Wlassics Gyufa báró, a magy. kir. közigazgatási bíróság elnöke „A kisebbségi kérdés és az európai mozga­lom" címen ir értékes tanulmányt a „Pesti Napló" karácsonyi számába. Megállapítja, hogy a magyar közéletnek legfontosabb kérdése a magyar kisebbségek ügye, mert ezeket mindenáron meg kell óvni az clnemze- liellenedés veszedelmétől. A nemzetközi szerződések erre teljes jogot adnak cs a leghatározottabban követelnünk kell, hogy az illető államok kötelességeiket teljes lojalitással teljesítsék. A kisebbségi kérdést ma már nagy­arányú európai áramlat tart ja felszínen. Kétszer ült össze az európai kisebbségek kongresszusa, 1925 októberében és 1926 augusztusában Az első kongresszus is mar fon'os cselekedet volt. Har­minc európai nemzetiségű kisebbségi csoport ve­zetői jöt’ek össze a legellcnfétesebb táborokból és a kisebbségi mo:prIom igazi európai jelleget itt nyert. Ai összes kisebbségek közös nevezőben tö­rekedtek kifejezni egységes akaratukat. Fzért ezen a kongrce-ze«on inkább általános tételek keltek *",á’-nvra. Kijegecrsédcft a gon^ola^ ho<rv a ki- iscbbcé"pk ügvét csak a kisebbségük s7,óHd,'ri1ása segítheti eredményre, ötven millió ember össze­fogás hatalmas erő, ha ez nemcsak mechanikm Torma, de lelkes, öntudatos, cselekvő életet is j«r lent. Kijegecesedett az a gondolat is, hogy ha * huszadik század állama nem tesz különbségi* % vallásfelekezetek között, úgy nem szabad kü­lönbséget tenni a nemzetiségek között sem. Vala­mint a vallásfelekezetek egy szervezelbe foglal­hatják biveiket és biztosított autonómiájuk van, ennek a szemléletnek kell érvényesülnie 4 nem7** tisegi problémában is. Kitűnt, hogy a kisebbségeket a nyelvhasz­nálat terén mindenütt meg akarják rövi­díteni, hogy a földreformot összekap- csalják elnemzeliettenedési törekvésekkel és az állampolgárság és illető iég megta­gadása nagy visszaélésekre vezetőit. Közép- és Kelet-Európábán a kisebbségek helyze** te nem nagyon különbözik. Amende dr jelien*- zően mondta: „A kisebbségi probléma teljes meg­oldása nélkül nincs konszolidáció". — A második kongresszus fogott a konkrét kérdések megvizs­gálásához. Foglalkozol! a nemzeti autonómia, fő­leg a kulturális autonómia, a nyelvha.-znnlat, a gazdasági egyenjogúság, az igazságosabb parla­menti képviselet részletesebb kérdésével. Wilíaa Josip a Mello Franco-féle felfogással szemben ki* hangsúlyozta, hogy a „kisebbségeknek csak egy programjuk van —- tovább akarnak élni és ueui akarnak a többségi nemzetekkel asszimilálódni**. Igen helyes Amende megállapítása, aki 44 észtországi fejlődésmenetből levonta azt a helye* következtetést, hogy olyan cselekben, ahol 4 nemzetiségi cgoporlok zárt tömegekben élnek, aa önkormányzatot territoriális alapon ke!! kiépíteni. Csehszlovákiában például a problémát teljesen úgy kell átszervezni, mint ahogy az a svájci nem­zetiségi államban történt. Wlassics ezután teljes részletességben foglal* kozik a második kongresszuson felmerült konkrét kérdésekkel. A megvalósítandó problémák között legfontosabbnak a kulturális önkormányzat meg­teremtését tartja. Apponyi Albert gróf a „Pesti Napló" karácsonyi számának vezető he­lyén „Mi a helyzet?" című cikkében foglalkozik a magyar belpolitikai helyzettel, amelyet igen pesz= sziiniszlikusan ítél meg. A közeljövő korlátlan bizonytalanságai elé a legnagyobb aggodalmakkal néz, de ebben a helyzetben sem szabad, sőt ilyenkor nem szabad az alkotmányos ellenőrzésnek még rendelkezésre álló eszközeit sutba hajilani, „óva intek mindenkit mindennéven neve* zendő passzivitás! gondolatiéi, melynek abszolút sikertelenségét saját többszöri szomorú tapaszta­lásaimból ismerem. Az ellenzék minden árnyalata számban megfogyatkozva is teljesüket hivatást, ha ki-ki a maga szempontjából komoly el­lenőrző munkát végez és kerüli azokat a féktelenségeket, amelyek —» ezt hiba volna fel és el nem ismerni —- nagy­ban hozzájárultak a közönségnél való térveszté­séhez. A magam elszigetelt állásában nem fogok megszűnni a kormányt figyelmeztetni óriási fele- lősségére, mely arra kötelezi, hogy ne a pillanatnyi konjunktúra kedvezősé­géhez, hanem a nemzeti jövő nagy állan­dó létfeltételeihez mérje cselekvéséi, hogy az ellenőrzést inkább keresse, semmint el­némítani igyekezzék és ebből a szempontból is siessen az elgyengült parlamenti ellenőrzés erejét pótolni a sajtószabadság és egyéb szabadságolt helyreállításával, a jövőre való tekintettel pedig választási törvényünk legkiái’óbb anakronizmusai*' nak kiküszöbölésével". Szcitovszky Béla dr* belügyminiszter „Békesség18 című karácsonyi cikkében rövid visszapillantást vet a magyar nemzet történetér* és mint tanulságot megállapítja, hogy az ezeréves magyar alkotmány szent bás­tyája megközelíthetetlen és érinlhelellcn kell, hogy legyen mindaddig, amig • nemzet ál. A társadalomnak lehelnek, sőt kell, hogy Jegy©, nek célkitűzései, de ezeket csak az alkotmány keretein belül valésMha’ja meg. A magyar nemzet csak akkor tudja hivatását méltón betölteni és ki­tűzött céljait elérni, ha csak egyetlenegy hata­lomnak, az állam hatalmának engedelmeskedik és annak boldogulását szolgáéi. A magyar alkot­mány szent tradíciója nem engedhet erről az út­ról sem jobbra, sem balra. Pesthy Pál dr.t igazságügyin niszter „Igazságot** cimü cikkében a világ'gazság feltámadását kívánja. Betlehem a jogegyenlősé­get, az embfj^-nretetet, a méltányosságot Jelenti a keresztény világ tudatában. A megbomlott Euró* pát azonban óriási távolság választja el a betle* SALVATOR ne rjjypőOI vastól mente* líthimn- és Dornatrium-forrás. Ter*«6*»7ctcs nyögj vt*. Ve*e«, l'ólj ar.hánlafm knól. vt* **ló*|. én nnynge«'>rernvnrakai(l <eukarl>atolintt>V, véredCtiy elme- *zc*ed£ne!'n£! ó« rlietrmátiíl legjobb eredménnyel ha,rn*lbalo Jóízű asztali víz. Bővebb íelvilágositáe.al seolgéli a iipovcci SaWaSor-forrés ke*e'5,ój!* K«*5ico tw

Next

/
Thumbnails
Contents