Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-25 / 292. (1330.) szám

24 ^RAX^tM^^ARHÍRIiAE 1926 december 25, szombat los Nagy Endre elbeszéléseinek hőse, egy modern Münchhausen báró, aki humort Cholnoky Viktor- tói, fantáxir* H. G. Wellstől tanult. Az újabban megjelent verses könyvek közül két fordítást kell kiemelnem. Az egyik Wilde Oszkár költeményei Kosztolányi Dezső fordításában, a másik egy Ver* íaine-gyüjtemény, amelyet Szabó Lőrinc állított össze és fordított le bevezetéssel egy kitűnő Ver* Iaine-tanolmánnyal. Ezenkívül egé$$ tet&g jelentő# regény váv megjelenésre a legközelebbi jövőben úgy, hogy régen volt már ilyen nagyszert) elauu és ilyen ter­mékeny * magyar irodalmi élet, mint ma. Kdllay kló*. Operette vagy revü? Nyilatkoznak Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Benafrfcy Ralph és a bécsi libretto-gráro«ok Bécs, december (A P. M. H. bécsi levelezőjétől.) Amerika ttfán Európa nasv metropolisaiban la diadal* maskodott a revü és a káprázatosai) beállt* tolt, egvmástól független zenés, táncos és énekes jelenetek sorozata kezdi kiszorítani az operettet. Színházi körökben a revü roha­mos terjedésével kapcsolatban már Készülőd­nek az operette elparenfá’ására. A két műfaj hivei között valóságos harc dúl és ennek a harcnak a jelszava: operette vasrv revü*? A következőkben megszólaltatmk a modern operette viládhirü fejedelmeit és uébánv ru­tinos Iibrettoeryárost, akik elmondják véle­ményüket az operette és a revü harcáról, il­letőleg a küzdelem várható kimeneteléről, íme 32 összeírvüitött nyilatkozatok: LEHÁR FERENC: — Az operette csakis akkor diadalmas- kodliahk a revü felett, ha ettől teljesén kü­lönböző, Illetőleg divergens utakon halad Csak a valóban művészi operette, amelv nem napi sikerre áhítozik, amelv becsületes mun­ka eredménye és első ütemétől az utolsó tak­tusig a zeneszerző müve. csakis ez számjthat arra. hoerv túléli napjainkat, __ 4an>MBsnBnB^ KÁLMÁN IMRE: — Esrv jó re vöt jobban szeretek egy rossz operetténél, de egv tó operette kedve­sebb számomra egy iö revünél. — Operette-komponista vagyok és szere­tem a nagv zenei formák! operetteket. Sze­retem a zárt, dramatikailasr helyesen felépí­tett cselekményeket amelyek a dramatjkal- laer erős muzsikát igénylik. Mindig ez colt az irányadó előttem és az utolsó hat évben négy nagy operettet Írtam: a Hollandi menyecs­két a Bajádért a Marica grófnőt és a Cir- kuszherce&nŐt Mindezek az operettek világ­sikereket arattak és sokerer előadást értek cl. Ezért tehát én nem beszélhetek az ope­rette újjászületéséről, mivel nekem aincseu szükségem ilyen megújhodásra. Ami a nagy metropolisokat illeti, úgy a revü és az ope- ■ rétté megférhetnek egymás mellett, sőt mind­két műfaj kultiválása haszonnal is járhat * amennyiben a jövőben kevesebb rossz revüt és kevesebb rossz operettet fognak színre hozni. RALPH BENATZKY: — Ha beképzelt lennék, úgy azt felel- ' ném, hogv az operette reneszánszát az euró- ( pai saító egyhangú véleménye szerint Adieu Mimi!" cimü operettem jelenti, melyben sze- , rencsésen ui stílust kíséreltem meg. Mivel azonban nem vagvok beképzelt csak azon ■ reményemnek adok kifejezést, hogy nvndkét mü*ai tartós sikerre számithat, úgy a jó ope- relte, mint a ió revü. JULIUS BRAMMER: —Véleményem szerint az operette re­neszánsza, amelv Lehár Ferenc Víg özvegyé­vel vette kezdetét és Strauss Oszkár Varázs- kerinsrőjével. Falt Leó Dollárhercegnőjével és Kálmán Imre Marica grófnőiével folytató­dott még fejeződött be. A jelenleg ó’Ő operelte-koí ■tK-nistáktól, elsősorban Lehár* tól, Kálmántól és Strauss Oszkártól még sok szépet várhatunk. Az utóbbi időben felvetet­ték a kérdést: revü vagy operette? Ez érthe­tetlen számomra. A revüt a ma számára ír­ják. Az operette azonban, ha zeneileg és szö­vegűé? s’került maradandó munka. Ami en­gem illet, úgy utolsó munkáim*, a Marica grófnő és a Dollárhercegnö feljogosítanak arra, hogy bízzak az operette életrevalóságá­ban. A baj az. hogv az utóbbi időben igen sck tehetségtelen ember kompromittálta munkájával az operettet. LEÓ ASCHER, a berliniek slágerkomoonlsfáia: — A régi operettekben a librettó mellé­kes volt. A modern operettek felépítése vi­szont drámai és a librettótól igen sok függ. Véleményem szerint az operette a librettó­nak fontossága a jövőben még csak növeked­ni fog. Ami a revü és az operette harcát il­leti, u*v mindkét írtjainak meg vannak a maga hivei. Ak’k inkább látni akarnak, azok a revüt fog’ák továbbra is ’átopslnL ak?k vi­szont hallani akarnak .azok a jövőben is az operettet fog'ák >előrivben részesíteni. Min­den napáinak meg van a maga jogosultsága, amelynek sikere. kö7öncége van. JACOBSON LEOPOLD: — Égy ui komponistától, aki az ismeret­lenség homályából fog felbukkanni, várom az i opsrelte reneszánszát. Kétségtelen, hogy a közömé'3' kissé -"ár megunta a mostani ope­JQG'AO. !í:C203CC0e^CC0C90?ÍC00e00©«», Syfiiftío'os* Dr. KoJEí «7,«1 Ott <1 tT<i«rni, frank fnrtt berlini bőrklinikák tímár?etrértj® és inAtfoüorvrm* tPir>Ckz£<us BEI. 31. Wa?88i marin vi*»frá!att ^OOCOOOOOO( WOeOOOOOOMOOOdMif, retteket Ha maid a szereplőknek n«-th kell mindig upvanazokat a szerepeket játszani, vagyis ha úgy a komponisták, mint a libret- tisták szakítanak a sablonnal, úgy elérkezett a? operette reneszánsza. Aí ungvári városi mozgó műsorai december Jfh-r-ZC.4g. Péntek: (Kincs előadás). Szombat: A 'puszta boszorkánya. Titokzatos bűnügyi történet. Főszereplők: Aiilen Pringle és Conway Tearle. Vasárnap: A texasi Dón Juan. Cowboy*drá- ma. Főszereplő: Tóm Mix. A rus&nszkói magyar színház műsora Ungvárolt: Szombat délután: ,4 Koszti fiú esete Tóth Marinai este: Muzsikus Ferkó. Vasárnap délután: este: Muzsikus Ferkó. Hétfő: Beidelbergi diákélet-. Művészet-irodalom * (Tamás Lajos: „Jósé,gom sátora".) A berlini Voggenreitor Verlag magyar osztályának kiadá­sában ezeu a címen a karácsonyi könyvpiacon ér­tékes verskötet látott napvilágot. Az uj könyv a szlovén szkót magyar irodalom egyik legfiatalabb, da kétségkívül egyik legegyénibb költőjének, Ta­más Lajosnak hetven válogatott költeményét tar­talmazza. Tamás Lajos első verskötete aránylag elég későn jelent meg, — első költeménye még 1919-ben látott napvilágot s azóta már néhány száz verse jelent meg a legkülönbözőbb szlovenszkói, magyarországi, erdélyi, sőt amerikai újságokban is. — de legalább hü tükre folyton fej Idő tehet­ségének annál is inkább, mert a kiválasztás iga­zán objektív kijegecesedés eredménye. A fiaatal poéta első könyvének szép sikert jósolunk. Költe­ményeiben mindig önmagát adja s a befelé néző ember problémái viaskodnak lelkében. Mindazon­által határozott életprogramot hirdet: szeretetek, egyszerűséget és a kis dolgokban megnyilatkozó örömet. Költészete éppen ezért nem hasonlit egy társáé’- « sem, 8 határozott eg- énisége minden müvére rányomja sajá’os bélyegét. Ez az egyéni színezés a-’ja meg Tamás Lajos verskötetének kü­lönös ér'é'-ét és igy nem kételkedünk annak si­kerében. Az irodalom- és köuyvbarátoknab a leg­melegebben ajánljuk a könyvet, amelynek ára 12 korona. Portóköltség külön 4 korona. A könyv megrendelhető a s^prz'nél (Toz'-ouv, Hosszú-utca 37. I.) A verskötetet legközelebb részletesen mél­tatjuk. Magyar, román angol stb. ntlevél- vizuniok megszerzését, valamint idegeo Állampolgáruk lejáró útleveleinek meg* hosszabbítását t előfizetőink é» olvasóink részére a rendes kéltségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala A magyar sport karácsonyfájára tráng, 1926 karácsony. A karácsony a szeretet, a megértés és a béke ünnepé, a három nemes érzés tesz^ felülmul- batálla á. az év legszebb ünnepnapját, ezek az e$zmék kötik össze harmonikus egységbe a? egész em- -.dobén egymástól távolálló, széthúzó emberi- s' st Karácsonykor élül minden neheztelés, bán- talom és harag és sz emberiség lelke megtelik a felejtés, megbocsátás és engesztelődós magasztos érzéseivéL A cseh Szlovákiai magyar sportban az utóbbi időben ismét erőt vettek az egyenetianke lés, a széthúzás és a személyeskedés káros és pusrtüó bamliusaú A magára hagyatott sportéletben, a még alig fölserdült és csak az erősödés utján lévő szer­vezetben ezek a kórokozók igen veszélyes beteg­ségeket, romlást és pusztulást idézhetnek elő. A Cfehszlovákiai magyar sport, bármennyire is meg­változtak egy óv óla az általános viszonyok, még mindig csak gyermekcipőben jár, önmagára van utalva, bajain csak egyedül maga segíthet, hibáit csak ő reperálhatja, a kitűzött oá ! minden ^egitrég nélkül csak a saját erejéből, a maga eszközeivel érheti el. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar sport legerősebb szervezetében, a futball? por lián ez esz­Amatőr szőnyeoszö vők tisyelméM A legfinomabb perzsaszönyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal es beszövő- íonal, tervrajzók es minden, a szökéshez* szüksé'-es kellékek kaphatók az „Őrien*" szőnyegszövő intézetében. Crat’stava, Dostajevského rád 27 (volt JusC-sor) tömlőben ismét felütötte a fejéi az elégedetlenség, a fehékenykedés és az üsszeiérhe'etleusig hidra* ja Az egyletek és kerületek harcba kerültek egy­mással, szövetségükkel és a 'egfe'sabo sp'Ttió- rummel. Rimaszombatnak például nem tetszik a losonci kerület működése, a *curu3 Kassa elége­detlen Pozsony vezetésével, a pozsonyi i portfért,ak egy része Prágában látja a hibát, szóval már me­gint ott tartunk, hogy ahányon vágjunk, annyi­felé huzunk a szlovenszkói magyar ‘utbal! és szü­zei az egész sportélet óriási veszélyére Karácsony magasztos ünnepén a Iilt5 aggoda­lom, a köteles figyelmeztetés szavaival szólunk » magyar sporthoz, amelynek kevés örömét es sok baját számtalanszor szólaltattuk meg e hasábokon, A sportembereknek nem szükséges hangsúlyoz­nunk, hogy a sportnak egyedüli megdönthetetlen erős vára a tökéletes egység. Odakünn már puha, fehér hó lepte el a zöld gyepet, a pályákon egy­előre szünetel a harc, a téli kényszerpihenő »dőt és alkalmat nyújt a lehlggadásra, a megfontolásra és a megegyezésre. Ennek a jelei — örömmel ta­pasztaljuk, —- már jelentkezőben is vannak. Éppen e hasábokon indult meg az eszme a magyar sport újból való átalakítására, az egység teljes megte­remtésére. Ezt az egységet meg ke.!J teremteni bármiképpen, mert különben a magyar sport a teljes romlás útjára lép. Nekünk mindegy, hogy ez az egység a mostani CsAF-MLSz, a régi MLSz, vágj’ az vjabban tervbe vett és m’ndinkább na­gyobb tért hóditó Magyar Testnevelő Szövetség ré­vén jut kifejezésre. Mi békét, megértést és saeretetet akarunk látni a magyar sportban és ez ünnepi kí­vánságunk megvalósulásához készséggel és öröm­mel nyújtunk mindenkor erőnkhöz mért segítő- kezet. A szlovenszkói magyar sport karácsonyfáján gyújts’ * meg tehát az összefogás, az egymásíke- resés, a megbocsátás gyertyalángját és ezzel az erős fénnyel azután bevilágí'hatjuk a jövőnek a megerősödéshez és a fentartáshoz vezető ütját Jolliaefe Ferene. * A leánygyermekek téli és nyári sportolása" A Hölgyek testnevelése és a divat Irta: Frfrrwri/ Ernőné. Kassa, december bd M'óta a teniszrakettet a kezembe vettem és a tennifrversények alkalmából néhány ézerény si­kert könyvelhetek él, sokat gondolkoztam a női nem testnevelésének kérdésén, sokszor összeha­sonlítottam a, leányok egészen szűkreszabott spor­tolását s inkább csak a divat „parancsoló" szavára kultívált höl^yspörtoláSt a férfinem intenzív, ro­hamosan fejlődő testi kultuszával. Nem tudtam — már a Jelen pillanatban nagyot fejlődött — női sportolást sem többre értékelnj, mint a kor divat­jának, a női test ápolásának, a karcsúság diktá­tumának, mondjuk ki, egyszerű soványitó kúrá­nak. Ez a divatparrtnesoi'a lelki szükségesség, fa­lán inkább testi és lelki kényszer Irányítja a Ma divatos hölgyeinek sportolását, mely azután abból áll, hogy nyáron mind több és több nő jelenik meg kezében rakottéi, lehet/leg a korzón, elég sokan keresik fel télen a svéd tornával és masszázzsal foglalkozó intézeteket s tömegesen járják a. siin- tnif. Jávát és a7, idétlen r.harlesfont. Mindez, tnég nagyon mes -1 van a becsületes, rendszeres, okos sportolástól, nng’-on sok b-nne. a külső sz'o. ű rouge, fitoglaíás és — hisztéria. *E cikk eredetűéi* a Nstr'a-•gony k'-vA-sonvi szőnirü a iródo'L csupán technikai okok! ól helyez­tük át főlaptui'ka. De mivel nem az a k'zárólagos. célom, hogy a vesszőt suhogtassam, hanem tükröt óhajtottam hölgyeink elé tartani, — ha kömiku* vagy torz- képet ad is vissza, — arról szeretnék beszámolót nyujtani, hogy m! « helyes a leánygyermekek éj nőj nem megmozdult sporíkultusrábnu s mire keli a családanyáknak, a serdülő teán;,seregnek tik- rekedniük. Kezdjük sorjában a természet én helyi viszo­nyok szabta lehetőségeknek keretein belül. Benn vagyunk a télben, a mozgás Dhctösőgo bo^’z/i’-b ’d"re vrn r né "’ fnl l-öré >-eorl'vn, a vv- r(m torn'i’crmeV *gl,r'n" • *’•'■'! p;-.ob—M. N«m k’ván-'uk sokat; anya, néni. loánygj-ermol-., unoka «ib. együtt végezheti a minimális tornagyakoriatokat- Lefek­vés előtt, reggeli lemosdás idején karlenditétek, guggoló, töj&sbajütó gyakorlatok minden irány­ban, hanyattfekve (földön, szőnyegen) lábemeiő, feszítő és törzsemelő mozdulatok elégségesek. „Ugyan ne .nevettessétek ki magatokat! Nem volt elég a mai háztartási, irodai munka?" hangzik a nagymama vagy idősebb mama pirongató szava. Bizony nem, jó nénike, mert más a gép eg testi munka, sőt éppenséggel ezt a testet és idege­ket őrlő, izmainkat teljesen egjmldalulag igén. be vevő és deformáló munkát kelj ellensúlyozni, tes­tünket arányosan, lelki és testi kondíciónkat har- món:aba hozni és fejleszteni. Csak igy rendezked­nek el testünk szövetei, igy lehet a váll arányosan fejlett, a derék karcsú, a láb és kar formás Aa irodai ülőmunka, a házi teendők mindig egyforma hajladozásai vagy ezt, vagy azt a testrészt fejlesz­tik ki s ez bizony olykor érzékenyen érinti hiúsá­gunkat is. A városi leányok ée asszonyok nagyon okosan teszik, ha tömegesen és rendszeresen keresik fel a tornatermeket, a kassai Salamon mesterhez ha­sonló ’-omoly, szakképzett tornaiskolákat s a töb­bit reájuk bizhatjuk. Olyan ifjú asszonykát formál egy mesteri kéz és betartott testnevelő svéd'orna mó'1 ;z«re, hogy magára nem ismer a szorgalmas tanítvány. Hogy mi az értéke ennek a rendsz res tomássásnak a serdülő leányokra nezve, azt alig lehet egy cikk keretében elmondani. A satnya, ferdenövésü beteges gyermekből egészségeset nö­vel, az egészséges leánykákat rohamosan fejleszti, üdévé, széppé, eressé, a küzdelmes életre munka­bíróvá, edzetté teszi. Szükséges gyakorlatnak vehetjük a féli mun­kát, melyből egy pillaua’ra sem szabad kifelej'eui a téli sportokat (korcsolyázás, ródli, sisporí), a tavasszal meginduló é$ késő ősz’g folytatandó sza­badtéri sportokhoz. A nők által űzhető sokféle sportág közül a plasztikus és sokoldalú mozgás szempontjából első helyre merem helyezni a teu- niszezést Ezt a valóban szép sportot a könnyű szórakozási foktól egészen a versenyszerű mun­káig, a gyermekkortól a legjava asszonyiság hatá­ráig, á kora reggeli órák idején és késő délutáni időpontig balüválni kell. lelkesen, k lax'.óan, mert a test arányos fejlődése mellett sok lelki gyönyö­rűség; d jár, nem említve a versenyző győzelmei­nek értékes babórait Tenniszezés után egy kis szabadtéri vagy zártköri ping-pong kellemes üdü­lést, szórakozást, könnyed mozgást jelent. A tennl&szel párhuzamoson nagy sulyí keU helyeznünk az uszósportra. Ma már alig van hely, ahol ez a legegészségesebb, az összes kiüső é* belső srervekkel egyenletesen dolgoztató és fej­lesztő sport nem volna, — ha szerény körülmények között is, — űzhető. Feltűnő az egyenletes, állan­dóan gyakorolt uszáe testarányositó, hmositó, M- üdltő hatása, a leánygyermekekre gyors eredmé­nyekkel járó. abszolút egészséges, testnevelő ?;:e- {repe- Tapasztaljuk, hogy mily nagy számban bukkannak fel a 15—18 éves leányok közül a valódi aszótehetségek s nem égj* európai prjj usr.ófenoménné válik (Sípos Manci, Molnár Eda, Vermes Edit, Mes-singer Elza stb.) Nem szüks'ges tehát, bőgj’ a nők a versengés diktálta, a óival hajszolta újabb sportágak után kutassanak, inért az év minden szakában kuitiválható svéd- és szer­torna, a nyáron át élvezhető úszás, az év nagyobb részében gyakorolható tenuisísport minden nőt ki- j elégíthet, csak kitartóan, céltudatosan és okosra éljünk vele­Ha már most egy kis mérleget készítünk s. vázoltakból és kapcsolatba hozzuk a testfeiiesztő sportolást a d’vatlal, figyelmeztetéssel kell szol­gálnom. A divat tünő-muJÓ jelenség, mondhatnám jő- részben női betegség és kereskedelmi, üz.eti hun­cutság. Sport, testfejiészfésro való törekvés nagy­arányú sportkultura lew Javában még akkor is, amikor a simmi, charleston, rövidszokayr’, sze- mcldökmjkfesték, bubí-eton fr'zura felett úgy fo- gupk mosolyogni, mint a Ma leánya kíkacmjja a krlnolint, tumírt, pamutharisnyát, „fechert". rrm- Ieskarmáju tollas kalapot és talán a kon tv o*! kí- lágért se kössük magunkat a sportolás téren a dí­vái hoz, ,4z a nő, aki többet hordja rakat tjét a kor­zón, mint n pályán ülögeti a libáit, as, áld .») strandfürdőben a divatlapok legfrissebb fürdCrh- ha-krrációi szerint, „kiöltösreu vagy tcmeztcl'ni’ra többet alakit a strandon, aki minden vasárnap rá­szánja magát egy svédlormszerü nyújt óságra, c^k d'rftlbdbnak, komolytalan kényünked6>wk, ter e °l céltudatosan nem foglalkozó , műkedvelőnek" szá­mit, Merem állítani, hogy nem sok köze van ilyen majmol ásnak az in! éltig rncidhoz, ír/.' a mai kor szinte megköveteli a szeld ml cs ir ti niró előírja a rendszeres, állandó testnevelő w Il­kát, o szép és egészséges s"orfo’:a‘l Tartsunk lépési a kultúra tani'ómestorelvo! s ha Amerikát nem is. de Angiiét és Ném-'tOivA ;ot bátran követhetjük e férőn! jmmnmMiBaEEmsssmBMmmBmBBEBb*. SzőnyegvásárSék f igy elitébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék aa „Orieni" perzsaszönyeg-.szó vödé ben, B<ails!ava, Oostojavskéiio raJ 27, (?oíí Jusl’-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendki vül olcsó ároan megrendelhetők kiválasztott minták es színek szerint ^Hölgyek és üié fik;1 : _ Perzsaszőnyc;-»zóvr <iim Le atnpoaanb, .... 9* v>; ' ^ ■' nzo • ‘ •' *‘i>. j, Brar -hva, Dosi»»j > .«' <ti‘ )

Next

/
Thumbnails
Contents