Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-25 / 292. (1330.) szám

1926 december 25, szombat-jesumsüi.** «a

A szlovenszkói magyar sport szervezeti és gazdasági problémái

Eolota János dr. a testnevelési Tanácsról, az MLSz adminisztrációjának hibáiról a a

vigalmi adók enyhítéséről

Érsekújvár, december 23. (Saját tudósítónktól.) Az érsekujvári 'városházának- első emeletén állandóan nagy az élénkség. S a legtöbb embernek Ho'.oia dr. városb róval van dolga. Bámulatos az a szívósság, ahogyan ez a fáradhatatlan ember dolgozik. Mint városbirő, n.int nemzetgyűlési képviselő, mint a legtöbb társadalmi egyesület elnöke, mindenkinek hihetetlen tiireltliességgel áll rend ''kezésére, mindeíikinek a baján igyekszik seg leni. Az igazi népképviselő típusai

Egészen bizonyos, hogy nagy lelkesedéssel végez ni.ndeu munkát,, amit magára vállalt, de úgy hiszem, nem csalódom, amidőn azt hiszem, hogy kevés környezetben érzi oly jól magát, mint ha az Érsekujvári Sport Egyesület elnöki székében ül. Még ma is, miden emberfeletti az elfoglaltsága, iurormáltatja magát m’nden apróságról, intézkedik minden foutosabb ügyben, egyszóval lelke a feltörő vidéki egyesületnek. Nem túlzás, ha az egyesület ez évi nagy sikeredek jelentős érdemelt neki tulajdonítjuk. Le-galább is nélküle bizonyos, hogy nem érte volna. el az ÉSE ezeket a sikereket.

Valamikor jól ismert atléta volt. Megmaradt vérbali sportembernek. A szlovenszkói sportélet m'ndeu vonatkozását állandóan éber figyelemmel kíséri: — Felkerestem tehát hvatalában s megkértem, nyilatkozzék karácsonyt számunk részére a legaktuálisabb szlovenszkói sportkérdésekről.

A Magyar Testnevelési Szövetség Legelőször a most megalakulás előtt élló Magyar Testnevelési Szövetség ügye került szóba. Ebben az ügyben máris nagy iratcsomója volt. Megérkezett hozzá már a Szövetség alapszabály- tervezete, Fekete Béla és Várnay Ernő már részletes levelekben informálták őt, miképpen képzelik az uj szervezetet, amely a magyar 6port felvirágoztatását tűzte ki programjául.

—• Szerdára meghívtak Pozsonyba, — mondotta, — egy ankélra ebben az ügyben, sajnos, azonban nagy elfoglaltságom mialt nem voltara képes a meghívásnak eleget tenni. Szívesen ragadom meg tehát az alkalmat, hogy a nagy nyilvánosság előtt ismertessem álláspontomat ebben a kérdésben. Az első feladat az elismertetés- Nem kételkedem, hogy sok nehézséggel fogunk találkozni, dé az is. bizonyos, hogy ezeket a nehézségeket nem lesz aagyon nehéz leküzdeni. Nehézségeket látok abban is, ' ogy á mai dezorganizált magyar sportélet megszervezése nem fog olyan gyorsan menni, mint íz optimista kassai kezdeményezők remélik. Abban azonban igazat adok, hogy a kereteket minél slőbh fel kell áJTifaöi, hogy a hivatalos elismerés lián semmi akadálya Se legyen * szervezés műn- iájának. Ami a személyi kérdéseket illeti,' nagy íehéiségeket nem látók, mert Szlovenszkóban bőrén vannak kiváló a hozzáértő, tapasztalt sport- ’érfiak, akiket, ha sikerül megnyerni az aktív ■észvételre, akkor a Szövetség sikeres működését Eztositottnak látom. Persze, csodákat nem várok z uj szervezettől sem. Arra’ nem lehet számítani, lOgy a megalakulás után mindjárt gyors sikereket udunk elérni, mert —mint jól tudjuk, — csaknem z öszes magyar sportegyesületek elerőtlenedtek ; ezeket felfejleszteni légidként gazdasági kérdés, iok függ természetesen attól, vájjon az aktiv ma- yar politikának sikerülni fog-e a csehszlovák koránnyal megfelelő összeget beáilittafm a költségeiéibe a magyar egyesületek megfelelő fel segítőére. Úgy mint a cseh és német szövetségek eddig s kapják. A Testnevelési Tanács ötletéből s gyób szimptomákból is az az impresszióm, hogy szlovenszkói magyar sportéletben valami féllen- iilés készül. Az a sok kritika, amelyben az MLSz s utóbbi időkben részesült, talán tisztulást fog te- erateni.

As MLSz kritikája

— Mert kétségtelen, hogy r. MLS? működése 3 utóbbi években igén sok kívánni valót vont ’.aga után. Az a benyomásom, hogy a Szövetség

a magyar egyesületek között az összekötő szá- ik ropant lazák s az adm'nisztráró sem olyan, mi megnyugvást szerez. A legnagyobb baj, hogy yenje a szövetség. S ez az összes bajok okozója, gaz; az egyesületek is gyengék, azonban rátermett zzctcség mindent meg tudna menteni. Azt minden váré, hogy megállítsa azt a kétségtelen dekádénál, ami a futballban az utóbbi években veszedel- '.es mértékben elindult. H's2?n nemcsak vidéki gyes ül etek egész sorozata, sőt többsége szűnt cg, hanem a kcr"leti élet is megszűnt a legtöbb' elvén. S ha vég'gnézünk Szlovénjén, Ruszln- ■’ o ól Ngsaán. Lo-oncon keresztül egész Pozsony- mln,en:'dt csak pujvlást látunk. Ungvár vis?- :a esett, Fássá egészen legyengült a Pozsonvnak okún súlyos de'adet kell elszenvedn'e, bógy F '-l-n kiadni a fufbaHhe^emcníát egy k'« vívd városnak. Persze, nem állítom, hogy minden- '■k c: rk‘s a Szövc’ség az okozója. Más bajok, sok •*}o’' vannak, de sajnos, eddig kevés életrevaló, íergikus akarást láttam a bajok megszüntetésére

A vigalmi adó

— T“ van például n vigalmi adók ügye. ami Irts c^es"leteknek tönkretevője ugyszólváit.

’r c1"' ószFrtfem cgv tvrvényjavasla'ot ez'kn^k .mor'-dV-nak a mérsó^é-ére, ha nem is a meg- n'clé éré. mert a városok teljesen r m mondanak le róla. I)e nem v'ttcm mí| a parlament A hr.n'-m eUbb megvárom Pnglis uj adóreform- 1 s v::zr\ kf’p'-oV.than fogok energikus harcot d 'cni rnn^k érd^’-éb^n Ad'-? Is, mi" törvé- ■r-, ti'firj nem r^nd rtk ez' n do'^ot. módot kell

1.” ív*. C’-rj /.’-v !-.í -n't V»v pl•• ... . .. ’ „ y/ - VU-.frt-p*

apón átalán^ositolla a vigalmi adót, amire u tör ^

vény módot ad. Ajánlatos, hogy a v'déki egyesületek mindenütt tegyenek k sódetet erre. Egyébként a Szövetség januári közgyűlésén elő'erjee.z- tóst kívánok tenni ebben az ügyben, hogy a. Szövetség kezdeményezze országosan ezt az akciót s szisztematikusan, az egész országban vigye keresztül. Ahol aztán még további lehetőségek vannak, — mint például nálunk Érsekújváron, — ott azt is meg kell kísérelni hogy' a megmaradt vigalmi adó terheket a város jelentős szubvenciókkal enyh'tse.

Ezek a gazdasági kérdések ina a sport legfontosabb problémái. Ha ezeket sikerül megoldani, úgy a szlovenszkói sport erőteljes fejF'dés előtt áll. (s. d.)

' )( ,4 magyar ping-song csapat vereséget szenvedett Berlinben. A berlini nemzetközi asztali ten- nlszvérsehyeh tegnapi, utolsó napján, a magyar

•V&XGAlS*lA&kAE. RÍIiLAQ

válogatott csapat 7:2 arányban vereséget szenvedett az Osztrákoktól. Berlin bajnokságában is a

bécsi Piliinger legyezte Mechlóvicsot. — A női csapa tinó rkezések során Németország Ausztriát 5:4 arányban késztette megadásraX Egy esztendő Szlovenszkó sportjáról. A közel jövőben egy. Ízléses füzét hagyja el a saj'ó* Szlovenszkó ez .évi . sportéletének történetéről. A munkát Várnay Ernő, lapunk kassai spörímimka- társa és Gruse’zkv Ferenc, a Kassai Napló sport- rovatvezetője szerkeszti, illetőleg Írja. A kllsés, képekkel ellátott, tartalmas és elárvult szlovének ói sporfirodalmunk örvendetes életjelének tekinthető niü 5 koronás áron képül sporUársadal- m tinit nyilvánossága elé. Amíg a sport munka méltatására visszatérünk, legközelebb szemelvényt közlünk le beF'le Várnay Ernő tollából, j X Hüss a Bástyában. Szegedről, jelenik: A Wiener Sportclub vá’ogatótt csatára. Höss, a szegedi Bástyához szerződött

X Tildén legyőzte Alánról. Newvorkból jelentik: A newyorki fedettpálya tenni ezversenyen W. T'lden 6:1, 6:3, 6:4 arányban győzött a .spanyol- Alonso felett. A párosban Warrennel az Alonso— Dixon párt verték.

25

Karácsonyi szemlélődés

Sclunidt Imre, igazgató

a meglerhelletés fokozása, által üzemi redukciókra kényszerítheti.

I>e vaj jón van-e egyáltálában lehetősége annak, högy á munkanélküliséget csökkentsük? Any* nyl meggyőző magyarázatát hallottuk már ellnek, ciint általános elszegényedés, p acok hiánya, külföldi verseny, stb. stb. amit leküzdeni nem tudunk, hogy a legtöbb gazdasági politikus már nem is kutat újabb lehetőségek után.

Egy vállalat, mely állandóan ezer munkást foglalkoztat, átlag évi 10 milliót fizet ki munkabérekben. ' Ebből kereseti adóban és forgalmi adóban millió, fogyasztási- és luxusadóban .pprlig még ennél nagyobb összeg folyik be az állampénztárba. Azonban a munkások jövedelméből azok és hozzátartozóiknak ellátása és ruházkodása révén ismét további oxisztenc'ák jutnak keresethez és ezzel szaporítják az államkincstár bevételeit, melyet 'az azzal, kapcsola’os különböző forgalmi- és egyéb illetékek iá gyarapitanak, úgy, hogy végeredményben az élő üzem ezer munkásánál legalább 5. m'llióval járul direkt és indirekt az állami terhekhez. .

De nézzük meg, rfrlyen képet nyújt ez a vállalat, ha üzemét beszüntetni, kén;, leien. Természetesen elsősorban elesnek m'ndczen bevételek, melyeket egy élő üzlet lehetővé tesz és ezek helyét az államkiadások gyarapodása foglalja el a munkanélküli segélyek folyósítása, a forgalmi, jólét' és a társadalmi intézmények bevételeiben beállott hiányok pótlása által, sőt azzal is. hogy a teleptől fávoleső^ de ezzel összeköttetésben álló vállalkozásokra és Intézményekre is káros k hatással van az üzem beszüntetés. Nem túlzott állítás, ha az elmaradt bevételekkel ázemben legalább ugyananny'ra becsüljük azt az állami kia ást, amit egy ily telep üzenibeszüntetése maga után von. ' ' . '• v

Ha számításomban és feltevésemben néni . állnak teljesen pozitív ad..fok rendelkezésemre, D-agy általánosságban ennek helyessége melléit biz> nyit egy kétségtelen körülmény és ez az, hogv a. munkásság és azok hozzátartozói élő lények. Az üzem beszüntetése által a gép megáll, legfeljebb a rozsda megeszi és értéktelen ócska vas lesz be- lc-le. Az ezer munkás, ha keresetétől e.l is esik, élni akar és élni fog hozzátartozóival együtt és ha igóiíyeit redukálja is. sem a' lakást, sem az öleimet, sem a ruházkodást nem tudja teljesen nélkülözni és miután ezt az Ütem beszüntetése folytán keresetéből ejőteremteni nem tudja, eííar'ott lesz belőle és hozzátartozóiból és ennek terhe az

A napokban különböző régi iratok és nyomtatványok között véletlenül kezembe került a Budapesti Hírlap egyik régi karácsonyi száma, mely a fenti cirn alatt a szeretet ünnepén foglalkozik az akkori magyar társadalmat érdeklő gazdasági és politikai problémákkal. Kutatja az okát az éles nemzetiségi ellentéteknek és cseh, román és hor- vát lapszemlékkel igyekszik a minduntalan kiújuló éles ellentétek céltudatos előidézését beigazolni. * Idézett köz,élmények közt Krámar cikke ragadta meg figyelmemet, mely ma anny'ra aktuálissá vált, hogy' méltán megérdemli, hogy a magyarság szempontjából a szeretet-ünnepén ismét szemlélődés tárgyává tegyük.

Krámar. e cikkében éles kirohanást Intéz az akkori magyar régim ellen, mely a szlovák népet politikailag és gazdaságilag egyaránt teljesén elnyomja. Ta asszál csapatostul kényszeríti Őket, hogy emberi voltukhoz nem illő módon férfiakat, nőket teherkocsikban összezsúfolva, a magyar főúri és állami birtokok megművelésére menjenek. Szóváfeszi a basáskodó főszolgabirák szerepét, kik ezen rabszolgák kizsákmányolásánál, a mun- kásszerződéeek megkötésénél csak a latifundiumok érdekeit tartják ezein előtt. A szerencsétlen népet árrá Kéhytezéritík, hogy éhbérért adja él magát egész évre, ami éllen szuronyös csendőrök akadályozzák meg minden tiltakozását.

E súlyos vádakkal szemben a cikkiró rámutat különösen arra, hogy az utoLó években a kereslet a szorgalmas és megbízható szlovák munkálok után oly nagy. lett, b-ogy minden munkásnak bőséges alkalma nyílt a felajánlott szerződések között válogatni s ha fordultak is elő panaszok, ez soha gém a birtokosokkal, kötött szerződések ellen, hanem csaknem minden esetben , az egyes munkáscsapatokat összetoborzó gazdák ellen irányultak- Ezek ugyanis nemcsak a munkaadóval szemben, de a munkásokkal szemben is kikötöttek maguknak bizonyos előnyöket, amit a szerződés tartama alatt igyekeztek is alaposan kihasználni- A gazdák visszaéléseit azonban maga a munkásság fékezte meg azáltal, hogy a következő szezőüban a munkásesapatok megalakításánál az ily gazda jelentkezők h ányában szerződés nélkül maradt. Ezzel szemben azonban megállapítható az a kétségtelen tény, hogy egyes níunkáscsapatok zöme évről-évre változatlan maradt és a legtöbb munkás ritka esetben hagyta cserben a csoport- vezetőt

Észak-Nyüra, Liptó, Árva és Trencsén-me- gyék szolgáltatták e munkásság zöméL Közöttük élve, bőséges alkalmam volt viszonyaikat megismerni. A sovány, terméketlen földet az otthonmaradt aggastyánok és gyermekek művelték meg s ennek gyenge hozamát kiegészítve a tél beállta előtt visszatérőknek készpénzben és terményekben hazahozott megtakarított keresete. Ezek a fölöslegek lehetővé tették, hogy a tél folyamán rendbe- hozhassák házikójukat, kiegészíthessék kis gazda- ságaikat, kifizethessék esetleges tartozásukat és mindezeken felül még igen tekintélyes összegek maradtak, a mit a takarékpénztárakba elhelyeztek. Elegendő egy bep'llantáa esen vidékek pénztn'é- zeteinek statisztika-adataiba, hogy meggyőződhessünk a valóságról, mert e pénzintézetek hatalmas betéti állományát kizárólag ezen Kramar szer'nt „rabszolgakereskedők áldozatni" takarították meg.

A mai gazdasági helyzetet karakterízálja az alábbi kis epizód: Minlszentek után a pr'vigyeí

városháza előtt a reggeli és a déli órákban napnap után egé.'z csapata állóit az ünneplő ruhába, öltözött jobbképü gazdáknak. Ha idegen jött és érdeklődött, hogy köznapikon U mit jelent ez a csoportosulás, hamar megkapta a vála~z*, hogy kik aro’ják ezt a vígan társalgó elégedett ember- csoportot? Ez a munkásgezdák csoportja volt, akik itt. álfák rend'dlee-ésére a messze távol vidékről jövő uradalmi tiszttartóknak, akik a jövő évre munkásokat óVito'tak szegődtetek Nemrégiben oH járván, ott voT most is a városháza előtt eg”, V?«»vb sertmu emb"rcvor'ort. de már nem űnncolő-iiMh-n és rr .....o’t a

"‘

vá-c-- ’-o"” ,r*:‘ cc’n^n-:1'tt, hisz már a munkásszerződéseknek az Ideje el

rnulL A feleletet egyik öreg gazda ismerősöm adta meg e szavakkal: J,ohy álamé" (a kéményeket olvassuk).

Bizony, z ily foglalkozás' mellett nem csoda, ha a régi jó kedély eltűnt, az ünneplőruha lekopott és ha a sz etet ünnepén e szorgalmas mun- kásuép házát a régi boldogság é3 megelégedés helyett a szomorú nélkülözés vál-;, fel.

Nem vagyok védelmezője a régi régimnek, hisz magain is azok közé tartoz'.am, akik annak túlkapásaival mindenkor szembehelyezkedtek. De önkéntelen felébred az emberben az a vád, hogy a mostani viszonyok keserves tapasztalataiért' valaki felelős és ez a valaki, Vagyis helyesebben ezek a valakik csak azok lőhetnek, akik Krámar elfogult szemével nézik most is a világot és Szlovenszkó gazdasági érdekeit teljesen alárendelik egy rövidlátó politikai célnak.

Prágában a Hus-s;:obor felirata hirdetik bogy „a nép jé-iéte^ a nemzet ereje" Hiába, Prága mégis nagyon messze esik. így nem csoda, ha afcok, akik a mi gazdasági életünket irányítják és akik itt ennek irányítására befolyással bírnak, ezt a feliratot elolvasni nem tudják és ■ aki Prágában ezt el is olvasta, mire Privigyéce . ér, már. régen elfelejtette,,.

Szomorú állapotok, de a legszomprubb bennük az, hogy a kereseti viszonyok Szlovenszkó más vidékein nemcsak, hogy nem jobbak, hanem még sokkal rosszabbak. Különösen ott, ahol a lakosság zöme bányákban, gyárakban és különféle vállalatoknál kereste meg mindennapi kenyerét, melyek a mostoha gazdasági viszonyok miatt üzemüket beszüntetni voltak kénytelenek. Itt valóságos nyomor és nélkülözés ütötte fel tanyáit, mely az el égül etlen séget napról-napra fokozza és ennek kitörését csakis népink vallásos türelme fékezi meg. Sokan érzik és látják ennek veszélyes voltát, de ezek csaknem m'nd szociális intézmények létesdésében látják a kérdés megoldását. B e? e gs égé lyz ő pé n z f ár a k, rokkant- és nyugdíj-intézmények, munkásotthonok és szervezetek egymás után születnek, melyek azonban mind a munkások keresetére vannak építve és az egynéhány hiányos munkakőzvetitő-intézmény kivételével egy intézményünk sincs, mely a munkásság kereseti lehetőségével foglalkozna. Nem csoda tehát, ha minden egyes újabb szociális intézmény lé- tesiilóse már b'zomms idegesséset vált ki, mert ezekben a munkásság nem Jóléti intézményt, hanem újabb veszedelmet, lát, mely a munkaadót

| államra és a társadalomra hárulhat

Általánosságban beszélek és így nem foglalkoztam a halálraiiélt szlovénéiról bánya- és Ipar- vállalatok 'üzemeinek beszüntetését előidéző okokkal De kétségtelen, hogy ezek túlnyomó részét az aránytalanul magas üzemterhek, fuvartótelek, kamatok ée adók idézték elő. Felvetem tehát art a kérdést, vájjon nemcsak gazdasági sZempomiol, hapem' kz . államkincstár s^empontjábó!. is nem főtt vbrna-e bfeljmkébb, há a"'üuiy6s terhelik él küzdő iparvállalatok újabb megadóztatása helyett azok üzemének fentaxtásáf állami hozzá]árulás-al tettük volna lehetségessé. Ha az ily vállalatoknál, mint aminőt a fenti példában emlitetfem, az államkincstár 25 százalékkal járult volna a niun- kábérekhez, kétségtelenül még mindig 214 .miliőt profitált volna és elhárította voina az eltartottak számának gyarapodása által az állam és a társadalom fölösleges megterheltetését.

Hja! azonban a magas politika bőgj’ engedhetné meg azt, hogy egv magyarón véllala'ot szufcvenc'ónál jón, még akkor is ha mindjárt i—2000 szlovák munkás ex:'szondájáról van szó.

Emlékszem jól és bizonyára mások is fognak emlékezni Englis pénzügyin'n'szter érdekes előadásaira, melyekben szinte megkapó képét ad!a, mily nagy befolyássá] bír az állam gazdasági viszonyaira a keresők és az eltartottak számaránya és mTy érdekesen és meggyőzően bizonyította be hálás hallgatósága élőt! art, hogy ezen számarány sza' lyozója csakis a kormány récéről megnyilatkozó helyes gazdasági poltika lehet. S hogy ennek dacára ma, a szeretet ünnepén oly kévé' nálunk az öröm és oly sok a keserűség, ennek rz az oka. hogy ezt a meggyőző előadás? akkor írnj Englis, a pénzügyminiszter, hanem Englis, az ellenzéki politikus tartotta.

Az általános okokban rejlő szlovenszkói gazdasági válság szanálásának problémája

Irta: Siehert Károly gyár'gazgató

Rimaszombat, december 24A napi sajtó, de az egyes gazdasági szakértők és szervezetek is, napirenden tartják azon sürgős hakosz'hataflan tennivalókat, melyek alkalmasak lennének arra, hogy az immár évek ó‘a tartó gazdasági válság enyhittessék, hogy ne a máról-holnapra éljünk, de a?on reménnyel, hogy a jövő már nem annyira kilátástalan sivár, egy keveset dereng, — ki akar ma sokat — s as elhagyott munkahely lassán-lassan megnépesedik a munkát keresőkkel! Hogy ez is probléma lett?

Dolgozni akaró, munkál keresd emberek ezrei lózengenek és áhítoznak nem könyör- adomdny, nem segély, de foglalkozás után . a nemcsak hogy munka nincs, de még biztatást sem, kaphatnak arra, hogy majd rövidesen lesz. , „

Nem őrjítő A; deprimáló ez? Hát valóvan nem

lenne segítség? igenis van, de csígalassferággal kúszik, mám.ik m'^den tempó né!k''l. nincs, aki ‘rél,*c*n r’’1’'—e, n'nes e1 rn r n1-.

amely tisdán ezen országos érdekű munkának

szentelné teljes énjét, mindenét, idejórt Csak k s^- só félre kellene tenni a politikát, a frázisokat, a doktriner megállapításokat, de falföra kos módjára csak ezen legfontosabb orsziígos ügy érdekében dönge.tué a nehezeu bevehető fala!:af, csak ezen ügyet propagálná a kormány és polgárok között azért, hogy az előbbi cselekedjék, a másik pedig ne szűnjön meg kérni és követelni! Olvashattuk a nap lapokian a közelmúltban, hogy szlovenszkói nemzetgyűlési képviselek és szená’orok páríkülünbség nélkül állottak össze, hogy egyes gazdasági ügyeket megbeszéJjennk, egyelőre vasutak k'építéséről tárgyaltak, újabban a nag; z'a- bosi papirgj’ár tervezett i'zembeSzün'étéSe ellen emelték fel Illetékes helyen fll'akoz.ó szavukat! Milyen jó ez* olvasni és hallani, hogv a nártkér- dés félreréfelével közös munkára, gazdasági munkára, segíteni akarásra szövefkez'ek politikusok, ak'knek módjuk volt megisnmrni a hajóira' és akik a nép bizalmá'ó! foglalták e1 parlamenti é’1'■'púkat. — Ez tehát kezdetnek jő. de

ezen ké^vis^löt ég szénát őri rr> hoc tdrH»al* -;r P'’-' j'

kell kifejleszteni, aminek p yyj' uncidian