Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-03 / 275. (1313.) szám
1926 december 3, péntek. ^J3«6M-ÍVVaC,VAT1(.HTT>T.AT> A nyugdíjas mrák bírói pótíóka Csehszlovákiai specialitás: a nyugdíj kiutalását a nyugdíjas vagyoni helyzetétől függővé tenni! Szloven'zkó, J »cemt>ev 2. Az utóbbi időben előfordult következő épületes igazságügyi adminisztratív intézkedési érdemes hírlapi kritika alakjában megörökíteni, annyival is inkább, mert a szóban forgó ügy nemcsak a nyugdíjas bírák jogos magánérdekét, de egyúttal a bírói szolgálatot, tehát a közérdeket is sérti. A csehszlovák állam a nyugati államokhoz hasonlóan, de csak két évvel ezelőtt, törvényileg megadta az igazságügy szolgálatában álló bíráknak a bírói pótlékot azzal, hogy ez a pótlék a nyugdíjba is beszámítandó. Azonban a nyugdíjba távozó bíráknak a bírói létszámnak s a szolgálati viszonyoknak megállapításáig a pótlék nem volt kifizetendő s tényleg a mai napig csupán az aktív bírák kapják a bírói pótlékot, ellenben a nyugdíjas bíráknak minden eddigi kérelme hiábavalónak bizonyult Habár az említett bírói létszám a nyugdíjasokkal összefüggésben nir-csen s habár a bírói létszám már régen ismeretes, egyébként is a bíróságoknál előforduló ügyek számához s a biró átlagos munkaképességéhez képest könnyen meghatározható, mégis a jogosult nyugdíjas bírák részére a mai napig sem utalták ki a bírói pótlékot. A folyó évben az uj fizetési törvénnyel a két év előtt hozott, fentebb emlitett törvényt hatályon kívül helyezték ugyan, amennyiben most a birói pótlék összege magasabb összegben nyert megállapitást, de érintetlenül hagyták a nyugdíjasoknak a bírói pótlékra nézve már megszerzett jogigényét Dacára ennek, a nyugdíjas bírák még mindig nem kaptak meg a nyugdijukban a régi s az uj törvény alapján megállapított birói, illetve működési pótlékot. De most végre mintha egy fény derengeni látszana, azonban ez is megszégyenítő a nyugdíjas bírákra. Most hivatalosan nyomoznak a pótlékra jogosított nyugdíjas bírák vagyona iránt. Rejtély ugyan az, hogy milyen összefüggésb' van a nyugdíjasnak esetleges kis magán vagyona és az illetőnek egy törvóry alapján a szolgálati idő folyamán megszerzett egyes nyugdíj tételekre vonatkozó joga között, de nem lehet elegendő módon elítélni a nyugdíjas bírák ellen irányuló sértő rendszert 8 az eljárás módját, mert az igazságügyminisztérium csak megelégedéssel vehetné azt tudomásul, hogy7 némely biró szerény magánvagyonnal is rendelkezik, mivel ez a körülmény legalább anyagi szempontból biztosítja az annyira szükséges birói függetlenséget. Nyilvánvaló, hogy ily biró gondtalanabbal élhet, mint a teljesen vagyontalan. De ha már az igazságügyi hatóság egy cenzust akar megállapítani, szükséges volna azt részletezni is, mert manapság előfordul olyan vagyon, pl. értékpapír, lekötött ház, föld stb., mely alig hoz valami jövedelmet, tehát vagyonszámba minimálisan vehető. Sértő az igénybe vett rendszer, de szégyenteljes az a mód is, hogy a nyugdíjas biró vagyonának a megállapítása nyomozás utján, hivatalból történik, mintha az illető vádlott volna, akire nézve a büntető eljárás szempontjából szükséges volna a vagyoni bizonyítványt beszerezni. Mindezektől eltekintve oly törvényes jogszabály a világon nincsen, hogy egy állami alkalmazottnak a szolgálati idejével megszerzett nyugdijának a kifizetése az illetőnek vagyoni helyzetétől függjön, mert a nyugdíj s járuléka feltétlen jogot képez a jogosítottra. Ha pedig az állam oly súlyt helyez a szociális biztosításra, hogy még a cselédet is aggság esetére biztosítani akarja, akkor önmagával jut ellentmondásba, amidőn az állami alkalmazottnak nyugdiját • államhoz nem illő kicsinyes okból meg akarja tagadni, különösen annak a nyugdíjasnak, aki az államnak értékes szolgálatokat tett. Megoperálják Ferdinánd királyt? Paris, december 2. Mária román királynő ma a Simpton-expresszel Olaszországon és Jugoszlávián keresztül hazautazott Bukarestbe. A királynő most nem találkozott Károly extrónörökössel, akinek azonban valószínűleg megengedik, hogy nagybeteg édes- atyját meglátogathassa. Parisból egyébként egy szakorvos és egy radiológus tanár is Bukarestbe utazott, akik a beteg román királyt megvizsgálják és amennyiben operációra van szükség, azt vérre is hajtják rajta. A műtéttel azonban bevárják Mária (királyinő megérkezését. á magyar nemzeti párt tárgyalásai Svehla minlüstereSnökkel Prága, december 2. A magyar nemzeti párt ma délelőtt Svehla miniszterelnökkel folytatta a megkezdett tárgyalásokat. Tekintettel arra, hogy a tárgyalások anyaga még nincs kimerítve, ezért a tárgyalások a jövő hétre is elhúzódnak. A kormánytöbbség elhatározta a katonák választójogának eltörlését A német keresztényszoeiatSsték megtagadták a t zemtyoSc hónapos sorszQSg&atróS szóló térvény támogatását? Prága, december 2. Még a második Svehla-kormány utolsó napjaiban bejelentette az akkori nemzetvédelmi miniszter, hogy a katonáik választójogát a kormány törölni kívánja. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Mvatalmoikkormány el is készítette, de az akkori parlamenti bizonytalanság miatt a javaslat nem kér ülhetett a ház plénuma elé. E napokban foglalkoztak a kérdéssel a kormánykoalíció pártvezérei. Úgy a német, mint a cseh kormánypártok a katonák választójogának megszüntetése mellett foglaltaik állást. Uórzal nemzetvédelmi miniszter a már elkészített törvényjavaslatot rövidesen beterjeszti a parlamentnek, mert csak igy tartja lehetségesnek a politikai agitáció kiküszöbölését a laktanyákból. A szocialista sajtó híradása szerint a német keresrtényszocialista párt a törvényjavaslattal kapcsolatban megtagadta a 13 hónapos szolgálat fentartá- sáról szóló másik katonai javaslat támogatását, miért is ebben a kérdésben későbbre halasztották el a döntést. A baloldali sajtó ezen meg nem erősített híradásból a polgári többség első válságát olvassa ki. Megkezdődött az uj nagy külpolitikai „szezon” A decemberi genfi ülésszak Jelentősége — MáBiiszierutazások lofe&ra-balra — A lengyelek kötelesség© Franciaországot segíteni — A döntésbe kerülő problémák a legjelentősebbek a békeszerződés óta Paris, december 2. Az európai hatalmak december elején uj nagy külpolitikai tevékenységbe kezdtek. A decemberi tanácsülésszak előreveti árnyékát s a két megoldandó legfontosabb európai kérdés: az olaszfrancia viszony kérdése egyrészt, Németország lefegyverzése és katonai ellenőrzése másrészt, sürgősen — még 1926-ban — megoldásra várnak. Chamberlain párisi utazásával a „nagy szezon44 megkezdődött. A külpolitikai nyitány máris megtörtént: Zalevski lengve! külügyminiszter Páris- ba érkezett — valószínűleg azzal a szándékkal vagv paranccsal, hogy kötelességéhez híven alátámassza a lefegyverzés és ellenőrzés francia álláspontiát s igy Lengyelország súlyával megkönnyítse Briand helyzetét Chamberlainnal szemben. Lengyelországot már a versaillesi szerződés óta mindig mint végső trompict játszák ki Parisban Némeforszé- ellen. A lefegyverzés és az ellenőrzés Francia- ország szempontjából mindennél fontosabb, s igy nagyon is érthető, hogy a Quai d'Orsay oly makacsságai és minioiózus kitartással, gondossággal kezeli ezt az ügyet. Ha egyszer megszűnik Németország di- rekt ellenőrzése, ha egyszer a Versail- lesbcn székelő katonai bizottság elismeri, hogy a német birodalom eleget tett leszerelési kötelezettségeinek, ha ehhez hozzájárni még az utolsó garanciának: a rajnai megszállásnak megszüntetése is, akkor a gazdaságilag és erkölcsileg megerősödött hatalmas és közszeretetben álló Németország fejlődését már semmiben sem lehet megakadálvozni. Francia- ország nem ellenőrizheti a birodalom katonai ügyeit sem. Berlin azt csinálhatja. amit akar, hadsereget tarthat, erődítményeket. flottát építhet, azaz visszanyeri teljes, szuverén szabadságát, a versaillesi szerződés a területi és a pénzügyi határozatokon kívül megszűnik s Németország óriási expanzióját semmi sem akadályozhatja meg, még a népszövetségi ellenőrző bizottság sem, amely internacionális és inkább csak akadémikus jellegű összetételével jóformán tehetetlen lesz a hatalmas német tanácstaggal szemben. Érthető tehát, hogy mindezek szemelőtt- tartásával Franciaországban igen óvatosan kezdik a katonai ellenőrzőbizottság megszüntetésének problémáiét. Nem szeretnék, ha el ügyetlenkedett és elhirtelenkedett lépésekkel egyszer s mindenkorra elvesztenék a versaillesi szerződés eredményeit s a jövőben tehetetlenül állnának a németek katonai fejlődésével szemben. Az ellenőrzés megszüntetésével és a rajnai kiürítéssel válnék tulajdonit éppen hatékonnyá a locarnői megegyezés s ekkor kezdődne meg valójában az európai béke ui periódusa. A másik kérdés, amelv elintézésre vár. a francia—olasz viszony. Avezzano nárisi olasz nagykövet, aki már napok óta Rómában tartózkodott, hirtelen Párisban termett, beavatott körök szerint azért, hogy az angol külügvi államtitkár párisi tartózkodása alatt szintén ott legyen és Chamberlain jelenlétében tárgyaljon a francia—olasz viszony megjavításáról. Brlazxdnak időre van szüksége Paris, december 2. A legújabb táviratok szerint bizonyos, hogv Chamberlain külügyi államtitkárral egyidejűleg Avezzano báró olasz nagykövet, aki jelentéstétel végett Rómában tartózkodott, szintén visszaérkezik Párisba. Ugyanekkor Zaleski lengyel külügyminiszter is a francia fővárosba jön. A párisi sajtó különösen Zaleski megjelenését kiséri nagy figyelemmel és arra következtet, hogy Franciaország Lengyelországban ismét hü támaszt nyer álláspontja számára. A sajtó ezenkívül csaknem egyhangúan megállapítja, hogy Franciaország és Anglia már megegyeztek a lefegyverzési kérdésben, sőt az ellenőrzés megoldásának problémáját is elintézték. Anglia különösen a német hadianyag kivitelének szabályozására helyez súlyt. A birodalom ugyanis Oroszországba rengeteg félterméket küldhet, amelyekből ott könnyen hadiszert gyárthatnak. Franciaország a titkos egyesületek megszüntetését tartja a föproblémának. mig Lengyelország a lengyel határ mentén épülő erődök lerombolását követeli. Beavatott körök azt hangsúlyozzák, hogy az ellenőrzést nem szabad megszakítani egyetlen pillanatra sem, mert ez a megszakítás katasztrófái is lenne. Németország, amely most a népszövetségi tanács tagja, könnyen szabotálhatná a népszövetségi ellenőrzést. A Petit Párisién szerint egyelőre semmiesetre sem léphet életbe a népszövetségi ellenőrzés és a legnagyobb valószínűség szerint francia részről el fogják érni, hogy provizórikusán meghagviák a jelenlegi állapotokat és az 1924-ben elhatározott nép- szövetségi megoldást csak a genfi gyülekezet márciusi teljes ülésén tűzik napirendre. Ezzel a módszerrel Franciaország időt akar nyerni. De más körülmények is azt mutatják, hogy Párisban a legfontosabb az időnyerés kérdése. Jellemző erre nézve például a Journal mai közlése, mely szerint Franciaországnak egyáltalán nincs kedve az ellenőrzési kérdésben a hágai döntőbírósághoz folyamodni. Ugyanez a lap arról is beszámol, hogy a katonai, a jogi és a politikai szakértők hetek óta ismét lázas munkát fejtenek ki anélkül, hogv a tanácsülésig elkészülhettek volna. Az ellenőrzés kérdésén kivül a lapok sokat foglalkoznak a tervezett négy hatalmi konferenciával is. A francia álláspont, mely kezdetben nagyon ellenezte ennek a Oenf után megtartandó konferenciának összeillését. időközben enyhült, de Briand követeli, hogy Anglián. Franciaországon. Olaszországon és Németországon kívül, legalább Belgium meg Lengyelország is részívegye- nek az összejövetelen. Ezzel ugyanis a konferencián a francia álláspontot vélik erősíteni, mely Anglia részéről enyhén. Németország részéről erősebben, Olaszország részéről pedig egész erősen van megtámadva. Lázas előkészületek Genfben Géni, december 2. A népszövetség fővárosában napok óta folynak a tanácsülés előkészületei Újságírók érkeznek a városba s a hatóságok megteszik az ilyenkor szokásos óvintézkedéseket. A genfi lapok, melyeknek éppen a népszövetség miatt komoly súlyúk van. igen sokat foglalkoznak az aktuális kérdésekkel. így az olasz- francia viszonnyal és a német—francia viszonnyal, melv utóbbit pillanatnyilag a lefegyverzés és az ellenőrzés kényes kérdései determinálják. A Journal de Genéve-ben egy magát megnevezni nem akaró francia politikus igen jelentős cikket ir Németország és Franciaország viszonyáról. Ebben a cikkben, melvnek valószínűleg nagy hatása lesz. először történik meg, hogy francia államférfiu bizonyos tekintetben a német álláspontot fogadja el és rámutat a francia akadékoskodások tarthatatlanságára. Főleg a francia hadsereg véleményét tartja hibásnak és erről a kérdésről a következőket írja: Ha mindaz .amit a francia katonai szakértők Németország lefegyverzésével kapcsolatban felhoznak, igaz is volna, akkor sem változtathatna rajta még a legszigorúbb ellenőrzés sem. Az ilyeD fegyverkezési iigvek megoldásának legbiztosabb eszköze még mindig a rendszeres politikai megnyugtatás. Az a híres német katonai oktatókönyv, amelv az ui veszedelmet okozta, még Lo- carnó előtt jelent meg s abban a pillanatban, amint a francia kormány kifogásolta, azonnal visszavonták. Különben sem szabad csodálni, hogy néhány javithatatlan német katona Elzász- Lotharingiáról még mindig katonai hangnemben beszél. Ámde e néhány katonának a véleménye eltörpül a német nép azon hatalmas rétegének nagysága előtt, amely feltétlenül a rajnai paktum hivének mutatkozott. Hermann Müllor, Németország legnagyobb pártjának elnöke. csak néhány nap előtt jelentette ki, hogy Elzász-Lotbaringia kérdése egyszer s mindenkorra szabályozottnak tekinthető. Fölöttébb fontos francia szempontból továbbá az is. hogv a Marx-Stre- semann kormány az ellenőrzés kérdésének szabályozásával áll vagy bukik. Már pedig ezt a kormányt kár lenne elejteni Franciaországban, mert utána a birodalomban aligha jöhet jobb. Mi már sok német minisztert fogyasztottunk el, — mondja a cikkiró — s néhány ilven mesterségesen lebunkózott államféffiuért tényleg kár volt a későbbi béke szempontjából. Erzberger és Rathenau óta az erkölcsök ugyan megenyhültek. mégis kár lenne a határozottan franciabarát Stresemannt elejteni. Ezért francia részről mindent meg kell tenni, hogy a német külügyminiszter otthoni helyzetét megkönnyítsék és a német jobboldali hangulatot leszereljék. Ha néhány társvt és jelentéktelen ellentét miatt Franciaország Németországban ujább válságot idéz elő. akkor ezzel az aprósággal olv veszedelmes helyzetet teremt. amelv az elmúlt éveik sikeres politikáját egyszer s mindenkorra dezavuálhatná. Az angol kerületi bányaszerzó'dések London, december 2. Máig mindenütt megkötötték a bányászok kerületi szerződéseit. E szerződések körülbelül a következő alapon jöttek létre: Skótországban 8 órai munka mellett a sztrájk előtti bérekkel dolgoznak a munkások, de ez a szerződés csak ideiglenes s 1927 április 30-án megszűrik. Ettől az időtől kezdve uj bérek lépnek é’et- be, melyek azonban semmiesetre sem lehetnek kisebbek, mint az 1888-as alapbérek 110 százalékos emelése volt. A szerződés három évre szól. Northcumberlandban a csákányosok 7 és fél óráig, a többi munkások pedig 8 óráig dolgoznak 10 százalékos emelés mellett Dur- nenben a szerződés ugyanolyan, mint Northcumberlandban, csakhogy egy éves tartamú. Yorkshireber 7 és fél órás munakidő mellett a háború előtti bérek 146 százalékos emelésével három évre kötötték meg a szerződést Lanshireben 8 órai munka, szombaton 6 órai munka, sztrájk előtti bérek, de csak 1927 junius 30-ig, majd uj szerződéskötés az eddig elért haszon szemelőttartásával. Nort- hinghamban és Derbyben 7 és fél órás munkaidő mellett a háború előtti bérek 190 százalékos nívójának fokozatos leépítése a háború előtti bérek 60 százalékáig Ez a leénitós 1927 júniusában, júliusában és augusztusában következik be. Dólwalesben nyolc órai munkaidő, szombaton 7 órai munkaidő, mig a bérek változatlanok maradnak. 3
