Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-03 / 275. (1313.) szám

Mai számunk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpilcLpjo. Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FGRGACI1 GÉZA Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágáik, Panská ul 12/111.—Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mi lesz az egyenruhaszabókkal ? (£1.) Prága, december 2. Az uj költségvetés (az állami üzemek kiadása inaik kivételével) 9.7 milliárd korona állami kiadást tüntet föl, amely összegből majdnem 1.4 milliárd koronát a hadügyi tár­ca emészt föl. Ez azt jelenti, hogy az állam- pénztárba befolyó adókból és illetékekből minden hetedik koronát a katonaságra for­dítanak, mely adat már egymagában véve beszédesen jellemzi a fiatal államban meg­honosodott militar izmust Mikor nyolc évvel ezelőtt megalakult a csehszlovák köztársaság, nemcsak demokrá­ciáról, nemcsak nemzeti tűr elm ességről, de a mili tar izmus teljes megszüntetéséről és a svájci milicia-rendszer átültetéséről is sokat szónokoltak itt az uj idők mámorától meg- részegült népvezérek. Antim ili tar ista kije­lentéseik azonban éppen olyan üres frázisok­nak bizonyultak, mint nagyhangú demokrati­kus szólamaik. A csehszlovák köztársaság történelmi misszióját nem abban látta, hogy példát mutasson a többi nemzetiségi állam­nak, miként kell a kisebbségeket megelége­dettekké és boldogokká tenni, hanem in­kább arra törekedett, hogy rendőre legyen a legyőzött népeknek. Oly nagy hadsereget fej­lesztett ki, amely sem az állam lakosainak számával, sem azok teherbiró képességével nem áll arányban és ez annál érthetetle­nebb veit, mivel cseh katonai szakértők egy­hangú megállapítása szerint az állam hatá­rait, nagy kiterjedésük miatt, stratégiai lehe­tetlenség megvédelmezni. Udrzal nemzetvédelmi miniszter a sze­nátus költségvetési bizottságában tegnap ki­jelentette, hogy a tisztek egy nem jelenték­telen részét a közel jövőben nyugdíjazni fog­ják. E kijelentés minden bizonnyal közmeg­nyugvást fog kelteni, mert a tisztikar létszá­mának apasztása némileg hozzá fog járulni a katonai kiadások csökkentéséhez, ami első föltétele annak, hogy az államháztartást pro­duktívabb alapra lehessen helyezni. A had­ügyi tárca költségvetésének apasztása nélkül Englis pénzügyminiszter sohasem valósíthat­ja meg azokat az ígéreteiket, amelyeket az állam adófizető polgárságának megnyugtatá­sára tenni szokott. A tisztikar létszámának leszállítása azon­ban csak igen szerény lépés, amely édes-ke­veset ér, ha ugyanakkor más téren minden a régiben marad. Az 1920. évi véderőtörvény a tényleges szolgálati időt 14 hónapban állapí­totta meg és csak átmenetileg engedte meg, hogy a tényleges katonákat 22, később 18 hó­napig tartsák fegyverben. Az ezidei újoncok­nak már csak 14 hónapig kellene szolgál- niok, ami lényeges megtakarítást jelentene. A nemzetvédelmi minisztérium azonban nem azért van, hogy takarékoskodj ék az ál­lam pénzével, de abban látja legfőbb köte­lességét, hogy minél több áldozatot követel­jen a militarizmus molochja számára. Né­hány hónappal ezelőtt oly javaslatot terjesz­tett a nemzetgyűlés elé, amely szerint a ka­tonáknak a jövőben is 18 hónapig kellene szolgálniuk. Cseh nacionalista körökben természete­sen a legnagyobb helyesléssel fogadták a mi nisztér hunnak ezt a javaslatát. Időközben azonban német pártok is léptek bp a kor­mányba, amelyek mégsem tűrhetik szó nél­kül, hogy a militarizmus, amely ellen évekig ádáz harcot folytatták, további áldozatokat követeljen az állam lakosságától. A német kereszlényszocialisták hir szerint máris be­jelentették, hogy a tényleges katonai szolgá­lati idő fölemelése ellen fonnak szavazni és ez az elhatározásuk mindenképpen logikus, mert hiszen egy kisebbségi pártnak, még ha Uj merényletterv Primo de Rivera ellen Hendaye (spanyol-francia határ), december 2. Ma reggel a francia határon Ilire ter­jedt, hogy a madridi rendőrség az utolsó pillanatban meggátolt egy merényletet Primo de Rivera ellen. Állítólag ismét nagyarányú összeesküvésnek jöttek a nyomára s az ösz- szeeskiivésnok megint Katalóniában van a bölcsője. Egyes hírek szerint véletlenségből, más hírek szerint árulás következtéken jutott a terv a rendőrség tudomására. Madrid­ban és a vidéken több egyént letartóztattak. Páris, december 2. A Chicago Tribüné madridi jelentése szerint a spanyol rendőr­ség letartóztatott négy szindikalistát, akiket azzal vádolnak, hogy Primo de Rivera és Alfonz király élete ellen merényletet terveztek. A letartóztatottaknál nagy mennyiségű bombát és kézigránátot találtak. Állítólag a szindikalisfcálc már bevallották, hogy 1824- ben ők követték el a Sol de Willas elleni merényletet s resztvettek Gian bankár meg­gyilkolásában is. A madridi rendőrség tovább nyomoz és máris meglepő uj adatokra bukkant, amelyek segítségével sikerült elfogni a négy merénylő cinkostársait. Mussolini essen is merényletet követtek el? olasz követség szintén nem tud semmit a merényletről. Parisban valószínűnek tartják, hogy a tőzsdén összetévesztették a Primo de Rivera elleni merénylet híreit a Mussolini elleni merénylettel. Hodzsa: „Sztovenszkón is Eceii wezetni a közigazgatási autonómiát” Mayr-Hartíng igazságügyminfsster expozéja a szenátus költség­vetési bizottságában — Hodzsa az unifikációs minisztérium költségvetése kapcsán a közigazgatás unitikálásáftak szükséges­ségét hangoztatta — A bizottság tárgyalása rohamos léptekkel halad előre Prága, december 2. A szenátus költség- vetési bizottsága tegnap kezdte meg a jövő évi költségvetési javaslat tárgyalását. Stodo- la főeladó referátuma után megkezdték az általános vitát. A vita folyamán Englis pénz­ügyminiszter elmondotta expozéját, amely nagyjában ugyanaz volt, mint a képviselőház költségvetési bizottságában tartott beszéde. Több szónok felszólalására reflektálva a pénzügyminiszter kijelentette, hogy az államvasutak bérbeadásáról elterjedt hírek minden alapot nélkülöznek. Cso­dálkozik azon, hogy ilyen alaptalan hirek egyáltalában hogyan kerülhettek a nyilvánosság elé. Ezután befejezték az általános vitát s áttér­tek a részletes vitára. Letárgyalták öt resz- szort költségvetését, valamint a legfelsőbb bíróság és legfelsőbb közigazgatási bíróság tételeit is. Mayr-Hartmg a bírói függetlenség védelméről Az igazságügyi költségvetés tárgyalása] folyamán felszólalt Mayr-Harting igazságügy-1 miniszter, aki expozéját cseh nyelven mond­ta el, de ugyanakkor a bizottság német tag­jainak az expozét német nyelven is kiosztot­ták. Mayr-Harting többek között ezeket mondta: Még a gyakorlott politikusnak sem könnyű az ellenzékieskedés után máról-hol­napra kormánypolitikussá átváltozni. Hely­zetemet csak az könnyítette meg, hogy olyan resszortot kaptam, amely ellen még az ellen­zék kifogásai is a legkisebbek. Ezután a költségvetés egyes tételeiről beszélt és főleg a bírák át nőm helyezhet őségét hangsúlyozta. Az idősebb bírák visszatérése Szloven- szkóról a történelmi országokba nem je­lent egyáltalában könnyítést, inért a közben kihirdetett nyelvrendelet követ­keztében sok bírói területen bevezették a kétnyelvűséget. Cseh és Morvaország­ban nagy a biróhiány. Csehországban t bb a német nemzetiségű, mint cseh nemzetiségű biró. (?) Szlovenszkón és Ruszinszkóban ugyancsak óriási biró­hiány van és nagyon kevés azok száma, akik a bírói pályára lépnek. Még rosszabb a helyzet az iroda személyzet­a kabinetben ül is, nem lehet segédkezet nyújtania ahhoz, hogy az állam még jobban fölfegyverkezzék azok ellen az országok el­len, melyekben az itt lakó kisebbségek faj- testyérei élnek. Szeretnék remélni, hogy a német keresztényszocialisták kitartanak ez elhatározásuk mellett és megakadályozzák, hogy Udrzal javaslata törvényerőre emel­kedjék. Ez a kérdés erőpróba lehet két irány­zat között, melyek közül az egyik az állam kormányzatában továbbra is az eddigi ultra- nacionalista és militarista szellemet akarja érvényesítem, mig a másik számot vet azzal a körülménnyel, hogy ebben az államban a lakosság fele a neim-cseh nemz etekhez tarto­zik és ezért nem a fegyverkezésben, de a bé­kés külpolitikában látja az állam fönmaradá- sának biztosítékát. E napokban egy nyilatkozatot olvashat­tunk, melyben az állam egy rendkívül ma­gasra ngu reprezentánsa azzal okolta meg a 18 havi tényleges szolgálat föntartását, hogy „ágyukat, fegyvereket és egyenruhákat nem készíttetni, ma annyit jelentene, mint sok- ezer munkásnak, sok száz mérnöknek és hi- tatalnoknak elvenni a kenyerét." Mi va­gyunk az elsők, akik kenyeret és munkát kö­vetelünk a lakosság számára, de úgy véljük, hogy e?y átli.g fölfeisryveTzttt hadseregnél sokkal több munkaalkalmat biztosítana a né!, minek következtében az igazságszolgál­tatás kénytelen segédmunkaerőket alkalmaz­tatni. A miniszter meg van győződve arról, hogy ezeket a nehézségeket a gyakorlatban, a pártok tárgyilagos támogatásával, sikerülni fog elhárítani. Nagyon fontos a bírói függet­lenség szempontjából a bírói kar anyagi helyzetének a javítása. A miniszter minden erejével arra fog törekedni, hogy az állások' rendszeresítésénél a bírákat munkájuk és felelősségteljes feladatok szerint jutalmazza. Arra fog törekedni, hogy a lex Dolánsky, amely bizonyos előnyöket biztosit a bírák­nak, fenmaradjon. A birói függetlenséget az alkotmánytör- vóny értelmében szigorúan meg fogják védeni. Elutasít minden kísérletet, amely a birőí szabadságba való beavatkozásra irányul. Ez­után a cenzúráról beszélt a miniszter s rá­mutatott arra, hogy ideális állapot csak akkor volna, ha cen­zúra egyáltalában nem létezne. Ez azonban ma még lehetetlen. A statisztika szerint január elsejétől szeptember 30-ig 763 elkobzásról érkezett jelentés, a tavalyi 813 és az 1924. évi 2000 elkobzással szemben. A cenzúra pártatlan — nyilatkoztatja ki a mi­niszter —, amit legjobban bizonyít az a tény, hogy a Rudé Právot 1924-ben 149-szer és 1925-ben már osak 52-szer kobozták el. Végül a minisztérium előkészítő mun­kálatairól referál e bejelenti, hogy az nj polgári perrendtartás és az nj büntetőtörvény javaslatainak előkészítő munkálatai szépen haladnak előre s azo­kat a tavaszi parlamenti ülésszak alatt be is fogja terjeszteni a háznak. A törvénytelen gyermekek jogi helyzetét az uj polgári perrendtartás fogja rendezni. Á miniszter biztosította a bizottságot arról, hogy komolyan törekszik a csehszlovák igaz­ságszolgáltatás felvirágoztatására, mert egye­düli célja, hogy az állam összlakosságának jólétét szolgálja. Englis mai felszólalása A szenátus költségvetési bizottságának mai folytatólagos ülésén Englis pénzügy- miniszter ismét válaszolt az elhangzott be­szédekre s hangsúlyozta, hogy a forgalmi adót ma még nem lehet el­törölni, mert arra az alkalmas időpont még nem érkezett el. Végül visszautasította azt a vádat, hogy a költségvetés szociális tételeit túlságosan le­szorította volna. H©ds$a beszéd© Ezután Hodzsa Milán dr., mint az unifi- kációs minisztérium vezetője, részletes ex­pozéban foglalt állást a minisztérium további fentartása mellett. Ha a köztársaság egyes területeinek a politikai közigazgatási szer­vezeteit nézzük — mondta a miniszter —, akkor látjuk csak, hogy milyen óriási kü­vasutak és közutak épitése, a szlovenszköi gyárak támogatása, a villamosítás előkészí­tése és igen sok más produktív beruházás. Egy pillanatig sem félünk attól, hogy az a néhány száz millió, amit a 14 havi tényleges szolgálat bevezetése révén meg lehetne ta­karítani, nem találná meg helyét az állam közgazdasági életében. Nem vagyunk ellen­ségei az egyenruhaszabóknak, de úgy hisz- szük, hogy mégis csak kisebb baj az, ha egy­két egyenruhaszabó tönkremegy, vagy díszes uniformisok helyett egyszerű polenári frak- I kok és szakkék szabására fanyalodik, mintha a lakosság legmunkakéneeebb részét négy j hónappal tovább tartják a kaszárnyában. Páris, december 2. Az itteni tőzsdén ma reggel az a hir terjedt el, hogy Mussolini el- x<?ü újabb merényletet követtem el, amoiy izonban nem sikerült. Eddig még sehonnét jem erősítették meg a hir valódiságát. Ae.

Next

/
Thumbnails
Contents