Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-25 / 292. (1330.) szám
v VA4vVAí<L'.HlÍLI< 4iAá-iitób <ío«oinbér 25, szombat soha emberi ész fel nem fedezhetett, azt Krisztus sem találhatta volna fei, ha nem vól- ua Isten. A Világnak szeretette is van Szükségé, mert szeretet rélkül nincs testvériség, o nélkül pedig a világ békéje sem meg nem teremthető, sem fenn nem tartható. Ezt az ajándékot is az égből kaptuk. „Ügy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adá“. Krisztus az ő születésével a mi testvérünk lett és már bölcsőjénél testvéri közösségbe forrasztja össze az embereket. A föld szegény sorsú fia, a belhszurai pásztorok egyenrangúak ott Egyiptom éá Kelet aranyát és drágaságokat hozó királyaival .Angyalok zéngénék öröm- és hálaéneket a Szegénység és gazdagság ezen összeöíelkezésérek mennyei sarokpontjánál. Krisztus a ml testvérünk és áltála mindnyájan testvérék vagyunk egymás között, inért mindnyájan egv mennyei Atyának győrinek el Vágynak. Egy a származásunk, égy az élete élünk, egy áz örök rendeltetésünk. Egymást szeretni tartózunk, aki nem szeret, ,,h haláltán marad'l Ezt a tant Krisztus szóval hirdeti, példájával megerősíti, halálával felma- gasztösítja. Testvérek vagyunk! Van é még másra szükségünk, hogy békében égjünk egymás mellett, egymást kölcsönösét* segítsük és támogassuk, egymásnak megbocsássunk és az élet javait egymás között igazságosan elosszuk, mint azt jó testvérek szokták tenni? A hangsúly itt a jóságon van, mely a testvériség lelke. A jó testvérek a legnagyobb j-obarátok, a rossz testvérek a legnagyobb ellenségek, . Áldás, vagyoni és szellemi gyarapodás, léke és megelégedés, megnyugvás és boldogság a testvériség nemes és szent forrásából származik. Aftii bennünk igazán emberi és Jegemberibb, ami bennürk szép és felemelő, erkölcsös cs erényes, annak lüktető é-s.. tápláló éréje a testvériség érzése. Ellenkező oldalról átok, vagyoni és szellemi züllés, meg- hasbnlás és e’égedetienség, háborúk és szór roncsé Fenségek, a testvériség kapcsait széttörő gyűlöletből erednek. Ami az emberben á1 ali cs aljas, ami nemtelen és önző, erkölcstelen bűnös, az a testvéri érzés pusztulásának szomorú eredménye. Az cg az: nbáü csak megadja az embernek a? igazság és szeretet ajándékát Kioktatja azt mint bőkezű király, aki mindent megad alattvalóinak, ami azok boldogulásához szükséges, de nem kényszeríti őket, hogy a jótéteményeket elfogadják. Ajándék és jótétemény, ai. int önként adatik, kegyelemből és szereiéiből, ugy önkéntes elfogadást is feltételez. Amit rákceyszeritenek az emberekre, az nyi'g és teher, nem ajándék és jótétemény. A keresztény világnézet ellenségei száz ci ezer újságcikkben, könyv és beszédben hirdetik, hegy a kereszténység, Krisztus és az ő evangéliuma csődöt mondott a társadalmi téren, mert nem tudta megteremteni a testvériséget; csődöt mondott a gazdasági téren is, mert nem tudta megszüntetni a ragv naptömegek nyomorát és Ínségét. Ez igaz volna, ha nem éreznék magukat testvéreknek és nem gyakorolnák a testvériség kötelességeit olyan emberek, akik követik Krisztus tanát és azt az életbe is át viszik. Akkor lehetne a kereszténység csődjéről beszórni. Ha azonban az államok és társadalmak, a politikai és gazdasági élet vezetői szakítanak Krisztus tanával, sőt egyenesen karcot folytatnak ellene nyíltan, vagy titokban, akkor, ha az államok és társadalmak békéje felborul, ha a gazdasági élet az Ínséges nyomor és tobzódó gazdagság végletéi között mozog, nem a kereszténység mondott csődöt, hanem azok a rendszerek, me'yeket a kereszténység ellenségei kigondoltak és alkalmaztak. Ahol a krisztusi szellem ura’kodik, ahol az Üdvözítő által meghozott igazság vezérli az elméket az emberi alkotások terein és a +’ehémi szeretet melege ápolja a testvériség égéseit az a társadalmi és gazdasági élet relációiban és az embereknek egymáshoz való viszonyában, ott nem keletkeznek sem háborúkat szülő események, sem a társadalom osztályait egymás ebien lázitó vagyoni ellentétek. Ott a nemzetközi államprobI Gra“‘,v,n üottdiener Pezsgőgyár Cuvée Berni Sec SÍOSlC© jFrancaisc j I | ||—nnTiTTTi-MMJ1J‘"M' ...... ■ MIMII 1 lé önák, a társadalmi és gazdasági kérdések biztosan megtalálják megoldásuk lehetőségeit. Krisztus Bzihetése meghozta a világnak az igazság és a Szeretet ajándékait Csak az embertől függ, hogy ezen ajándékok által gazdaggá és boldoggá legyen. Nemzeti és társadalmi politika Irta: T'tköly József őr. szenátor A magyarság nemzeti és társadé’mi politikájának a köztársaságban csak az lehet a félja, hogy a nemzeti egyenjogúság, a nemzetek teljés önkormányzata a köztársaságban megvalósuljon és a nemzeti kisebbségi jog teljesen kiépíttessék; begy a magyarság nemzeti femnaradása és boldog nemzeti jövője biítős|Uassék; hogy ó’y tárSada’mi berendezés létesüljön, amely a Szellemi ás gazdasági eredményes termelés lehetőségét és védelmét biztosítja. Ebben a pö’itikábau benne van a nemzeti gondolat, amely nélkül magyar ember bo’dog nem lehet, de benne van az emberi góndo’at is, amely a krisztusi erkö-cs tarta’mával telítve vezércsiúrga lellet mindenkinek! Egt a célt röviden ügy is ki lehet fejeiül, hogy a nemzeti egyenjogúság és a polgári irány valóvá tételé! De mit is kell érteni nemzeti egyenjogúság a’att? Elsősorban a nemzeti elv diadalát! A nemzetek az emberiség természetes szerve, ete't ahoitük' Az államuk r.ak tHr közei remze -,ek. A tél a rini/ekk fejlőiébe! Ennek a Célnak mindent álé keli rendelni!! Jelenti a nemzeti egyenjogúságot a népek önrendelkezési jogát! Politikai önállóságot, a létező nemzetek egyéniségének a teljes elismerését, nemzeti, kulturális és gazdasági Szabadságot minden nemzeti öntudattal rendelkező nép részére! Szabad nemzeteket a szabad államban! A vegyes népességű köztársaságban a népek egyenjogúságát, az uralkodó nép és a nemzeti állam fogalmának a valóságból való száműzetését és az egészséges, szabad nemzeti és gazdasági foederatio lehetőségét és megteremtését! A nemzeti kisebbségi jog teljes kiépítését, praktikus érvényesülését és teljes védelmét! Az erőszakos elnyomásnak, a nemzet} kisebbségek önmagukból való kivetköztetésének és más nemzetivé való átgyúrásának,. illetve az arra való hivatalos, vagy nem hivatalos, nyílt vagy elburkolt törekvéseknek a kizárását, lehetet.enitését A nemzeti Önkormányzatok teljes kiépítését! a nemzeti vagyon megőrzését és fejlődési lehetőségét! Az anyanyelvhez való jog teljes elismerését és valóságos érvényesítését! Nemzeti kultúrát és annak szabad fejlődését! De hát mit is jelent a polgári irány? Jelenti egy társadalmi rend érvényesülését. amely az eredményes többtermelést szolgálja nemzeti, erkölcsi, kulturális és gazdasági tekintetben! Jelenti azt az építő konstruktív munkát, amelyet a polgári társadalom az emberiség általános jóléte és boldogsága érdekében kifejteni és megvédeni képes. Jelent egy olyan termelést, amelynek végeredménye a jólét és a kultúra! Jelenti a közérdek erősebb érvényesülését, az erkölcsök tisztulását, a vallás lelki-uralmát, az emberi szolidaritás felé való haladást! Jelenti a szabadság, az igazság és a jog uralmát! Jelenti a társadalmi béke megteremtését, a megmentését és megvédését mindenkivel szemben, még a forradalommal cs osztály harcra] szemben is. Egyetlen társadalmi rélegnek sem lehet meg a joga ahhoz, hogy a társadalmat tudatosan, vagy elfogultságból szegényebbé, kultúrában, civilizációban dekadensebbé tegye. Az Úgynevezett, osztályba re pedig ó/J. eredményezheti csak! A nnmkásvédeunet, vagyis a do’gozók védelmét nem sajátíthatja ki magának'egyetlen társadalmi réteg vágy poutjkai párt, vagy annak vezetősége sem. mert ehhez jogot formálhat mindön polgár, akinek a lelkében az igaz- srag és a jóérzés uralkodik- Nos a polgári irány meg akarja teremteni és meg álra- ja erősitéiij a hé’yes immkásvédelmet, de a munkások érdekében és nem a munkások ellenére! Nem téveszti fccó c*»et azzal a káprázatos ígérettel, hogy oly társadalmi berendezést létesít, amelyben Szabály, hogy minél kisebb a munka tel jeéitm-ény, annál nagyobb a jutalmazás, hahóm megmondja nyíltan, hogy az eredményes terme'és érdekében a mubka- sza' aüság alapján az eredményesebb munka jobb jutalmazását, az ambíció, a szorgalom honorálását fogja keresztül vinni, de ugyanekkor felveszi a küzdelmet a parazitizmus ellen és a kapitalizmus káros kinövései és visszaéléséi ellen is. És ha Vo'faképpen a munkások érdeke ellenére vezetett osztályba-e és forradalmi törekvések támadólag lépnek fel, felveszi velük a jogos önvédelem megszervezett harcát, hosry a minél nagyobb emberi boldogság az állam, a nemzet, a társadalom keretein belül élő valósággá válhasson! Ezt a két fontos irányt kell a köztársaságban a magyarságnak követni, mert o* az irány a nemzeti ideál és a lehetőségek összeegyeztetését tartalmazza. Számol a roális élettel és védekezik a jobb jövő érdekében! —- Fohér karácsony Angliában és Franriaorsrf-'-'ban. Londoni hírek szerint Anglia legtöbb vád tikion óriási hftVaáá&ok vannak. Franciaország mmyrcszrben te ötös a havazás, sőt Nizza is fehér leplet ököl! magára. Magyar nyugdíjasok Irta: Alapy Gyula dr. El sem képzelhető az az ellentét, mély fenná!l Csehszlovák iábán az egyes nyugdíjas kategóriák Bíérint. Hoztak itt elegendő törvényt nyolc esztendő alatt, tálán többet is, mini kellélt volna, de szociális szempontból elfogadható, méltányos és kielégítő nyugdíjtörvényünk, amely kimondaná a nyugdijak unil'ikációjál, az meg n’ncsen. A legvilágosabb példák erre a megyei tisztviselők és alkalmazottak, a községi és körjegyzők és a felekezeti tankok nyugdíj „gye, amely hihetetlen sok nyomorúságnak-, szenvedésnek és jajszónak a forrása. Mert ha egy állami pöstaalíüzlet, vagy vasutast, csel lég hivatalszolgát hosszabb szolgálat után havi 1000—1300 korona nyugdíjjal látnak él, ezt megértjük és helyeselnünk kell, de há ezzel szemben a vármegyéi főtiszfvisélő kap ennyit, a községi jegyző pedig havi 250—-300 koronát, á felekezeti tanító pedig szintén csak aí éhenhalásra elégendő nyugdijat, akkor nem érijük meg, minek Is van a szoc'álié gondozásnak ebben a köztársaságban külön minisztériuma. Az 1924. évi 310. Számú törvény most két esztendeje van élétben, de még számos megyei alkalmazott van, a községi jogyz'knék ped'g orosz- lánrésze. akinek a, nyugdiját a lefolyt két esztendő alatt sem rendezték. Ez az ügy egyszerűen megakadt a közigazvates gépraetebon és nem megy élőre. Pedig a törvény szeriht a rendezésre minden alkalmazottnak 1925 január l-étől kezdve vart igénye. A hely, ahol a rendezés megakad; á pozsonyi pénzügyi vezérigazgatóság, amelynek a személyzete, ugy látsz'k kevés és nem kénes az ügyeket a kivárta'os gyorsasággal elintézni. Hogy az adminisztráció mennyire nem pontos, abrak bizonysága az is, bőgj- akit a minisztérium nyugdijának összegszerű megállapításáról értesített, az a nyugdíj-illetménynek többletét a legtöbbször csak hónapok múlva kapja meg. Mindezek közismert dolgok és panaszok, amelyék meghallgatásra eddig nem találtak egyetlen fórum előtt sem. Képviselőink is felszólaltak ebben az ügyben, azonban minden eredmény nélkül Pedig még se lehet közömbös jóravalő magyar Családoknak szenvedése és esztendőkön át való nólkülözéso. Azonban amellett, hegy a megyei és községi nyugdíjas csak a fele nyugdijat kapja, mint az ugyanabban a rangban levő és ugyanannyi szolgálattal rendelkező állami nyugdíjas, más furcsaságok is történnek a nyugdijaknak uj megállapításánál. Nevezetesen, van arra is eset, hogy a magyar nyugdíjas a rendezés után kövesebb nyugdijat kap, mint a rendezés előtt. A múltban az. Ilyen eset elő nem fordulhatott, mivel általános szabály vol az, hogy az egyszer mcgállapi'olt illetmény le nem szállítható és az erre szerzett jog mindenkor respektáltatok. A legklasszikusabb eset azonban annak a nyugdíjasnak jutott Osztályrészül, aki a nyugd ja ellen, annak reá nézve sérelmes kiszabása miatt panasszal ólt a legfelső közigazgatási bíróságnál, ahol panaszát elutasították, ezért azután pénzbírságra ítélte őt felettes hatósága konok perlekedés címén fegyelmi vétség miatt. A magyar nyugdíjasnak erős megpróbáltatások jutottak osztályrészül, melyeket igyekezett méltóságteljesen. elviselni. Mások ebben a helyzetben a legszélsőségesebb pártok karjaiba vetik magukat, a magyar nyugdíjas tűr, ameddig csak tűrni lehet. Igen sok megyei nyugdíjas eladogatta bútorait és más értekeit, hog” azok árán tengesse magát, amíg ügyének rendezése tart. Megdöbbentő eseteket tudunk, az élet\ mélységeiből sirnak fel hozzánk, mint a mostohái magyar balsorsnak szo- moruságos példái. \ Mindez azon a megkülönböztetésen múlik, amelyet a forradalmi nemzetgyűlés^ statuált még magyar és nem magyar nyugdíjas közülit ellenére minden demokráciának és emberi érzésnek- A magyar törvényhozóknak — pártállásra való tekintet nélkül — az volna a feladata, hogy ezen a megalázó helyzeten segítsenek és feltárják a nemzetgyűlés előtt ennek a helyzetnek a teljes tarthatatlanságát, antiszociális és anti lemokratU kus voltát. Mert mégis elszomorító, hogy akadjanak emberek, akik azért bűnhődnek, meri magvarnak szüle*lek és akiket önhibájukon kivel régi hazájuk'ól elcsatolva uj államalakulat kereteibe söröztek és ezzel mindjárt Ítéletet is mondtak felettük: igazságtalan és szégyenletes Ítéletet. — Meghalt Ilorsky ltud vlf. Honsky Rucolf, a csehországi katolikus néppárt megalapítója, tegnap csije 74 éves korában meghalt. £.i> .ol ninOQ eyiil-cprrP' arra> tl°5y gJ,omor* és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor kor —rálölMUU . tudoniásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI Kéziratokat nem önünk meg eJ megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg- lTete^lirT^^sJ&tóedésl Em?sztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos I GM ÁM 01 keserűviz elegendő. Kiadja- 8 z il a «a v Béla rfr. Scn. Szét’.riVdé i hc7y: kjEcraviz foir US v,dlia!a.t KnaiiS osti. Árjegyzék fsmételadóknak kívánatra bcs- ütve. Merev iMnrirh Fia nyomdájában ■ ....... . .. v J A nyomá éért felelős: ■>. Cüaiv ’ 1 ..........................—rrr:.. ............ ■- '------- i-i--------2 IqUE UrRakqsy 2A- RUM A-LIKSRY;UC• Sp0t r q|-i1ÖR1 ' RUM'é U HORGV/j FI• OOZNJ évv . Möme-arln - Cacao - rió-Créma - Trlp!e-s«.s — Cur. cao — * ailsta«sd> k „Kcsmirki Mi liláíon irány eremmel kitÜDlotve" ^ t#A Nemzetközi Duuakiálhtáson arany éremmel kilőnie
