Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-18 / 287. (1325.) szám

2 M&sááűri* * V.&&KV:Aíki* A.í UOO OilX iO« OAVUiÓiiU li parlamenti esstend® mérleg© A képviselőhöz az egész esztendő aíatt ÖÍw©ni*ég3?sz©F Q t össze és háromszáz óra hosszat tárgyalt — Erőátcsoportuiások az év folyamán Prága, december 17. A nemzetgyűlés egyik háza tegnap fejezte be karácsony előtti munkáját, a szenátus pedig ma tartja utolsó ülését. A képviselőház ez évben összesen 54 ple­náris ülést tartott 300 óra időtartammal, amelyen 219 előadó terjesztette be jelen­téseit és 503 szónok vett részt a vitákban. A képviselőhöz bizottságai ugyanezen idő alatt 142 ülést tartottak, az albizottságok 22-ői. Az elnökségnek 47 ülése volt. A képviselőház plénuma mindkét olvasásban 47 kormányjavaslatot s 12 nemzetközi szerződést fogadott el, azonkívül megváltoztatta a házszabályt, mely­nek értelmében az alelnökök számát kettővel szaporította. Az utolsó ülésen történt a két uj alelnök megválasztása Buday József dr. szlo­vák néppárti és Horák Ferenc cseh iparospárti személyében. A fenti adatokból láthatjuk, hogy a kép­viselőház ez évben a múlttal szemben megle­hetősen intenzív munkát végzett. A parla­mentben ez a lefolyt év nevezetes időszak volt, amennyiben ez alatt az idő alatt bukott meg a cseh nemzeti koalíció s vele együtt a második nemzeti koalíciós kormány és az át­meneti jellegű hivatalnokkormány alatt tör­tént először, hogy a cseh tábor kettéosztott és a cseh polgári pártokkal együtt szavaztak a ki­sebbségi aktivista polgári pártok. Az aktivista pártok közül a magyar nemzeti párt azért sza­vazott a vámtöbbséggel, mert ezért a német- magyar parlamenti szövetség a Dérer—Szent- Ivány-íéie állampolgársági alkotmánytörvény elfogadását eszközölte ki ellenszolgáltatásul. Azóta a hivatalnokkormányt fölváltotta egy vegyes kormány, amelyben először sze­repelnek a németek két miniszterrel. Egyes je­lek arra vallanak, hegy az év végéig valószí­nűleg a szlovák néppárt is belép a kormányba. Amíg a németek kormánybalépése* simán ment, addig Klinkáék még hónapok óta tár­gyalnak a kormányelnökkel. A tárgyalások lassan haladnak előre. A mai hírek szerint Szlovenszkó autonó­miájának fokozatos kiépítése van tervbe véve és nincs kizárva, hogy Szlovenszkó autonómiája az úgynevezett tartományi, Önkormányzat alakjában fog testet. Ölteni. A tartományi rendszer alatt az értendő, hogy a köztársaságot négy tartományra osztják (Cseh­ország, Morvaország, Szlovenszkó és Ruszin­kó) s minden tartománynak Önálló tartomá­nyi gyűlése lesz. Az elmúlt parlamenti év folyamán a polgári koncentráció megtörte a diktá­tumokkal fellépő szocialisták eddigi ural­mát, de ezzel szemben a két erős szocialista párt ellenzékbe ment Igaz viszont, hogy úgy a szo­ciáldemokraták, mint a cseh nemzeti szocialis­ták hangsúlyozzák magukról, hogy csak lojális ellenzék akarnak lenni s ezért az ellenzéki ol­dal velük voltakép nem erősödött meg. Ulllimil — UHUIM IIIIIIM 'Hl 111 lllllll II Ilii IIMIIHIIIIIIII Ilii Ilii Ti Timi A szenátus is módosította a ssecüáiís feiifoslfáfrél sxéló törvényt Megssavastták a k&toraas alapot és a pezsgőadöf — A szenátus utolsó tí lés© Prága, december 17. A szenátus ma dél­után tartotta karácsony előtti utolsó ülését. Hrubán elnök fél báromkor nyitotta meg aiz ülést. A napirend első pontja a véderő-bizott­ság jelentése volt a 23315 millió koronás ka­tonai alapról szóló törvényjavaslatról. A je­lentést Sebnal és Kárász előadóik terjesztet­ték be. Utána vita indult meg, amelynek során Dundr és Kovák cseh szociáldemokraták, Jokl német szociáldemokrata, Viktor Dyk cseb nemzeti demokrata és Kovánk szlovák nép­párti szenátor szólaltak fel. Kovánk kifogásolta azt, hogy a szlovénekéi katonai hatóságok a kato­nai szállításoknál a szlovéhszkói vállala­tokat csaknem teljesen mellőzik. Határozati javaslatot nyújt be, amely kívánja, hogy a katonai szállításoknál a szlovenszkói közép- és kisiparosokat is igazságos arány­ban foglalkoztassák. Kcvarik beszéde után a többség elfogad­ta a javaslatot. A pezp.göezalagadóról szóló törvényjavas­latot terjesztette ezután be a költségvetési bizottság részéről Facek cseh nemzeti demo­krata szenátor, előadó. A tárgyhoz hozzászólt Luksoh német agrárius. A többség a javaslatot elfogadja, majd áttérnek a 'tárgysorozat harmadik pontjára, a képviselőház tegnapi ülésén letárgyalt szo­ciális biztosítási törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalására. Jaros cseh szociáldemokrata és Koutny kommunista felszólalása után az összes polgári pártok a szocialisták és kommunisták szavazatai ellenében a javaslatot elfogadják. Rövidített eljárással második olvasásban el­fogadták még a három javaslatot s ezzel az ülés véget ért. Hrubán elnök bejelentette, hogy a legközelebbi ülést irásbelíleg vagy táviratilag fogja az elnökség egybehívni, méltatta az elmúlt ülésszak jelentőségét, kel­lemes karácsonyi ünnepeket kivánt a tör­vényhozóknak és az ülést be'rekesztette. A Jeflbfstesafob és legenyhébb csokoládé hashajtó FSSsrakal: Vörös Rák Bratislava tv dobsz ára 3.S0K0, Az uj vasúti bérletjegyek Prága, december 17. 1927 január elsejével az eddigi évi é» félévi bérletjegyek árát körülbelül 2Ó százalékkal felemelik. Az 1926 julius elsejétől 1927 junius 30-áig érvénnyel biró és már kiadott övi jegyek árai megmaradnak. Azonkívül bevez> tik a csak egy vasú {igazgatóság területére szóló évi és félévi jegyeket. Az egy vonalra érvényes jegyekhez még a helyi érdekű vonalak bérlt-t- | jegye is megszerezhető ráf'zetéssel, feliévé, > ogy a helyi érdekű vasút az illető igazgatóság körle­tébe esik. Nagy újítás az is, hogy a jegybérlő az egy vonalra váltott évi vagy félévi jegy alapján a helyi érdekű vasutakon, ha pótlólag nem váltott ezekre szóló évi vagy félévi bérletjegyet, ugyan­azon igazgatósági körletben 33 százalékos vasúti kedvezményben részesülhet. A kedvezmény igé- nyelketése céljából az illető helyi érdekű vasutak névjegyzékét s az illető igazgatósági körletnek a térképét az évi bérletjegyhez mellékelik Ezen melléklet elcmutatása nélkül az évi jegy érvény­telen. Azonkívül két-három igazgatósági körlet területére is válthatók évi vagy félévi jegyek, így például a kassai és pozsonyi igazgatóság vona­laira. A több igazgatósági körletre érvényes ÜL osztályú évi jegy min'mális illetéke 3.000 korona, a félévire 2.000 korona. A Kassa—oderbergi vas­útra egy harmadosztályú évi bérletjegy ára 1 300 korona, félévi jegy pedig 950 korona. Az évi bér­letjegy ára csak egy igazgatósági körletre á kö­vetkező: Kassai igazgatóság: I. oszt. 4.000. (fél­évi jegy 2.700), II. oszt. 2 650 (1.800), III. oszt. 1.600 (1.100) korona. Pozsonyi igazgatóság: I. oszt. 5 310 (3.400), II.. oszt. 3.560 (2330), III. oszt 2.150 (1.400) korona. * I — Újabb feljelentés az őrizetben lévő Kegte- vicih grófié ellen. Budrptsíi ezeukeiSs'.föégünk je­lenti telefonon: Keglevich Pál grófné ellen újabb feljelentés érkezett. Alföldy ingatlanforgalmi igazgató háziasszonyának lányát ugyanis rávette arra, hogy ékszereit zálogba tegye és megtakarí­tott pénzével együtt Keglevichnének kölcsön ad­ja, aki rövidesen úgyis 3 milliárdot fog kapni 6 igy busásan megtéríti a kölcsönt A leány elfo­gadta a tanácsot és nagyobb összeget nyújtott át Keglevichnének. Most, hogy Keglevichné hat mil- l árd koronás váltóhamisitási ügye nyilvánosságra került, a leány is rájött arra, hogy félrevezették. Ezért a törvényszéken végrehajtást kért Kegle­vichné ellen. Lederer Károly földbirtokos, Kegle- i vichné elvált férje, akinek nevére a váltókat ha­I misitoita, holnap érkezik Budapestre Dávósból és mint az ügy koronatanúja valószínűleg tisztázni fogja a válfőhamisitásl ügyet. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténe­tek, ára csak 12 korona. Megrendelhető la­punk könyvosztályában. Wallesz Jenő MUHAR BEÁTA Re$énv (i9) — Adj időt a gondolkodásra. Engedj, hogy mérlegeljem helyzetünket és megfontoltan csele­kedhessen!. A dolog nem oly egyeszerü, mint képzeled. — Azt hittem, három év alatt volt elég időd mindent átgondolni. Mindig csak gondolkodni és sohasem cselekedni. Mindig csak a szürke, lapos pallók, amelyeken kitérsz a cselekedetek elől. Amikor itt a pillanat, hogy határozz, s amikor már úgy látszik, hogy az elhatározás elkerülhe­tetlen, te mindig találsz egy ilyen keskeny pallót, amelyen áttipegsz a viz túlsó oldalára. Gondol­kodni, fontolgatni, mérlegelni — barátom ez nem a szerelmes emberek természete. — Azt hiszed, hogy nem szeretlek? — Szeretsz, talán szeretsz, de nem vagy be­lém szerelmes. Jó médium voltam ahhoz, hogy szenvedj és bennem nem engem, hanem a magad kéjes fájdalmaid szeretted. És ha elhagynálak, ta­lán még örülnél is ennek, mert a fájdalmadba uj elemek keverednének. Te szenvedni szeretsz, vagy legalább is fitogtatni szereted, hogy szen­vedsz. Ezért tartsak ki melletted egy életen át? Mikor megjöttem, megijedtél attól, hogy most vége a fájdalmaidnak. Hogyan könnyezhess, ho­gyan panaszkodhass, ha itt vagyok és nincs, aki miatt boldogtalannak érezhetőd magadat. Mihály, énrám nem a boldogság, hanem a boldogtalanság miatt volt szükséged. — Ne boncolgasd a lelkemet és jellememet. Ez a boncolgatás nemcsak, hogy közelebb nem hoz egymáshoz, de még szélesebbre ássa a szakadékot. Ha azonban örömed telik benne, beszélj, én hall­gatlak. — A lelked és jellemed okozta a mi szerón- csétlenségü..ket: az enyémet és Andorét. Te egész életeden át a magad szerencsétlenségéről beszél­tél és tőlem sajnálsz egy negyedórát, ha a magam és Andor szerencsétlenségéről beszélek. — Furcsa, hogy olyan gyakran emlegeted Andor szerencsétlenségét. — Mihály, te nem tudod, mekkorát vétkeztél ellene. — Ezek üres képzelődések. Andort boldog­talanná tette ogy asszony, aki elhagyta. Ez az ő boldogtalansága és ettől a boldogtalanság'ól akar úgy megszabadulni, hogy beleerőszakolja magát egy másfajta boldogtalanságba. Ennyi az egész. Hidd el, a, fájdalmai miatt nem érdemel annyi részvétet, mint amennyit te érzel iránta. Ismerőm az egé-z ügyet és tudom, hogy mit beszelek. Teg­nap beszéltem az asszonnyal, akibe szerelmes volt. Igazán jóra való nő. Megérdemelné, hogy Andor vállalja azokat a feltételeket, amelyekhez a házas­ságot köti. — Milyen szigorú vagy más férfivel szemben és milyen elnéző, ha más nőről van szó. — Ugyanezt mondhalnára én is te rólak Mi­lyen másképp beszélsz Andor fájdalmairól, mint az enyéimről. — Mihály, ha tudnád, hogy az az ember mennyit szenvedett miattam és miattad! Ha tud­nád, mennyire szivén viselte a boldogniguhka Gondolj csak arra, hogy m°rnyit kockáztatott, mi­kor vállalta a megszöktető nmet. Miért tette volna ezt, ha nem azért, hogy mi boldogok lehessünk. — Mit tudod te, hogy ki miért tesz valamit. Odesszába akart menni, 'ngy a forradalom bor­zalmai alá temesse szerelmi bánatát. KCakóban ez a kaland kínálkozott neki, elég izgilmasnak találta s azt gondolta, hogy minek menjen Aiessr- azába. ha már Érákéban megtalálja az izgalma­kat a fájdalmak elnémitására. Nézd ilyen szem­mel az ő vállalkozását és rögtön elmúlik a m-eg hatottságod. — Mihály, ez az ember csak annyit vár tőled, hogy' boldog légy. És te ezért a kívánságért ilyen gyanúsítással fizetsz. így köszönöd meg neki, hogy engem ide hozott. Mihály, te igen sokra értékelhetsz engem, ha igy fizetsz a megszaba- ditómnak. — Mindig csak őt látod és önmagadat. — Csodálkozol ezen? Talán még:s léleküdi- tőbb amoda nézni, mint a te hálátlanságodon el­mélkedni. — Hát nézd és csodáld őt. Mihály arca elkomorodott. Mogorván járt fel és le a szobában, mint akiben forrnak az izgal­mak. Néha egy-egy haragos pillantást vetett Be­átára, de úgy hogy a leány észre ne vegye azt. — Mihály, csak nem vagy féltékeny? — kér­dezte Beáta olyan hangon, mintha a kérdésnek maga sem tulajdonítana különösebb jelentőséget. Mihály nem felelt mindjárt. Kezeit zsebre rakta és nadrágja szárait szélesre feszítette a zse­bénél. így járt az asztalka körül. Egyszer csak megállt Beáta előtt. — Hogy féltékeny vagyok-e? Lenne rá okom. — Hát csak beszélj, Mihály. Azért vagyunk tt, hogy kibeszéljük magunkat. Egész jól illenék hozzád egy kis féltékenység. Csodálnám is, ha még nem fedezted volna fel ennek az állapotnak fáj­dalmait. — Beáta, én az éjjel azt mondtam Andornak a kávéházban, hogy vissza szerzem neki az as­szonyt, aki elhagyta, ö hallani se akart ériről. — Jaj de nagy kerülővel közeledd a kérdés­hez! Andor hallani se akar arról, hogy kibékül­jön egy asszonnyal, aki megcsalta. — Nem csalta meg. — vágott közbe Mihály. — Jó, nem csalta, meg. Ugye obben az ártat­lanul odavetett pár szóban az a gyanú lappang,* hogy Andor azért nem akar hallani arról az asz- szonyról, mert az érzelmei másfelé vannak már lekötve. Én értem a rejtett célzást és kimondom bátran, amit te nem akartál, vagy nem mertél nyíltan kimondani. Ugye azt szeretted volna mon­dani, hogy Andornak azért nem keli már az a nő, mért kéznél van már egy másik nő. Elogy van-e alapja ennek a gyanúnak, nem tudom. Pedig én mégis inkább tudhatnám, mint te, aki ect a gya­nút hozzá kented. — Hát persze, hogy inkább tudhatnád. Hu­szonnégy óráig voltatok együtt. — Igen, huszonnégy óráig voltunk együtt, még pedig elég csábító körülmények közt. Este hattól kilencig egy kényelmes kocsiban ültünk egymás mellett. Az est gyönyörű, szerelmeseknek való, holdvTágos nyári est volt. Aztán vonatra, ül­tünk. elhelyezkedtünk egy elsőosztályu fülkében, ahol rajtunk kívül nem volt más utas, A fülke vil­lamos lámpáját homályosra állítottuk és ez megint szerelmeseknek való hangulatot árasztott- Becsben soká kocs'káztunk a városban és Pozsonyban is elég kellemesen telt az időnk. Mihály, igen sokat mulasztottál. Hogy Andor mit érzett az utazás alatt, nem tudom. Az érzelmeiről nem szólt, én pedig nem érdeklődtem azok után. Nem tartom lehetetlennek, hogy belém szeretett. Hát bűn ez? Tehet talán arról, hogy az én egyén:ségem szerel­met ébreszd az emberekben? Senki sem szökhet meg az érzelmei elől, mert hisz az érzelmek vele szöknek. De Andor erről egyetlen szót sem szólt és egyetlen mozdulattal sem adta előttem annak jelét, hogy szerelmes belém, hogy mit. érez, az az ő dolga és én reám csak akkor tartozik, mihelyt úgy viselkedik, hogy tudomást kell szereznem az érzelmeiről. Tudod-e, mi az a tárgyi bizonyíték? Nos hát, ilyen tárgyi bizonyítékaim nincsenek arról, hogy szerelmes belém. És melyek a te bi­zonyítékaid? Nem kell neki az az aszony! És ezt bizonyítékul fogadod el te, aki két órával ezelőtt azt mondtad, hogy önérzetés férfi nem veszi át a menyasszonyát egy más férfi kezéből? Miért ő igen és te nem? Mennyivel vagy te különb, mint ő? Neked nem kell a nő, akit Andor hozott. De Andor vállalja a nőt. akit te hozol neki. An­dornak a. nő maga mondja, hogy megcsalta, de te azt követeled, hogy Andor ne higyje ezt el. — Már meg'nt csak Őt védelmezed. — Igen, csak őt. És ha úgy tetszik, vedd ezt Is bizonyítéknak. — Hát ennyire nem törődd azzal, hegy én mit gondolok, mit érzek és mennyit szenvedek? Beáta, én szeretlek és te erőnek erejével azt bi­zonyítod nekem is, meg magadnak is, hogy' nem szeretlek. Ha örülsz a szerelemnek, miért nem hiszel benne? — Szerettél, igén, szerettél, amíg nem voltam itt. De eljöttem és azóla minden tetted meghazud­tolja szavaidat. Szeretsz és folyton szépséghibákat keresel. Szeretsz és folyton akadályokat módolsz, amelyeket saját terveid elé gördíthess. Eljöttem, ez volt az egyetlen lehetőség, hogy itt legyek mel­letted. Eljöttem, mert ez volt az egyetlen lehető­ség, hogy boldog légy és te most az eljövetelem­ből nem a boldogságot, de a szerencsétlenséget ko­vácsolod ki magadnak. Nézz a szemem közé: ugye megkönuyebbtilve sóhajtanál fel, ha most mind­járt visszautaznám a szüléimhez. Felelj, ugy-e ezt szeretnéd? Pedig ezt h;ába akarod. Mihály, étt nem megyek többé vissza a szüléimhez. Ez a gondolat többször átsétált már Mihály agyvelején. Kacérkodott vele, kellette magát, kí­vánatosán mosolygott feléje, aztán tovább ment. De nemsokára viszatért, megint megnézette ma­gát Mihállyal, rámosolygoit és megint tovább mént. Tudta magáról, hogy tetszik Mihálynak s egy;.szer majd mégis megszólítja és beléje ka­paszkodik. Mihály várt, még nem mert beléje ka­paszkodni. És Beáta leleplezte most kacérkodá­sát ezzel a gondolatiak Mihály meghökkent, A gGndolat döbbenetes voltát csak most látta, m kor eléje tárták. Megijedt magától és iszonyodva gondolt arra, hogy m’csoda elvetemült lélek lak­hat ik benne, ha abból ilyen gondolat kicsirázhat. Érezte, hogy itt magával szemben is be kell bizo­nyítania, valahogyan, hogy a suttogó önvád egy­szerre elnémuljon. Szenvedéllyel megölelte Beá­tát, fejét odaszoritotta arcához és érzelgős haugon súgta fülébe: — Nem mégy haza, itt maradsz, Beáta. A leány két kézre fogta Mihály fejét, kissé hátra tolta, hogy jobban a szeme közé nézhessen. — Mihály, hát igazán szeretsz? — Szeretlek és itt maradsz, Beáta, — Köszönöm Mihály, mondotta Beáta és szabadon eresztette Mihály fejét.. — Itt maradsz, itt fogsz lakni Kárászoknál, akik úgy jelentenek be mintha társalgó lennél náluk. Ezt azért csináljuk igy, hogy a reudfrrég- nók no legyen oka beavatkozni. Mert ha n'ncs foglalkozásod, a rendőrség azt; mondhatja, hogy nem tűr meg itt. Egyelőre Óvatosnak kell hát lennünk. Beáta elfordult Mihályiéi. Az ablakhoz lépett és az utcán nézve mondotta.: — Most már a rend "őségét Is előráncigálód! Ezért voltál tegnap délelőtt a. rendőrségen. Mondd, nem találod mulatságosnak, hogy a rendőrség nem anyámtól, de tőled tudja meg, hogy megszöktem otthonról? EZ te vagy. ez az igazi Sotn Mihály. Minden lépésednek az a lálfzata, hogy jót akar:-/,, de te minden lépésednél valami roápiban is sán- tikálsz. És amiké" a rossz megvalósul, a világ c^ak fizt tudja róla k hogy te .ió‘ akartál. Kárászáé jött a szobába és ebédhez hívta ven­dégeit* (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents