Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-17 / 286. (1324.) szám
1926 december 17, péntc&. Ahol az anyagnak felelnie kell A vilúe: legjobban felszerelt anyagvizsgáló intézete — Hárommillió kiló nyomá-s — óriási szakitó írépek — A ravasz kau csuk — A megkínzott téglák — A P. M. H. munkatársától — Bérűn, december 16. Berlin egyik külvárosában, Dahlemben, egy hatalmas szürke épület-csoport vonja magára a figyelmet. A szolid, masszív építkezés, a józan vonalvezetés már messziről elárulja, hogy tudományos intézet, az udvaron felhalmozott különféle anyagok, acélrudak, traverzek, épületikövek és számtalan más talmi pedig, hogy anyagvizsgálattal foglalkoznak benne. Az ember első pillanatban azt hinné, hogy a szürke falakon belül semmi érdekes nincsen. Hiszen a naponta befutó különféle anyagpróbák mechanikus és vegyvizsgálata nem jelenthet semmi érdekeset Sematizáló vizsgálatok szürke háza, gondolja az ember. Pedig téved. A dahlemi épületcsoport belseje rendkívül sok érdekes dolgot zár magába. Az intézet feladata tulajdonképpen az állam, illetve hatóságok, továbbá magánosok által beküldött anyagok vizsgálata. A legprecízebb tudományos vizsgálatnak vetnek itt alá mindent. A bejutott tárgyak, legyenek azok komplikált vegyszerek, finom acólrugók, épületkövek, sőt hatalmas acélrudak, vagy tartók, felelni tartoznak mindenképpen: mit tudok?! Évente átlag 8000 vizsgálatot végeznek, ebből ezret az állam, a többit magánosok megbízására. A feladatok a legkülönfélébbek. Főleg szilárdság szempontjából kerülnek vizsgálat alá vastartók, csövek, huzalok, láncok, gépalkatrészek. Törött daraboknál a. törés okát állapítják meg. Azonban épületanyagok: kövek, beton, műkő és kavics is vizsgálat alá kerül. A tágas udvarokon egész próbaépületeket építenek fel, hogy a teherbiróképességet tegyék vizsgálat tárgyává. Más helyen az anyag tüzállóságát próbálják. Impregnáld anyagok, üveg, páneálszekrények várják, hogy vagy egyenesen tűzbe vándoroljanak, vagy petróleummal leöntve és meggyujtva bebizonyítsák, hogy a követelményeknek megfelelnek. A laboratóriumokban pedig a legkülönfélébb vegyvizsgálaták folynak naponta. Nemcsak vegyszerek tisztaságát, hanem a textil- és a vegyiipar minden termékét, természetes és müselymeí, pesetát, szövetet, bort, műbőrt, papirost, gummit, fémárat, szigetelőanyagokat vetnek itt alá mindenféle próbának. Ha végigmegyünk az egyes épületeken és géptermeken, feltűnnek elsősorban a szakítógépek és sajtók. Mint orgonasipok állanak itt a legkisebbtől a legnagyobbig. Mig a kis készülékek néhány grammnyi, sőt mill grammnyi nyomást é3 szakítást regisztrálnak, addig a legnagyobb gép három millió kilogramm nyomást képes kifejteni és másfél millió kilogrammnyi húzóerőt gyakorolhat a hatalmas hidtar! ókra, amelyek vizsgálatára építették ezeket a gépóriásokat. Az erőt hydraulikus utón fejtik ki velük. Érdekes a kisebb gépek, amelyek finomabb fémpálcák meghosszabbodását vizsgálják megterhelés alkalmával. A leolvasást tükrök és távcső segélyével végzik, hogy a hő okozta tágulást (a megfigyelő test melegének befolyásával is) lehetőleg teljesen kiküszöböljék. A készülék annyira érzékeny, hogy a befeszitett acélpálcika egy tizetzred millimé- ternyi meghosszabbodását is le lehet olvasni. Érdekes az ilyen folyton fokozódó megterhelést elviselő acél-pálca viselkedése. Eleinte lassan, majd fokozatosan hosszabbodik. Ha bizonyos megterhelést túllépnek, a meghosszabbodás rohamosan gyorsul. Végre egy helyen az átmérő megvékonyodik és a pálca elszakad. Az ilyen helyeket azután nagyon alapos vizsgálatnak vetik alá A fémtárgyak ugyanis ott szakadnak el rendesen, ahol valami, néha szabad szemmel alig észrevehető hiba volt rajtuk. Egy kis felületi, karcolás elegendő néha, hogy a fémtárgy életképességét és teherbírását jelentékenyen csökkentse. Persze nem szólva a gyártás alkalmával előálló „anyaghibákről", amelyek a tárgy belsejében vannak és kívülről nem láthatók. Ezek néha katasztrófákat is okoztak, de sem a gyárost, sem a munkásokat felelősség nem terheli, mert az ilyen anyaghibák elkerülése a mai gyártási módszer mellett úgyszólván lehetetlen. Itt látható csak, hogy az uj, vegyi utón előállítható acélnak tisztasága és homogenitása révén milyen nagy szerepe lesz az iparban. A szótíépett vagy széirepesztett fémtárgyakon már az első pillanatban szépen látni azt a helyet, ahol a törés kezdetét vette. A felületi „seb“-ből kiindulva lassan-lassan finom, alig észrevehető tö- rósformák keletkeznek, amelyek azután hirtelen az „egészséges" részekre terjednek át. Sok megmagyarázhatatlan kazánrobbanás, gépalkatrésztörés, sodronyszál: ad ás válik igy szemlélhetővé. Érdekesek a nyomást kifejtő gépek is. Itt gáztar- tőkat, úgynevezett „bombákat" vizsgálnak. Ellent- állásukra jellemző, hogy 15 légkörnyomást kötelesen kibíró acélhenger csak 190 atmoszférával repedt szét. Külön osztályban vizsgálják az épületanyago- kaf. Hogy egy szegény téglának mi mindent kell kibírnia, arra jellemző, hogy csak olyannak állítják ki a teljes megbízhatóság bizonyitvánvát amelyet huszonötször kezeltek folyékony levegővel és tették meleg vízbe. Sok tégla ezt a tártúrát nem bírja és porrá esik szét. Ez megbukott Termésköveket éveken keresztül kiteszik a levegő hatásának A laboratóriumokban vannak a legkülönfélébb gépek, amelyek a beszolgáltatott anyagokat vetik alá mindenfajta vizsgálatnak. A gummi el- szakithatáságát külön gép vizsgálja. Tekintettel arra, hogy ezt nem olyan egyszerű keresztülvinni, mert a kifeszitetf gummi elszakíthat ósága más, mint a ki nem feszítetté, a próbát fagyaott és rr 1 i KARÁCSONYI JUÁ Miíf! l_g óriási választék, jutányos árban üveg, ffiflílf ¥ porcellán, j bronz « diszmü I 2 Tel. 33, KoSfce Fő-sícca l©. iei. 33. j Havi részletfizetés! igy nem ruganyos kaucsukon végzik. Azzal a meglepő eredménnyel, hogy a kifeszitett kaucsuk nehezebben szakad, mint a ki nem feszített. Az érevizsgá lóban a fémek tulajdonságait vizsgálják meg. Legújabban kemény Röntgen- sugarakkal dolgoznak és segítségükkel tmm csak az ötvözetek összetételét állapítják meg gyorsan és megbízhatóan, hanem esetleg fellépő és kívülről láthatatlan anyagh bákat is. A látogató azzal az érzéssel távozik el a hatalmas épületcsoportból, hogy a német aharat, tudás az anyag iegolrojtatI tebb titkait is fel tudja deríteni. Z^ész Szlovenszkó és Podl- foa?r> Eska Ktssz zeneértfö ke' ' őségének SudnSa kelB, hogy zongora, piarinő és hangszer-■/-üksé'j'ctát csakis a szolidságáról és szakkéozettségeről e'ismert l@Í¥S® 84 i3SC®Síse, Maü'Otra-aE. hamgsaairüs?«íé!»«a szerezheti be, kinek üzletében minden hangszer a legszoiidai b árak és jótállás mel élt kapható — jenki se üljön fel hangzatos hir ütéseknek, oanem zongora és pianinó vásárlása élőt látogassa me? a Lo ísch zongorára tárát, hol állandóan raktáron vannak a belföld leghíresebb gyártmánya1, u ymini Pctrof, Koch & Koráéit Rös’er, Scho'ze stb. — Nevezett cé'' tu'a'do- nosa Kele'szlovenszkó és Podkarpatská Rím területén az egyedüli épesitett szakember, ez n tény teljes garanciát nyu tan, é. vevőkörönséu részére — Zongorajavíídi, köHcaöazén hangolás — Kérjen árjegyzékei! J Pesti színház Opera: Peiruska A Kamaraszínház kél kamaradarabja — Baronesz a rivaldafényben — Claude Farrére megy, Pirandello m esler jön — A Noszty mindenekelőtt Budapest, december közepe. Petruska a címe annak az orosz pántomé m- n-eflc, amit Steawinski, a nagy modern zenei zseni alkotására irt Bemaiet Alexandra. Stirawinské ifjabb korából vaíő ez a zene s a táncjáték, abból az időből, mikor a Debussy nyomón járó európai muzsika kezdett kivetkőzni régi formáiból. Az orosz Bartók, ahogy Sferawiaskat errefelé nevezni szeretik, körülbelül tizenöt évvel ezelőtt illa a Potrus- kátt, mig most a magyar királyi Operaház is szin- reboata. Az Opera jelenlegi igazgatója, a valóban kitűnő Radn&i Miklós, nem puszta Ígéreteket tett akkor, amikor a tényleg regenerálásra váró Opera főigazgatói székéit elfoglalva, ezéleeQccrü program ód vázolt müteedése elé. Régóta ő az első igazgató, aki a százszázalékos művészi programot szinte teljes egészében beváltja és pontosan, időre ká is rukkol egy-egy bem utat óml, hol magyarral — miint a Kodály Háry Jáaos-ta —, hol idegen szerzővel, mint most Stravvinski1 Petrutíkája. A Pefruska zenéje Strawinskri ifjabb idejéből való, mikor még csak tehetségnek ismerték ezt a modern orosz zsenit, de már akkor is a legtisztább modem zene vofl/t, valóban a nép — jelen esetben az orosz nép — zenei kincséből merített, azt itatta át a maga leikéivel. Peiruska ugyanolyan bábszínházi alak az orosz nép tudatában, mint a mi Paprika Jancsink. Erről a bábról szól a mese, illetve a tánc. A múlt század harmincas éveiben vagyonik, egy szentpétervári vásáron, csupa szín, páittcreiszJk hangulat, vásári mozgás, parázs éUcniksóg. Ebben a keretiben jelenik meg a varázsló és eitevemitá ételre a bábjáték bárom öei figuráját: a táncosnőt, a mórt s Pelmekét. Ebből nagyszerű bonyodalom ■kezdődik, a mór előnyben van, Peíru-ska bárukó- dilk s végül is, a vetélkedés ára: Petruskának vére folyók. Ám ekkor ismét betoppan a varázsló s megmutatja, hegy Petrueka nem óLő ember, fü- résaport szór ki a fejétől s a bábok újra mereven alusznak tovább. Bencést Aflexnmdre irta a finom mesét. 6 az egésznek koreográfiája tökeiét esen kidolgozott tárxdkmk ezer és egy váiltasaata. Szelíd gúny, groteszk fintor az egész igy: zene és tánciutse együtt, talán sokkal ujisosrücb, forradalmibb lett volna tizenöt évvel ezelőtt, manapság mór megszokott, hisz Sírawicöki azóla még Sokkal előbbre jutott. A zenében minős még alama- látás-zjubatag, az orosz mépmuzslka arca tűnik elő belőle, a tánc a zenével összefüggő drámai eszfloöz, kifejezően előtérben tartja a cselekmény menetét, amik fogaskerék módjára következnek egymásután táncban és zenében, nem, mint a barokos- pamfioimdmek Delihes-szerü fajtájában. A mese finom, a tánc mesteri, a zene nagyszerűen érvén ye- siihl Stnawinski pattogó ritmikájának sokoldalúságát és a zenekar ragyogó koloritját. Pefruska megszemélyesítője a nagyon tehetséges táncos, Andor Tibor volt, a balderánáé Ttasinszky Jozefán, ez a fiatal, kedves primaballerina, a mór Brad a Ede s a varázBÜiő Dalnoki Viktor. * Van a Nemzeti Szánkóznak egy nagyon finom és Intim Kamaraszkuháza a PauLay Ede-utcában, a volt Bioba Lujza-színház helyén, direkt predeszli- náit, hangulatos színpad a nívós kamarajátékot kívánó darabok számára. így a Nemzeti Színház gárdája minden este megoszlik e ki a nagy szinlhóz- baii, ki a Kamarában, áll a közönség &}ó. KLasszii- kus Maliéro-darabOkat, Sardou-vigjáfcékoikat, magyar miniatűröket adnak itt elő, a nézőteret minden este megtöltő publikum előtt. Valódi, lmmiisi- tat'láű kaanarnjútek-stílust hoztak be a salu'íszek az olcsó operettek hajdani helyére; olyan darabok érvén vekniinek itt kíváttürip íinoman, melynek miniatűr voltát, artlsztilkus szépségeit sokban meg- bonttnuá n négy színpad s nagy nézőtér kedély- teloneáge. Ebben az l-nit'ímebb hangulatú Észiinházibm volt pnemlerje kél tipikusan magyar szerzőnek. Az eleő, az Ellák cimü hun-tragédia szerzője Harsányi Kálmán. Páter Benedek annak az egy- felvonásosámk a címe, mely Itt szinrekerül. Gyöngye ez a klsesziikue egyfelvonásoscknak, finom, mély lelkű miniatűr, áhitatos írás. Páter Benedek igazságos Mátyás királyunk egy másoló ba-rátja. Nj’olovanéves agg már, közszeretetben álló kedves öreg szerzetes, mesterségének nagy tudója, örökké Vergiliusréfl, Petrarcáról, Horatiusiéi álmodozik: azokat szeretné másolni, de a király eceem ezit a neki kedves munkáit adja neki, olyat másoltat vele, amivel a páter semmi leliki közösséget nem tart. Nyolcvanéves sziü'letésetoapjáig sem érte meg a nagy kegyet s hogy érzi keze reszketősét, örökre visszavonul a Kódex-másolástól s ecsetjét, amellyel Finis-t, irt, felajánlja a Jézusnak. Ám ekkor toppan be Attavante, a kiváló olasz másoló- mester s a királyi kegynek egyik nagy ajándékát hozza, Hantét, hogy azt másolja le a jó pásztor. Páter Benedek azonban már nem hajlandó. Nem is ismeri a Divina Gcmmoediát, nem is kívánja másolni, ha a király eddig sem adta neki kedves szerzőit. Ám hiába vonakodik, a könyv olt marad s Páter Benedek kényszeredetten fog az olvasásnak. Hajnalik már, mire végét éri. Egyfolytában olvassa végig a könyvet, öreg teste fellelkesül. Megismerte az olasz költő halhatatlan müvét. lelke újraéled, uj erőt érez szellemében s áhitat osan borul a Keresztre feszit ett elő, visszakérvén tőle az ecsetjét s két esőt end őért esd csak, hogy e nagyszerű müvet méltón lemásolhassa. A darab, még igy, nyers tartalmában is finom, pompás alkotás Az öreg, finomleltkü másolóibarát belső, halk tragédiája s újjászülető lelke, a középkori áhítat s mégis az az adottság, hogy ez, diiszfleteoée nélkül, megíosatrva a külsőleges naturális elemektől, külsőleg is jobban szimtoóluanimá hangsúlyozva: a mindenkor történhotőség örök emberi megnyiilajkozáeát hordja magán: Harsányi nagy alkotó talentumát bizonyítják. Páter Benedek alakját Gál Gyula formálta klasszikussá s határ e művész az elmúlt napokban Julius Caesar-maik shakespeari módon tett méltó megszemlélycsíitője, e miniatűrjét a legnagyobb sikerek közé számíthatja. A Kamaraszínház másik bemutatőja P. Abra- hám Ernő Révészek oimil két. felvonó sósa. Komor, tragikus levegő, terongós hangulat, tomjpa fény hullámzik a színein. Két révész, bét testvér osztoznának egy esszén von s az egyiknek meg kell halni! Az asszony az erősebibilké tesz. Kánt élnek a Ti sziapai'ten, őreik, néma fél elemiben egy régi rémtől: az asszony s az erősebb testvér, immár az ura. Az idő mukk, vágyuk is teljesedik, kisgyerekük lesz, ügyes, formás fiúcska, de miindjobban elhatalmasodik rajtuk az érzés: a Tisza meg fogja bosszulni magát s a rohanó folyóba fojtott hajdani vet)ólytárs áldozatot követel. S ez talán a kisfiú lesz. A férfi nem bárja a klkirtusát. Megmenti fiát a kísértés elől: feladja magát a bíróságnál. A mindvégig fojtott, izgalmas, hamar drámát itt-ott szakítják meg derűsebb részek, a kisfiú bo- szélgetese a szép csillagcs este alatt, a pandúr és a zeivány pafalánkális időkre emlékezteiő jelenete, de ezek is állandóan magukon hordanak valami liáthatetilűn bélyeget, az eljövendő ítélkezés bélyegéi Drámai igazság szempontjából talán hatásosabb megoldás lett volna, hogy a kiséiu fül a Tiszába. így, a másféleképpen megoldott végjeiméitől elsimul a darab tragikus volta, apró zökkenő állt be, aminthogy a darab végén több hasonló, kis zökkenő állja útját a dráma egységesen komor, szinte általános érvényű salnibólikáttámak. A jól ineginditott darab apró belső, vonal vezetési hibákat mutat a máiaodék felvonásban, ezektől oltekintve azonban: sokaimon dó, sulyceértélkü parasztdráma. Kiss Ferenc jáitazottu az együk test-vért. Robuscitus, haitalnnsbrn átJOigolt járok volt, egy-egy mozdulata, egy odadobott szava micsteri. A másik testvért: Nagy Adorjánt, jólesett ebben a szerepkörben is ügyesnek s helyénvalónál: látni. Az asszony: D. Ligeti Juliska szerepe nehéz volt, de bravúrosan oldotta meg, a paraszt asszony szerepét, akiért ölnek. . Külön ki kei1’ emelni a kis Ternai Sárit, aki a kisfiucsha hosszú szerepében bátran s sóik ösclőncs tehetséggel játszott- * Tehát a Belvárosi Színházat a nagy kapkodás után. mégis az vitte el, akire senki sem SEiámilrlcát s aki mégis a legmegfelelőbb:. Beöthy Lésrió, az Unáó-Szinhózak hajdani vezére. Beöthy mór sokszor dűlőre vitte ügyes igazgatásával egy-egy rceszul álló színházának ügyöt s most teljes ambícióját fogja beleíekxtni ebbe a kedves kis színházba. Jövő héten már bemutató lesz, Nagy Endre darabjával. Ám .-addig sem pihennek a kulissza-tologrtck: a Bel váa esi Színház pillanatig sem csukta be kapuit s mig a nagy krízis elmúlik, szépem eljátszották, egymásután négyszer a sziintez-iró G étiért Lajos és Somiár Zsigmond darabját, a Kvartettet, melyben a férfi főszerepeit maga a nagyon tehetséges, utolsó poroikájáig differenciáltan idegsan- ber, Geillért jájsza, a nőtt, nos, a nőit egy baTo- nessz, akinek ez vott a deklije s első szereplősére szinte théarro parée-jelleget öl lőtt a színház nézőtere, lévén a baronesszlka családjának sok előkelő barátja. E baromesszka: Madarassy-Beck Tec-sza bárónő, akinek színésznői ambíciói vonnak. Egyelőre némi lámpalázzal küzdött. Idővel, remélheilő, játszana is fog tudni. A Madnrassy-Bed:-család nő- tagjai egyébként mind művészi hajlamökkal megáldottak, ment az idősebb nővér, Madarassy-Beck Zeuzsó kint él Párlsban s mint Zsuzsanna Mária, jő nevet vívott ki magáinak itthoni költői és újságírói kcrckbenVaunak ilyen hölgyek is. • Claude Fairére ment, Pirandelló jön. Az impozáns sz'-káliu francia lengerészkapkány-cr iást nagy pompára! s vacsorával fogadták baralalos körük. Autón berobegta a várost és tár cső esett, mindenre azt mondta, nagyan szép, elcsevegett a nőkről az előadóaszital mellett s azzal rohant is tovább egy országgal. A franciák kevesebbre tartják az exótidcuimctknak e Mváló initerpa-etálójat és hivatalosan nem is fogadták a francia nagyságett. örök hifcánik, hogy minden idegent nagyobbra tartunk kelleténél. Most magyar Írók arra kiváncsiak, hogy vájjon egy Farrére-bez hasonló j elten- tőségü magyar irót fogedna-e a párisii községlanács is olyan illiinrinációval s diszkóözönlővel, mint a különben igen derék francia ircdalmárt? De Pirandelló jön, ez a késő véneégére viláig- hirro rendült olasz sznni-iró, aki egyesek sz^TÍnt miár Shaw-val vetekedik jelentőség dolgában. Négy napig fog itt tartózkodni társulníával együtt; a Fővárosi Cperelíszinház ad nekik helyet- Műsor: a híres Hat szerep keres egy szerzet és IV. Henrik, amiben a szerző maga is fellép. Az este érdekességéhez fog tartozni, hogy Pirandelló a hozzá- imt'écett kérdésekre személyesen és rögtön válaszol. Vájjon lesz-e türelme és tehetsége a pesti publikum kíváncsiságát, kielégíteni? * Hogy melyik Pesten a legnépszerűbb darab? A Noszty fiú esete Tóth Marival. Éz jó eset a színháznak, jó esőt a közönség számára, a Végsőin ház ormáról eslónkéet csillogó villanykörték százai ajánlják rapszódikjuszin a közönség fdgyclin'ibie: Ma este Noszty, csak éppen Szenes Bélának, a soron következő szerzőnek nem jó eset, no, és egy kicsit Gatswarthy-ndk, odaát Angifában. Dekát ő messze van és egy blcrií várhat. A Ncsaty, az jól beütött- És az Ember Tragédiája a Nemasjii'ben. Van még uj a nap alatt! Voilé! (—íhyví—) xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályában. Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault British Bandii g Pár’s legkitűnőbb konyhája Originai American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tcbes programmal. D1RECTION TEDDV 4
