Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-17 / 286. (1324.) szám

1926 december 17, péntek. ^m^A\AsGífcVRHIRLAE 5 A szenátus ülése Prága, december 16. A szerátus ma új­ból ülésezett s tekintettel arra, hogy a képvi­selőház által már elfogadott és időhöz kötött javaslatok letárgyalása van napirenden, amit még a karácsonyi ünnepek előtt kell a szená­tusnak elvégeznie, ezért holnap és szombaton is ülést fog tartani a szenátus plénuma. A mai ülés napirendjének első pontja a költségvetési bizottság jelentésének beterjesz­tése volt a jogügyekre vonatkozó adókról szóló 1925. évi április 3.-án kelt törvéry módosítá­sáról, amelynek előadója Procházka cseh nép* párti szenátor. Bartel német szociá’demokrata klubja ne­vében határozati javaslatot terjeszt be, amely­ben tiltakozik a törvény módosítása ellen. Ugyanilyen értelemben beszél Vesely dr. cseh nemzeti szocialista is, de az előadó zárszavai után a többség a költségvetési bizottság jelen­tését elfogadja. Az ülés tart. A legközelebbi kisantant konfe­rencia Csehszlovákiában lesz Pilsudiki első beszéde a izeimben A lengyel költségvetés 33 széza!éka a hadseregé — Lengyel- országban félnek a német betörés ül Varsó, december 16. A költségvetési bi­zottság éjszakai ülésének szenzációja Pil sudski első parlamenti felszólalása volt. Mint ismeretes, a marsai eddig nem vett aktív részt a szejm ülésein és sohasem jelent meg a bizottsági tárgyalásokon sem. A marsai éjjeli beszédében a katonai előirányzatok mellett foglalt állást. Az országban a katonai költségvetés terve mindenütt nagy elégedetlenséget váltott ki annakidején, mert a büdzsének ponto­san 53 százalékát fordítják katonai célok­ra Lengyelországban (2.1 milliárdbél 723 milliót). Pilsudski ellenezte a szocialisták kívánságai* nafk teljesítését s lehetetlenségnek mondotta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben a kato­nai szolgálati időt megrövidítsék. Arról eset lég sző lehet, hogy az egyes fegyvernemek­ben megkönnyítik a szolgálatot, de általános i törvényt hozni nem lehet. Erre vonatkozólag különben a közeljövőben javaslatot nyújt be a szejmnek. Pilsudski ezuián az általános politikai helyzet vázolásába fogott s kijelen­tette, hogy ámbár a helyzetet nem ítéli meg oly pesszimisztikusan, mint néhány képvise­lő, mégis Lengyelország kénytelen erős had­sereget tartani, mert épségét senki sem ga­rantálja. A költségvetési bizottság nagy érdeklő­déssel hallgatta végig a marsait és sok tekintetben igazat adott neki. Ma már a miniszterelnök legnagyobb ellenségei is elismerik, hogy pillanatnyilag minden fölhajtható pénzt a hadsereg megerősíté­sére kell fordítani, mivel Géniben győ­zött a locarnéi német politika, amely pusztán a birodalom nyugati határait garantálja s a keleti határok garantál atlainsá- gájval határozottan háborút készít elő Len­gyelország'ellen. Bukarest, december 16. A Politica jelentése szerint azonnal az uj jugoszláv kormány megala­kulása után a k:san!ant állami konferenciára gyűlnek össze. Mint ismeretes, Jugoszláviában is­mét Uzunovics kapott megbízatást a kormányala­kításra s a sikerre komoly reményei vannak, így hát az uj kisanfantkonferenciát is hamarosan megtartják. A folyó ügyeken kivül Jugoszlávia kérésére a kisantant precizirozni fogja azt az ál­láspontot is, amelyet az olasz—albán szerződés ügyében foglal el. A konferenciát minden való­színűség szerint Csehszlovákiában tartják meg. Döntés előtt a magyar állampolgárok erdélyi kisajátított birtokainak ügye Páris, december 16. A magyar állampolgárok erdélyi kisajátított birtokai ügyében most törté­nik döntés Párisban. Először Frigyes főherceg birtokainak ügye kerül sorra és minden valószí­nűség szerint még ma döntenek is az ügyben. Frigyes főherceget a bíróságnál Egri Aurél dr., a pénzintézeti központ főügyésze képviseli Ugyan­csak tárgyalás alá kerül Teleki Pál gróf 3.000 holdas erdélyi birtokának ügye is, melyből a ki­sajátítás után mindössze 14 holdat hagytak meg. Teleli! Pál gróf ügyvédje a döntőbíróságnál Laka­tos Gyula most megválasztott országgyűlési kép­viselő. Anglia elismeri a kanton! bolsevista kormányt? London, december 16. A kinaá birodalom ket­téválása naprél-mapra pozitívabb ténnyé válik.. Ma már úgy látszik, hogy Anglia szintén beleegyezik ebbe a kettéválásba s üzleti összeköttetései érde­kében elismeri a kanton! vörös kormányt Cse- kiang tartománya tegnap kikiáltotta függetlensé­gét s ezt az aktot általában úgy tekintik, mint a tartomány védekezését a kantom befolyás ellen. A bankau —shűmgfe róí vasútvonalat Ham kan köze­lében megszakították. Yamgsen tábornok, akit Sasi közelében a kan­ton! seregek megvertek, visszavonulása köz­ben megkísérelte, hogy angol és amerikai ha­jókon szállítsa kelet felé csapatait. Angol és amerikai ágyú naszádok azonban meggátolták e szándékát s már ebből a tettből is kitűnik, hogy az angolok, meg az amerikaiak megvál­toztatták álláspontjukat a kanton! kormánnyal szemben. A japán bajáik készséggé! alkef-mazkodteuk Yang- een tábornok psn-mosához és a csapatokat Sasiból losangba szállítót Iák. Választási reform Franciaországban Páris, december 16. Északfranciaország egyik ipari vidékén néhány nappal ezelőtt pótválasz-. 'tás volt, melyen a jobboldali blokk föltétien győ­zelmet aratott a baloldali kartell fölött. Eddig ezt a választókerületet három baloldali képviselő képviselte Párisban, mig most három jobboldali képviselő került a kamarába. Baloldali körökben e súlyos kudarcot a balpártok egyenetlenkedésére vezetik vissza s arra a sok baloldali listára, amely a jobboldali pártok zártságával szemben egymás ellen harcolva vonult föl az északfrancia pótválasztásokon. Sarraut belügyminiszter e vá­lasztások hatása alatt elhatároz'a, hogy indítványt tesz a parlamentben a francia választási rend mbgrefca'má'lására. Á baloldali kartell uralma alatt akarta keresztül vinni ezt a reformot, de egyéb más teendői miatt sohasem jutott hozzá. Ainló'a Poincaré uralmon van, ez a reformterv magától értetődően elaludt. Most azonban Í9mét szóba kerül s nem lehetetlen, hogy a baloldali és középpárti képviselők támogatásával a belügy­miniszter el is fogadtatja javaslatát. A terv visz- sza akar térni az arrondisement választások és az egyjelolt rendszeréhez. Ezenkívül le akarja szá'litani a francia képviselők számát is, ameny- ny'ben az országot £84 válasz’ókerület -helyett 558-ra osz'ja. A képviselők hivatali idejű továbbá 4 évről 6 évre akarja emielmií, de olymódon, hogy a kamara egykarmadát ké'évenként újra válasz­szák. így a francia kamara választási rendszerét teljesen olyanná tenné, mint amilyen a francia szenátus választási rendje. aaa—anaggaag—a—a—■tob—bmii—in1 n11mmmi n1 Egy volt tengerésztiszt Radváncon idegrohamában ki akarta irtani családfát Gyermekeit le akarta szúrni, feleségére vérebet uszított — Az asszony állapota válságos — A radvánci véres családi dráma Kassa, december 16. Ha a háború utáni korszaknak napilap­jait száz esztendő múlva áttanulmányozza a történetíró, a büntetőjogász, a szociológus, el­döbbenve állapítja meg, hogy az emberiség hatezer esztendős történetében a legborzal­masabb időszak volt az a két évtized, amely a legvéresebb háborút zúdította az emberiség nyakára. Borzasztó pusztítást tett a háború az emberéletben, az anyagiakban, még többet az erkölcsökber. A legbensőbb kötelékek lazul­tak meg, kiszabadult minden bűn és fertelem és az erkölcstelenség szörnyű orgiákat ült.! Legszerencsétlenebbek azok az áldozatok, I akiknek élete megmaradt, de idegrendszerü­ket annyira, megviselte a háborús pokol, hogy elborult lélekkel járnak itt közöttünk és nem tudjuk róluk, melyik pillanatban tör ki raj­tuk az idegbaj, az őrültség, mikor idéznek elő szörnyű, eíőreiáthatatlan tragédiákat. Az utóbbi időben Kassa környékén mái1 több olyan megrázó eset történt, hogy a há­borúban idegbeteggé lett szerencsétlenek vé­res családi drámát, családirtást idéztek elő. Ezek között az esetek között is különösen megrázó az a tragédia, amely a napokban ját­szódott le az Ungvár közeiében levő Radvánc községben. Két nap a tenger fenekén A háború második évében történt, amikor már egész földrészünk lángbaborult és szára­zon, levegőben, vizen gyilkolták egymást az emberek. A volt monarchia hadiflottája harc­ban állott az artant flottájával, amely blokád alá vetette az Adriát. A 43. számú tenger­alattjáró naszád egy kisebb tengeri ütközet­ben vett részt. Egyszerre csak gránát találta az U 43-at, súlyos sérülést ejtett rajta, úgyhogy a hajó elsülyedt és leszállóit a tenger fenekére. Borzalmas volt az elmerült naszád legénysé­gének helyzete. Az elzárt kis térben a levegő mindinkább fogyott, senki se tudta, vájjon kimentik-e őket, mindenki el volt készülve a legborzalmasabb halálra. A percek óráknak, az mák napoknak hintek fel. Ezalatt termé­szetesen lázas sietséggel dolgoztak a hajó megmentésén és végre két napi megfeszített munka után sikerült a naszádot megmenteni. A mélység borzalmainak pusztítása Amikor 48 óra múlva sikerült az U-hajót a viz felszínére hozni és feltárták a csapóajtó­kat, borzalmas látvány tárult a mentők szeme elé* A géptermekben, kabinokban, lépcsőlejá­rókban tizenhárom holttest feküdt, tizenhárom megfulladt ember, akik már nem bírták ki a levegő hiányát és eltorzult, megfe­ketedett arccal meredtek most a napsugár fe­lé, amelyet két napon át negyven méter vas­tag vizréteg zárt el tőlük. A 13 halotton kivül azonbar* áldozata lett a katasztrófának a hajó egész személyzete. Soknak teljesen elbo­rult az elméje és csak értelmetlen, artikulátlan hang tört fel belőlük, amikor napfényre kerültek. Mind fiatal, dé’ceg katona volt, amikor az ütközet kezdődött, a két borzalmas nap alatt mindnyá­jan idegrokkant, megőszült, megtört, deliriu­mos áldozatként kerültek a különböző hadi­kórházakba. Az áldozatok között volt A. S. fregatt- hadnagy is, aki súlyos idegbajjal került kór­házba. Az idő gyógyulást hoz A. S. fregatthadnagyot menthetetlennek tartották az orvosok, de az erős szervezet •— legalább látszatra lebirta a rémes kórt A gon­dos ápolás jót tett meggyötört idegzetérek, lassan magához tért, visszajött megtört sze­meibe az élet fénye, arcára a pirosság és amikor a háború véget ért, mint gyógyul­__ tat bocsátották el. A. S. megszerette pályáját, megszerette a ha­jót s a vizeket és ezért a leszerelés után, mint csehszlovák állampolgár a dunai haderő szol­gálatába jelenkezett. Át is vették és tiszti mi­nőségben osztották be Pozsonyba. Szolgálatát kifogástalanul teljesítette, szimpatikus modo­ra sok hívet szerzett számára és már-már úgy látszott, hogy a végzetes két nap minden utó­hatás nélkül múlott el felette, A végzet nem áll meg Négy éwel ezelőtt A. S. megismerkedett egy radvánci urileánnyal, aki iránt szerelemre gyulladt. Az ismeretségből rövidesen házasság lett és a fiatal pár rerdkivül boldogan élt. Nemsokára gyermekük is született A boldogság azonban csak három évig tartott, mert egy esztendővel ezelőtt váratlanul újból kitört az idegbaj az álig 34 esztendős emberen. Egy alkalommal dühroham vett rajta erőt, revolvert rántott elő, ráfogta feleségére, majd eszeveszetten lövöldözni kezdett Az asszonynak altkor szerencsére semmi baja nem történt, a szerencsétlen tisztet pedig beszállították előbb a nagyszombati, majd a kassai elmegyógyintézetbe. Az asszony gyermekével együtt visszatért szülői házába Radváncra, Megtörténik a tragédia Már több mint egy esztendőt töltött A. S. az elmegyógyintézetben. Állapota már kissé jobbra fordult, úgyhogy az őrizet kissé lazáb­bá vált. Egy óvatlan pillanatban eltávozott az el­megyógyintézetből, vonatra szállott és egyenesen Radváncra tért vissza. Késő este volt, amikor a lakás ablakán kopog­tatott. Felesége nyitott ablakot és nagy öröm­mel ismerte fel férje hangját. A szerencsétlen asszony azt hitte, hogy urát gyógyultan enged­ték el az elmegyógyintézetből A viszontlátás örömei után azonban bor­zalmas jelenet következett. A férfi néhány értelmetlen szót dadogott, majd felragadta a konyhakést és a gyer­mek ágya felé rohant. Az anya kétségbeesett sikollyal vetette magát közbe és sikerült a férfi kezéből kicsavarni a kést. Azután kifutott és segítségért kiáltott. Férje mindenütt a nyomában tartott és hatalmas vérebét uszította az asszonyra. A kutya rávetette magit a szerencsétlen nőre és marcangolni kezdte. A kétségbeesett segébvkiáltásokra a szomszé­dok minden irányból összeszaladtak, kisbaba-1 ditották a több sebből vérző nőt. A férfi ez­Finom éitsier l a legszebb ajándék Weinstabl Móricz ékszerész! Pozsony. Halászkapu utca 2. szám. 9 a alatt az udvaron levő kútba vetette magát, ahonnan még sikerűit kimenteni. Azonnal megkötözték és nagy kísérettel beszállí­tották Kassára, ahonnan a nagyszombati elmegyógyintézetbe továbbították. A dráma két áldozatának állapota rendkí­vül válságos. A kis gyermek idegrohamot ka- ! polt, az asszony sebei pedig olyan súlyosak, hogy élet-halál között lebeg. A döbbenetes családi tragédia az egész környéken nagy izgalmat keltett Politikai amnesztia Magyarországon? Budapest, december 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az Esti Új­ság értesülése szerint karácsonyra amnesz­tia-rendelet fog megjelenni. Ez az amnesztéa- rendelet ki fog terjedni mindazokra a politi­kai elitéltekre, akik büntetésüket még nem kezdték meg, kiterjed továbbá mindazokra az úgynevezett politikai bűnösökre, akik büntetésük felét már betöltötték, azután a közönséges bűntények egyes fajtáira, ameny- nyiiben az elitéltek büntetésük felét már le­töltölték. Az utóbbiakra csak akkor, ha az illetők betegek, vagy eddigi büntetésük alatt jó magaviseletét tanúsítottak s ezért kegye­lemre ajánlják őket.------------------------— Ho zzászólás a régi nyugdíjas bírák pótlékához Szlovenszkó, december 16. A Prágai Magyar Hírlap december 3-ild számában a „várományosok" által nagy ér­deklődéssel olvasott cikk jelent mesr ,’A nyugdíjas bírák bírói pótléka" cim alatt- A cikk szerint a kormány tényleg foglalkozik már az 1924. évi 290. számú törvény (lex Dolánsky) azon szakaszainak végrehajtásá­val, melyek a bírói pótlékok után járó nyug­dijak kimérésére vonatkoznak. Nem tűnik ki azonban a közleményből az, hogy vunatkozik-e a kormányrendelet a régi nyugdíjas bírákra is, akik bizonyára na- ; gyohb számban vannak, mint az újak? Hiszen 1925 január óta kevés biró ment nyugdíjba, mivel be akarták várni az ekkor már munkában volt 103-1926. számú uj fize­tésemelési törvényt. A régi nyugdíjas bírák ugyanis szintén jogos igényt tartanak a 290-1924, szánni fö­vény 4. paragrafusában megállapított bírói pótlékok után az 5. paragrafus értelmében járó nvugdijtöbbletre. A résri nyugdíjasokon végrehajtott har­madik nvugddjrendezésre vonatkozó _ 287­1924. számú törvény 1. paragrafusa kifejezet­ten előírja, hogv ez a rendezés az 1925. évi január 1-én érvényben levő tényleges tiszt­viselői fizetések alapján történik- Már pedig abban az időpontban nemcsak a 394-1922. sz. törvény által 75 százalékkal felemelt 541- 1919. számú törvényben foglalt fizetési skála volt érvényben, hanem a 290-1924. számú tör­vényben megállapított bírói pótlék is. A nyugdijakra vonatkozó rendelkezés jogerőre emelkedése a törvény 11. paragra­fusa álltai kitolatott arra az időre’ midőn a 103-1926. számú tisztviselői törvény is életbe lép. Ez megtörtént ez év január 1-én. A bírói nyugdíjpótlékokra vonatkozó intézkedés te- | hát ugyanakkor, de a törvény rendelkezése szerint 1925 január 1-i joghatállyal, vagyis abban az időpontban lépett életbe, amely idő az akkor fennálló aktiv fizetések tekinteté­ben a harmadik nyugdijrendezésnél irány­adónak vétetett. Ez a harmadik rendezés a régi és uj nyugdijak egyenlősítését célozta az 1926 január 1-e előtt érvényben volt fizetések alapján. A régi nvugdijas bíráknál ez az egyen­lősítés csak akkor lesz valóban végrehajtva, ha megkapják ők is a bírói pótlékek után esedékes nyugdijat, nemcsak az 1925 január 1-e után nyugdíjazott kollégáik. A nvugdii kiutalása a régieknél hamaro­san történhetik, mert ezek a többszöri ren­dezés folyamán máris kimutatták vagyoni, illetve vagvontalansági állapotukat­Ami végül a nemlétező vagyonok utáni titkos nyomozást illeti, reméljük’ hogy a mos­tani német igazságügyminiszter, aki már a „lex Dolánsky" teljes visszaáll itását is kilá­tásba helyezte Líráinak, rövidesen vissza­vonja a bizonyára nem általa kibocsátott, a nyugvó és dolgozó bírói kar tekintélyét egy­aránt mélyen sértő rendeletet. Siessen vele. Cérnádon karácsonyra egy kis örömet az ..öregeknek"’ Logv ők viszont ugyanazt tehessék unokáikkal és déduno­káikkal szemben. rnyh.

Next

/
Thumbnails
Contents