Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-17 / 286. (1324.) szám

1926 december 17, péntek. g_A.. I'J1-1-1.1!!! 5g ^I^<xAIt/V\A<VV&T* -HIPTi AT> A modern civilizáció egyik legnagyobb szégyene '0 f ncia idegenlégió intézménye, amelynek meg- sec, zctlségéröl a legutóbbi napokban rendkívül érdekes könyv jelent meg Londres Albert párisi iró és újságíró tollából. A könyv cime: „Dante semmit sem látott“. Dante a poklot látta lelki szemeivel és nagyszerűen irta meg rémlálomásait. Ezek a rémlátomások azonban gyerekjáték ahhoz képest, amit a francia iró a valóságban látott. Londres sokáig bolyongott automobilon Észak- afrikában, hogy megtalálja azt, amit keresett: A „Biribi“-t. Megtalálta a Biribi-t, a francia idegen­légiói és azt mondja, hogy Dante semmit nem lá­tott a pokol borzalmaiból, ha a francia idegen­légió borzalmait, e zászlóaljak szörnyű életét nem látta. Az idegenlégió az összes nemzetek hozzá­tartozóiból áll és csak angolok és amerikaiak nin­csenek benne képviselve. A idegenlégió rövidítése Biribi. A zászlóaljak olyan légionárusokból állnak, akiket büntetésből helyezlek át 5, 10, 20 évre az afrikai idegenlégió­hoz. Az Ítéletet leggyakrabban önmegcsonkítás mialt hozlák (kedvenc önmegcsonkilások közé tartozik egy ujj levágása) s ezt a bűnt az idegen­légióban bűnhődik meg, ahol a haláikinzás min­den nemével találkozunk. Itt nem akasztják fel a bűnösöket s nem lövik őket agyon, hanem lassan halálra kínozzák őket. Ezekben a légiókban a ka­tona még számát, azt az egyetlent, ami kársaitól megkülönbözteti is elvesztette és „Salopard" név alatt teljesen ki van szolgáltatva az altisztek ké- nyc-kedvének. Londres egy sereg esetnek volt szemtanúja, de megállapítja, hogy az egyes esetek egyszers­mind tipikus esetek, mert az egyes táborokban megismétlődnek. A légionáru sokat kényszermun­kára használják fel, fehér és fekete altisztek min­denféle eszközzel a legnagyobb munkateljesít­ményre serkentik őket és ez eszközök egyik leg- kcdveltebbike az a mulatságos eirkuszjelcnet, amikor betanított kutyák véresre harapják a ka­tonákat, hogy ezek, ha összeroskadnak, újra fel­ugorjanak és tovább dolgozzanak. Londres ítélete szerint a kutyák humánusabbak az embereknél. A munkáskolóniákat vállalkozóknak bérbe adják, akiknek nincs egyéb vágyuk annál, hogy ebben a pokolban mennél gyorsabban meggazdagodjanak. A vállalkozók és az altisztek segítik egymást. A vállalkozó lekeni az altisztet és ez viszont azon van, hogy a katonát az inkvizíció minden eszkö­zével munkára kényszerítse. A főhadnagy, vagy a kapitány havonkint egyszer jön el a városból in­spekcióra és megkérdi az alantasakat, hogy van­nak-e panaszaik. Ilyenkor senki sem mer felszó­lalni, panasz nem hangzik el és még azok is, aki­ket félig halálra kínozlak, mereven állnak s egy szól sem szólnak, sőt rettenetes sebeiket inkább még eltakarják, mert jól tudják, hogy az inspek- ciós kapitány távozása után a kínzó eszközök újra működésbe lépnek. A kinzókamra legáltalánosabb alakja a „tövis- bokor“, amelybe az elitéltei meztelenül belehajil- ják és azután úgy kötik meg, hogy nem tud moz­dulni. 50 fokos hőség mellett napokig a „Íötuí- bokorban" fekszik, száz sebtől vérezve, míg a fe­kete altisztek parancsszerüen, mini modern Pro­métheuszon szúrást sebeket ejtenek és a teljesen elernyedt testet ütlegelik. Hogy az őrületei és őrjöngést előidéző szomjúság kínszenvedését fo­kozzák, sós lét italnak meg az elítélttel. A könyv szerzője nem véletlen, hanem rendszeres esetről tesz említést, amelynek ő maga szemtanúja volt, amikor minden emberiből kivetkőzött fekete al­tisztek egy foszlányokká tépett meztelen férfites­tet forró mészbe fektettek. Egy md3ik igen ked­velt büntetés — a toll alig akarja leimi — az, hogy a nyitott sebeket cukorral hintik be és az afrikai 50 fokos hőségben a mezteleivH kikötött katonára seregestül szállnak a legyek. A hüvelyk­esavar ót előírás szerint csak 15 percig szabad használni és ezt is csak a fegyelemsértés legsúlyo­sabb eseteiben. Az altisztek mégis, szadisztikus hajlamaiknak engedve, két óra hosszat használják ezt a rettenetes középkori kinzóeszközt. Ha szín­játékot akarnak, a meztelen testet fejénél és lá­bánál úgy szorítják vashüvelybe, hogy az előállt rettenetes görcsök következtében teknősbékához hasonlít. Ilyenkor azután az egész század kivonul s mulat a szerencsétlen kínjain. Az elitéit ebben a görcsös helyzetben szenvedi végig az afrikai éghajlat tüzelő poklát és ha az éjszaka elérkezik, akkor hideg vízzel öntik le, mert az éjszaka viszont nagyon hideg és a hőmérsékleti különbség hir­telen!'! áll be. A tortúráknak se szeri, se száma. Londres leírja, hogy ha az elítéltek mdr-már daléinak, akkor az altiszt inspekciós útra indul és egyiket- másikat megkérdi: „Hogy vagy fiacskám .. vagy „Anyád nem sokára siratni fog téged.. A francia iró a legnagyobb megbotránkozás hang­ján, de leljes tárgyilagossággal és tapasztalatok alapján irta meg benyomásait és azt kérdi, hogy az a nemzet, amely magát nagy kulturnemz élnék tekinti, hajlandó-e valamit tenni, hogy néhány ezer szerencséitrn számára ez a pokol megszűn­jék, melyhez képest a Dante-látta pokol gyerekjáték. Négy érié smegy éra osztják a köztársaság területét? Kompromisszum az országrész! és nagy magyei autonómia hívei között? - Péntekre várják Nlínkáék belépését a kormányba Prága, december 16! Tegnap estére a politikai körök egész biztosra várták a kor­mányrekonstrukció megejtésót, azonban az utolsó órákban a kormány és Hlinkáék tár­gyalásában újból nehézségek merültek föl. A szlovák néppárt kategorikusan ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium élére saját embere kerüljön. A képviselőház ülése után újból összeültök a kormánykoalíció cseh pártjainak megbízottai és hosszasan tárgyaltak a szlovák néppárt vezetőivel. A tanácskozás a késő éjjeli órákig tartott, Elsősorlvan Srámek tervezete kópozte megvitatás tárgyát, mellyel a cseh néppárt vezére középmegoldást ajánl a a tartományi autonómia és a nagymegye­rendszer között. A terv szerint a történelmi országokban nem hajtanák végre a nagy- megyetörvényt, hanem Ruszinszkón kívül az egész köztársaságot három óriási megyére osztanák. Az első ilyen megye Csehország, a második Morvaország, a harmadik Szloven- szkó lenne. Svehla állítólag erősen hízik abban, hogy ezen az alapon sikerül majd az ellentéteket áthidalnia s az autonomista törekvést a centralizmus gondolatával össze­egyeztetnie. A parlamenti körök a végleges megegyezést és a kormányrekonstrukciót már péntekre várják. A parlament utolsó ülésén leszavazták a szocialista pártokat Harc a szociális biztosításról szóló törvény módosítása körül — Este megválasztják a hatodik alelnököt — Prága, december 16. A képviselőház ma tartja utolsó ülés-ét karácsony előtt, hogy aztán megkezdje a ka­rácsonyi vakációt, amely legalább másfél hó­napig fog tartani. Ha visszapillantunk az el­múlt félévre, úgy megállapíthatjuk, hogy az uj politikai konstelláció következté­ben a polgári többség első feladata volt az eddigi szocialista rezsimet visszaszo­rítani. Megállították a szocialista gépeze­tet 8 most a szociális terhek revíziójához látnak hozzá. Közvetlenül a karácsonyi szünet előtt megkezdték a szociális biztosításról szóló törvény módosítását, mert ez a törvény a közvéleményben óriási elégedetlensé­get szült A mai ülés tárgysorozatán szerepel ugyanis a cseh és német iparospántok javaslata, mely arra irányul, hogy a történelmi országokban még ma fennálló úgynevezett gremiális be- legpénztárak továbbra is önállóan fentartas- sanak. A szociális biztosítási törvény értel­mében ugyanis ezen pénztárak 1927 január 1-től megszűnnének. Ez a tárgy heves vitára szolgáltatott okot s a szociáldemokraták első­sorban Winter dr. volt népjóléti minisztert, az egész szociális biztosítási törvény meg­teremtőjét, állították ellenszónoknak a javas­lat ellen. Az utolsó ülés napirendjén szere­pel még a két uj képviselőházi alelnök meg­választása. Az ale-Tnökjelö’tek Buday dr. szlovák nép­párti és MLcsoch cseh iparoepárti képviselő. A szociális biztosítás módosítása A -mai ülést Malypetr elnök tiz óra után nyitotta meg. A beérkezett iratok felolvasása után azonnal áttértek a tárgysorozat első pontjára. Vavra cseh iparospárti, mint a szociál­politikai bizottság előadója, javasolja a cseh és német iparospártiak módosító indilyányá­nak elfogadását. A javaslat az 1926 julius 1-én kelt 118. számú és a szociális biztosítás­ról szóló törvény I. és II. szakaszának a mó­dosítását ajánlja olyképpen, hogy a történel­mi országokban létező gremiális betegpénz­tárak nem 1926 december 31-én, hanem csak 1927 december 31-én szűnnek meg. Winter dr. cseh szociáldemokrata: Cso­dálkozik azon, hogy az előadó nem indokolta meg a módosítás szükségességét. Köztudo­mású, hogy a gremiális pénztárak a munka­adókra nézve előnyösek. A statisztikai ki­mutatás szerint ezekben a betegpénztárak­ban a biztosítás sokkal drágább és kevesebb előnyt nyújt az alkalmazottaknak, mint a többi pénztár, összesen 28 ilyen pénztárról cn?51I^Toll?lf?in^iHlfHirnira?|alTalía1la}|fa? A karácsonyi ajándékok nemcsak a lekötelező szívélyesség, vagy a mély vonzalom hírnökei, ha­nem megválasztásuk egyúttal az aján­dékozó lényét is föltárja. Aid biztos Ízléssel a helyeset akarja eltalálni és a szükségest szép külsőben akarja ajándékozni, az válassza a „Khasana- készitmónyeket", amelyek az úrnő és az ur toilett ©asztalán egyf ormán kedvesek. Számos külön csomagolásban és elő­kelő kiállítású összeállításban a Kha- sana-készitmények minden ajándéko­zási célt kielégítenek és harmonikus karácsonyi örömet jelentenek. van sző 47.913 taggal. Tehát egy kimondottan osztályérdek alapján álló betegpénztárszer- vezetről. A szociáldemokraták nagyon jól tudták, hogy a szociális biztosítás a közvéle­ményben nagy elégületlenséget fog elő­idézni. Ugyanezt láttuk a hetvenes években is, amikor életbeléptették a betegbiztosítást. De a szociális biztosítási törvény tárgyalása alkalmával nemcsak a szociáldemokraták és nemzeti szocialisták, hanem az agráriusok és főleg a oseh iparospártiak a törvény mellett foglaltak állást. (Élénk szőcsata a cseh ipa­rospártiak és szociáldemokraták között.) Ép­pen ezek az urak voltak azok, akik követel­ték akkor a gremiális pénztárak beolvasztá­sát az aggkori és rokkant betegpénztárak intézményéibe. A szociáldemokraták ennek dacára hajlandók minden tárgyilagos módo­sításról vitába bocsátkozni. A munkások an­nak idején sokkal nagyobb biztosítási össze­geket követeltek s éppen a szociáldemokra­ták voltak azok, akik a munkásokat csitítot­ták. Most azonban semmiféle akadályt nem fog a párt az ellen gördíteni, ha a munkások fokozott követeléseikkel ismét előállanak. Az aggok és rokkantak biztosításának eltör­lése nem fog sikerülni a mai többségnek. Ez a biztosítási intézmény létezik és létezni is fog a mai kormánypártok akarata ellenére is. (Taps a szocialisták oldalán.) Hcrpinka német nemzeti kifogást emel az ellen, hogy a szociálpolitikai bizottság el­nökét, Brozsik képviselőt eltávolították, jól­lehet az mindig pártatlan és tárgyilagos volt. Ez az eset szerinte azt bizonyítja, hogy a cseh és német kormánypártok nem akarnak az ellenzékkel, még ha az objektív is, együtt dolgozni. A javaslat ellen szólaltak fel még Sohaeffer német, Johannis, Klein cseh szo­ciáldemokraták, Tucsny cseh nemzeti szo­cialista. Tiehi német iparospárti: A polgári pár­tok ©Ívben nem foglalnak állást a szociális biztosítás ellen, de tarthatatlan állapot az, hogy az iparoso­kat és kereskedőket túlterhelik az ille­tékekkel. Képtelenség az, hogy a tanoncok után oly óriási illetékeket fizessenek. Mi nem aka­runk ezzel a javaslattal — úgymond — ipa­rosainknak és kereskedőinknek karácsonyi ajándékot adni, miután itt nem ajándékról van szó, hanem jogos követelésről. Hatalmas többség szavazta meg a javaslatot Várra zárszava után szavazásra került a sor. Johannis cseh szociáldemokrata javasol­ta, hogy a piénum térjen napirendre e tárgy fölött. Johannis javaslata mellett 71, ellene 132 képviselő szavazott, tehát a javaslatot 61 szótöbbséggel elutasították. A bizottság által beterjesztett módosító ja-1 vaslalot ezután 132:71 szavazatarányban megszavazták. A módosító javaslat mellett szavaztak a cseh és német agrárok, a cseh és szlo­vák néppártiak, a német keresztónyszo- cialisták, a magyar nemzetipártiak, a cseh nemzeti demokraták, a cseh és né met iparospártiak, a német nemzetipár- tiak és a német nemzeti szocialisták. I ©lesé Sfardcsenyi vásár 1 Fi a I 3aus&y 1 M ®ratis$3M>a, Muzfoán-tév 8-1®. ® 3ya*»Ju, selyem mosöszSvetek elsőrangú, legjobb minő- Jj j§j sőgbejy. Karácsonyi míntagyüft = mónyt bérmentve küldünk! jp| A javaslat ellen tehát csakis a cseh és német ! szociáldemokraták, a cseh nemzeti szocialis­ták és a kommunisták szavaztak. A pezsgőé: dó Ezután tárgyalták a költségvetési bizott­ság véleményéé jelentését a pezsgő borad óról szóló kormányjavaslatról. A bizottság előadó­ja Malik cseh agrárius. .A javaslat érteimé- | ben minden 0.4—0.8 literes pezsgő után 8 korona adó fizetendő, ha a bor értéke 40 ko- 1 róna, az ennél nagyobb értékű pezsgő után 1 pedig 15 korona. A törvényjavaslat megszün­teti az eddig általános palackborszalagadót, amely a bortermelést megterhelte. A pezsgő- j bornál azonban ezt az adónemet meg kell tartani, miután ez érdeke a csehszlovákiai bortermelőknek. A tárgyhoz több szónok szólal fel. A javaslatot hosszabb vita után elfogad­ták. Vita nélkül fogadták ©1 ezután a béke- szerződések alapján a Csehszlovákiát illető követelések elévülésének meghosszabbításá­ról szóló törvényjavaslatot, majd harmadáéi hónapi határidőt adtak az alkotmányjogi bi­zottságnak, hogy az elévült büntetésekről szóló törvényjavaslatot letárgyalhassa. Halla dr. cseh agrárius az alkotmány- jogi bizottság jelentését terjeszti elő a kor­mánytöbbségi pártok javaslatáról, amely az alelnökök és parlamenti jegyzők számát kí­vánja felemelni, még pedig az alelnökckét hétre, a jegyzőkét pedig nyolcról tízre. A javaslat fölött hosszabb vita indult meg, amelyben Patzel német nemzeti szec'a- Lista, Ka-ibl német nemzeti, Gáti kommunista és Hackenberg német szociáldemokrata a ja­vaslat ellen foglaltak állást, Novak szociálde­mokrata pedig pártja nevében bejelént'c;te, hogy sem a javaslat szavazásánál, sem az al­elnökök választásánál nem vesznek részt. A többség a javaslatot elfogadja. Vita nélkül elfogadják még az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés poíjegyz/köny ■ ét s ezután az ülést félbeszakították. Az ü’és újabb megnyitása után több mentelmi ügyet intéztek el, amelyek közben viharos jelene­tekre került a sor, rövidített eljárással mara­dik olvasásban elfogadták a már első V va­sasban letárgyalt javaslatokat s a na-'' 1 utolsó pontjaként szerep©] az uj alelnökök és az uj jegyzők megválasztása. 3 Dr M. At.bhrshfim FRANKFURT A M. - LONDON Kfiasana­Parf m Ki. 18.-, 19J0, 24 stí>. Colacream .... Ke. 6,50, 10* Nappali erem Ki. 6JO, 10.- g9* Compac' pader Ki. 8S0, 10.-. 14J0 Pad r .... . Ki. 6 -, IS.-. 23.- Eaa de Coleg t Ki. 12.. 16.50, 29* Sxappan ..............Ki. 17.-. 21. Ajd ndéhkolle - aó . . Ki. 25* 32.-, 48.-, 70*

Next

/
Thumbnails
Contents