Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-15 / 284. (1322.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 K£. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpÍl(ipÍCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCE GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská uíice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A magyar nemzeti párt döntő állásfoglalása a polgári többséghez való csatlakozás kérdésében Az Érsekújvárod tarlóit pártvezetéséül ülés egyhangúlag jóváhagyta a párt parlamenti klubjának előzetes tárgyalásait — $zent«lvány hatalmas expozét mondott — A követelések megvalósításának kellő biztosítása esetén a párt hajlandó részt venni a kormányzó többségben----- - Érsekújvár, december 13­A ma ff var nemzeti párt s&jtófőnöksége jelenti: A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége vasárnap, december 12-ón tartotta ülését Érsekújvárod a Kaszinó nagy­termében. A pártvezetőségi ülésen Törköly József dr. szenátor, országos elnök elnökölt. Az ülésen resztvettek a párt összes törvény­hozói és az országos pártvezetőség választott tagjai jóformán teljes számban. Az ülés a po­litikai helyzetből fakadó nagvfontosságu kér­désekre való tekintettel rendkívül komoly és méltóságteljes lefolyású volt. Törköly József dr. megnyitotta az ülést és felolvasta a törvényhozó klub jelentését az utóbbi hetek eseményeiről. Koczor Gyula képviselő felolvasta a kormánnyal s a cseh­szlovák köztársasági földmivespárttal foly­tatott tárgyalások jegyzőkönyvét. A inagira? nemzeti párt követelései s az agrárpárt válasza A jegyzőkönyv első részében a magyar nemzeti párt elvi kijelentéseit tartalmazza, amely szerint a magyar nemzeti párt a kormánytöbbség támogatására, illetve az ebben való részvételre csak az esetben hajlandó, ha és amennyiben ez a többség es kormány 1. a nemzeti békének praktikus megvalósulását szolgálja és minden a nemzeti kisebb­ségeik ellen intézett kormányzati intézkedést megszüntet és a nemzeti ogyemogusag hiányzó feltételeit fokozatosan, de eréllyel pótolja. „ . 2. Ha ez a többség kizárólag polgári (nem szocialista) partokból áll és ennek megfe­lelően úgy a törvényhozásban, mint a közigazgatás minden ágában szigorúan ennek meg­felelő irányt követ és a tiszta parlamentáris kormány megalakulása mielőbb megtörténik­3. Ha a Magyarország irányában való külpolitikában barátságos irányt követ. A jegyzőkönyv a továbbiakban ismét két pont alatt tárgyalja a többségben való részvétel praktikus kivitelének kérdését. Ezek _ . 1. szervezeti kiépítése a politikai egyenjogúságnak, ami azt jelenti, hogy a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt együttese a többi többségi pártokkal ^ teljesen egyenrangú félként ismertetik el; ugyanoly joga van az ellenőrzésre és irányításra,mint a többi pártoknak s e célból minden pártközi parlamenti organizmusban helyet foglal. 2. A magyar és német nemzeti kisebbség minden sérelmének orvoslása a teljes és tökéletes nemzeti egyenjogúság eléréséig. Itt jegyzi meg a jegyzőkönyv, hogy a magyar nemzeti párt ogész programját fentartja és igy államjogi álláspontját is (autonómiák) és ezentúl is ennek szellemében óhajt dolgozni. Felsorolja ezekután a jegyzőkönyv mindazokat a pillanatnyilag orvoslandó sérelme­ket. melyek két részre oszlanak és pedig: a múltban elkövetett hibák reparálása és a nemzeti egyenjogúság jövendő kiépítésének első szükségletei. Ezek többek között: elbocsátott tisztviselők ügye, illetőségi kérdések, bírósági járá­sok ügye, földreform, kolonizáció, adóügyek, egyházpolitikai kérdések, bankszanálás, a mezőgazdaság és ipar követelései, a magyar munkásság kívánságai. A jegyzőkönyv ezután a csehszlovák agrárpárt válaszát tartalmazza, .melynek lénye­ge az összes kérdések jogosságának elismerése és támogatása s együttesen alkotott bi­zottságok utján való végrehajtása, valamint Kodzsa dr. miniszternek a kormány megbí­zásából tett nyilatkozatait. Szükségét látja azonban annak, hogy ezen jegyzőkönyvek kiegészíttessenek és ezen munkálat elvégzéséhez a párt törvényhozói mellé a jogügyi bizottságot is kiküldi. Blanár Béla felszólalásában hangoztatta, hoffv a pártvezetőség a pártnak egyedüli döntő fóruma s rajta kívül a párttal szemben semmiféle tényező nem léphet fel kategori­kus imperativusokkal. A pártvezetőség száz­harmincezer választó törvényes képviselete. Viszont a párt Szent-Ivány elgondolása alap­ján keletkezett, az ő nevével aratott győzel­met s igy, amikor teljes megelégedését és el­ismerését fejezi ki a vezér és törvényhozó társai eddigi munkásságáért, bizalommal kéri őket, hogy haladjanak tovább a megkezdett utón. Maiéter István, Jaross Andor és Kmoskő Béla támogatták felszólalásukkal a határozati javaslatot, amelyet azután a pártvezetöség egyhangúan elfogadott Jelentések Á továbbiak során Dortsák Lajos dr. elő­terjesztette a párt gazdasági helyzetéről szóló jelentést, Fodor Jenő a mezőgazdasági szakosztály, Bayer Ferenc az ipari és keres- k ele mi szakosztály jelentését adta elő. Végül elhatározták, hogy a párt február 1-én és 2-án Léván országos pártnapot rendez. 800.000 koldus magyar legyen. Beterjesztette a következő határozati javaslatot: A magyar nemzeti párt országos pártve- zetőségo törvényhozóinak működéséért és óriási munkateljesítményéért köszönetét fe­jezi ki. Teljes bizalommal kiséri a munkát és tudomásul veszi, hogy a kormánnyal a kormánytöbbségbe való belépésről tárgyalá­sokat folytatnak. Ezen tárgyalások egyik fázi­sának befejezése alkalmával a pártvezetöség elé terjesztett jegyzőkönyvekben lefektetett alapelveket alkalmasaknak találja arra, hogy ezeknek kellő biztosítása esetén a polgári kormányzó többségben a párt résztvegyen. * 101 Szent-Ivány József pártvezér beszélt ez­után. Több mint másíélórás beszédében fel­ölelte az összes kérdéseket, politikájának irányát, fejlődését és jelenlegi álláspontját meggyőzően ismertette. Kijelentette, hogy az aktív politikának nem szabad az al­kalmat elszalasztani, hogy a tényleges gyakorlatban valamit tegyünk, orvosol­juk a magyarság sérelmeit és megaka­dályozzuk azt a folyamatot, mely hét éven keresztül pusztította a magyarság nemzeti erőit, természetes azonban, hogy ez csak akkor tehető, ha erre ko­moly kilátásai vannak és akkor, ha en­nek biztosítékai is rendelkezésre álla­nak. Véleménye szerint a politikai hely­zet megérett arra. hogy a csehszlovák politika eddigi iránya kényszerűség kö­vetkeztében alapos változáson menjen keresztül és az ilyen munkát kilátásos- nak tartja és kéri. hogy a pártvezetöség magasabb szempontokból Ítéli meg a helyzetet és pedig abbéi a szempontból, amelyikből ő, amely szerint nem a párt vagy az egyének népszerűsége a fontos, de azok a kormányzati és törvényhozási intézkedések, amik a magyarság erőinek megtartását biztosítják és a nemzetnek mai nagyságában való fenmaradását t eredményezhetik. Természetes, hogy ezekben a nagyfon- tosságu kérdésekben a párt törvényhozói a párt országos vezetőségéhez fordulnak és bi­zalommal teszik kezükbe a jövendő politiká­nak sorsát. Meg vagyok győződve arról, hogy a párt vezetősége meg fogja találni a helyes utat, amelyik véleménye szerint ma sem áll­hat ellentétben azzal a kifejezetten aktív iránnyal, amelyre a magyar nemzeti párt helyezkedett. Szent-Iványnak nagyszabású beszéde után Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő a szepesi német párt üdvözlését tolmácsolta. Uj békés fejlődés Európában Genf után A külügyminiszterek otthon — Chamberlain nyilatkozata - A szerencsés Január 31 .-e — A pártvezetöség egyhangúlag jóváhagyja a törvényhozók kezdeményezését Ezután Gillor János dr. szólalt fel. Kifej­tette, nem lehet kétséges, hogy mi a kor­mány politikájával szemben bizalmatlanok vagyunk, de ha a kormány hozzánk közeledik és mi jogainkat megszerezhetjük, úgy az al­kalmat nekünk meg kell ragadnunk, ne­hogy elkövetkezzék, hogy itt tíz óv múlva Genf, december 14. Vasárnap este Géni­ben megtörtént a régóta várt megegyezés. Az utolsó pillanatokban számos nehézség merült föl, .melyeket azonban keit pont kivé­telével sikerült megoldani. Mint ismeretes, a versei 11 e*si katonai tanács még' 1924-ben 101 kérdést állított föl a német leszereléssel kapcsolatiban s orré a 101 kérdésire kellett megadni Németországnak a megnyugtató fel­leletet. 99 kérdés maradék nélkül el van in­tézve. Géniben az öt hatalom megbízottai jegyzőkönyvet adtak ki, amelyben vázolják a még meglévő ellentétek megoldási módját és elhatározzák az életb etióptetendő rend­szabályokat. A szövetségközi ellenőrző bizottság 1927 január 31-én feltétel nélkül elhagyja Berlint s 1927 február 1-én életbelép a népszövetség invesztigációs bizottsága, amely azonban nem gyakorol perma­nens ellenőrzést, hanem csak csetröl­esetre vizsgálja fölül a pozitív német kihágásokat. A keleti erődök és a hadianyagok exportjá­nak kérdéseit (a két elintézetlen pontot) a nagykövetek tanácsa elé utasítják. A végér­vényes határozatig a birodalom megszünteti a keleti erődök építési, munkálatait. Ha nem sikerül megegyezést teremteni, akkor a nép- szövetségi tanács dönt e két vitás pontról. A nagyhatalmak technikai szakértőket oszta­nak be berlini követségeikhez, hogy ezek ta­nácsokkal láthassák el a német hatóságokat a leszerelés munkálataiban. Ez a döntés európaszerte igen kedvező benyomást keltett. Stresemann még elutazá­sa előtt nyilatkozott a német újságíróknak s a legnagyobb megelégedéssel beszélt a genfi eredményekről. Kifejtette, hogy az oslói békédijkiosztásmak nagy szerepe volt a meg­egyezésben. Franciaországban feltűnő melegséggel üdvözölték a megegyezés hírét, Angliá­ban pedig egyenesen uj békeérát re­mélnek a tegnapi határozatoktól. Egyedül a francia jobboldali sajtó az, amely Franciaország kudarcáról beszél. Németor­szágban a hangulat ugyancsak jő, olyannyi­ra, hogy az akut kermánykrizist éppen a j genfi kedvező eredmények következtéiben j néhány héttel elodázták. A genfi napok te­hát a lehető legkedvezőbb megoldással zá­rultak. Briand Parisban Paris, december 14. Briand tegnap este Parisba érkezett. Annikor a pályaudvaron kiszállt a különvonatból, a vasutasok egy küldöttsége hatalmas rózsacsokrot nyújtott át a külügyminiszternek s egyúttal a francia munkásság nevében szerencsét kívánt a genfi sikerekhez. A csokor szállagján a kö­vetkező fölirat olvasható: „A béke nagy mű­vészének!" A kedvező fogadtatást azonban egy sú­lyos incidens zavarta meg. A pályaudvar előtt az Action Francaise 250 tagja ellen­tüntetést rendezett. A külügyminiszter autóját „Le Brianddal, le Németország­gal!" kiáltásokkal fogadták. A tüntetők 'közben konfliktusba keveredtek a rendőrséggel, úgy hogy ez kénytelen volt harminc fiatalembert letartóztatni. Briand megérkezésekor szokása ellené­re nem tett nyilatkozatot az újságírók­nak, amit a lapok azzal magyaráznak, hogy a külügyminisztert nagyon lehan­golta a kabinet egy részének ellenséges magatartása. Az Etího de Paris igyekszik a Briand és a kabinet közt lévő állítólagos ellentétet fel­fújni s a mai politika gyors halálát jósolja. Az Elyséeben ma minisztertanács van, mely­nek döntésétől igen sok függ. Chamberlain Genfről London, december 14. Chamberlain teg­nap este Géniből Londonba érkezett. A Vik- toria-pályaudvaron megjelent újságírók előtt kijelentette, hogy Genfben a kiszélesített ta­nácsban ugyanolyan a szellem, mint amilyen a régi tanácsban uralkodott. Nagyon érdekes szerinte, hogy a katonai ellenőrzés megszün­tetése január 31-re esik, azaz ugyanarra a napra, amelyre egy évvel ezelőtt Köln ki­ürítése esett. A külügyi államtitkár ezután megemlékezett a konferencia számos nehéz­ségéről s kijelentette, hogy a németek és az angolok között gyakran merültek fel ugyan, olyan ellentétek, mint aminek Paris és Bér-' ^I^jÍzL Wt> Mai számunk 10 oldal Szent-Ivány megindokolna a törvényhozók álláspontját

Next

/
Thumbnails
Contents