Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-11 / 256. (1294.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, j\ szlovenszkói eS 7‘USZÍnSzkÓl ellenzéki pártok Szerkesztoseg: Praga II., Panska uhce negyedévre 75, havonta 26 Ke; külföldre: ,. ,» . .* A 12, II. emelet. Telefön: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlK.CH napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prágáik, Panská ul 12/111.— Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:303!1. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahc Hal siámunk 10 oldal Görögország VenizeSos után vágyik Visszajön-e a száműzött államférfsu ? — A royaBisfidk belépnek a köztársasági kormányba 2 Athén, november 10. Jelentettük, hogy a görög köztársaságiaik az eljövendő kor­mányba meghívták Venizeloszt, Görögország legismertebb államférfiét is, akinek a kül­ügyminiszteri tárcát ajánlották föl. Venize- losz pillanatnyilag száműzetésben él s Athénbe való visszatérése minden bizony­nyal jelentős változást jelentene Görögor­szág politikai, elsősorban külpolitikai életé­ben. Érthető tehát, hogy az egész ország fe­szült figyelemmel várta az államférfin Géni­ből érkező válaszát. Ezt a választ ma reggel megkapta Kon- clyiis miniszterelnök. Venizelosz azt táv­iratozna, hogy addig, amíg a kabinetnek egy része antivenizeíista miniszterekből áll, nincs abban a helyzetben, hogy a görög kormányzásban résztvehessen. Egyelőre nem tudni, milyen következmé­nyei lesznek ennek a válasznak. Lehetséges, A cseh lapok eddisr ugv állították be a dolsrot, mintha a szlovák néppárt megelé­gedne a két kevésbé fontos tárcával s ezzel egyúttal le is mondott volna autonomista programjának legelemibb követeléséről: a teljhatalmú miniszteri szék birtokáról. Ez a beállítás azonban nem felel meg a valóságnak s a helvzet igazi képét most a néppárt hiva­talos lapja, a Slovák tárja elénk. — Szlovenszkón nem volt az elmúlt nyolc év alatt fontosabb kérdés, — Írja a lap. — mint a pozsonyi minisztérium problé­mája. A szlovák agráriusok nyomást gyako­rolnak Svehla miniszterelnökre, hogy Szlo- venszkót fossza meg minisztériumától. Tény [hogy Kondylis eleget tesz Venizelosz kéré­sének s ebben az esetben Görögországban ismét tiszta v&nizelista kormányzat alakul. Vagy pedig az antivenizeíista elemek nyo­mása alatt nem hajlandó a teljes átszerve­zésre és a Venizelosz elleni mozgalom tel­jes likvidálására s ebben az esetben mérsé­kelt köztársasági kormány jön, amely ismét csak átmeneti uralomnak tekinthető. Metaxas,' a rojalisták vezetője, ma éjjel nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentet­te, hogy mindig ellenezte az uralomért folyó harc végletekig való elhúzását. Vannak rendkívüli helyzetek, amikor minden párt­nak össze kell fognia s közös elhatározással kell vállalnia a kormányzásért járó felelős­séget. Ilyen pillanat érkezett el ma is. A köztársaságiak csatlakoznak Metaxas néze­téihez, úgy hogy a rojalisták vezére is köny- I uyen a kormányba kerülhet. Plastiras tá­bornok ma visszaérkezett Athénbe. az hogy ma nagy harc folyik a pozsonyi mi­nisztériumért. A szloyák néppárt magának követeli ezt a tárcát, viszont a miniszterelifök kijelentette, hogy azt saját emberének akar­ja föntartani. Az agráriusok abból az elvből indulnak ki. hogy Kállay első kinevezésekor megállapodtak abban, hogy a pozsonyi mi­nisztérium élére nem fognak többé politikust állítani. A pozsonyi minisztérium élén Sro- bár, Micsura és Dérer lehetetlenné tette ma­gát. Az agráriusok azonban nem a leendő néppárti miniszter sorsát féltik, hanem a maguk szlovenszkói pozícióját. A Slovák elő­re bejelenti, hogy a minisztériumot nem fog­ják likvidálni, még kevésbé pedig Prágába átvinni. A szlovák néppárt a leghatározot­tabban tiltakozott ez ellen. Sőt a pozsonyi minisztériumot még ki kell építeni. Sző sem lehet a Prágába való áthelyezésről, mert hi­szen még Pozsonyból is elég nehéz Szloven- szkót adminisztrálni s mi történne akkor, hogyha az adminisztrációt Prágából irányí­tanák. A szlovák néppárt őrködik a szloven­szkói minisztérium sorsa fölött. Főzsupám hivatal a minisztérium helyébe? A Národni Listv a következőket fü?.i a kérdéshez: — A szlovák néppárt csatlakozik ugyan ahhoz a nézethez hogy a pozsonyi minisz­tériumtól egyelőre távol tartsák a politikát s ezért olyan jelöltet javasol, a maga embe­rei közül, aki nem törvényhozó, hanem hi­vatalnok és pedig Mederle dr., Rózsahegy főjegyzőié személyében, aki jelenleg a tátra- aliai zsupanátus tanácsosa. Svehla viszont kijelentette. hogy a néppártiak a pozsonyi miniszteri székre semmi szin alatt nem tarthatnak igényt. Más források szerint vi­szont most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumot nem. helyezik át Prágába, hanem megszünte­tik s helvébe főzsupáni hivatal létesülne Po­zsony székhellyel. A néppárt háromtagú kül­döttsége éppen ezért utzott vissza Pozsony­ba. hogy ebben a kérdésben a párt szükebb- körü bizottságától újabb instrukciókat kérjen. Részleteiben is elfogadták a magyar felsőházi javaslatot Budapest, november 10. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A nemzet­gyűlés mai ülésén befejezték a felsőházi ja­vaslat részletes vitáját is. A legtöbb szakaszt hozzászólás nélkül fogadták el. Nagyobb vita tulajdonképpen egyik szakasznál sem fejlő­dött ki, csak a 40. szakasz tárgyalásánál nyújtott be az előadó módosító javaslatot, hogy a törvény életbelépése napján a nem­zetgyűlés megszűnjék és mint az országgyű­lés képviselöháza folytassa működését. Pes- thy Pál igazságügyminiszter pártolólag szó­lalt fel az előadó módosító javaslatához, mi­re a ház ezt a szakaszt is a módosító indít­vány értelmében elfogadta. Ezután rövid szünet következett, amely után a ház a felsőházi javaslat hátralévő szakaszait né­hány apró hozzászólás után részleteiben is megszavazta, majd az interpellációkra tér­tek át. Lapzártakor az ülés tart. Véres mexikói választások Paris, november 10. A mexikói községi választások alkalmával számos vidéken sú­lyos összeütközés történt, amelyeknél a re­volver nagy szerepet játszott. A választások­nak állítólag tiz emberáldozata van, míg 26- an súlyosan megsebesültek. Néhány város­ba a legnagyobb sietséggel katonai erősítést kellett küldeni, hogy a véres választási har­cot elfojthassák. a r flegafcacli a kormányrekonstrukció a szlovenszkói minisztérium kérdése miatt Hiinka visszautazott újabb instrukciókért Pozsonyba — Harc a szlovenszkói teljhatalmú miniszteri szék birtokáért — Fölmerült újból a szlovenszkói főzsupánátus terve — A cseh nemzeti demokraták is belépnek! Prága. nov. 10. Prágában már tegnap estére egész biztosra várták a szlovák néppárt két miniszterének kinevezését. A kormányrekonstrukció elé azonban hirtelen akadályok gördültek. Hiinka nem fejezte be tárgyalásait Svehla miniszterelnökkel, hanem újabb instrukcióókért ment Pozsonyba, ahol a párt szükebbkörii bizottsága fog tanácskozni a pénteki nap folyamán. A Hlinka-párt kormánybalépése azért ütközik nehézségekbe, mert a párt a két prágai miniszteri tárcán kiviil — mint tegnap is jel entettük — még a teljhatalmú minisztériu­mot is magának követeli. A Ceské Slovo jelentése szerint a két szlovák minisztert való­színűleg vasárnapra nevezik ki és ugyanakkor kinevezik a nemzet^.demokrata minisztert is. A nemzeti demokrata párt elnöksége ugyanis tegnap tanácskozott a kormánybalépés- röl. így tehát minden jel arra vall, hogy a nemzeti demokrata párt nem várja meg a költségvetés letárgyalását, hanem már a kormányrekonstrukció keretében lép be a Svehla-kormányba. Harc a szlovenszkói minisztériumi?* Iskolai atatoaaoraiia önkormányzat, ez az a bűvös szó, amely a csehszlovák belpolitikai életben immár nyolc év óta szerepel és rengeteg harc folyik körülötte. Vannak elkeseredett ellent.Mer, akiknek megborzong a háta, hogyha ezt a fo­galmat felvetik előttük, vannak viszont fana­tikus hirdetői, akiknek egész politi­kai koncepciójuk az önkormányzat elvén ala­pul. Az idők jelének kell tekintenünk, hogy ez a fogalom ma már a politikai élet legna­gyobb aktualitása és Hodzsa miniszternek a költségvetési bizottságban tartott expozéjával a mának problémájává vált Elégtétellel álla­pítjuk meg, hogy az az ut, amelyet megjö­vendöltünk, kétségtelenül abbán az irányban halad, amelyet a logika törvényei szükség­szerül eg írnak elő. Óriási jelentősége volt eszmei tekintetben az uj kormány megalaku­lásának, amelynek immár nemzetiségi mi­niszterei is vannak, mert ez a tény nyílt be­vallása a nemzeti állam eszméje tarthatat­lanságának. Ezután szükségszerű volt, hogy éppen a legfontosabb probléma, az önkor­mányzat ügye kerüljön a politikai élet fóku­szába, mert hiszen a nemzetiségi kérdés meg­oldásában ez a tengely. A régi Ausztriában éppen a csehek vol­tak a legnekikeseredettebb hívei az önkor­mányzati elvnek és minden küzdelmük ennek megvalósítása körül forgott. A változott vi­szonyok gyökeresen átalakították mentalitá­sukat. A győzők pszichológiája lett úrrá raj­tuk, akik a győzelem minden előnyét a ma­guk számára akarták biztosítani és semmi jog­ban osztozni nem akartak. Ennek a pszicholó­giának legkényelmesebben a certralisztikus berendezés felelt meg. amely lehetővé tette, hogy a politikai, kulturális és gazdasági élet területein minden vonalon az uralkodó nem­zetiség exponensei ragadják magukhoz a ve­zető szerepet. A centralisztikus államberendezkedéssel szemben mindazok a nemzetek, amelyek nem az elsőosztályu állampolgároknak, világosan a cseheknek soraiból rekrutálódnak, olyan kor­mányzati rendszer megvalósítását tűzték cél­juknak, amely a nemzetiségi területeken tel­jes mértékben biztosítja a nemzetiségi jo­gokat, Ez nemcsak a történelmi tradí­cióknak, nemcsak az itt élő népek ma­gas politikai, kulturális és gazdasági felké­szültségének természetes következménye, ha­nem következménye a természeti tényeknek is, mert ez az állam olyan földrajzi berende- zettségü, hogy a centralizmus rendszere ha­tározottan a kormányzást nehezíti meg. Hodzsa beszédében először csendül meg egy volt koalíciós politikusrak, még pedig igen jelentékeny szerepet játszó politikusnak szájából az önkormányzat elve és annak a hangoztatása, hogy az önkormányzatot iskolai téren minél előbb meg kell valósítani. Nagy elégtétellel kell megállapítanunk, hogy ép­pen az a miniszter kénytelen a nem cseh nemzetiségű népeknek az iskolai önkormány­zatra vonatkozó kívánságait honorálni, aki­nek nyolc esztendős politikai múltja a cent­ralizmus késhegyig menő védelmezése volt az autonómista ellenzékkel szemben. A viszo­nyok megváltozását mi sem jellemzi jobban, mint Hodzsának ez az átorientálódása és meg­értük azt a csodát, hegy egy csehszlovák mi­niszter expozéjának központjába az auto­nómia kérdése került. Az iskolai autonómia kérdését annak ide­jén Spina dr. vetette fel a költségvetési bi­zottságban és Srdinko dr. válasza, amelyben ennek a kérdésnek fontosságát elismeri, volt tulajdonképpen az első lépés, amely közele­dést jelentett a cseh-német probléma megol­dása felé. Hodzsa miniszter az iskolai auto­nómia tervezetéről nem sokat mordott. Sze­rinte a dolog még csak előkészítés előtt áll és ezért részletekről nem akar nyilatkozni. Koncepciója szerint az iskolai reformnak a megyerendszerrel együtt kell életbelépnie, te­hát Szlovenszkón máris megvalósítható, a történelmi országokban pedig julius eleje tá­ján kerül megvalósításra. A junktim tehát nem az időportra vonatkozik, hanem csupán arra,.hogy a két reformnak nem szabad el­lentétben ál lan i egymással. Részletes bírálatot az iskolai reform lé­nyegéről ebből az okból nem is adhatunk, de már most sem hallgathajuk el aggodal­mainkat, melyek az expozé egyes kitételei nyomán támadtak bennünk. Hodzsa minisz­ter arról beszél, hogy a határvidékeken a szlovák gyermekeknek nincs alkalmuk szlo­vák iskolába járni ok. Ha ez megfelel a va­lóságnak, természetesnek tartjuk, hogy mind­azokon a helyeken, ahol a szlovák tanköte­lesek száma eléri azt a minimumot, amit a törvény előír, kisebbségi iskolát létesítsenek, viszont azonban rá kell mutatnunk arra, hogy nagyon sok helyen eddig úgy jártak el, hogy színtiszta magyar falvakban egyszerűen be­szüntették a magyar iskolát és szlovák isko­lává alakították át- Száz és száz kiáltó pél­dát hozhatnánk erre igazolásul, de elegendő, ha az iskolai térképet megszemléli a miniszter és látni fogja, hogy Abaujnak, Gömömek, Nógrádnak, Komáromnak száz százalékos ma­gyar falvaiban nincs magyar iskola. Sohasem felejtjük el azt a jelenetet, ami­kor egy magyar párt tornái ülésére mentünk ki autón és Csécs határában megállottánk. Köréuk gyűltek a gyerekek, akik csak ma­gyarul beszéltek. Kérdem tőlük, milyen isko­lába jártok? Szlovákba, felelik. Mert magyar iskola nincs. És hogyan beszéltek otthon? Magyarul, liiszeu szüléink csak magyarul tudnak. Ez a helyzet, miniszter ur, a határmenti falvakban és éppen azért van szükség iskolai autonómiára, hogy minden nemzetiség iskolát állíthasson fel ott, ahol nemzetének kulcurér- dekei azt megkövetelik.

Next

/
Thumbnails
Contents